Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-04-06 / 14. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2014. április 6. *• 15 % A Föld órája - évente hatvan perc? Amikor ezeket a sorokat írom, éppen vége a Föld órája elnevezésű akció­nak. Ez világméretű kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az embe­rek, vállalatok, intézmények, kor­mányok figyelmét a környezet­­szennyezés és a túlfogyasztás okoz­ta problémákra. Az akció kereté­ben arra kérik a résztvevőket, támo­gatókat, hogy minden év márciusá­nak utolsó szombatján este világszer­te kapcsolják le egy órára a fölösle­ges világítást, és áramtalanítsák az elektromos készülékeket. 2007 óta egyre több nagyvárosban alszik ki a díszkivilágítás egy órára. Lát­ványosság lett a lekapcsolásból. Idén 162 ország hétezer városa csatlakozott az akcióhoz. Sötétségbe borult többek között a párizsi Eiffel-torony, a vatikán­városi Szent Péter-bazilika, a San Franciscó-i Golden Gate híd, Ma­gyarországon is több városban borul­tak sötétbe az épületek. Egyértelmű, hogy a Föld órája kezdeményezés si­keres, egyre több város csatlakozik az akcióhoz, és ezeken az eseményeken keresztül talán egyre több emberhez jut el a környezettudatosság fontossága. Ugyanakkor az év 8760 órájából ez az akció csak egyetlen órát jelent, te­hát csupán szimbolikusnak mond­ható a lekapcsolás. Pedig éppen az len­ne a lényeg, hogy minél tovább fenn­tartható legyen a fogyasztáscsökken­tés. Lehet, hogy kisebb lépésekkel előrébb juthatnánk. Sok helyen min­den éjszaka kivilágítják a templomo­kat, sok evangélikus gyülekezetben is. A kisebb településeken, de akár a na­gyobb városokban is gond nélkül megoldható lenne, hogy éjfél után lekapcsolják a templomokat megvilá­gító reflektorokat. A gyülekezetek számára jelentősen csökkenhetne az áramfogyasztás, és csökkenhetnének azok a káros környezeti hatások, ame­lyeket az éjszakai megvilágítás okoz. Mert az energiafogyasztás mellett ezek is fontosak. Ökológiai fényszennyezést kelt minden olyan mesterséges fény, amely az ökoszisztémát valamilyen mértékben károsan befolyásolja. Az állatoknál a problémát a fény vonzó­vagy távol tartó hatása okozza. Az erős megvilágítás számos állatfaj esetében gátolja a repülést, a tájéko­zódást, a látást, a vándorlást, a sza­porodást. Ráadásul az erős fény meg­zavarja az élőlények bioritmusát is. A tengeri teknősök legnagyobb tojásrakó helye az Egyesült Álla­mokban, a floridai tengerparton ta­lálható. A fiatal teknősök az éjszakai sötétség védelmében bújnak elő a ho­mokban lévő tojásokból, és másznak a tengerbe. A tenger irányát a vízfe­lületről visszaverődő csillag-, esetleg holdfény határozza meg. A part menti szállodasor mesterséges fénye­inek hatására a teknősök rossz irány­ba indulnak, és így egyre inkább el­távolodnak a tengertől, ami pusztu­lásukhoz vezet. A mesterséges megvilágítás okoz­ta „állandó nappal” felborítja a ma­darak bioritmusát: a nappali mada­rak éjszaka is aktívak, énekelnek, táplálkoznak. Közvetett hatású az utak mentén álló lámpák rovarcsalo­gató hatása, amely az utak közelébe vonzza a madarakat, így gyakran autógázolás áldozataivá válnak. Ván­dorlás közben elsősorban az éjszaka vonuló és alapvetően a csillagos ég­bolt alapján tájékozódó fajok veszé­lyeztetettek, amelyeknek a tájékozó­dását megzavarják a mesterséges fényforrások, ez pedig hibás orientá­cióhoz vezethet. A madarak számára a kivilágí­tott, magas objektumok jelentik a leg­nagyobb problémát, mint például a felhőkarcolók, kommunikációs tor­nyok, hídpillérek, díszkivilágított, fényárvilágított épületek. A madara­kat az ilyen objektumok vonzzák, tá­jékozódásukat megzavarják. Ez ütkö­zéshez vezethet, ami általában a ma-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ararat@lutheran. hu darak pusztulásával jár. Észak-Ame­rikában elvégzett vizsgálatok alapján évente mintegy négy-ötmillió madár pusztul el ilyen módon. Egy ismert egyedi esetben egy kivilágított tévé­torony egyetlen éjszaka húszezer madár pusztulását okozta. Nemcsak az állatokra, hanem az emberre is veszélyt jelenthet a fény­szennyezés. Világszerte elvégzett vizsgálatok is kapcsolatot találtak bizonyos daganatos megbetegedések előfordulásának növekedése és az embereket a pihenési időszakban érő mesterséges megvilágítás kö­zött. Az éjszaka folyamán a fény visszafogja a melatonin hormon ter­melését, amely az egyik alapvető antioxidáns, a rák kialakulása ellen is védelmet nyújt. Fontos lenne tehát, hogy ne csu­pán az év egyetlen órájára iktassuk ki a fényszennyezést a környeze­tünkből. Kisebb lépésekkel sokkal többet tudnánk tenni! Indítsunk el egy kezdeményezést a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház gyülekezete­iben, hogy ott, ahol a templom ki van világítva, éjfél után minden éjjel kapcsolják le a reflektorokat! Éjszaka már valószínűleg nem sokan akarnak gyönyörködni a kivilágított épületekben. Várjuk a gyülekezetek véleményét a kezdeményezésről, és hogy bekapcsolódnának-e egy ilyen akcióba, amely évente sok-sok órát jelentene energiamegtakarításban és környezettudatosságban egy­aránt! ■ Sánta Anikó HÚSVÉTI KÖNYVAJÁNLÓ Béres József: Szép magyar ének „Test és lélek? Termékeink a test egészségét szolgálják, daloskönyvem a lélek egészségét táplálja. Á mi csalá­dunkban szoktunk énekelni. Magunk között vagy ba­rátokkal, jókedvünkben vagy ünnepekkor. Van abban erő és szeretet, valahogy tényleg benne van a boldog­ság, bárki kipróbálhatja! Jó volna, ha minél többen és többet énekelnénk!” - vallja Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke. Béres József Szép magyar ének című könyve egye­dülálló gyűjtemény gyermekdalokból, népdalokból, né­pies és műdalokból, illetve egyházi énekekből. A da­loskönyv 580 oldalon 430 éneket tartalmaz kottával, magyarul és angolul. Különlegessége, hogy az éneke­ket nagyon sok érdekes és hasznos információval, ma­gyarázattal látta el a szerző. A könyvhöz tartozó hangzóanyag két mp3 formá­tumú CD, mely az énekeskönyv valamennyi dalát BÉRES JÓZSEF SZÉP MAGYAR ÉN£K pjwif HUNGARIAN SONG FSN€ hungäwäw SONG- minden versszakkal és szövegváltozattal együtt - tartalmazza. E daloskönyv és CD célja - az éneklés örömén túl - a magyar emberek, családok, közösségek énekes ha­gyományainak megóvása és terjesztése a hétköznapok­ban és a jeles alkalmakon egyaránt, így húsvét, pünkösd ünnepén is. A könyv és a CD megvásárolható a nagyobb könyves­boltokban, webáruházakban. EVEL&LEVEL&LEVEL Határtalan kapcsolatok a Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskolában A Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakképző Iskola 10. A osz­tályának osztályfőnöke, Födi Georgina Vivien tanárnő még a tavalyi tanév­ben nyújtott be pályázatot a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz a. „Határtalanul!” programra. A pályázat időközben az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá került. A projektben nyolcvan diák és nyolc kísérő tanár vesz részt fele-fele arányban Celldömölkről, illetve Erdélyből. Minderre csaknem hárommillió-kétszázezer forintot nyert az iskola. A celldömölkiek őszi erdélyi túrája után idén március 20-án érkezett meg a székely csoport a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontból városunkba. Az első nap településünk megismerésével telt. Megtekintették a kegytemplo­mot és a kincstárat Kimer Antal Zoltán atya vezetésével, a polgármesteri hi­vatalt Fehér László polgármester és Söptei Józsefné alpolgármester kalauzo­lásával, a belvárost, kulturális intézményeket, illetve a romtemplomot. A második napon a Nádasdy-várat kerestük fel Sárváron, majd Ostffyasszony­­fára utaztunk, ahol a katonai temető történetével, a Petőfi-szobával, illetve a Pan­nónia Ringgel ismerkedtünk Mihácsi Szabolcs polgármester vezetésével. Este közös táncházzal, éjszakába nyúló mozizással ért véget a vendégcsoport napja. Szombaton a sümegi vár meghódítása után keszthelyi múzeumtúránkon a marcipánmúzeumban, a Festetics-kastélyban, a lovaskocsi-múzeumban, a va­dászati kiállításon, valamint a Balaton Múzeumban szerezhettek élményeket vendégeink. Megcsodálhatták a napfényben csillogó tavaszi Balatont is. Vasárnap a Ság hegyre vittük a csíkdánfalvi iskolásokat. A Vulkán Park­ban földrajzi érdekességeket ismertek meg, kipróbálhatták, milyen vulkano­­lógusnak lenni. Este népmesét írtunk, termésekből kiraktuk a magyar címert és a csíkdánfalvi zászlót is. Hétfőn a szombathelyi Iseumban az ókori római élettel ismerkedtek, majd Kőszegen tettek sétát. A Jurisich-várban történelmi ismereteiket bővítették, majd imát mondtak a Jézus Szíve-templomban. Kedden a gerencsérek földjén, Magyarszombatfán jártunk. Nagy élvezettel készítették a diákok a korongozott edényeket. A faluház megtekintése után át­sétáltunk a gödörházi haranglábhoz, majd a veleméri Árpád-kori templomba mentünk. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik projektün­ket még támogatták: az Apáczai Kiadó Kft.-nek, Fehér László polgármes­ternek, Söptei Józsefné alpolgármester asszonynak, a Swietelsky Vasúttech­­nika Kft.-nek, a Wewalka Kft.-nek, a Löli kávézónak, Pálné Horváth Mári­ának, valamint Bajnerné Hajba Georginának. Fódi Georgina Vivien projektvezető Európai tavasz - március 15. Déván A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium diákjai 1999 óta rendszeresen részt vesznek a romániai Hunyad megyei március 15-ei ünnepségeken. Az idén március 14-én negyvennégy diák és három kísérő indult útnak Dévára. A 9. A és a 9. B osztálynak ez lett a gimnáziumi évek első kirándulása. Két „újonc” osztályunk ezzel az úttal kapott lehetőséget arra, hogy megismerkedjen test­vériskolánkkal, a Téglás Gábor Elméleti Líceummal és a Rákóczi Szövetség is­kolánkban működő helyi ifjúsági szervezetének munkájával is. Első nap - az egyórás időeltolódás miatt - éppen a múzeum nyitására ér­tünk Nagyszalontára. A Csonka-toronyban működő Arany János Múzeumot igazgatója, Darvasi Zoltán mutatta be. A rendkívül élvezetes tárlatvezetés során diákjainkat is bevonta a munkába: volt kinevezett igazgató úr, de Arany, Petőfi, Szendrey Júlia, Arany Lacika is „életre kelt”. Nagyszalontáról az Erdélyi-peremhegység felé utaztunk tovább. Kiskoh mellett, a Medve-barlangnál álltunk meg. A barlangi túra lehetőséget adott egy rövid, rendkívüli földrajzórára. Több mint háromszáz kilométeres utazás után, este értünk Dévára. A Szent Ferenc Alapítvány kolostoránál álltunk meg, hogy átadjuk ajándékainkat. Di­ákjaink adventkor csokit gyűjtöttek a kolostorban élő gyerekeknek, decem­beri látogatásunkkor többdoboznyi csokoládét adtunk át - most meseköny­vekkel érkeztünk. Dévai szállásunkról és ellátásunkról testvériskolánk, a Tég­lás Gábor Elméleti Líceum gondoskodott. Március 15-én, reggeli után Vajdahunyadra mentünk. Az évről évre gya­rapodó, szépülő kiállítás betekintést engedett a középkor világába a lovag­teremtől a börtönig. Déván az ünnepség idén délben kezdődött a Téglás-líceum aulájában. Az ' ünnepséget Winkler Gyula európai parlamenti képviselő nyitotta meg. Be­szédében azt hangsúlyozta, hogy fontos a szórványban élő magyarság megmaradása s ennek érdekében minden szinten az érdekképviselet érvé­nyesítése. Az ünnepi műsort a líceum diákjai adták. Versek és dalok füzé­rével emlékeztek meg március idusáról. Az előző évekhez hasonlóan idén is részt vettünk a műsorban. Simon Ist­ván Kossuth-toborzó 48-ból című versét Salamon Péter mondta el. A műsor végén meleg szavakkal és nagy tapssal köszönték meg Péternek a szereplést. Ebéd után a református temetőbe sétáltunk, ahol a koszorúzási ünnepsé­gen több megyei és városi vezető is beszédet mondott, majd az ünneplőkkel együtt mi is elhelyeztük az emlékezés koszorúit. Délután a várban tett rövid látogatásunk után csoportunk kettévált. A legtöbben az élményfürdőben va­ló fürdőzést választották, de sokan indultak városnéző sétára is. Este tértünk vissza szálláshelyünkre. Vasárnap, reggeli után köszöntünk el vendéglátóinktól, és hazaindultunk. Első állomásunk Gyulafehérvár volt. Az időjárás nem kedvezett a sétának, erős, hideg szél fújt. A csillag alakú vár falait és a várárkot az utóbbi két év­ben felújították, a belső vár új díszburkolatot kapott, és több köztéri szob­rot is elhelyeztek a sétáló turisták nagy örömére. Mi a Szent Mihály-székes­­egyházban, Erdély legjelentősebb román kori épületében tettünk rövid lá­togatást. Itt helyeztük el másik koszorúnkat a Hunyadi-szarkofágon. Gyulafehérvár után Tordán álltunk meg. A kedvezőtlen időjárás miatt a hasadék helyett a sóbányába mentünk. A bánya méretei, tizenhárom eme­letnyi lépcsői és az átalakítás során épített látványlift, óriáskerék minden­kinek tetszett. Nem hagytuk ki a visszhangtermet sem. Torda után már csak két rövid pihenőre álltunk meg Körösfőn és a Király-hágón. Fáradtan, de jó­kedvűen értünk haza este Szarvasra. Kitoljak Eszter szervező tanár 9 9

Next

/
Thumbnails
Contents