Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-18 / 20. szám
Evangélikus Élet KÖZELKÉP 2014. május 18. ► 7 Szárszói panoráma Interjú Végh Szabolcs intézményvezetővel ► A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon életében mérföldkő az idei esztendő: tíz éve várja a magyar tenger parti intézmény felújítva, kibővítve és téliesítve a testi és lelki felüdülésre vágyó - főként evangélikus - vendégeket. Az új kezdet óta Végh Szabolcs az intézmény vezetője, akivel az igencsak eseménydús évtizedről beszélgettünk.- A felújítás óta az intézmény már nemcsak nyári pihenésre hívja az érdeklődőket, de a főszezonon kívül számos tematikus hétvégi programot is kínál. Ez utóbbiak nagy részben az Ön kezdeményezésére indultak.- Bajor testvéreinknek köszönhetően 2004 óta egész évben nyitva áll a szárszói otthon kapuja. S bár még mindig a nyári két hónap a legerősebb, legintenzívebb időszak az üdülő életében, amikor is folyamatosan telt házzal működünk, az évek során eljutottunk oda, hogy ma már egész éves kihasználtságról beszélhetünk. Egyre többen jönnek az őszi, téli hónapokban is pihenni, amikor a Balaton teljesen más arcát mutatja. Sokan felfedezték már, hogy az intézmény kiváló helyszíne a különféle - egyházi - képzéseknek, szakmai konferenciáknak is. Számos gyülekezet pedig egy-egy hétvégét tölt el nálunk, hogy közösségüket a hétköznapokból kiszakadva erősítsék. Ettől függetlenül intézményvezetőként igyekeztem a csendesebb időszakokban saját szervezésű programokat meghirdetni. így az évek során nagyon népszerűek lettek az adventi hétvégék, amikor a Szárszó adta keretek között gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját, sütünk mézeskalácsot, vagy éneklünk karácsonyi egyházi énekeket, népdalokat. A hétvége lelki táplálékairól lelkész gondoskodik, az utóbbi időben pedig egy betlehemes játékot is előadunk a vendégeinknek. A téli Balaton örömeit az úgynevezett vacogós hétvégéken is lehet kötetlenül élvezni. Nagy népszerűségükre való tekintettel telente már két alkalommal is meghirdetjük ezt a lehetőséget. Igaz, a befagyott tavat nem tudjuk garantálni, de a vidám farsangi hangulatot és programokat igen.- A január-februárt említve ne hagyjuk ki az evangélikus népzenei találkozót sem, amelyre idén már nyolcadszor került sor.- Ezt azért szerveztük meg, mert szerettük volna összegyűjteni az evangélikus egyházban azokat, akik a népi kultúrát, a népzenét, hagyományokat kedvelik, netán művelik. Ezek a hétvégék jó alkalmat nyújtanak a találkozásra, az egymástól való tanulásra. Nagy örömünkre már ez a rendezvény is kinőtte magát, így jövőre két hétvégét kell meghirdetnünk. A rendezvény másik hozadékaként 2009-ben megalakítottuk a Menyegző Értékőrző Egyesületet. Ez az elsősorban népi kultúrát közvetítő, őrző szervezet vette át a népzenei találkozók szervezését is.- Új programtervek, konferenciaötletek?- Hagyományteremtő szándékkal szerveztük a múlt szombaton az első balatonszárszói majálist. Igaz, ennek apropóját a tízéves jubileum adta, de reménység szerint ettől függetlenül is lesz folytatása. Azt tapasztaltam, hogy van igény a húsvét utáni, pünkösd előtti időszakban olyan találkozási lehetőségre, amely módot kínál a felszabadult örömre kint, a szabadban, istentisztelettel, zenekarokkal, kézműveskedéssel és persze gasztronómiai élvezetekkel. A Balaton-parti otthon mindehhez kiváló helyszín. A másik új kezdeményezés októberben, a reformáció havában lesz. Az első evangélikus „Oktoberfestet” szeretnénk megszervezni. Ugyan lehetőséget nyújtunk majd a hazai kézműves sörök bemutatkozására is, de nem ezen lesz a hangsúly. Luther Mártont ebben is példaképül hívva „asztali beszélgetések egy sör mellett” lehetne a mottója az alkalomnak, ugyanis teológiai disputákat is szervezünk.- Szárszóhoz nemcsak intézményvezetőként, de családi vonatkozásban is sok szállal kötődik. Mesélne erről?- Amikor 2004 májusában Pilisről feleségemmel, Timivel ideköltöztünk, Bogi lányunk még nem volt egyéves. Zsombor fiunk nyolc évvel ezelőtt már ide született, a keresztelője is az otthonban volt, és szeptemberre várjuk harmadik gyermekünk érkezését. Hálás vagyok, hogy ez így alakult, mert a hely ideális a lelkiviláguk pozitív fejlődéséhez.- De azért nem lehetett egyszerű magánéletet élni, a gyereknevelést zökkenőmentesen gyakorolni olyan körülmények között, amikor a szolgálati lakás az üdülő központi részén, a konferenciateremmel szemben volt...- Hát nem volt egyszerű. Az ötödik év végére úgy éreztük, nincs magánéletünk. Ez főleg a nyári két hónapban volt erősen jellemző, amikor megállás nélkül telt házzal működik az intézmény. Ezért nagyon hálásak vagyunk az igazgatótanács tagjainak - közöttük kiemelten is Andorka Sándor elnöknek -, hogy lehetővé tették a faluban egy különálló szolgálati ház bérlését, majd megvételét. Ennek anyagi hátterét az üdülő gazdálkodása biztosítja: apartmanként adjuk ki a korábbi lakásunkat.- Jól tudom, hogy idővel felesége is csatlakozott a szárszói munkatársi gárdához?- Igen, ő négyórás státusban az adminisztrációban segít, a foglalási visszaigazolásokat és a csoportokkal való kapcsolattartást intézi, illetve a recepciós feladatokba is besegít.- Hetilapunkban is sokszor írtunk a balatonszárszói evangélikus üdülőben zajlott, Komplex fenntarthatóság elnevezésű mintaprojektről, amelynek megvalósítását 2010-ben egy uniós pályázati forrás tette lehetővé. Azóta egyházunkban is sok követőjük lett. Honnan jött a megújuló energiaforrások használatának ötlete?- Néhány évvel ezelőtt nagyon előtérbe került az energiagazdálkodás témaköre és az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek. Én is próbáltam átgondolni, hogyan lehetne az intézményünket úgy átalakítani, hogy környezet-, illetve pénztárcabarát legyen. Akkor akadtam rá arra a kiírásra, amely kilencvenöt százalékos támogatást ígért. Kocsis Istvánnak, egyházunk pályázati referensének a segítségével meg is nyertük a pályázatot.- Mi a tapasztalatuk, mennyire váltak be az újítások?- Maximálisan. A fűtés és hűtés korszerűsítése, a napkollektorok és napelemek, a pelletkazán, az esővíztárolás és -felhasználás, a szelektív hulladékgyűjtés és -tárolás, az energiatakarékos világítótestek használata, hogy csak néhány példát említsek, nemcsak gazdasági szempontból fontos - a környezettudatos életmód a keresztény ember számára a teremtésvédelem miatt is lényeges kérdés. A pályázati feltételek között az is szerepelt, hogy mintaprojektként a hozzánk érkező vendégeknek, csoportoknak mindezt be kellett mutatnunk. Filmet készítettünk, tájékoztató kiadványt jelentettünk meg, valamint jártuk az evangélikus intézményeket, előadásokat tartottunk, vittük jó hírét az általunk is használt, korszerű környezetvédelmi lehetőségeknek. Egyházunk gyülekezetei, intézményei mára már közel egymilliárd forint értékben nyertek el pályázati támogatásokat.- Önt a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma az elmúlt év szeptember í-jétől hat hónapra az országos iroda megbízott igazgatójának nevezte ki. A megbízatás meghosszabbítható volt, e hónap végén jár le, ugyanis Krámer György személyében a múlt héten beiktatták hivatalába az új országos irodaigazgatót. A szárszói intézmény vezetése mellett hogy fért ez is bele az idejébe?- Megvallom, nem kis fejtörést okozott, amikor ez ügyben egyházvezetőink megkerestek... Ugyanakkor megtisztelő is volt a bizalom. Mivel átmeneti, féléves időszakról volt szó, végül igent mondtam. Heti kéthárom napot töltöttem Pesten, ezalatt el tudtam végezni, amit vállaltam: az iroda működésének folyamatos biztosítását, koordinálását.- Mennyiben látta könnyebbségnek azt, hogy korábban Ön is dolgozott „az Üllői úton” - ahogyan egyházunk berkeiben az országos irodát szokás nevezni -, sőt a gazdasági osztályt egy évig vezette is?- Már az első héten úgy éreztem, hazajárok, hiszen a mostani munkatársak nagy részével korábban már dolgoztam együtt, és ismertem az intézmény szervezeti felépítését, a munkafolyamatokat, a bizottságokat, illetve intézményeink vezetőit, a lelkészeket. Nem okozott gondot ebbe a vérkeringésbe újra visszacsatlakozni.- Minden embernek más és más talentumai vannak. Megítélése szerint Ön milyen vezető volt?- Ebben az átmeneti időszakban a fent említett feltételek mellett elsősorban a koordinálásra helyeztem a súlyt. Nem maradt sok idő és lehetőség az úgynevezett építkezésre. Arra törekedtem, hogy a közvetlen munkatársaimnak, az osztályvezetőknek nagyobb önállóságot biztosítsak, és ezzel nagyobb felelősségvállalásra ösztönözzem őket. Fontosnak tartom a legalább heti rendszerességű, folyamatos kapcsolattartást, illetve nem elhanyagolható a számonkérés sem. Ahol szükségesnek láttam, végrehajtottam az irodában a személyi vagy strukturális változtatásokat. Ez utóbbi esetében természetesen nem egyszemélyi döntésekről van szó, hanem az egyház megbízottjának, Sághy András tanácsadónak a közreműködésével megvalósított átszervezésekről. Például a jogi osztály mielőbbi felállítására több javaslatot is tettem.- Milyen tanácsokat adna utódjának, Krámer Györgynek, akivel közösen dolgoznak május folyamán, hogy az átadás-átvétel minél zökkenőmentesebb legyen?- A munkatársakkal való folyamatos kommunikációt javaslok egyértelmű játékszabályokkal és azok következetes betartatásával. Az egyházon belüli döntéshozatali mechanizmus még mindig nagyon nehézkes, ez kihat az országos iroda mindennapi életére is. Jó lenne mindezeket egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni, tisztázva például a különböző grémiumok feladatait és hatásköreit. Kívánom, hogy Krámer Györgynek ebben is minél nagyobb szerepe és sikere legyen! ■ Boda Zsuzsa Végh Szabolcs intézményvezető és családja
