Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-23 / 12. szám
6 4t 2014- március 23. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Kossuth, a díszpolgár ► A Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Gavlik István tíz évnél több időt töltött a Kossuth-emlékek összegyűjtésével és sajtó alá rendezésével. Kiváló szervezőként a Kossuth Szövetség tagjain kívül másokat - szervezeteket és egyéneket, gyerekeket, felnőtteket, időseket és fiatalokat - vont be a gyűjtésbe. Munkájuk eredménye a Kossuth díszpolgársága - Emlékek Budapesten és Pest megyében című kötet. A munkában részt vevők olyan érdekes, sokszor ismeretlen anyagokra bukkantak, amelyeket meg akartak örökíteni. Például nyolc olyan levéltári dokumentum másolata található a könyvben, amely Kossuth díszpolgárságát igazolja. Ám a Kossuth díszpolgárságára vonatkozó információkon kívül is rengeteg megragadó Kossuth-emlék, számos eddig ismeretlen hagyomány és sok tárgy gyarapította a hatalmasra duzzadt gyűjteményt. Nemcsak Kossuth személyével kapcsolatos tárgyi emlékeket, hanem a Kossuth eszméiért vívott, az 1848-49-es szabadságharccal összefüggő emlékezéseket is találtak és közkinccsé kívántak tenni. A szabadságharc költőjének, Petőfi Sándornak az emlékét is őrzi ez a gazdag tartalmú könyv, amelyet szabadságharcos emlékhelyek rövid leírása egészít ki. (Egyes helységekben a Rákóczi-szabadságharc emlékei is fennmaradtak - ezeket is belevették a kötetbe.) A mű időrendben sorolja Kossuth életútjának főbb állomásait: gyermek- és tanulóévek, jurátus, táblabíró, tudósító, hírlapíró, a családja, a reformer, Pest megye követe, pénzügyminiszter, kormányzó-elnök, emigráns Törökországban, Amerikában és Angliában, a turini remete, halála és temetése. (Budapestről olyan sok adat található a könyvben, hogy kerületenként kellett közölni az információkat.) Ismeretes, hogy Kossuth és Petőfi is evangélikus volt. Kossuthot szülőhelyének közelében, Tállyán, az evangélikus templomban keresztelték meg. Az Evangélikus Országos Múzeum őrzi azt a keresztelőkancsót, amellyel Kossuthot megkeresztelték. Megemlíti a könyv a Deák téri evangélikus templom falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát is, emlékeztetve arra, hogy Kossuth fiait ebben a templomban keresztelték meg. (Hiányzik viszont a templom falán lévő Petőfi-emléktábla említése, amely tanúsítja, hogy Petőfi az evangélikus iskola tanulója volt.) Kossuth sok meghívást visszautasított, még a tállyaiak kérését sem teljesítette, hogy születésének kilencvenedik évfordulójára hazamenjen, de 1892. szeptember 4-én kétszázhúsz aranyat küldött a tállyai evangélikus templom felújítására. Haláláig őrizte hazája és vallása iránti hűségét. Ez a kötet csak Budapest és Pest megye Kossuth-emlékeit gyűjti csokorba. Az ország többi részében fellelhető emlékekből még ennél is gazdagabb anyag vár kiadásra. ■ Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes Gavlik István: Kossuth díszpolgársága - Emlékek Budapesten és Pest megyében. Magánkiadás, Budapest, 2012. Hallgrímur Pétursson Első ének Krisztus Urunk kimegy az Olajfák hegyére (részlet) 1 Föl most, én lelkem, rajta hát! Szólaltasd meg szívem szavát! Szenvedő Uram emlékét Hirdesse hangom szerteszét! 4 Szívemet bánat mardossa, Terhemet Jézus hordozta, Ő szenvedett énhelyettem, Mégis sokszor elfeledtem. 7 Olyan tisztán hol láthatnám, Mennyire szeret jó Atyám? Uram szenvedése helyén Isten szíve dobog felém. 2 Szent Pál köti a szívünkre, Vigyük el világ végére: Értünk az Úr mást nem talált, Csak kínt és szomorú halált. 5 Szent volt a véres áldozat, Mellyel a mennyei Urat Irántunk megbékéltette, Bűnünket semmivé tette. 8 Lelkedet, Jézus, add nekem, Nevedet zengje mindenem, Énekem, szavam, életem Bizonyságtétel is legyen! 3 Megváltó drága Jézusom Értem jár halálos úton, Hozzá megyek háladással, Ezernyi ezer áldással. 6 A beteg szív orvossága Jézus Urunk szent halála. Véres keresztfája alatt Meglelhetjük nyugalmunkat. Ordass Lajos fordítása Egy betelepítő báró emlékezete Háromszázötven éve született Harruckern János György báró. Működése, hatása szinte jelenünkig elér. Neve máig emlékezetes arról, hogy a török háborúk után elnéptelenedett Békés megyébe ő telepítette be a szlovákokat. Nem volt született arisztokrata, tehetsége emelte sikeres hivatali pálya eredményeként a birodalmi, illetve a magyarországi arisztokrácia sorába. Nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy egyházunkat nem tudták teljesen elsöpörni az ellenreformáció viharai. Főleg Békés megyei gyülekezeteink tisztelettel gondolnak rá egyházunk közösségében. Békéscsabán, a városházán emléktábla, Gyulán oktatási intézmény és tér, Szentesen pedig bronz portrészobra is őrzi az emlékét. Harruckern János György 1664. március 25-én Schenkenfeldben született. Apja takácsmester volt. Szülei papnak szánták. Steyrben bölcseletet, Linzben pedig filozófiát tanult, de az egyházi pálya nem vonzotta. 1689-ben számtiszt lett az alsó-ausztriai számvevőségnél. Ott kapott részletesebb betekintést a statisztikába és a számok világába, felismerhette az adatok és a kimutatások mélyebb összefüggéseit. 1692-ben élelmezési biztos lett a császári hadseregnél. A katonai élelmezés és ellátás intézése közben már ekkor szert tehetett olyan tapasztalatokra, amelyek később is segítették munkáját. Bővíthette közgazdasági ismereteit. 1697 és 1701 között az aradi várnál építési biztosként tevékenykedett, majd 1708-1713 között Savoyai Jenő herceg Itáliában harcoló déli hadseregénél mint élelmezési igazgató és hadbiztossági igazgatóhelyettes működött. Jutalmul udvari kamarai tanácsosi címet kapott. 1713 után teljesen átszervezte a császári hadsereg élelmezési rendszerét: a „szerződéses magánvállalkozás” rendszerét a „házi kezelés” rendszere követte. Harruckern 1718-ban birodalmi lovagi rangot, 1727-ben honfiúsítást, 1729-ben pedig utódaival együtt bárói rangot kapott. Még ez évben (ténylegesen 1738-ban) Békés megye főispánja lett. 1736-ban újabb pusztákat kapott ajándékképpen. Eseményekben, fordulatokban gazdag életet élt, 1742. április 18-án Bécsben halt meg. Az idegen országból történő mesterséges telepítés felelt meg a korszak irányító eszméinek. A törökök által ' sivataggá tett nagy földterületek éppen akkor kerültek vissza az ország és most már a nagy birodalom keretei közé, amikor a gazdasági életben a merkantilizmus elvei hatni kezdtek. Megkönnyítette a feltétíenül Habsburg-hű arisztokrácia kialakulását a volt hódoltsági területek ajándékozása: kis összegekért hatalmas birtokokat kaptak a császári tábornokok és az udvari szállítók. így jutott szinte egész Békés a Harruckern család birtokába. A18. századi nagy telepítési mozgalom általában kétféleképpen működött. Egyrészt a telepesek felhívásra vagy a hírek hatására - felhívás nélkül - egyesével, önként érkeztek, részben belső vándorlással. Másrészt a telepeseket - toborzók útján - szervezetten telepítették és helyezték el. Ilyen módon csak az 1710- es években indult el a telepítés, de egyesek beköltözése mindjárt elkezdődött, mikor Buda és az ország nagy része 1686-ban felszabadult a török uralom alól. 1723-tól minden új telepesnek törvény biztosított hat év adómentességet. A magyarországi német telepítésben a népi és vallási szempont is nagy szerepet játszott. A bécsi politika szerint a katolikus német a kultúra hordozója, vallásának híve és a birodalom stabil támasza volt. A telepesek számottevő részét - különösen a kalandvágyókat’— a gyors meggazdagodás reménye és a bőség híre hozta a magyar földre: az a szóbeszéd járta, hogy itt a szőlőtőkén valóságos arany terem, és a rozs is három év alatt búzává válik. A telepeseknek viszont legtöbbször kemény munkával, arcuk verejtékével kellett a gondozatlan földet bőven termővé alakítani. Kellett a munkás kéz és az „adóalany”. A tevékeny új birtokszerzők közül főleg Claudé Florimond de Mercy, a Temesi bánság első kormányzója, Károlyi Sándor, Grassalkovich Antal és Harruckern János György bonyolított le nagyobb telepítési akciókat. Harruckern összeköttetéseit is eredményesen használta fel telepítési akcióinak sikere érdekében. Békés megye szlovák telepesei a megyébe szintén telepítéssel került németekkel nem fértek össze. Bél Mátyás is azt állapította meg, hogy a szlovákok és a németek nem közösködtek egymással. Harruckern 1722. július 24-én kapta meg a gyulai, békési és más uradalmakat. Arra törekedett, hogy Békés megyei birtokain külön településeken juttassa otthonhoz és földhöz az egyes népekhez tartozókat: a magyarokat, németeket, szlovákokat, rácokat, románokat. A községek felekezeti egységét is szem előtt tartotta. A felekezeti elkülönítés egyúttal rendszerint népi elkülönítés is volt. Azokban a helységekben pedig, amelyekben különféle népelemek kerültek össze, az egyes népelemek többnyire külön településrészekben vagy utcákban telepedtek le, így választva el magukat a többiektől, az idegenektől. Békés megyében például szétvált Magyargyula és Németgyula, a két Gyulába csak külön-külön hídon lehetett bejutni. A gyulai vár is Harruckern tulajdonába került. A törököktől visszahódított területeken kevésbé érvényesült az állami, földesúri és püspöki hatalom. Az Alföld majdnem teljesen pusztává vált: a Temesi bánságnak visszafoglalásakor nem volt több lakosa huszonötezernél, Békésben 1715-ben még kétezren sem laktak! A betelepítés különösen ott vált jelentőssé. Az 1715. évi országgyűlésen elrendelt összeírás szerint az adózó háztartások alapján az ország lakossága mintegy 3,5 millió volt. Harruckern Békés, Csanád, Csongrád megyébe telepített főleg a Felvidékről szlovákokat, Dunántúlról magyarokat is. Telepítésére emlékeztet Békéscsaba, Szarvas, Mezőberény, Tótkomlós. Emlékeztetnek az ígéretes újrakezdésre, az akadályokat, nehézségeket legyőző leleményességre, a kemény munkára, a hűséges helytállásra, az egykori telepesek hitének megtartó erejére - bátorítást adva a jelen nemzedékének. ■ Dr. Barcza Béla A hit dalolása Rengeteg hó és jég, gejzírek és nagy távolság. Eddig elsőre ezek jutottak eszembe Izlandról, mostanában viszont egy könyvre gondolok először, amikor erről az északi országról hallok. Egy könyvre, amely megmozgatta a lelkemet. Ez a mű több mint háromszáz éve kitörölhetetlenül hozzátartozik az izlandi emberek mindennapjaihoz. A szigetországban mindenki ismeri, tanulnak róla az iskolában, egyes mondatai szállóigévé váltak. De nem csupán páratlan irodalmi alkotás, hanem generációkat formáló lelki olvasmány is. Pár hónapja magyar fordításban is kézbe vehetjük: Hallgrímur Pétursson Passióénekek című könyve az Ordass Lajos Alapítvány gondozásában jelent meg. A szerzőt a legnagyobb izlandi költőnek tartják, ezt a kötetét pedig a főművének. A négyszáz éve született Pétursson evangélikus lelkész volt, aki sok szenvedésen ment keresztül. Elveszítette gyermekeit, és életének utolsó szakaszát a lepra gyötrelmei árnyékolták be. Ebben az időszakban íródtak a kötet passióénekei. Jézus szenvedéstörténetének ötven állomását szedte versbe a szerző. Minden ének egy-egy rövid, tömör igehirdetés, amelyet áthat a „hit dalolása” „A Passió-énekeket finom mélység, gazdag képzeleterő jellemzi, párosulva meghatóan bensőséges, gyermeki kegyességgel. A költő lépésről lépésre vezet minket a Megváltó Úr szenvedése útján, és közben megvilágítja az olvasó számára mindannak a jelentőségét, amit hall, amit lát” - ezekkel a sorokkal ajánlotta az olvasó figyelmébe a könyvet Ordass Lajos evangélikus püspök, aki több mint negyven éve lefordította az énekeket. (Ezért a munkájáért a Reykjavíki Egyetem díszdoktori címet adományozott Ordass Lajosnak.) A magyar fordítás akkor itthon nem jelenhetett meg, ezért a reykjavíki Hallgrímur gyülekezet jóvoltából 1974-ben Izlandon adták ki. A tavaly megjelent kötet az első magyarországi kiadás. Gyönyörű, középkori metszeteket idéző grafikák díszítik, Probstner János munkái. Függelékében olvasható a negyven évvel ezelőtti előszó, Pétursson életrajza és egy részletes tanulmány Ordass Lajos és Izland címmel, amely a fordítás hátterét hivatott bemutatni. Hallgrímur Pétursson Passió-énekek című könyve különösen értékes alkotás, amely útitársunk lehet az előttünk álló böjti időben és a Krisztus-követés útján. ■ Kovács Áron Hallgrímur Pétursson: Passió-énekek. Fordította Ordass Lajos. Ordass Lajos Alapítvány, Budapest, 2013. Ára 1900 forint. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1052 Budapest, Deák tér 4.).
