Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-26 / 4. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. január 26. » 13 EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE ^ Vége felé közeledik az a közleménysorozat, amely a somogy-zalai evangélikus lelkész alkotók pályáját mutatja be rovatunkban. Kutas Kálmán, Jakus Imre, Sárkány András Tibor, Sümegi István után Sántha Károly pályáját ismerhetjük meg. Személye - mint sok ének szövegének szerzője - öszekapcsolódott a Dunántúli énekeskönyvvel, de mai énekeskönyvünkben is felbukkan a neve. THESAURUS Kettős elhivatottsággal V. Válogatás somogy-zalai evangélikus lelkészek irodalmi munkáiból: Sántha Károly Legtermékenyebb egyházi énekköltőnk, az anyaszentegyház „dalos pacsirtája” Sántha Károly 1840. október 22-én született Kecskeméten, iparos családban. Édesapja, Sántha Sándor szűcsmesterként dolgozott, és a kecskeméti gyülekezet buzgó gondnokaként végezte közösségi szolgálatát. Károly nyolc testvérével hívő, szerető környezetben nevelkedett, ahol naponként gyakorolták hitüket. Szüleinek - különösen édesanyjának, Devossa Klárának - mély hite gyakorolt nagy hatást egész életére. Elemi iskolai tanulmányait szülővárosa evangélikus népiskolájában, a középiskolát a „hírős” város református gimnáziumában végezte, egy kis kitérővel, mert az 5. osztályt Sopronban járta. A teológiát az 1855-ben alakult, rövid életű pesti protestáns főiskolán tanulta Székács József tanítványaként, Győry Vilmossal és Zsilinszky Mihállyal. HaubnerMáté püspök avatta lelkésszé 1866-ban Sopronban. A frissen végzett lelkész 1867 tavaszáig Sárszentlőrincen volt káplán, majd másfél évig Tolnanémediben szolgált. A Somogy megyei Sand evangélikusai innen hívták meg a filiából éppen anyagyülekezetté vált közösségük első parókus lelkészéül 1868 őszén. A hívek becsülték lelkészüket, de jobban örültek volna, ha többet foglalkozik a gazdálkodással. Ez is oka lehetett annak, hogy közel két év után Várpalota lelkésze lett. A Veszprém megyei gyülekezetben hat évet töltött, majd visszatért első szolgálati helyére, Sárszentlőrincre. Ebben a nagy múltú közösségben talált igazi otthonra, és krisztusi kort meghaladó időn át szolgált lelki vezetőjükként. Közel harmincöt évig (1876. június 23-tól 1911. április 11-ig) volt az evangélikus település lelkésze. Gyülekezeti szolgálata mellett tevékeny részese volt egyházmegyéje hivatali életének. Egy ideig főjegyzői tisztséget is viselt, sőt 1895-ben a dunántúli egyházkerület egyik püspökjelöltje volt. Lelkészi hivatását négy gyülekezetben végezte. Mindegyikhez felejthetetlen családi események is kötik. Tolnanémediben ismerte meg Kirchner Idát, a mucsfai lelkész lányát, aki életének hű társa, öt gyermekének édesanyja lett. Sandon született első gyermeke, Gyula (1870). Várpalotát Ernő János (1872) és Ilonka Emma (1875) születése tette emlékezetesebbé. Sárszentlőrinc Sándor Károly (1877) és Margit Klára (1881) születési helye. Sárszentlőrincen, a színmagyar evangélikus faluban - a súlyos veszteség, negyedik gyermekük korai halála (1878) után - nyugodt életben lehetett része a lelkészcsaládnak. Sántha Károlyt életrajzírói szerető, jóságos gyermekként, férjként, apaként és lelkészként méltatták. Ám jósága sohasem akadályozta meg a bűnök ostorozásában. Hetvenegyedik életévében járt 1911 tavaszán, nyugállományba vonulásakor. Budára költözött beteg fiához. Ám a tollat nem tette le. A fővárosban töltött nyugdíjas éveiben is írogatott. Szeretett feleségének elvesztése után öt évre, 1928. szeptember 6- án, nyolcvannyolc éves korában a halálra felkészülten, egy szebb élet reményében hajtotta nyugovóra fejét. Sírjánál D. Kovács Sándor így búcsúzott tőle: „A reményt leikével átölelve hunyt el, anélkül hogy lantjának egyetlen engedeüen húrja megtagadta volna az ő hitét, vagy a pusztulásba való belenyugvást, a sötét kétségbeesést tükrözte volna. Utolsó mondata is a reményt, a viszontlátást tükrözte.” Mindennél többet mond püspökének, D. Kapi Bélának ajánlott, Epilógus című utolsó verse, amelynek közzétételére a Harangszó szerkesztőjét kérte fel halála előtt húsz nappal. A levél és a vers temetése napján, 1928. szeptember 9-én jelent meg. Sántha Károly a Farkasréti temetőben - sok ezer evangélikus szeretetét és háláját kifejező adományokból emelt művészi alkotású síremlék alatt - várja a feltámadás Urát. Veleszületett „tollforgató hajlama” okán már ifjúkorában verselt. Hatással volt rá Petőfi Sándor, úgy is, mint hajdani kecskeméti, soproni és sárszentlőrinci diák. A Székács József püspök közvetítésével megismert Arany János írásra buzdító szavai is sokat jelentettek költői kiteljesedésében. Irodalmi munkássága széles tárgykört ölel át. Az egész nemzethez szóló hazafias s a szűkebb kört érintő családi versei mellett istenes költeményei, énekei és imái gazdagították legnagyobb számban irodalmunkat. írásai főképp a korabeli protestáns folyóiratokban és lapokban jelentek meg, de egyéb kiadványokban is - Hölgyfutár, Vasárnapi Újság Nagyvilág - megtalálhatók munkái. A Harangszó az ő versével indult 1910- ben. Legszebb verseiből tartalmaz válogatást Payr Sándor Hárfahangok című gyűjteményes kötete (1906); Májba Vilmos Reformáció címen közreadott antológiájában (1917) pedig a reformáció kezdete négyszázadik évfordulójának megünneplésére szánt verseiből olvashatunk. Énekeinek kincsestára a Dunántúli énekeskönyvként ismert, 1911-ben megjelent Keresztyén énekeskönyv, amelyet negyvennégy évig használtak változatlanul gyülekezeteink, és százhét eredeti éneke mellett hatvankilenc általa fordított vagy átdolgozott éneket tartalmaz. Mai énekeskönyvünkből tíz saját szerzeményét és tizenhárom fordítását, illetve átdolgozását énekelhetjük. Irodalmi munkáinak egy része önálló könyvben vagy füzetben (is) olvasható. A címek találóan utalnak tartalmukra, például: Egyházi költemények (1869); Buzgóság könyve (1888); Jó gyermekek verses könyve (1888); Egyházi beszéd (1890); Őrangyal (1896) ; Ádventi és böjti imák (1898) ; A sárszentlőrinczi ág. hitv. evangélikus egyházközség története (1910); Az életből (1894); Költemények (1897) ; Isten, haza, család I-II. (1912); Zsivora György - A nagy emberbarát (1899), Konfirmációi áldások - Alkalmi versek és idézetek (1899) ; Olajfalevelek (1901); Háborús idők imádságos könyve (1916); valamint a Koszorú füzetekben kiadott Romlásfalva (51. sz.), Szent hangok (57. sz.), Élet vándora (64. sz.) és az Áhítat hangja (140. sz.). Költői tehetségének elismerését tanúsítja, hogy a nagy drámaírónk, Katona József születésének századik évfordulója alkalmából kitűzött húsz arany pályadíjat az ő ódája nyerte el. Örökül hagyott versei, énekei és imái olyan kincsek, amelyek hozzásegíthetnek bennünket a legnagyobb díjhoz, az örök élet elnyeréséhez. ■ Dr. Jáni János Sántha Károly Epilógus* Méltóságos és főtisztelendő Kapi Béla ev. püspök úrnak mély tisztelettel és szeretettel ajánlva. Énekeltem, imádkoztam S az eget a földre hoztam - Énekelve, imádkozva Megcsendült Szent Dávid kobza. Énekelvén, imádkozván A jó Isten így szólt hozzám: Melléd adtam a megváltót, Hogy életed legyen áldott. (...) Temetésre harang kondul, Van-e élet a síron túl? A sír így szól: soha többé! A hit mondja: mindörökké! Élek-halok, Szent Könyv, érted! Betűd öl, de lelked éltet: Olvasván szent bibliámat Nem kísért bűn, nem sért bánat. Olvassátok a Szent Könyvet, Eltöröl az minden könnyet, Könyvek könyve, térdre esve Szívom mézed reggel-este. ...Estém itt, jöjj, csendes álom, Szebb életre hív halálom - A test lesz csak szálló köddé, És a lélek él örökké! *Részlet a Harangszónak megküldött, utolsónak szánt versből Turistáknak és külföldieknek is szól az ige Beszélgetés Káposzta Lajos nyugalmazott evangélikus lelkésszel „Mit mondjak majd először is kedvest s szépet?...” - a kérdést sok lelkész felteszi magának, amikor különleges szolgálatra indul, vagy éppen nem tudja, kikből áll az a közösség, ahol Isten igéjét kell hirdetnie. Lehet az alkalom vidám, lehet szomorú, a kihívás ott van. Káposzta Lajos nyugalmazott esperes-lelkész gyakori vendég olyan helyeken, melyek kívül állnak a parókus lelkész „hatósugarán” Nemegyszer prédikált például üzemcsarnok-avatón, kórházban vagy tanyasi templomban éppúgy, mint szállodában. Igehirdetés, ünnepi gondolat vagy biblikus tartalmú köszöntő, ami ilyenkor elhangzik? - kérdeztem a hetvenöt évesen is fiatalos evangélikus pásztortól.- Egészítsük ki a sort még az elmélkedés, az irányított beszélgetés és a vigasztalás fogalmaival! - hangzik a válasz. - Ez a szolgálat annyira sokrétű, hogy sokszor csak akkor áll össze a mondanivalóm, amikor látom, kik ülnek a padokban, illetve a székeken. Nagyon fel kell rá készülni, éppen ezért helyezek nagy súlyt az eseményt előkészítő megbeszélésre a szervezőkkel. Ez néha hosszabb, mint maga a szolgálat. Folytathatnánk a sort azzal is, hogy utána ott is kell maradni: ugyanis a templomépület előtti beszélgetések, vagy ha kórházi az alkalom, akkor a várótermi vigasztalás gyakran szerves folytatását alkotja annak, ami odabent elhangzott.- Időnként turisták is igényelnek lelkészi szolgálatot vidékünkön.- A nagy ünnepeken megtelnek a szállodák. Az, hogy ki miért jön ide, és miért nem otthon ünnepel a családjával, nem rám tartozik. Ezek az emberek vagy pihenni jönnek, vagy - éppen a karácsonyi roham miatt - egyszerűen menekülnek a nagy felhajtás elől. Viszont mifelénk már évek óta hagyomány, hogy a közeli Kiskunhalason lévő Csipke Hotelbe rendszeresen meghívnak egy-egy áhítat vagy ünnepi elmélkedés megtartására.- Ez miként zajlik?- Nem a papé az egész este! A vendégeket érkezésükkor informálják a recepción, hogy ekkor és ekkor „ünnepi beszélgetés lesz az étteremben egy tea mellett”. Most karácsonykor hegedűszó is hívogatta őket a folyosón, így le is jött, aki akart. Az este közös énekléssel kezdődött, és rövid, helyi vonatkozású néprajzi előadással folytatódott. Elhangzottak karácsonyi versek is, majd következtem én. A rendelkezésre álló húsz percben a karácsonyi igehirdetésemet mondtam el úgy, hogy azok is értsék, akik nem vallásosak, csak éppen beszélgetni akarnak az ünnepről. Ilyenkor egyébként hamar kiderül, ki volt 1989 előtt pártvezető, mert az dicsér a legjobban... Végül úgy kívántam boldog új évet, hogy „2014-ben ne az X-Faktorból tanuljunk viselkedést, és ne Győzikétől magyarul”!-Mi a helyzet akkor, ha valaki németül kér lelkészi szolgálatot?- Ez leginkább örömünnepeken fordul elő. Aktív lelkész koromban az ideköltözött német anyanyelvű lakosság - más szóval „tanyás németek” - részére tartottam minden nagy egyházi ünnepen német nyelvű istentiszteletet. Ez már ugyan a múlté, de az elvetett mag több helyen is szárba szökkent. Volt már aranylakodalmi szolgálatom kitelepített és hazatelepült sváboknál, most pedig egy vegyes házasság megáldására készülök. Érdekes a képlet: a vőlegény hajdani keletnémet állampolgár, aki bár evangélikusnak vallja magát, gyerekkorában - az akkori korszellemnek megfelelően - alig részesült hitoktatásban. A menyasszony magyar lány és katolikus. Érdekes, hogy a tanyán élő németek mennyire vonzódnak a külterületi templomokhoz: népszerű a Kiskunfélegyháza melletti Pálosszentkút kegytemploma. Az ottani szerzetes papok pedig hozzám irányítják azokat, akik kétnyelvű szertartást kérnek. így aztán teljesül az ökumené és a többnyelvűség. Persze ehhez olyan kántor is kell, aki két nyelven kinyomtatja az énekeket, az imádságokat, és el is kezdi azokat - az egyeztetés szerint!- Hogyan zajlik az esküvőt megelőző lelkipásztori beszélgetés?- Tea és sütemény mellett, több órán keresztül. A napokban éppen itt jártak: volt és lesz mit megbeszélni. Ráadásul bár a közös nyelvük a német, a leendő feleség korántsem beszéli annyira, hogy a teológiai és lelki összefüggéseket megértse. Tehát már az is két nyelven zajlik. Azt mondhatom tehát, hogy sok kihívást és feladatot tartogat az idejövő idegenek és vendégek lelkigondozása, melyből most csak néhány epizódot emeltem ki. ■ K. L.
