Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-18 / 20. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2014- május 18. *■ 15 Fekete bodza, a szegények patikája ► A meleg tavaszkezdetnek köszönhetően még április volt, amikor megjelentek az első virágtányérok a bodzabokrokon, azóta pedig egyre több illatos, fehér virág üdvözöl, amikor kilépek a házunk ajtaján. Eredetileg nem is „róluk” szerettem volna írni, ám végül hagytam, hogy meggyőzzön a - nem véletlenül - szegények patikájaként is emlegetett, hazánkban őshonos növény, hiszen éppen időszerű, hogy felfedezzük számos kedvező hatását, sokoldalúságát. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ararat@lutheran.hu Mivel a kerítésünket több tíz méteren bodza (népies nevén bojza, bocfa, esete, fái bodza) szegélyezi, magam is évek óta készítek szörpöt egy jól bevált recept szerint. Különlegességként került már palacsintatésztában kisütött bodzavirág a család asztalára, sőt a kamránk polcán az alma-bodzabogyó vegyes lekvár is megjelent a sorban. Mégis meglepődtem, hogy mindezeken túl mennyi érdekes recepttel, felhasználási móddal találkozhatunk, ha egy kicsit kutakodunk a neten. Sőt egy egész portál foglalkozik (bodza.lap.hu) a teremtett világ e nagyszerű ajándékával. A növény egész Európában elterjedt, és titokzatos hagyományok övezik. A germánok szent növényként tisztelték, míg az angolszász területeken egyenesen varázserővel ruházták fel. Az Őrségben a gonosz lélek fájának tekintették, és nem ültették házak mellé, míg a palócok éppen az állatok sebeinek megtisztulását remélték tőle. Gyógynövényként való felhasználása ősi időkből való, már az ókori görögök is említik. Igen gyakori árokpartokon, út- és erdőszéleken, bolygatott talajokon. Ennek oka, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások következtében kialakult feltételekhez, jól tűri a városi, szennyezett levegőt is. Kedveli a nitrogéndús talajokat, de gyengébb talajokon is megél, napos és félárnyékos helyeken egyaránt. Avarja gyorsan bomló, ezért komposztba keverve gyorsítja annak érését. Küllemét tekintve három-tíz méter magasra megnövő, terebélyes cserje, ritkán fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek, vesszői ívesen lehajtók. Levele páratlanul szárnyasán összetett, fogazott szélű, virágai krémfehérek, jellegzetesen illatosak, és bogernyőt alkotnak. A termése fekete színű csonthéjas bogyó. Egykor a növény minden részét felhasználták, e hasznosítások többsége mára feledésbe ment, ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert. A többéves, egyenes bodzahajtásokból (vastag, szivacsos, rugalmas, de szilárd bélszövete miatt) régen kiváló ásó- és lapátnyelet készítettek, a hajtás a bél eltávolítása után alkalmas volt a kovácsok fújtatójának elkészítéséhez, de gyakran ebből készült a halászok hátóvarró tűje is. A már említett tulajdonságok miatt ágaiból fúvós hangszerek: furulya, tilinkó, kaval készíthető. A szintetikus festékek feltalálása előtt bogyója (és levele) fontos festőnövény is volt, erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték (ma a biokertészkedésben is használják). Gyakori előfordulása, könnyű hozzáférhetősége, egyszerű, sokoldalú felhasználhatósága miatt nevezhették egykor a szegény ember patikájának. A népi gyógyászatban fájdalomcsillapítóként, gyulladáscsökkentőként, enyhe hashajtóként, vizelethajtóként, köptetőként, vértisztítóként, hámosításra használták. Ma főként nyugtató, izzasztó és vizelethajtó teakeverékek fontos alkotórésze. Az értékes hatóanyagok főként a virágban (például flavonoidok, szaponinok) és a termésben (például szerves savak, antocianinok, vitaminok: C-vitamin-tartalma duplája a citrusfélékének) fordulnak elő, de megtalálhatók a levélben is. Egyes erős hatású, de hőre lebomló anyagai miatt kerülendő a nyers, éretlen bogyók fogyasztása! A virágot május-júniusban, a teljes érésben lévő bogyókat augusztusszeptemberben gyűjthetjük. Alapvető szempont - mint általában minden gyógynövény gyűjtése során -, hogy lehetőleg védett, szennyeződésmentes helyekről, száraz időben gyűjtsük a felhasználni kívánt növényi részt. Fontos tudni, hogy a fekete bodza mérgező rokona a - szintén az utak mentén gyakori - gyalog- (vagy földi)bodza, amely azonban más habitusú, kórószerű, lágy szárú évelő, virágai hófehérek, porzója pedig lila vagy fekete. Szárított, lemorzsolt virágát és termését teakeverékekbe tehetjük, friss virágát szörpnek vagy különböző ételekhez (tésztába forgatva) használhatjuk föl, terméséből igazi immunerősítő lekvár készülhet. A szárról a bogyókat villával lehet a legkönnyebben eltávolítani. Az éretlen szemeket kiválogatjuk, az apró magvakat pedig passzírozással távolítsuk el. Mivel pektintartalma viszonylag alacsony, érdemes más gyümölcsökkel keverni (a fagyasztóba téve a különböző gyümölcsöket összevárhatjuk a lekvárfőzésig). Különlegességként említhető még levesként, szószként, ecetként, likőrként vagy pálinkaként történő felhasználása. (Számtalan receptet találhatunk az interneten.) Habár a bodza a Bibliában nem szerepel, hozzá kapcsolódóan mégis megemlíthető az elhalt töveken gyakran megjelenő júdásfüle gomba, melynek neve onnan eredeztethető, hogy egyes hagyományok szerint Júdás bodzabokron lelte halálát. A bodza hajlékony ága, kedves fehér virága több költőt is megihletett egy-egy játékos gyerekvers megírására, Mednyánszky László Virágzó bodzabokor címmel örökítette meg egy festményén ezt a kedvelt növényt, Fertőhöz település több ízben rendezett már bodzafesztivált, sőt egy Békés megyei település, Medgyesbodzás címerében is fellelhetjük a gyümölcsöt. Remélem, e kedvcsinálónak szánt sorok elolvasása után többen indulnak majd kosárral, ollóval a kezükben sétára egy napos délutánon, és gyűjtenek néhányat a fehér virágtányérokból, hogy maguk is megtapasztalják a Teremtő eme nagyszerű ajándékának jótékony hatásait... ■ JCsCs Határtalan kossuthosok A magyar kormány 2010-ben indította el a Határtalanul! programot. Célja az, hogy a közoktatásban tanuló minden magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok révén minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium évek óta sikeresen kapcsolódik be ebbe a mozgatómba, és így több diákcsoportunk jutott el a testvériskolákba: Kárpátalján a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumba, valamint Erdélybe, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumba. Újabb kapcsolataink révén a Felvidékre is szeretnénk eljutni a jövőben. A történelmi helyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a diákokban tovább erősödjön a nemzeti öntudat érzése. A csoportok színes programokon vettek részt mindkét kirándulás során: rendhagyó, előkészítő és záró órákat tartanak, személyesen is megismerhetik a Kárpátmedence földrajzát, történelmét, emlékhelyeit, nevezetességeit, a külhoni iskolarendszert és családokat. Május 9-én érkezett meg iskolánkba a técsői diákok csoportja viszontlátogatásra. A közös múlt okán több párhuzamos eseményre került sor: a munkácsi és a sárospataki Rákóczi-vár megtekintésére, Huszton, Visken, illetve Tákoson és Csarodán az ősi templomok meglátogatására, a malenkij robot emlékműveinek megkoszorúzására Szolyván, a nyíregyházi temetőben és a városközpontban. (A diákok közös tevékenységként gondozzák mindkét városban az intézmények kiemelkedő tanárainak, lelkészeinek sírjait.) Az evangélikus Nagytemplomban rendhagyó történelemóra keretében ismerkedtek meg a diákok Nyíregyháza és a tirpákság múltjával, jelenével. Bekapcsolódtak a május 10- én Nyíregyházán rendezett, a csehszlovák-magyar lakosságcserére emlékező emléknap programjaiba. Közös emlékkönyv is készült. A nyíregyházi diákok fotókon és videókon örökítették meg a nemzeti ünnepeinken előadott műsorokat, a trianoni emlékhelyek megkoszorúzását, a közös vetélkedőket, sporteseményeket. Viszontlátogatásuk során a técsői testvériskolások megismerhették a megye, a régió (például Debrecen, Tokaj, Szabolcs) és Nyíregyháza nevezetességeit. Az eseménydús négy nap záróeseménye - Sóstón a falumúzeum és a vadaspark meglátogatása - még emlékezetesebbé tette a találkozást, és tovább erősítette az együttműködést. ■ Hlatky Attiláné EVÉL&LEVÉL Evangélikus óvónők továbbképzése Húsvét keddje. A locsolkodás után illatos fejjel, szomorú, esős időben indultunk Orosházáról Balatonszárszóra az országos óvónői továbbképzésre. A Balaton partján már, hála Istennek, verőfényes tavasz fogadott bennünket. Ezt mindenképpen biztatásnak éreztük, hiszen hónapok óta készültünk az előadókkal erre a találkozásra. Mivel egyházunk az elmúlt években jelentős számú óvoda átvételéről döntött, ezért jogos igényként merült fel a kolléganők részéről, hogy szervezzünk egy többnapos országos továbbképzést annak érdekében, hogy a keresztyén nevelőmunka minél inkább gazdagodhasson. A felnőttképzés keretein belül ezért került sor április 22-25. között egy intenzív továbbképzés indítására Balatonszárszón. Célunk az volt, hogy a résztvevőket olyan gyakorlati ismeretekhez juttassuk, melyek birtokában az óvodák mindennapi tevékenységeibe beemelhetik a bibliai történeteket, és a Szentírás segítségével a gyermekek életkori szintjén mutathatják fel azokat az erkölcsi-etikai értékeket, melyek elfogadása alapvetően meghatározza majd későbbi életüket is. Mivel a keresztyén értékek átadása ebben a korban csak érzelmeken keresztül lehetséges, ezért különösen is fontosnak tartottuk gyermekeink érzelmi nevelésének középpontba állítását. Most a zenei nevelést helyeztük előtérbe. Az ének, a zene nélkülözhetetlen az óvodások életében. Ezt a témakört előadóink egyházzenei megközelítésben dolgozták föl, sok-sok gyakorlati ismeret átadásával együtt. Betekintést nyerhettünk a történelmi egyházak által fenntartott óvodák munkájába is. Kedden délután egy győri katolikus óvoda, majd a székesfehérvári református óvoda munkájával ismerkedtünk meg. Este a résztvevők kötetlen beszélgetés során ismerhették meg egymást és az óvodáinkban végzett szolgálatokat. Győri Gábor esperes - a továbbképzés lelki vezetőjeként - bensőséges áhítattal zárta esti együttlétünket. Szerdán foglalkoztunk részletesen a bibliai történetek feldolgozásával, azok érzelmi, erkölcsi hatásaival, illetve azzal, hogy a gyermekek életében az ének, a zene milyen fontos a testi, a lelki és az érzelmi élet szempontjából. Ennek fejlesztő lehetőségeiről, a zene fontosságáról hallottunk Bánkiné Révész Adrienn és Győri Gábor előadásaiból, illetve a sok gyakorlati példa segítségével meg is élhettük, hogy mit adhatunk át óvodásainknak. Esti lelki együttlétünk egy megható film megtekintésével zárult. Csütörtökön reggel szabadtéri áhítaton vettünk részt Rozs-Nagy Szilvia lelkész vezetésével. A délelőtt folyamán Uzsalyné Pécsi Rita értékes előadását hallhattuk gyermekeink érzelmi nevelésének kiemelt fontosságáról és a Biblia erkölcsi-etikai nevelést segítő tanításáról. A résztvevők visszajelzései - melyeket a továbbképzés házigazdájának, Révész Ritának továbbítottak - azt mutatták, hogy várják a folytatást, hiszen a gyakorlati ismeretek bővítése nagyon fontos mindenki számára, aki óvodáinkban a keresztyén nevelést mind teljesebben szeretné megvalósítani a munkája során. Révészné Tóth Erzsébet óvodai szaktanácsadó Tanítói állás A Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola tanítói állást hirdet a 2014 szeptemberében induló tanévtől. Jelentkezni lehet az iskola@podmaniczky-evangelikus.hu e-mail címen. További elérhetőségeink: 1173 Budapest, Ferihegyi út 115.; telefon: 1/256-2897.
