Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-05-11 / 19. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2014. május 11. is Kereslet és kínálat A kereslet és kínálat az a két alapve­tő fogalom, amelyre a közgazdaság­­tan tudománya épül. A keresletet va­lamilyen szükség szüli, a kínálatot pe­dig az teremti meg, hogy a szükség­let kielégítése anyagilag is jövedelme­ző tud lenni. A piac pedig az a hely, ahol a kínálat végül vevőre talál - mégpedig azon az áron, amely mind­két félnek megéri. Ez persze csak egy leegyszerűsített modell; a valós viszo­nyokat számos dolog - például a mo­nopólium intézménye - képes befo­lyásolni, de alapvetően elmondható; mai kultúránk része az, hogy a keres­let miként találkozik a kínálattal. A városok hatalmas hirdetőtáblái vagy éppen a tévéreklámok mind-mind annak a folyamatnak a részei, amely a kereskedelemben részt vevő felek egymásra találását segíti elő. Lehet szeretni és utálni a reklámo­kat. Lehet művészetként tekinteni rá­juk, ugyanakkor számos okunk van arra, hogy egyszerűen egyfajta ma­nipulációs eszköznek tartsuk őket. Ám hatásuk civilizációnkra nem hagyható figyelmen kívül. Melyik az a mosószeradalék, amellyel „a mo­sógép is tovább él”? Azt hiszem, a legtöbb olvasónk pontosan emlék­szik a névre, sőt a kis reklámfil­mecske dallamát is könnyedén fel­idézi. A fogyasztói társadalom piacori­entált világában emberi kapcsolata­ink egyéb megnyilvánulási formái is leginkább a piaci viszonyok szerint kezdenek el működni. Az emberek manapság már énmárkát építenek, vagyis tudatosan figyelnek arra, hogy milyen képet alakítanak ki magukról. Az angolul selfbrandingnek nevezett tevékenység néha azzal jár, hogy egyesek kétféle identitással jelen­nek meg a világhálón is. Egy olyan­nal, amely a barátoknak és a család­nak szól, és egy másikkal, amely egyfajta munkahelyi profilnak te­kinthető. 2004-ben a Facebookot az ameri­kai Harvard Egyetemen hozták lét­re, és kezdetben csak az iskola diák­jai regisztrálhattak. A módszer az volt, hogy akinek volt harvard.edu végződésű címe, annak a regisztráci­óját elfogadta a rendszer, így a diákok, a már végzettek és a jó nevű intéz­mény tanári kara is használhatta a rendszert. Akkoriban futott még a MySpace nevű oldal, amely az ismerkedés el­ső számú eszközévé vált, ugyanakkor ott senkinek nem kellett a valódi sze­mélyazonosságát feltárnia, míg a Facebook úttörő volt a tekintetben, hogy igazi embereket kötött össze igazi társaikkal, így mindenki az iga­zi nevével szerepelt rajta. A rendszer nyilvánossá tétele után foglalkoztak a gondolattal, hogy esetleg minden­kinek legyen egy profilja a családi és baráti viszonyok kezelésére és külön adatlapja a munkahelyi kapcsola­tokhoz, de ezt végül elvetették azzal az indokkal, hogy valójában osztha­tatlan személyek vagyunk, és min­denkinek magának kell megtalálnia az egyensúlyt, hogy mennyire oszt meg magáról privát információkat EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence olyanokkal, akikkel csak munkakap­csolatban van. A Facebook remek eszköz lehet a baráti kapcsolatok szinten tartásához. Legújabb mobilos fejlesztésük még egy lapáttal rátesz erre: tervük szerint a Facebookot arra is fogjuk használ­ni, hogy megtudjuk, melyik ismerő­sünk tartózkodik a közelünkben, és így akár előre nem tervezetten is összefuthatunk vele, vagy részt vehe­tünk az általa választott programon. Ez is egyfajta keresletként és kíná­latként fogható fel, de jóval könnyebb elképzelni egy új magyar induló vál­lalkozás, a Piqniq működési mecha­nizmusában ezeket a fogalmakat. A Piqniq egy új divathullámot lovagol meg, mégpedig azt, hogy a nagyváro­sokban sokan vannak, akik szeretnek főzni, és hasonlóan nagy számban for­dulnak elő olyanok, akik szívesen próbálnak ki új ételeket vagy új helye­ket. A rendszer ezt a keresletet és kí­nálatot fogja összehozni: ha éhesek vagyunk, elég csak kiválasztani a rendszerben, hogy a közelünkben ki főzött vagy sütött valami finomat, és utána már csak a találkozás és a há­zi étel megvásárlása van hátra. A közelség kihasználása a mobilos fejlesztések egyik trendje. Érdekes el­gondolkodni azon, hogy ez templo­mok és gyülekezetek viszonylatá­ban vajon működőképes lenne-e. ■ N. B. Hawaii Soltvadkerten A meleg tavaszt tüzes nyárrá vará­zsolták az Evangélikus Egyházi Óvo­da baráti körének tagjai április 26-án este Soltvadkerten. Na igen: ez már régóta nem az óvónők vagy az „ak­tív szülők” ügye. Hogy is lehetne megmagyarázni máskülönben azon- lassan nagymama-nagypapa korú- táncosok részvételét az éjféli mű­sorban, akiknek gyermekei már rég nem -ide, hanem valamelyik kör­nyékbeli gimnáziumba járnak? De kezdjük csak az elején: a Laka­­tosné Hachbold Éva vezető óvónő irá­nyította csapat már hónapokkal ko­rábban megkezdte a felkészülést az áprilisi óvodabálra, mely a kisváros egyik legnagyobb zenés-táncos ren­dezvénye. A részt vevő evangélikus és más felekezetekhez tartozó egy­háztagok tudják: itt szeretet, béke és jó hangulat vár minden szórakozni vágyó vendéget. így hát bizony visszajárnak - sok évvel óvodás cse­metéik elballagása után is... Az estet a középső és nagycsopor­tos gyerekek hawaii tánca nyitotta meg. Ezt követte az óvodavezető kö­szöntője, majd az ünnepi vacsora. Az össztáncra nem kellett sokat nógat­ni senkit, hiszen tudták: nincs sok ide­jük! Éjfélkor már a harminchat fős „nagy tánckaré” volt a színpad: az eg­zotikus ritmusokra „becsónakázó” férfiak, az integető, fűszoknyás höl­gyek és a melldöngető kannibálok kö­zött számos presbiter és presbiterné is ott volt - hirdetve a kereszténység és a jókedv békés egymás mellett élé­sét. És mivel rengeteg kisgyerek is együtt mulatott a szülőkkel, az italfo­gyasztás a jótékonysági büfében sem haladta meg a határértéket. És így is jó volt a bál! • ■ K.L. EVÉL&LEVÉL Luther-emléktúra Gyülekezeti kiránduláson vettünk részt - celldömölki evangélikusok - áp­rilis 18-21. között, melyet Kiniczkyné CsiteNóra felügyelő és Szomjú Tamás főgondnok szervezett. Lelki feltöltődésünkről, a reggeli és esti áhítatokról és az istentiszteletekről Szakos Csaba lelkész gondoskodott. Velünk tartot­tak bakonytamási hittestvéreink is. Nagypénteken, hajnali órán indultunk. Először a husziták városában, Tá­borban álltunk meg, ahol megtekinthettük a husziták életével kapcsolatos emlékeket és ereklyéket. A következő állomás Herrnhut volt. Több mint két­száznyolcvan éve töretlen hagyomány, hogy itt kerül sor a bibliaolvasó Út­mutató (Losungen) napi igéinek a kihúzására. Szakos Csaba lelkész ezen a helyszínen tartotta meg ünnepélyes keretek között a nagypénteki istentisz­teletet, az úrvacsoravételnél a helyi gyülekezet lelkésznője is segédkezett. Mi­után ez a nap egyházunk legnagyobb ünnepe, az igehirdetés felemelő volt, és a távoli helyszín is fokozta a lelkünkre tett hatást. Estére értünk Wittenbergbe, a vártemplom melletti szállásunkra. Másnap Wartburg várát néztük meg. Az idegenvezetés magyar nyelven zajlott, így kimerítő képet kaphattunk Luther Márton (György lovag) itteni életéről és a bibliafordítás körülményeiről. A várban tett látogatás során Ár­pád-házi Szent Erzsébet története is elénk tárult az autentikusan berende­zett, festett termekben. Ezt követően Eislebenbe utaztunk. A Szent Péter és Pál-templomban meg­csodálhattuk azt a keresztelőmedencét, amelyben Luther Mártont megke­resztelték, a Szent András-templomban pedig a szemünk elé tárult az a szó­szék, amelyről pár nappal halála előtt, utoljára prédikált. A szállásunkra visszaérkezve páran részt vettünk az este tízkor kezdődött nagyszombati körmeneten, amely egyedülálló élmény volt. A harmadik napot „buszmentesen” Wittenbergben töltöttük. 2017 Luther Márton éve lesz: ekkor ünnepeljük a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileumát. Ennek apropóján először felkerestük azt az emlék­parkot, amelyben a magyar evangélikusok is egy hársfát ültettek az évfor­duló tiszteletére. Majd azt a házat, amelyet Bölcs Frigyes választófejedelem ajándékozott Luther Mártonnak. A reformátor élete legnagyobb részét, mint­egy harmincöt évet töltött itt el, eleinte mint szerzetes, később mint férj és apa. Itt születtek első reformációs elképzelései, itt okította a tanítványokat és írta meg az egész világot megváltoztató munkáit. A mára múzeummá ala­kított épületben megismerhettük Luther és Wittenberg városának kapcso­latát, illetve a Luther család mindennapi életét. A Luther-háztól pár lépésre találtuk Melanchton házát. Látogatásunk leg­emlékezetesebb momentuma az volt, amikor az egyik útitársunk korhű jel­mezbe beöltözve ismertette Melanchton munkásságát. Idősebb Lucas Cra­nach házát is megnéztük. Ő festette az első arcképet a szerzetesi ruhát vi­selő Luther Mártonról. Ezután számos arckép készült még Lutherről élete különböző korszakaiban. Városnéző túránkat a vártemplomnál fejeztük be, amely épp felújítás alatt állt. A híres kaput, melyre Luther felszegezte 95 pontját, állványok vették kör­be, ennek ellenére az épületet meg tudtuk tekinteni, illetve Luther síremlé­kén koszorút helyeztünk el. Itt hallgattuk meg a húsvéti ünnepi igét isten­­tisztelet keretében, amely rendkívüli módon meghatott bennünket - tekin­tettel a hely szellemére és Luther munkásságára. Hazafelé Torgauba is betértünk. Itt Bora Katalinra, a „világ leghíresebb lelkészfeleségére” emlékeztünk. Rövid kitérőt tettünk Drezda városába is. Az utazás végére több generációt képviselő kis csapatunk jól összekovácso­­lódott, lelkileg és szellemileg rendkívüli módon feltöltődtünk, és ismereteink is interaktív módon gazdagodtak. Az utazás nyújtotta nagyszerű élményeken túl öröm volt megtapasztalni, hogy a fiatalok lendülete és lelkesedése milyen jól párosult az idősebbek bölcsességével. Jó volt a buszban feladatokat meg­oldani, kérdésekre válaszolni vagy egyszerűen csak beszélgetni. Mindezért há­lásak vagyunk az Úrnak, köszönettel tartozunk a szervezőknek és a lelkész úr­nak. Reméljük, hogy a jövőben is alkalmunk nyílik Uyen tartalmas és a hitüfik megerősítését szolgáló együttlétekre. Jankó Zoltánné és Jankó Zoltán (celldömölki evangélikus gyülekezet) HIRDETÉS Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár jelvényeket - iskolák számára is - készít. 1072 Budapest, Király u. 27. Tel.: 789-3236 és 782-4980. Mo­bil: 70/247-2752. Honlap: https://sites.google.com/site/kituzoo/ Lepramissziói csendesnap és közgyűlés A Lepramisszió tavaszi csendesnapját és rövid közgyűlését május 19-én, hétfőn 10 órakor tartja az Újpest-Belsővárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében (Budapest IV., Szent István tér 24., a metró vég­állomásától pár lépésre, az újpesti városháza mellett). Szeretettel várják a munkatársakat, támogatókat, érdeklődőket az alkalomra, amely egy óra tájban szeretetvendégséggel zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents