Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-03-16 / 11. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. március 16. m 13 Szélrózsa minden irányból Ifjúsági nap az Északi Egyházkerületben koncertje fogva tartotta őket... Egy terem volt csupán, melynek ajtaját a gyanútlanul érkező nemcsak hogy folyton zárva találta, de a várakozók hosszú sora el is tántoríthat­„Láss, ne csak nézz!” - hirdeti a Mt 13,44 ige­versre utaló mottó, melynek kibontása Mester­­házy Balázs soproni „Szélrózsa-atyára” hárult a nyitóáhítaton. Hogy biztosan eljusson min­denkihez az üzenet, a fiatalok számára kedvelt formanyelven, egy szellemes videoklippel is hozzájárult annak megértéséhez: valójában a megtérésről, az új élet lehetőségéről szól ez az alkalom. Az Északi Egyházkerület történetesen az or­szág leghátrányosabb helyzetű térségeivel esik egybe. Ezért is nagyon helyénvaló épp itt fel­tenni a kérdést: „A periférián is Isten gyermeke vagyok?” Ezzel a dilemmával állt elő Györfi Mihály, a görögszállá­si cigánymissziót vezető lel­kész, aki a mélyszegénységben élő, nagy lelki nyomorúságba született cigány atyafiak hely­zetének érzékeltetésére nem­csak a bűnügyi helyzetet idéz­te meg, de szólt arról is, hogy a hasonló falvak egyetlen bol­tocskájában duplaannyiba ke­rül minden, mint a komo­lyabb vásárlóerővel rendelke­ző nagyobb településeken vagy a városokban. Nyírtelekről azért kezdtek Görögszállásra kijárni 2006-ban, mert az a meggyőződés vezette a Fila­­delfia gyülekezet tagjait, hogy ha ők valamit lát­nak, azt el kell vinniük másokhoz is, felelőssé­gük van abban, hogy tudassák másokkal... Mint Györfi Mihály mondta, három évig nem történt semmi. De a görögszállási cigány­­közösség tagjai az ifjúsági napon (alsó képünkön) sorra léptek elő bizonyságtétellel: hogyan változ­tatta meg életüket az Úr, hozzá megtérve miként hagyták maguk mögött a börtönviselt, alkohol­lal mételyezett, indulatos-keserű éveket. Rózsa Sándor ötvenkét évig hit nélkül élt, elmondása ta. Sokan ugyanis egy órát is hajlandók voltak itt ücsörög­ni, csak hogy bejussanak a lá­tássérült Hack János által be­rendezett „vakszobába”, hogy átélhessék azoknak a helyze­tét, akiket épp a nézésre te­remtett szervük nem segít abban, hogy lássák a világ dolgait. Az Orosházáról segítőivel - Hók Vanessával és Tüttö nevű kutyájával (finnül kislányt jelent a név) - érkezett Hack János a nap végén jól­eső fáradtsággal mesélte, örömmel fogadja a meghívásokat, szívesen elmegy mindenhová, hogy megmutassa a látóknak, milyen veszélyes és kiszolgáltatott lehet a látássérültek élete. El­szomorítja annak az empirikus kutatásnak az eredménye, mely szerint a látók egyébként nem használják a szemüket: képtelenek visszaidéz­ni például, hogy az előző ötven méteren mit lát­tak az utcán haladva. Még szerencse, teszi hoz­zá - Saint-Exupéry kis hercegét idézve-, hogy „jól csak a szívével lát az ember”... Az északi egyházkerületi ifjúsági nap zárá­saként az úti áldást Zsarnai Krisztián esperes­től kapta meg a találkozó közönsége. A GYIO sorozata május 31-én Győrben folytatódik a Nyugati Egyházkerület ifjúságá­nak találkozójával. ■ Veszprémi Erzsébet ► A Magyarországi Evangélikus Egyház Or­szágos Irodájának Gyermek- és Ifjúsági Osztálya (GYIO) március 8-án az Északi Egyházkerület ifjúsági napját szervezte meg Nyíregyházán, a Túróczy Zoltán Evan­gélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általá­nos Iskolában. Hogy a szabolcsi megye­­székhely egyházi közösségeinek, intéz­ményeinek ifjúsága képviseltette magát, az magától értetődő, de jöttek a távolabbi gyü­lekezetek fiataljai is: Arnótról, Bátonyte­­renyéről, Csömörről, Domonyból, Encsről, Fancsalról, Ikladról, Szügyről... Ezen a napfényes szép szombaton zsúfoltabb volt a vendégektől az oktatási intézmény, mint a szorgos hétköznapokon: a szervezők kétszáznegyven résztvevőt regisztráltak. Az egyházkerületi ifjúsági napok tavaszi soro­zatával a július 16-20. között Soltvadkerten megrendezendő jubileumi Szélrózsát, a 10. országos evangélikus ifjúsági találkozót készí­tik elő. A szó szerinti ráhangolást ennek meg­felelően a Szélrózsa Band vállalta magára, igazi fesztiválhangulatot teremtve a sokak ál­tal ismert, másoknak pedig itt, Nyíregyházán tanított dalokkal. szerint igen kevélyen és türelmetlenül, mindig bántotta az embereket maga körül. Nem egy csa­pásra történt a megtérése, de most már úgy lát­ja, Isten nélkül nagyon nehéz az élet, az a bizo­nyosság, hogy ő a tenyerén tartja, nyugalmat ad... A megrendítő, felemelő sorsok, élettörténe­tek után jólesett az ifjúságnak az a leleményes játék, mely a „Láss, ne csak nézz!” mottó jegyé­ben kincsvadászatra késztette őket. Pusztán szí­nekre és számokra hagyatkozva kellett megta­lálniuk egymást, hogy elkészülhessenek azok a kirakósok, puzzle-ok, melyek például a Szél­rózsa lógóját vagy a Luther-rózsát rajzolták ki. Délután a különböző közösségek bemutat­kozása következett: voltak, akik énekkel, rím­be szedett élménybeszámolóval, mások prezen­tációval ismertették meg magukat, mindennap­jaikat az ifjúsági nap közönségével. A bemutatkozást követő workshop szétosz­totta a sokaságot az iskola termei között. Be­rendezkedtek az egyes intézmények, mint pél­dául a hajléktalanellátást szervező Oltalom Sze­retetszolgálat, az idősgondozást végző Joób Oli­vér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintéz­mény, az Evangélikus Roma Szakkollégium vagy épp a Szélrózsa fesztivál, s aki többet szeretett volna megtudni működésükről, munkájukról, küldetésükről, beszélgethetett kedvére. Sokakat vonzott a kézműves-foglalkoztató, de sokan átmentek a közeli Kossuth-gimnázium mászófa­lára vagy épp a táncházba. Akadtak azonban olyanok is számosán, akik tapodtat sem mozdultak a díszteremből, mert az Emmaus zenekar Bonyhádi vitorlabontás ► A Déli Evangélikus Egyházkerület gyüle­kezetvezetői konferenciát tartott márci­us 7-8-án a Bonyhádi Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium és Kollégium sport­­csarnokában. Radosné Lengyel Anna egy­házkerületi felügyelő kórházi kezelése miatt Andorka Árpád, a bonyhádi talál­kozókat hosszú évek óta fáradhatatlanul szervező egyházkerületi másodfelügyelő nyitotta meg az alkalmat és köszöntötte a közel százhetven fős hallgatóságot. A konferencia igei alapozását a kerület püspö­ke, Gáncs Péter végezte. Illusztrációként kive­títette az ökumenikus világimanap idei plakát­ját - amely a Nílust mint sivatagban nyíló vi­rágot ábrázolja -, valamint a Déli Egyházkerület vízrajzi térképét... Az imanap igei mottója szerint - „Már készítem az utat a pusztában, a sivatag­ban folyókat fakasztok” (Ézs 43.19) - Istennek terve van ve­lünk. Az ígéret ismeretében fontos feltennünk magunk­nak Péter apostollal együtt a kérdést: „... ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?” (ApCsel 11,17) A püspök után a házigazda, Andorka Gábor igazgató kö­szöntötte a résztvevőket, aki a sivatagi képre visszautalva csatornaépítéshez hasonlította azt a munkát, amelynek célja, hogy az isteni áldás el­juthasson másokhoz. A konferencia fő témáját Püski Lajos vezet­te fel. A vendég előadó a Debrecen-Nagyerdei Református Gyülekezetben végzett szolgálata mellett a református Egyházi Jövőkép Bizott­ság tagja és a missziói bizottság elnöke. Beve­zetésként egy rövid kérdőív kitöltését kérte, minden résztvevő elé tükröt tartva szolgálatá­val kapcsolatban. Ezt követően beszélt azokról az egyházainkat megkötöző, az úgynevezett konstantini korból visszamaradt béklyókról, ha­gyományokról, amelyek horgonyként mereví­tik mozdulatlanságba gyülekezeteinket. Hason­lóan szemléletes képe volt az evezős gálya, amely bár rendelkezik vitorlával, mégis inkább az evezősök erejére (külső és belső anyagi for­rások...) épít, vagyis nem használja a nehezen kontrollálható szél (Szentlélek) erejét. Mintha épp a hitet - mint valamiféle bizonytalan­­sági tényezőt - igyekeznénk fi­gyelmen kívül hagyni egyhá­zi, gyülekezeti életünkben. Az este a Déli Egyházkerü­let elmúlt évét összefoglaló zenés diaporáma-vetítéssel folytatódott, amely hálaadás­ra is lehetőséget kínált. A könnyedebb műfajt is­mét komolyabb téma követte: Benkóczy Péter kőbányai lel­kész és felügyelője, Zászkalicz­­ky Zsuzsa képmeditációja az if­jabb Lucas Cranach mesterművén, a weimari szárnyasoltár lenyűgöző szimbolikáján keresz­tül nyújtott bepillantást a reformáció korának művészetébe. Cranach egyeben kompozícióban foglalja össze Luther tanításának velejét: Isten lép felénk személyesen! Az estét sok résztvevő számára késő éjjelbe nyúló beszélgetés zárta. Dudla Erzsébetnek, a Bács-Kiskun Egyház­megye felügyelőjének égő szeretetre ébresztő áhítata után szombaton reggel intenzív kiscso­portos munka kezdődött. A résztvevők az egyházkerület tömör küldetésnyilatkozatának megfogalmazását kapták feladatul. A kulcssza­vakat ujjbegyre szedve (evangéliumhirdetés, hi­telesség, közösség...) letisztult a missziói fel­adat, és elvált a gyakran megszokásból vagy el­várásból végzett tevékenységektől. A debrece­ni református testvérek küldetésnyilatkozatát megismerve világossá vált, hogy az alapelvek mindenütt azonosak, a módszerek ugyanakkor helyenként változnak. Az elméleü alapvetés után a gyakorlati felada­tok kerültek fókuszba. A megújult látás alapján a gyülekezetvezetők a május 31-én Orosházán tartandó családi és ifjúsági missziói napot nemcsak a nevében, de kisugárzásában is misszióivá szeretnék tenni. Deák László egyház­kerületi missziói lelkész arra biztatott, hogy - rokonai, barátai, ismerősei köréből - minden­ki vigyen magával Orosházára olyasvalakit, aki még nem elkötelezett Krisztus-követő. A vendéglátó orosházi gyülekezet lelkésze, Ördög Endre arról számolt be, hogy a május vé­gi missziói nap zárásaként - az idén először - szeretnének kilépni a temp­lomból a város főterére: „lát­hatóan evangélikus” jelenlét­tel, könnyűzenei koncerttel, bizonyságtételekkel és - a ter­vek szerint - evangélikus „ki­rakodóvásárral”... A nap folyamán sok szó esett a speciális gyülekezeti kiscsoportok fontosságáról. Nagy lehetőségek rejlenek pél­dául az idén tízéves - ugyan­csak Bonyhádon megrende­zendő - egyházkerületi konfir­mandus- és ifjúsági táborban. Miután kiemelt cél, hogy ide jú­nius 16-20. között minél több fiatal eljuthasson, a majdan távolabbról érkezők útiköltségéhez já­rul hozzá a gyülekezetvezetői bonyhádi konfe­rencia hatvanötezer forintos offertóriuma is. A huszonnégy órás együttlét végéhez közeled­ve egyházkerületi fórum következett. A fórumon - Püski Lajos (felső képünk jobb szélén) és Gáncs Péter mellett - megszólítható volt Kon­dor Péter esperes, a gazdasági, illetve Lupták György esperes, a missziói bizottság elnöke, valamint Muntag András, a Zelenka Pál Szoli­daritási Alap vezetője. A konferencia zárásaként a lelki „akadály­­mentesítés jegyében” hangzott a püspök úti ál­dása: „Két dolgot tehát nemcsak tehetünk, ha­nem tennünk is kell. El kell oldanunk a part­hoz kötöző s így tétlenségre kárhoztató köte- • leket, és a Szél mozdulásáért imádkozva fel kell vonni a vitorlákat - a déli vizeken...” ■ Kiss Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents