Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-08-04 / 31. szám
8 -m 2013. augusztus 4-PANORÁMA Evangélikus Élet VAK Á C I ÓV Tábori tánc, tollaslabda és trambulin ► Idén először együtt kicsik és nagyok. A váraljai hittanosok július 8- tól 14-ig voltak együtt részint az otthoni napközi táborban, részint Keszőhidegkúton. Tábori fogadalmuk, hogy napról napra megírják élményeiket. A kis fogalmazások aztán bekerülnek a közös tábori naplóba, amelynek részleteit most megosztjuk Olvasóinkkal. A gyerekek Váraljáról 11-én, a tábor negyedik napján vonattal mentek Keszőhidegkútra, egy festői kis tolnai helységbe, a néhai Lackner Aladár falujába, ahol a volt esperes özvegye fogadta őket. Annak idején Lackner esperes ötlete volt az itteni táboroztatás. A környék csodás, van csörgedező patak s forrás - erről kapta nevét Keszőhidegkút. Hétfő A mai napon kezdetét vette a 3. hittantábor! Miután megérkeztünk, lementünk a templomba reggeli áhítatra. Énekeltünk, Bernadett néni gitározott, és máris egy gyönyörű áhítat részesei lehettünk. Bernadett néni elmesélt nekünk egy történetet (József története került elő). (...) Ezután olyan játékokat játszottunk, hogy egymást jobban megismerjük. A játék után szabadon választott programokban vehettünk részt: pingpongozhattunk, rollerozhattunk, ugróiskoláztunk, tollaslabdáztunk, trambulinoztunk, és végül a kisebbek homokozhattak. A játék után gyöngyöt fűzhettünk, amiből kirakhattuk a nevünket. Ezután egy nagyon finom ebédben volt részünk. Ebéd után a reggeli történetből feladatokat oldottunk meg, azután barackot és almát uzsonnáztunk. És végül minden nagy gyerek megírta a csodás fogalmazását, és a kicsik kedvükre lerajzolták. (Kata, 11 éves) Kedd Átmentünk a templomba áhítatra, ott énekeltünk és zenéltünk. (...) Megnéztük József életét képekben, utána felmentünk a Teleház udvarára, ott táncoltunk és barackot ettünk. Utána németeztünk, és jött az ebéd. Az ebéd tárkonyos raguleves volt és palacsinta! (Viktor, 9 éves) Csütörtök Megérkeztem a 4. napra, ami számomra a legizgalmasabb. A legjobb barátom avval fogadott, hogy légy szíves jöjjek el Keszőhidegkútra. 30 percen át könyörgött. A végén azt mondtam nagy nehezen, hogy igen. Amikor felfogta, hogy eljövök, akkor felugrott, és már ment is a mamámhoz, hogy jöhetek-e. És kész csoda, elengedett! Anyukám kevésbé, de elengedett. Na, ugorjunk a témáról! Délelőtt játszottunk egy kicsit, de már kezdődött az áhítat, ott énekeltünk, mint mindennap. A végén elmondtunk egy imát. Aztán folytattuk József történetét képekben. Ebédeltünk, az ebéd frankfurti leves és pizzás, illetve kakaós csiga volt. Aztán hazamentem, összepakoltam, és felültem a vonatra. Nemsokára megérkeztünk Keszőhidegkútra, és ott játszottunk. (Bálint, 9 éves) Péntek Ma van az 5. nap. Amikor reggel kinéztünk az ablakon, egy gyönyörű napsütéses reggelt láttunk. (...) Reggeli után a helyi evangélikus templomba mentünk egy csodálatos reggeli áhítatra. A szépen szóló áhítatról visszajöttünk a szállásra, és a nagyok segítettek ebédet főzni, míg a kicsik németeztek Marika nénivel. A fincsi ebéd után csendespihenő volt, utána kézműveskedtünk. Aztán rókát vadásztunk (cukorkakeresés volt az udvaron), és táncoltunk. A mulatság után szalonnát sütöttünk, azt követően fürödtünk és kerti moziztunk. A mozi után mindenki lefeküdt ellenkezés nélkül. Számomra ez a nap aranykincset ért! (Rebeka, 8 éves) Szombat Ma egy kicsit nehezen ébredtünk, de a templomban már mindenki szépen énekelt. Sajnos 3 társunknak ma haza kellett mennie, könnyes búcsút vettünk. Délután sokat kézműveskedtünk és bújócskáztunk a nagy udvaron. Vacsora után már nagy volt az izgalom az éjszakai akadályverseny miatt. Amikor besötétedett, együtt indultunk, Bernadett néni már előre elrejtette a feladatokat. Szerencsére meg tudtuk fejteni a feladványokat, és mindet megtaláltuk! Nagyon izgalmas volt a sötétben menni, de mindenkinél volt elemlámpa. Tamáska leejtette Zoli lámpáját, ami eltörött. Találkoztunk 2 birkával is, nagyon megijedtünk, de nem bántottak. A forrásnál lemásoltuk az emlékkő feliratát. Mikor visszaértünk, a táborban is sötét volt, mert Marika néni és Bernadett néni elbújtak, de huhogtak, és megtaláltuk őket, igaz, kicsit megijedtünk. Vasárnap Reggeli után gyorsan összecsomagoltunk és kitakarítottunk, mert 10 órakor kezdődött a szép istentisztelet, amire néhány szülő is eljött. Elénekeltük a táborban tanult énekeket, a német énekeket is. Bernadett néni Józsefről és Isten tervéről beszélt. A végén mindenki választhatott egy-egy kavicsot, amit előző nap Domiék gyűjtöttek, és az a felirat került rá: „Istennek terve van” a másik oldalára: „Veled” Ezt mindenki hazavihette emlékbe. Istentisztelet után elbúcsúztunk Keszőhidegkúttól és egymástól. ■ Összeállította: Schaller Bernadett Kőszegen a négy elem A tűz köré gyűltek az idei országos evangélikus hagyományőrző és kézművestábor résztvevői. Kőszegen június 30. és július 6. között ugyanis a kiemelt téma a tűz mint keresztény szimbólum volt. A „világ világosságának” keresésére indultak Kovács Katalin ötödéves teológushallgató vezetésével a zömében alsó tagozatos fiúk és középiskolás lányok - például a kreatív esti labirintusmeditáció alkalmával. A tábor vezetője évek óta Martomé Némethy Márti; ő a kézműves-foglalkozásokat tartotta a gyerekeknek: barkácsoltak, gyöngyöt fűztek, gyertyát öntöttek, mécsestartót festettek... Az előző évek táboraihoz képest a résztvevők kevesebben (tizenkilencen) voltak, ez azonban nem a tábori programok sokszínűségén vagy a gyerekek-fiatalok - kézzel is fogható - kreativitásán múlott. Hisz hol másutt tudnának az evangélikus ifjak szakértőtől mézeskalács-sütési trükköket ellesni vagy az évgyűrűk megmunkálásának művészetét egy igazi fafaragó keze alatt tanulni? Talán a tűz lobogásának képe lebeghetne a tábort kevéssé hirdetők előtt is, mivelhogy elemi igény lehet egy ilyen kézügyességet, kreativitást fejlesztő egyhetes együttlétre egyházunkban! Hiszen minden új mécsestartó elkészültével talán kissé világosabb lesz... ■ KA Labirintusmeditáció Felfrissülés?! Északi kerületi konfirmandus- és ifjúsági tábor ► Felfrissülés?! Pár nappal a tábor után, amikor fáradtan ülök az asztalnál, felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon a tábor mottójának megfelelően tényleg felfrissülést jelentett-e az elmúlt hét. És bár sajog a testem, és van rajtam néhány kék-zöld folt, mégis úgy érzem, hogy felfrissültem! Testileg és lelkileg egyaránt, hiszen nem akármilyen élményekben lehetett részünk július 1-7. között Bánkon, az északi kerületi konfirmandus- és ifjúsági táborban. Először is megtapasztalhattuk, hogy milyen különleges dolgot is jelent közösségben lenni (és nem csak a számítógép képernyője előtt ülni...), új barátokat szerezni, sokat nevetni, énekelni, játszani. Erre volt bőven lehetőség, hiszen tizenhárom gyülekezetből összesen hatvanhárom fiatal és hat vezető vett részt a táborban. Olyanok, akik kreatívak (például önfeláldozó módon segítik a Mikulást, hogy az még nyáron is eljuthasson a fiatalokhoz...), vidámak, hangosak (nagyon!), tele vannak energiával (dombon felfelé is rollereznek) és életkedvvel - meg talán egy kis pimaszsággal is. Olyan fiatalok, akik az egyház jövőjét jelentik és jelenthetik. És jó volt ezt látni, és jó volt megtapasztalni, hogy van jövőnk, van utánpótlás! Igaz, néha még nem sikerült elkerülni a csúnya kifejezéseket, vagy nem sikerült idejében megérkezni a programokra, de egy kis guggolás mindent megoldott! És ahogy a Prédikátor könyvében is olvashatjuk - amely a tábor igei vezérfonalát képezte -, mindennek rendelt-megszabott ideje van. A tábornak és az onnan való hazatérésnek is... Na meg persze az emlékek feldolgozásának és a visszaemlékezésnek. Lássuk néhány résztvevőét. „Fergeteges, szuper tábor, a világ legjobb tábora, új barátok, új dolgok! Imádtam! (Lili) „Számomra az egész tábor jó volt, nincs benne legjobb pillanat, hisz ez a hét volt a legjobb!” (Laci) „Nekem a »ponyvacsúszás« (nem tudom a nevét) tetszett a legjobban, meg a strand, a tábortűz, a helyszín, a szuper közösség, az áhítatok (kivéve, amikor hosszúra fogták), a karaokeest... magyarul minden!” (Dóra) „Nagyon jó volt!!! A kaja finom volt, a programok jók voltak... Összefoglalva az egészet: jövőre találkozunk!” (Anikó) „Nagyon élménydús és nevetéssel teli tábor volt, ezért is nehéz a sok emlékből kiválasztani, hogy melyik volt a legviccesebb és a legjobb. (...) Nagyon vicces volt az is, amikor a tábortűz után két kis barátnőmmel úgy gondoltuk, hogy milyen jó lenne, ha kint aludnánk a trambulinban, és onnan figyeltük lapulva a kertben történő eseményeket. Nagyon tetszettek a programok: a slip n’ slide, a tábortűz, a guggolások és a csoportbeszélgetések, az énekek. Nagyon jó, hogy új barátokat ismerhettem meg.” (Barbi) „A világ legjobb tábora, mindenkit kérek, hogy legyenek ott jövőre, mert szeretnék veletek találkozni újra!” (Bálint) „Jó volt új embereket megismerni! Fő jellemző a táborban: ha késel a programokról: 50 guggolás. Kedvencem a slip rí slide volt, bár egy-két kékzöld foltot is szereztünk. Nagyon jó tábor volt, az biztos, hogy jövőre is jelentkezni fogok! ©” (Andrea, Pilis) ■ Csadó Balázs táborvezető Bővebb információk és képek: facebook. com/eszakikonfi.
