Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-08-04 / 31. szám
Evangélikus Élet mozaik 2013. augusztus 4- ► 15 Nyomtatásban csak röviden Webes címek az újságoldalakon ► Lapunk hasábjain egyre többször közlünk webes címeket. Ennek több oka is van: például az, hogy az egyházi vonatkozású internetes tartalmak száma ugrásszerűen megnövekedett, illetve hogy a világháló általában is egyre fontosabbá válik mint hírforrás, illetve tartalomszolgáltató. E sorok írója örvendetesnek tartja a hálózat megerősödését, mindazonáltal egy nyomtatott médium - mint az Evangélikus Élet is - esetében több buktatója lehet a webes címek használatának. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra. Begépelés és tipográfia A legszembetűnőbb probléma a nyomtatásban megjelenő webes címekkel kapcsolatban az, hogy sokszor nem férnek el az újságoldal egy hasábjában, vagyis egy sornál több - akár több teljes sornyi - helyet igényelnek. A többsoros címek viszont nem csupán tipográfiai szempontból előnytelenek (merthogy sorokon keresztül folyó, tömör, tagolatlan szövegként jelennek meg), hanem azért is, mert az ilyenkor szükséges elválasztás(ok) miatt zavaró pluszinformáció - egy vagy több kötőjel - is kerülhet a linkek karakterei közé. Ezek pedig a böngészőprogramba való beíráskor hibához vezethetnek. Nem is beszélve arról, hogy a hosszú szövegben elég egyetlen betűt vagy szimbólumot elvéteni - például a szóköz tipikus kódolt formája a %20 karaktertrió -, és a kívánt oldal helyett máris egy Error 404 státusüzenet fogad bennünket (ez a nemzetközileg elfogadott szabványos kódja a szerveren nem található tartalmaknak). Hely és idő Könnyű megérteni azt is, hogy minél több karakterből áll egy URL (Uniform Resource Locator - a weboldalak pontos helyét meghatározó karaktersorozat), annál több hely szükséges a megjelenítéséhez, és ezzel arányosan több idő kell a begépeléséhez is. Lapunk tizenhat oldala elég szűkösnek mondható, de ez még nem lenne gond, mert a fontos dolgokra mindig akad hely. Olvasóinktól azt azonban nem várhatjuk el, hogy hosszú perceket áldozzanak pusztán egy internetes tartalomhoz való eljutásra. Számolnunk kell azzal, hogy ha az olvasó nem fér hozzá a kívánt tartalomhoz egy kattintásra, egyszerűen továbbáll - ezt mutatják a kutatások. Ráadásul a hely- és időtakarékosság hosszú távon védi környezetünket és idegrendszerünket is. A megoldás A fentebb említett problémákat kiküszöbölendő lapunk hasábjain igyekszünk a lehető legkönnyebben begépelhető, úgynevezett rövidített URL-eket használni. A rövidítést az interneten elérhető szolgáltatások segítségével oldjuk meg. Egy ilyen szolgáltatás akár töredékére rövidítheti a hivatkozás méretét. Lapunkban volt már példa hatszoros rövidítésre is, de nem ritka a tíztizenötszörös tömörítés sem: a rövidített címek nagyjából 10-12 karakteresek, a szabványos webcímek hossza pedig akár a 200-250 karaktert is elérheti. Például egy hosszú cím ehhez hasonló: http://konyvtar.lutheran.hu/bibliografia/méb_20i2.doc/view, míg a rövid: goo.gl/LVCnpY- mint látható, a hosszú cím kétsoros, és benne az elválasztás igen zavaró. Természetesen mindkét cím egy helyre mutat. Megbízhatóság Az általunk használt webcímrövidítő szolgáltatások korántsem jelentenek újdonságot. Segítségükkel a világ minden pontjáról rövidítettek már több tízmilliárd webhelyeimet. Eddig nem volt probléma velük. Működésük alapja, hogy a webszerverek képesek a böngészőt másik címre irányítani. Legtöbbször a 301-es kód segítségével oldják meg az átirányítást, ez pedig szabvá-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence nyos és jól bevált módja a tartalmak más helyen való megtalálásának. Ráadásul ez a kód az arra alkalmas eszközökkel tudatja, hogy tartósan ott kell keresni a tartalmat, ahová az adott időpontban is irányít a szolgáltatás (Moved Permanently - azaz tartósan elmozgatva). Tervek A jövőben tervezzük bevezetni - a mobiltelefonosok életét is megkönnyítendő - a címek QR-kódolt elhelyezését cikkeinkben. Ezek a kódok - amellett, hogy nem viselkednek szövegként (mivel képek) - praktikus és gyors hozzáférést kínálnak majd az olvasni kívánt on-line tartalmakhoz. Mintaként alább közöljük az Evangélikus Élet címének QR-kód változatát. Olvasásához egy kamerával felszerelt eszköz (például mobiltelefon) és egy ingyenes program szükséges. Lapunk rövidített URL-jének QR-kódja A távolabbi jövőben saját rövidítő szolgáltatást is szeretnénk bevezetni, amely abban is segítségünkre lehet, hogy nyomon kövessük a lapban megjelent írások látogatottságát és utóéletét. ■ Károly György Tamás Orgonakoncert - szódával ► Ritka alkalom, amikor egy orgonista úgy ad koncertet, hogy kívülről látja a munkahelyét jelentő templomok falait. Alföldi Csabának július 22-én este megadatott ez a lehetőség. Békéscsaba közelmúltban felújított belvárosában a főtér alkalmassá vált arra, hogy akár minden este szabadtéri programok helyszínéül szolgáljon. A város kulturális intézményei pedig élnek is a lehetőséggel: augusztus végéig estéről estére zenétől, színdarabtól hangos a Szent István tér. A rendezvénysorozat keretében került sor a békési megyeszékhely első szabadtéri orgonakoncertjére. Alföldi Csaba Bach, Vierne, Franck és Widor darabjaival készült az estre, amelyet több száz érdeldődő tisztelt meg figyelmével, és legalább annyian lehetettek azok is, akiknek útjuk épp a téren vezetett keresztül, és meg-megálltak pár percre orgonamuzsikát hallgatni. Kétségtelen, hogy a nyüzsgő főtér nem biztosítja a templom csendjét, és egy jó minőségű elektromos hangszer hangja sem veheti fel a versenyt az orgonasípok biztosította hangzással. Ráadásul a téren néhány madár is bekapcsolódott a muzsikálásba, néha egy-egy robogó hangja zavarta meg a koncertet, a színpad melletti faházban pedig fröccsöt mértek Bach mellé. De ahogy a jó bort sem rontja meg nyáron a szóda, hanem csak kiemeli az értékes ízeket a buborék, úgy a zseniális zeneszerző és a tehetséges orgonista munkájának gyümölcse is élményt jelentett a nyári díszletek között. A koncert végére a közönség egy felejthetetlen estével, az előadó pedig percekig nem szűnő vastapssal gazdagodott. ■ L. J. Cs. „Dicsérje minden nemzet” Az Oroszlányi evangélikus kórus kitűnő testvérkapcsolatokat ápol - immár harminckét éve - a németországi Plochingen városában működő Posaunenchorral és az Aaleni evangélikus énekkarral (Baden-Württemberg szövetségi tartomány). Ezért örömmel tett eleget a testvéri meghívásnak, és július 13-án először Aalenbe, majd Plochingenbe utazott, hogy a két városban és a környező településeken összesen hét alkalommal adjon koncertet Palestrina, Hassler, Bach, Saint- Saéns, Liszt, Kodály, Szokolay, Bárdos és Kapi-Králik műveiből. A kórusművek mellett szólóénekben és hangszeres muzsikában is gyönyörködhetett a hallgatóság. A koncerteken elhangzó magyar művek is nagy tetszést arattak, annak ellenére, hogy a nyelvet nem ismerték az egybegyűltek, ám az előadás módja és a zenei hangzás mindent érthetővé tett számukra. A német közönségnek kedvezve ráadásként a Lobt Gott mit Schall kezdetű Schütz-mű hangzott el. A kórus kivonulásakor egyre távolabbról hangzott a Laudate omnes gentes (Dicsérje minden nemzet) szövegű ének. Többen könnyes szemmel kapcsolódtak be az Istent magasztaló dicsőítésbe. ■ Pásztor Éva kórustag ERŐS VÁRAK A sümegi vár A sümegi várral gyakran találkozni a napisajtóban. Jó a marketing. A háttérben a szálak mozgatója Papp Imre várkapitány, aki közel két évtizede „üzemelteti” az erődítményt. Erőfeszítései révén folyamatos a rekonstrukció, modernizálódott az infrastruktúra mind a várban, mind környezetében. Zajlanak a várjátékok, a lovagi tornák, ízletesek a középkori lakomákon feltálalt fogások. Gyermekek és gyermeki lelkületű felnőttek nézelődnek a vár tövében helyet kapó kirakodóvásárban, az erődítményben még emlékpénzt is lehet verni. A fejlődés magára a településre is jótékonyan hat. A pályázati pénzek és támogatások mellett értelemszerűen a turizmus bevételeiből finanszírozzák a kiadásokat. Az viszont tény, hogy a sümegi vár belépődíjai hazai viszonylatban - a nyújtott szolgáltatások ellenére - aránytalanul magasak. És a túlzott precizitás és rendezettség hatására már-már elvész a vár romantikája. De ezt lehet, hogy csak az elvakult várturisták látják így. Az erődítmény történetéről szóló részletes tájékoztatóból (mely Gerő László 1968-as kiadású - klasszikus [!] - Magyar várak kötetén alapul) megtudhatjuk, hogy a szabálytalan alaprajzú vár méretét tekintve a Balaton-felvidék legnagyobb erődítése. A13. században, de még a tatárjárást megelőzően, a nagyvárépítési hullám előtt emelték, és a mongol hordák betörése idején maga IV. Béla király is megfordult a falai között. Utóbb a veszprémi püspökség tulajdonába került. Sőt Veszprém 1552- es elestével, immáron végvári szerepben, kétszáz esztendőre a főpapok székhelyéül szolgált. Ennek megfelelően tovább erősítették. S bár maga a város több alkalommal is oszmán kézre jutott, a várat a töröknek sohasem sikerült bevennie. A17. században újabb építkezések zajlottak, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc fellegvárként szolgált. Mikor azonban árulás révén 1709-ben császári kézre jutott, elérte a végzete. 1713-ban hadgyakorlat ürügyén, sok más erődítéshez hasonlóan, felgyújtották az osztrákok. Évszázadokig romként árválkodott. Régészeti feltárása, valamint műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő felújítása a 20. század közepétől, egymást követő hullámokban zajlik. ■ Rezsabek Nándor
