Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-16 / 11. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2014. március 16. *• 9 Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag Beszélgetés Kertész Botond történésszel ► Miért robbant ki 1848 márciusában a magyar forradalom? Miért lett belőle hosszú szabadságharc? Miképp győzedelmeskedett 1849 tavaszán a túlerő ellen, s miképpen bukott véres fejjel a sáros földre? Megannyi kérdés, amelyre talán az évszázadok sem adtak pontos választ. És hogyan alakult volna történelmünk, Közép-Kelet-Európa sorsa, ha akkor a földrész népei megértik egymást? - Az Evangélikus Országos Múzeum délelőtti csendjében Kertész Botond történésszel idéztük meg a dicső múltat 'Visszapergetve az időt a keveset emlegetett egyházi vonatkozásokról is szót ejtettünk. Emlékeztünk a százhúsz éve elhunyt Kossuth Lajosra.- Úgy tanultuk, hogy a március 15- i forradalom Pesten volt - kezdi a beszélgetést. - Ez csak részben igaz, mert ugyanilyen fontos az, ami Pozsonyban történt; ezek egymást erősítő folyamatok voltak. Nemrég zajlottak az arab forradalmak, mindenki hanyatt esett, hogy micsoda komoly és nagy változások vannak, ez már az SMS és az internet győzelme. Több mint százötven évvel ezelőtt majdnem ugyanígy történt. Február vége: Párizs, ez elért Bécsbe, két nap múlva kikötött a gőzhajó, és 15-én az utcán voltak a márciusi ifjak, akik tizenkét pontban fogalmazták meg követeléseiket. Nem volt nehéz, hiszen ezek már évek óta a szabadelvű ellenzék jelszavai voltak.- És el is kezdték őket megvalósítani.- Ennek egyik legszebb példája, hogy a kiáltványt kinyomtatták, a gyakorlatban eltörölték a cenzúrát. Jeles evangélikusokat is találunk közöttük: Petőfi Sándort, akit mindannyian jól ismerünk; Pákh Albertet, egy nagyon tehetséges írót, újságírót, akinek apja a Tiszai Egyházkerület püspökeként szolgált. Később a fiatalember egészsége megrendült, beleőrült a megtorlásba, a meghurcoltatások nem szűnő napjaiba... A bécsi és pesti eseményeket meghallja Kossuth Pozsonyban, és itt mutatkozik meg tehetsége és nagysága. Ez most az a helyzet, amelyet ugyan nem vártunk, nem is reméltünk, de bekövetkezett. Eg)' csapásra el lehet érni, amiért évek óta küzdünk: a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti függetlenséget; csak az uralkodónk legyen közös, és szabad kormányunk legyen! Magyarán egy rendi államból a polgári államba lépjünk. És meg is lehetett tenni, ennek eredménye az áprilisi törvények, a független magyár minisztérium felál- ;.j|g lítása Pesten.- A törvényekből melyek a legfontosabbak az egyházak számára?- A huszadik törvény- A Kossuth cikk, amely először mondta ki Magyarországon a felekezetek teljes egyenlőségét és viszonosságát. Utóbbi, a viszonosság azt jelenti, hogy jogokban és kötelességekben is legyen mindenki egyenlő. Ezt könnyebb volt leírni, mint kivitelezni. Jogilag egyenlővé lehetett tenni a protestáns egyházakat a katolikussal, de az utóbbinak olyan történelmi előjogai voltai«, amelyekkel nehéz volt mit kezdeni. Püspökei a főrendi tábla tagjai voltak, az esztergomi érsek koronázta meg az uralkodót. Három nagyon szegény protestáns egyház - az unitáriusok ugyanis ekkor lettek bevett felekezet Magyai országon is - és egy dúsgazdag kai likus egyenlőségét írásban ki lehetett mondani, de a valóságban nem. Azért vagyok büszke evangélikus őseimre 1848-49 kapcsán, mert a nagy kísértésben - szegény iskoláinkat próbáljuk jobban fenntartani állami támogatással - jól választottak. Úgy döntöttek, hogy köszönjük a támogatást, de csak az iskolai függetlenség fenntartásával.- A szabadságharc csatáiból mit emelhetünk ki?- Ami 1848 márciusában és áprilisában szépnek, egyszerűnek látszott, drámai fordulatot vett. Ősszel ezeket a vívmányokat meg kellett védeni. Kitört a szabadságharc. Leghasználhatóbb katonái a diákok, lelkesedésük, erejük és műveltségük volt. A tüzérség nem jöhetett volna létre nélkülük, ők ki tudták számolni, hogyan kell beállítani az ágyúcsövet a pontos lövéshez. Nagyon hosszú vakáció következett, májusban miniszteri rendelettel lezárták a tanévet. Az iskolák kiürültek, a tanárok és a diákok együtt vonultak a szabadságharc zászlai alá. Meg kell említenünk Tavassy Lajost, a pesti gimnázium tanárát, aki századosi rangig vitte a honvédségben, és közvetlenül Görgey mellett szolgált. Nem beszéltem még a nemzetőrségről. Nem képviselt kiemelkedő harci erőt, de adandó alkalommal fontos szerepet töltött be, főleg a mozgósításokban segédkezett.- Lelkészek voltak-e közöttük?- A legtöbb helyen a lelkész gyülekezetével együtt vonult be hoszszabb-rövidebb szolgálatra. A törvény először kötelezővé tette a lelkészek részvételét, de később rájöttek, ha ők is bevonulnak, akkor az otthoniakolyan régen Fabiny Tibor írt egy kiváló tanulmányt, ebből kiderül, hogy hitét gyakorolta, egyháza sorsát figyelemmel követte. Száműzetésében Turinban a valdens gyülekezethez tartozott, annak templomában ravatalozták föl a holttestét. A másik ismert evangélikus személyiségünk Petőfi Sándor. Nem volt kimondottan egyházias, de az a közeg, amelyben felnőtt, családja és iskolái nagyobb része evangélikus. A selmeci líceum önképző körében írta első verseit. Görgey Artúr szintén evangélikus, az ő hitéről, egyházi kötődéséről nem tudunk sokat. A szabadságharc előtt katonai, majd tudományos - vegyészi — pályán dolgozott, főleg az ország határain kívül. Testvéréről, Görgey Istvánról, aki részt vett a harcokban, tudjuk, hogy később a pesti gyülekezet aktív tagja volt, a protestáns árvaház lelkes és szorgos támogatója.- Kossuth és Görgey vitája?- Én Kossuthot személy szerint tisztelem és szeretem, minden hibájával együtt. Egyik hibája, hogy Görgeyt tette meg bűnbaknak a forradalom bukásában. Görgey kiváló hadvezér volt, és mind a ketten kellettek, hogy a szabadságharc az legyen, ami. Hónapokig tartó sikeres háború, egy fölszerelt reguláris hadsereg a túlerővel szemben. Olyan áldozathozatal, amelyet csak két nagyhatalom tudott együttesen leverni. Ehhez kellett Görgey katonai tehetsége és Kossuth hihetetlen mozgósító ereje, amellyel az országot egyesíteni tudta. A lelkészek is hozzájárultak a sikerhez, hiszen ők álltak legközelebb az emberekhez, ők közvetítették a kormány és a honvédség kéréseit, utasításait, ők hirdették ki többek közt a Függetlenségi nyilatkozatot is. Nagyon sokan szenvedtek ya^Ú afo-A' •• mauzóleum a Kerepesi temetőben ra nem lesz ki gondot viseljen. Hadd emeljem ki a nemzetőrség egyik komoly fegyvertényét, mert a vezetője egy evangélikus lelkész volt: August Gottlieb Winer. Rendkívüli személyiség volt, amit a szabadságharc idején művelt, az regénybe illő. Személyesen találkozott Kossuth Lajossal, és fölajánlotta segítségét, ugyanis az angol bibliatársulatnak volt a magyarországi képviselője. Elutazott Angliába, Németországba, de a rendkívüli helyzet miatt nem Bibliákat hozott, hanem inkább puskákat. Megtették Vas megye felső nemzetőrségi parancsnokává, és sikeresen szállt szembe Jelacic visszavonuló seregével.- A szabadságharc nagy evangélikus alakjai ma hogyan élnek bennünk?- Az evangélikus Kossuthról nem a forradalom leverése után várfogságot és megaláztatást.- Vannak-e adatok a megtorlásról?- A szabadságharc végkimenetele mindannyiunk számára ismert. A világosi fegyverletétel után olyan megtorlás következett, amely az akkori Európában ritkaságszámba ment. Terror tombolt az országban, hogy a társadalom minden rétegét megfélemlítsék. Ezért kellett meghalnia a miniszterelnöknek, Aradon a tábornokoknak, akik között evangélikusok is voltak Dessewffy és Leiningen személyében. Fontos kiemelnünk, hogy a megtorlás evangélikus áldozatai között sok németet és szlovákot is találunk. Jó ezt tudnunk, és jó emlékeztetni magunkat, hogy a véres csatákban nemcsak magyarok vettek részt, de Magyarország más nemzetiségei is. A megtorlás elérte az egyházakat, a kormánytisztviselőket, magát az első független magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost is. Néhány héttel később ugyanott, a Ott a befolyását vetette latba, hogy a lipcsei protestáns nagygyűlés anyagi segítségét biztosítsa. 1867 után mindenféle tisztségekkel ostromolták itthonról. Mindegyiket elutasította. Egyetlen kivételt tett: a sámsonhírhedett pesti új épületben Jeszenák Jánost is kivégezték. Ő volt a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület felügyelője, de nem ezért halt meg, hanem mert ő volt Nyitra megye kormánybiztosa.- Az egyház ellen voltak retorziók?- Az egyházat, mint közösséget megbüntették. Ki is mondták: 1848 protestáns összeesküvés volt. Ez a megállapítás természetesen nem állja meg a helyét: nem felekezeti megmozdulás volt, mint a Bocskaivagy a Thököly-felkelés - hanem nemzeti forradalom. Az evangélikus egyháznak mind a négy püspökét elmozdították hivatalából, három ellen hadbírósági eljárás is folyt. Szeberényi János idős korára való tekintettel csak vizsgálati fogságot szenvedett. Haubner Máté és Pákh Mihály több évig raboskodott. Az egyház elvesztette önállóságát és önrendelkezését.- Mit mondhatunk Kossuth evangélikusságáról és az emigrációban töltött éveiről?- Kossuth életét végigkísérte az evangélikus egyházzal való kapcsolata. Tállyai keresztelése, konfirmálása; iskolái közül Eperjest kell kiemelnünk, ahol Greguss Ágost volt rá nagy hatással. Mint ifjú jurátus ember ő lett a sátoraljai gyülekezetnek a jegyzője. Pozsonyba került, majd Pestre az 1840-es években, és részt vett az egyházi közéletben. 1848-49- ről már tettem említést; az emigrációból két dolgot kell kiemelnünk. Mikor rogyadozik Tállya keresztelő temploma, egy nagyon szép, megható levélben biztosítja támogatásáról a gyülekezetét. A szegedi evangélikusok is megkeresték a nagy árvíz után. házi evangélikus gyülekezet felügyelői tisztségét elfogadta. Akkor nem volt ritka, hogy máshol lakót választottak meg. Haláláig becsülettel végezte teendőit, levelezett, ellenőrizte az elküldött dokumentumokat. A száműzetésnek és az emigránslétnek minden keserűsége fölfedezhető nála, de politikai tisztánlátását megőrizte, korábbi tévedéseivel szembenézett, nem hagyta magát és nem-Ki is mondták: ß ^848 protestáns összeesküvés volt. Ez a megállapítás természetesen nem állja meg a helyét: nem felekezeti megmozdulás volt, mint a Bocskaivagy a Thököly-felkelés - hanem nemzeti forradalom. zetét felelőtlen politikai kalandokba belesodortatni. Nagyon sokat írt, fáradhatatlanul dolgozott. Növénygyűjteménye az Evangélikus Országos Múzeumba került, fontos és megbecsült darabja gyűjteményünknek.- Százhúsz éve hunyt el.- Kossuth turini ravatalánál Veres József orosházi evangélikus lelkész szolgált. Kossuthnak nem lehetett hivatalos állami temetése. Mikor átért a határon a koporsót szállító vonat, mégis minden állomáson tömegek búcsúztatták. A Nemzeti Múzeumban ravatalozták föl, a nagy fekete drapériákkal bevont Deák téri templom mellett is elhaladt a gyászmenet. Végig a zsúfolt úton a Kerepesi temetőig az ország állt szál virággal. Ravatalánál és sírjánál is szolgált evangélikus lelkész. Bizonyára nemcsak a nagy halott, de a dicső márciusi forradalom emléke is fellobbant mindenkiben. ■ Fenyvesi Félix Lajos
