Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-04-13 / 15. szám

4 * 2014- április 13. ÚT/TfíRSíjg Hírek, kitekintés London, Anglia. Húsz év óta egy­re csökken az Anglikán Egyház lélekszáma. A lakosság húsz szá­zaléka tartja magát ateistának, a névleges egyháztagok túlnyomó része pedig nem ismeri egyháza tanítását, és nem is tartja fontos­nak vallása gyakorlását. Hármas céllal megújulási folya­matot indítottak el az egyházban: ez egyrészt a meglevő, hagyomá­nyos gyülekezetek „szakosítását” jelenti például ifjúsági, diakóniai vagy missziói munkára; másrészt új közösségi formák kialakítását, például rendek alapítása, kis bá­zisközösségek kialakítása házak­nál vagy kávézókban; szigorú visszatérés az összes hívő papsá­gának bibliai elvéhez. A „laikus” prédikátorok kiképzése oda veze­tett, hogy ma az egyház nyolcezer papja mellett tízezer laikus mun­kás van. Tübingen, Németország. Az Evangélikus Akadémikusok Szer­vezete évenként ötven rendezvé­nyen próbálja összekötni az egyes egyetemeken és főiskolákon folyó kutatómunkát. A testület minden alkalommal élesen rákérdez, hogy van-e egyáltalán értelmük azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyes teológiai karokon folynak. tos szalafista iszlám szélsőséges tanait nem osztja. Róma, Olaszország. I. Damasus pápa bízta meg annak idején a nyelvzseninek számító Jeromost (a későbbi Szent Jeromost, Kr. u. 347-419) az evangéliumok görög­ről latinra való fordításával. Ebből nőtte ki magát a teljes, latin nyel­vű bibliafordítás, amelyet Vulga­­tának, azaz általánosnak, használ­hatónak neveztek el, s ez a római katolikus egyház máig is egyedüli hivatalos Bibliája. Jeromos kiváló fordítónak bizonyult már a maga idejében is, ismerte mind a bibliai héber és görög, mind a latin nyel­vet, amiért „háromnyelvű férfi­nak” (vir trilinguis) nevezték. Genf, Svájc. Az ökumenikus központban Világpolgár reformáció címmel rendeztek konferenciát az­zal a céllal, hogy fölhívja a figyel­met az 1517-ben indult reformáció társadalmi hatásaira. A tanácsko­zás rendezői között volt a Lutherá­nus Vüágszövetség (LVSZ) főtit­kára és a németországi Szász-An­­halt tartomány kultuszminisztere. Martin Junge LVSZ-főtitkár meg­magyarázta a találkozó címét: „A Lutheránus Világszövetség tag­egyházai között a második és har­madik legnagyobb lélekszámú Af­Olimpiai létesítmények romjai Szarajevóban - vajon ez vára szocsi építményekre is ? Szocsi, Oroszország. Az idei téli olimpiai játékokat a cserke­szek földjén rendezték. A cserke­szek az ősi európai népek közé számítanak. Már a 4. században ismertek voltak. Az 5. században tértek a keresztény hitre, és csak a krími tatárok nyomására lettek szunnita muszlimokká a 15. szá­zad folyamán. Az ország északi részén ma is létezik keresztény közösség. Az olimpiai játékok megrendezése felől őket nem kérdezték meg, pe­dig erőst tiltakoztak volna a gigan­tikus építkezéssel okozott termé­szeti károk miatt. Az Oroszországban, Törökor­szágban, Szíriában, Jordániában, Irakban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Né­metországban élő cserkeszek lé­lekszáma négymillióra tehető. Majna-Frankfurt, Németország. Az elmúlt októberben kezdte meg működését az Iszlám Tanulmá­nyok Intézete. Alapítói ígérik, hogy olyan mérsékelt iszlámot ta­nítanak, amely sem a Szaúd-Ará­biából táplált vahabita, sem a diva­rikában van. A reformáció világ­polgár lett.” Tübingen, Németország. „A pénz uralja a világot - és ki uralja a pénzt?” Ez volt a témája egy kon­ferenciának, amely a pénzvilág eti­kai irányultságáról szólt. Éles vitát váltott ki egy nemzetközileg is­mert bankár kijelentése, amely szerint „a piac önmagát uralja”, az­az öntörvényű, benne semmiféle etikának nincs helye. E megállapí­tásnak ellentmondott Nikolaus Sch­neider, a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke. Szerinte minden gazdagságnak a közjót kell szolgálnia. Ennek pedig feltétele, hogy a „köz” szabályozza és ellen­őrizze a pénzpiacot, mégpedig megfelelő etikai normák szerint. Betánia, Palesztina. Ott, ahol valaha Keresztelő János keresz­telt, a jordániai királyi család tá­mogatásával új templomot épített és vett használatba a Jordániai Lu­theránus Egyház. A templom épí­tése mindenképpen szenzáció­­számba megy abban az arab világ­ban, amelyben szélsőséges musz­­limok naponként rombolnak le vagy gyújtanak föl keresztény templomokat, imaházakat. Moszkva, Oroszország. Az Oroszországi Zsidó Gyülekeze­tek Szövetségének közlése sze­rint az országban 200 gyülekezet él és dolgozik 178 városban, 44 zsinagógában és 70 gyülekezeti központban. Rabbik vezetik a kö­zösségeket 41 városban. A szövet­ség 100 iskolát, 25 művelődési há­zat, 70 gyermekmegőrzőt és 28 óvodát működtet. Berlin, Németország. 2010 óta folyik a Luther-Biblia újabb, nyel­vi felülvizsgálata. A munkát sok biztató, de kritikus megfigyelés is kíséri. Megfigyelők óvnak a radi­kális változtatásoktól, hiszen a né­met társadalom nemcsak az irodal­mi nyelvét, de annak társadalmi hatását is ennek a fordításnak kö­szönheti. Még ma is milliók élnek az országban, akik számára a Bibli­át egyedül a Luther fordította Szentírás jelenti. Az elmúlt évtize­dek úgynevezett „korrekt” vagy modem fordításai divatba jöhet­tek, de távolról sincsenek abban a helyzetben, hogy a Luther-fordí­­tást kiszorítsák az első helyről. Moshav Aluma, Izrael. Ebben a helységben ókeresztény bazilika alapjait tárták föl a régészek. Hossza huszonkettő, szélessége tizenkét méter. A remek állapot­ban levő maradványokat ezeröt­száz évesre becsülik a kutatók. Köveket találtak benne Jézus és Mária nevével, valamint értékes padlómozaikot keresztény motí­vumokkal. Teherán, Irán. Az országban élő keresztények száma 250 ezer­re tehető, a zsidókét pedig 25-28 ezerre becsülik. Az új államelnök Izrael-barátságának eddig még semmi pozitív jelét nem észlelik. Ami a keresztényeket illeti, kará­csony táján a hatóságok hat ke­resztényt tartóztattak le, akik muszlimokból lettek Krisztus-hí­vőkké. A börtönökben sínylődő keresztényekről pedig hallgat mindenki. Omszk, Oroszország. Otto Schaude a világ egyetlen olyan püspöke, aki soha nem járt teoló­giára, következésképpen semmi­lyen teológiai szakképzettsége sincs. Ez a németországi Baden- Württemberg tartományból el­származott ember ma az ural-szi­­bériai és távol-keleti lutheránus egyház vezetője. Három éve gon­dozza fáradhatatlan szorgalom­mal és hűséggel ezen a kontinens­nyi területen szétszórt, többségé­ben német leszármazottakból álló négyezer hívét. Ezen a területen százötven evangélikus templo­mot romboltak le a szovjet uralom idején. Rijád, Szaúd-Arábia. A Nigéri­ában működő Boko Haram nevű iszlám szélsőséges szervezet, amely a nyugati civilizációt tekin­ti a legnagyobb ellenségének, semmit sem tehetne, ha a szaúdi kormány nem támogatná anyagi­lag és erkölcsileg. Segítségével már tizenkét észak-nigériai kör­zetben vezették be az iszlám jo­got, a sariát, és tömegével gyújtot­tak föl keresztény templomokat, iskolákat, imaházakat. Washington, Egyesült Álla­mok. Az amerikai elnök beszédet tartott a hagyományos, imaregge­linek nevezett rendezvényen, amelyen háromezer vendég vett részt. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok politikájának szer­ves része a kereszténység tiszte­letben tartása. Moszkva, Oroszország. A Meg­váltó Krisztus-katedrálisban or­szágos konferenciát rendeztek Oroszország mint az orosz nép civili­zációjával azonosuló szolidáris közös­ség címmel. Kirill ortodox pátriár­ka szerint egyre nagyobb a veszé­lye annak, hogy az ifjabb generáció letérni látszik az orosz hagyomá­nyok útjáról, és egyre inkább a más etnikumú, eltérő vallási, világné­zeti elveket valló kisebbségek irá­nyában tájékozódik, mégpedig az orosz nép s annak kultúrája, nyel­ve és vallása rovására. Genf, Svájc. A svájci egyházak sajnálatosnak tekintik a legutóbbi népszavazás döntését: a lakosság 50,3%-a az idegenek bevándorlásá­nak erőteljes korlátozását szavazta meg, s ezzel igen veszélyes útra tért. A sok olasz bevándorló mellett a 300 ezres német kontingens is szóba ke­rült. Évek óta divat, hogy jól képzett német orvosok Svájcba mennek dolgozni, mert ott jobban keresnek. Helyükre Németországba a volt ke­leti tömb országaiból vándorolnak be az orvosok, s ezzel veszélyezte­tik hazájuk egészségügyi ellátását. Dnyipropetrovszk, Ukrajna. A helyi Katalin-templom lelkészét, Serge Maschewskit választották meg az Ukrajnai Német Lutherá­nus Egyház első ukrán püspöké­vé. Kisebbségi egyházának ezer­ötszáz tagja él harmincegy gyüle­kezetben. München, Németország. A vi­lághírű biztonsági konferencián a német államelnök a németeknek a különböző válsághelyzetekben való nagyobb szerepvállalását sür­gette. Előadásával nemcsak si­kert, hanem felháborodást is ki­váltott. Annál is inkább kritizál­ták, mivel Joachim Gauck elnök „civilben” evangélikus lelkész. Rupertsberg, Németország. A helyi római katolikus lelkész fel­vételét kérte az evangélikus egy­házba, mert nem ért egyet egyhá­zának tanításával és magatartásá­val. Szakértők szerint a második világháború óta mintegy száz ró­mai katolikus lelkész tért át az evangélikus egyházba, s körülbe­lül ugyanennyi az ellenkező irány­ban egyházat váltók száma is. Összeállította: G. I. Meghívó az EPMSZ akadémiai napjaira Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei akadémiai nap­jait május 26-31. között tartja Berekfürdőn, a Megbékélés Háza Re­formátus Konferencia-központban. A konferencia témája: Nemze­dékváltások. Ezt szakavatott előadók tárgyalják az egyház, a család, a történelem, a tudományok, a szubkultúra, az irodalom és a gazda­ság vonatkozásában. Szokás szerint reggeli áhítatok vezetik be az előadásokat, a mun­kacsoportokat és kerekasztal-beszélgetést. A megnyitó áhítatot Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a zsinat lelkészi elnö­ke, a pénteki áhítatot Bosák Nándor római katolikus megyés püspök (Debrecen-Nyíregyháza) tartja. Az áldozócsütörtöki istentisztele­ten Laborczi Géza nyíregyházi evangélikus lelkész hirdeti az igét. Az esti műsorban hangverseny, Weöres Sándor-emlékest, film­vetítés szerepel, illetve előadás is megtekinthető lesz a magyar ka­tonák harcairól a száz éve kitört első világháborúban. A résztvevők délutáni kiránduláson meglátogatják a Tisza-tavi ökocentrumot is. Érdeklődés, jelentkezés április 25-ig Haraszti Dóránál: Oltalom Szeretetszolgálat, H - 4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. Telefon: +36-42/500 946, e-mail: haraszti.do@gmail.com Adomány 'Az Útitárs nyomda- és postaköltségére a legutóbbi szám óta a követ­kező adomány érkezett: • A svájci magyar nyelvű protestáns gyülekezetek jóvoltából 500 CHF. Köszönjük a támogatást! Lapunk kiadásának és postázásának költségeihez szeretettel várjuk olvasóink támogató adományait a Magyar Evangélikus Konferencia, Budapest, Raiffeisen Bank 120108 8 6-00146767-00100002 számla­számra. (Külföldről: HU 43 12010886 0014 6767 0010 0002) ÚTfTflfíS Magyar evangéliumi lap Megjelenik hatszor egy évben Kiadja a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) 1088 Budapest, Puskin utca 12. (telefon: +36-1/338-2302) Magyar Evangélikus Konferencia Felelős kiadó: Prőhle Gergely elnök Felelős szerkesztő, megrendelés, információ: Szűcs Petra (telefon: +36-20/824-8854, e-mail: petra.szucs78@gmaü.com) A lap ingyenes, a nyomda- és postaköltségre adományokat kérünk és elfogadunk. Bankszámla: Magyar Evangélikus Konferencia, Budapest, Raiffeisen Bank Bankszámlaszám (belföldről): 120108 8 6-00146767-00100002 (külföldről) IBAN: HU 43 12010886 0014 676700100002 SWIFT: UBRTHUHB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents