Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-06-22 / 25. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014. június 22. m 3 Kettős évforduló Beszélgetés dr. Kamp Salamon karnaggyal, országos egyházzenei igazgatóval p- Kora délutáni csend a Deák téri templomban. Az elmúlt héten Johann Sebastian Bach, az egyik legnagyobb zeneszerző vendégeskedett itt, és ejtette újból ámulatba a templomot megtöltő gyülekezetét. A zeneköltészet őnélküle hiányos volna; a muzsikát olyan magasságokba emelte, hogy életműve mint egy hatalmas katedrális áll az emberiség előtt. A 25. Bach-hét utolsó előadása után dr. Kamp Salamonnal, nLutheránia énekkar karnagyával (képünkön) beszélgettem, fölidézve a kezdeteket és a terveket. Hogyan látja a h-moll misét az életműben, sikerült-e a mester elképzelését megvalósítani?- Újra igazolva látom, hogy komolyan vettem Luther írását: a teológia után a zenének adom az első helyet. Mi itt, a Deák téri evangélikus templomban a Lutherániával igyekeztünk ezt teljesíteni. A Bach-héten nemcsak a legjelentősebb hazai művészek, de külföldiek is szívesen fellépnek nálunk. És a templom estéről estére zsúfolásig megtelik emberekkel és a zene szépségével...- Milyen céllal szervezték meg a hetet, és ki volt a sorozat megálmodója?- Azzal a szándékkal kezdtem el, hogy legyen együtt, ami összetartozik a mi lutheránus hitünkkel: Isten igéje és a legjelentősebb evangélikus szerző, J. S. Bach. Sokáig én állítottam össze a műsort, később nagy segítségemre volt Dobozy Borbála, a nagyszerű csembalóművész. Ma könnyebb, mert fölvittük a műveket számítógépre, így látjuk, mit mutattunk be eddig, illetve hogy jövőre mit kellene műsorra tűzni. Az indulásnál arra törekedtünk, hogy ne csak egyszerűen fesztivál legyünk, amellyel tele van a világ, hanem találjuk meg a saját hangunkat. Esetünkben ez azt jelenti: Isten igéjének és egyházunk zenéjének a legjava összetartozik.- Érdekes a közönség: hívők'és nem hívők együtt vannak.- Ha tud róla a hallgató, ha nem, Isten megérinti a szívét. Függetlenül attól, hogy honnan jött, milyen környezetből, milyen kulturális háttérből, nekünk hinnünk kell, hogy Isten igéjének és a mester zenéjének hatalmas ereje van! Összeölel mindenkit.- A h-moll misét idén kétszer is előadták.- Zalánfi Aladár, aki itt volt orgonista, azt mondta: a h-moll mise az emberi szellem legnagyobb alkotása. Nagyobb, mint a Szent Péter-bazilika. Úgy tudjuk, Bach a halála előtt állította össze, az életművéből a legszebb tételeket válogatta ki. Nem árulok el titkot, ha elmondom: nekünk is óriási feladat volt. Tizenhat kórustétel van benne, ez olyan, mintha ennyi kantátát játszanánk egymás után... Az én felfogásomban erős kezdés kell. Atya, Fiú, Szentlélek! A világegyetem összes energiája ebben az öt ütemben van! És ebből bomlik ki a zengő, fölmagasodó mise. A hallgatók rögtön megérzik, hogy nem hangverseny lesz. Bizonyságtétel.- A másik évforduló is fontos: száztíz éves a Lutheránia énekkar.- Valóban, 1904 az alapítás éve. Bizony ez régen volt, s az, hogy még most is létezik, nagyon sok ember áldozatos munkájának a gyümölcse. Molnár János volt az első lelkésze a magyar gyülekezetnek a Deák téren. Németországban tanult, Johann Nikolaus Forkelnél, aki jól ismerte a Bach fiúkat, ő írta 1802-ben az első Bach-monográfiát. Amikor Molnár hazajött, kiadott itthon egy fordításkötetet. Abban azt írta, hogy a gyülekezetek alapítsanak énekkarokat, és énekeljenek korálokat, kantátákat, a legtöbbet J. S. Bachtól. Szinte kijelölte a feladatot - és nem néhány évre, hanem századokra előre.- A Lutheránia megtartó közösség vannak, akik évtizedeken át tagjai...- Sass Lóránt 1948, Gryllus Vilmos 1946 óta énekelt a kórusban. Én először csak a szólamok betanításában segédkeztem. Aztán Weltler Jenő bácsi, a karnagy és Deák téri kántor egyre több feladattal bízott meg, és * 1989-től kizárólag én irányítom a kórus munkáját.- Miként segíti az énekkar az istentiszteleti életet?- Eleinte minden vasárnapi istentiszteleten énekeltünk, de így nem maradt időnk nehezebb művek megtanulására. Most ritkábban szerepelünk, de akkor zenekarral és szólistákkal együtt. Kétszáz egyházi kantátáról van szó, ezeket 1700 óta Magyarországon nem énekelte senki. Sok Bach-mű most hangzik el először.- Hogyan lett ilyen erős, országos hírű a Lutheránia?- Első dolgom volt, hogy hivatásos zenekart szervezzek. Régen volt egy-egy profi hegedűs, a többiek viszont amatőrök voltak. Most mindenki mestere a hangszerének, mindennap próbál és játszik. Bachnál olyan nehéz szólamok vannak, amelyeket műkedvelők nem tudnának megoldani...- Miként ünnepük a jubileumot?- Nem terveztünk külön ünnepet az évfordulóra; hogy kétszer is bemutattuk a h-moll misét, ez a hatalmas erőpróba lett a jutalmunk. A hét rangját az is emelte, hogy a világ egyik leghíresebb zenekara, a Budapest Fesztiválzenekar barokk együttese is fellépett nagy sikerrel. Király Csaba Bach összes triószonátáját eljátszotta; Dobozy Borbála szólója is csodálatos volt... Szóval ez a sorozat kivételes ajándék volt a léleknek.- Minden a nagy zeneszerzőről szól. Ilyen óriás a lipcsei kántor?- Kimozdíthatatlan magas helyéről. Időtlen klasszikus. És ami a legfontosabb, ebben a gyűlölködő világban egyre nagyobb szükség lesz rá. Szellemileg, érzelmileg, zeneileg J. S. Bach a lutheránus egyház nélkülözhetetlen értéke. Mindennapos feladat, hogy ezt ápoljuk és sugározzuk szét a környezetünkben. Úgy ítélem meg, hogy szellemiségéhez legközelebb mi állunk, ezért kétszeres a felelősségünk. Én magam olykor azt hiszem, mindent tudok róla, ismerem a hangjegysorait. És akkor azt veszem észre, hogy új és új rétegeket fedezek föl bennük. Szinte minden műve meglepetés; kérdez, útmutatást ad, és megajándékoz. Olyan fokú gazdagság és sokszínűség van Bach munkáiban, hogy elmondani is nehéz. Páratlan géniusz a világ zenei életében, talán párja sem születik a jövő évszázadokban. ■ Fenyvesi Félix Lajos Elsőként az MEE vezetőivel találkozott Budapesten a német államfő Folytatás az 1. oldalról- A német államfő élénken érdeklődött egyházunk élete és társadalmi vonatkozásai iránt, nem tagadván meg korábbi lelkészi mivoltát - mondta Gáncs Péter. - Beszámoltunk arról, hogy egyházunk missziói helyzetben van, hiszen nagy lehetőségek nyíltak meg előttünk a kötelező hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével. Érdekelte, hogyan folyik ennek finanszírozása, hogyan zajlik a hitoktatók képzése. Prőhle Gergely országos felügyelő, helyettes külügyi államtitkár, aki a Háló tanulmánykötet legújabb részét adta át Joachim Gaucknak, a könyvsorozat jelentőségéről beszélt. Az evangélikus egyház vezetői elmondták, hogy az oktatás és a diakónia területén sok intézmény került át egyházi fenntartásba az elmúlt két és fél évtizedben. Ugyanakkor az egyházak Magyarországon is - csakúgy, mint Európa-szerte - a hívek fogyatkozásának problémájával küzdenek. A reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának megünneplésével kapcsolatban Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke - úgy is, mint miniszteri biztos - számolt be Joachim Gaucknak a magyar állam és az egyházak közreműködésével létrehozott reformációi emlékbizottság eddigi tevékenységéről. M Forrás: Evangélikus.hu A szélkerék prédikációja A szélben erő van. Néha gigantikus. A szél pusztító ereje néha fákat csavar ki, épületekben tesz komoly károkat, vagy állatok és emberek életét sodorja veszélybe. A szél erejét az ember régóta igyekszik befogni, használni, hasznosítani. Már az ókorban munkára fogták a szelet. Sokáig uralták a világ tengereit a szél erejével hajtott vitorlás hajók. A szeles tájakon a szélmalmok is természetes módon hozzátartoztak a vidéki idill képéhez. A modern kor kezdi újra felfedezni a szélben rejlő erőt. Nemcsak a széllovasok, akik hobbijuknak élve régóta vidáman szelik a tavak, tengerek habjait szörfjeikkel vagy vitorlás csónakjaikkal, hanem az egyre nagyobb energiaszükségletű ipar is. Ma már nem csak külföldön láthatók hatalmas, áramot termelő szélkerekek vagy éppen ilyen szerkezetekből álló „erők” úgynevezett szélerőműtelepek, amelyek a szél erejét hasznosítva termelik a tiszta energiát, a villamos áramot. Egyházunk esperesi tanácsának idei második összejövetelét a pünkösd előtti hét keddjén Bakonycsernyén tartottuk. A hivatalos program után a Bakony egyik magaslatán lehetőségünk nyílt arra, hogy közelről nézzünk meg egy hatalmas szélkereket kívül és belül. Már a méretek is megdöbbentőek voltak. Szinte elfáradt a tekintetünk, ahogy végignéztünk rajta... A több mint százméteres magasságú oszlopokon harmincméteres lapátok járnak körbe... Csak az arányok miatt érdemes megjegyezni, hogy az átlagos magasságú templomtornyok nagyjából akkorák, mint a lapátok... Egy átlagos evangélikus templom ha egy széltorony mellett állna, csupán a harmadáig érne... A szélkerék belsejében lift segíti a karbantartót, hogy a szükséges munkát akár fent is elvégezhesse. Mennyibe kerül egy ilyen hatalmas építmény? Megtérülhet-e egyáltalán egy ilyen nagy beruházás? Mi lesz a megtermelt árammal? - záporoztak a kollégák kérdései. Az ismertetőben azt hallottuk, hogy a mintegy másfél milliárdos beruházás körülbelül tizenöt év alatt térülhet meg. Egyszerű számítással ez azt jelenti, hogy egy szélkerék körülbelül százmillió forint körüli áramot termel meg évente. A szélkerekek méretei, illetve technikai és gazdasági mutatói is lenyűgözőek. Most mégsem önmagában ezt szeretném elmondani. A szélkerekek prédikálni is tudnak! Nekem ugyanis prédikált a megtekintett szerkezet. Beszélni kezdett nekem az egyházról. Beszélni kezdett a küldetésünkről, a feladatunkról. Az egyházat a pünkösdi szél, a Szentlélek kiáradása hívta létre, és tartja életben mind a mai napig. Úgy is fogalmazhatok, hogy az egyház helyzetét a szélkerék szépen példázza. Az egyház erőforrása nem önmagában, hanem a kerekeit megmozgató szélben van. Küldetése pedig nem más, mint a kapott erő felfogása és mások számára hasznosítható formában való továbbadása. Amikor Jézus Nikodémusnak az újjászületésről beszél, azt a szél munkájához hasonlítja. „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született’.’ (Jn 3,8) A szél akkor is fúj, ha nincs szélkerekünk, és hiányában semmi nem hasznosul számunkra. Isten Lelke is árad akkor is, ha mi nem vagyunk ráhangolódva, és nem fogunk fel üzenetéből, erejéből, hatalmából, szeretetéből semmit. A széltorony nagyon komoly elektronikával van felszerelve. Műszerei folyamatosan figyelik a szélirányt, és vezérlőrendszere folyamatosan a megfelelő irányba állítja a torony fejét... Ennek a vezérlőelektronikának a lelki megfelelőjére van szüksége személyes életünknek és egyházunk közösségének is. A megtermelt áramot a szélkeréktől egy vezetéken elvezetik, és az áramszolgáltatók segítségével a felhasználókhoz juttatják. Tárolni nem lehet, át kell adni, hogy mások számára hasznosulhasson. Mint Jézus tanításában, ahol nem lehet elásni a kamatoztatásra kapott talentumokat. A mai korban útját kereső egyházunknak érdemes a szélkerék képére komolyan odafigyelnie. Miközben egyházunk különböző területeinek működésére is stratégiákat készítünk, hogy közösségünk erősödjön, szolgálatát jobban végezze, vigyáznunk kell, nehogy a fordítva bekötött és fordítva működő szélkerékhez hasonlítsunk. A szélkerekeket ugyanis fordítva is lehet működtetni, árammal is lehet hajtani. Az az egy apró probléma van ezzel, hogy ez esetben nem áramtermelés, hanem csupán áramfelhasználás történik. A kerekek ekkor is forognak, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Még hatása is van, hiszen enyhe légáramlatot is létrehozhatnak a forgó kerekek. Az egyháznak és a világnak azonban nem erre a szélre van szüksége. A fordítva bekötött szélkerék csak a helyes működés látszatát kelti. Úgy látszik, mintha minden rendben lenÉGTÁJOLÓ ne. A kerék forog, mégsem jó semmi. Mert nem energiatermelés, hanem a tartalékok felemésztése folyik. Gyarapodás helyett csupán fogyatkozás, élet helyett az élet imitációja. A helyes stratégia az, amelyik a valós erőforrás felé fordítja az erőkarokat, és ráhangolódik az Isten által küldött Lélek szelére. A helyes stratégia az ég felé emeli a karjainkat, hogy a Lélek ereje forgassa meg egyházunk lapátjait, hogy legyen mit továbbadni a környezetünknek. A Lélek szelében óriási erő van! Ó, jöjj, teremtő Szentlélek, látogasd meg a te néped! Szemerei János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
