Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-28 / 30. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2013. július 28. *• 15 A gyümölcsfák is lélegeznek Nincs annál nyomasztóbb érzés, mint amikor szárnyalhatunk, mégis be vagyunk zárva. Minden repülőút alapvetően ilyen: üvegházban repülünk, amelyben egy többtonnás gép felemelkedése miatt egyre több oxigént használunk el. Az Európai Egyházak Konferenciájának tizennegyedik, budapesti nagygyűlésére érkezők is tudták ezt. Volt, aki vonattal, volt, aki autóval jött, de a legtöbben repülővel érkeztek. Más nemzetközi konferenciákhoz hasonlóan itt is lehetőségük volt a résztvevőknek arra, hogy ha már mindenképpen utazniuk kellett, akkor az üvegházhatást valamilyen módon ellensúlyozzák. A konferencia egyébként több módon is ügyelt arra, hogy ne növelje nagyon karbonlábnyomát. 1. Ahol csak lehetett, újrapapírt használtak. Az újrapapír használatával fákat menthetünk meg, amelyek a szén-dioxidot oxigénné alakítják, ezzel csökkentik az üvegházhatást. 2. Törekedtek arra, hogy a konferencián az étkezéseknél a menüben kevesebb hús szerepeljen. A húsfogyasztás nagyban hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. Ennek legfőbb okai az intenzív ipari marhatenyésztés, illetve a marhatakarmányként használt nagyszámú szójaültetvény miatti tömeges erdőirtás, valamint a hús feldolgozása és szálh'tása. A húsfogyasztás csökkentése tehát fontos eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben. 3. Önkéntes adományokkal támogathatták az ökumenikus Gyümölcsfák a papkertben programot, amellyel újabb fák ültetését segítik elő. A Gyümölcsfák a papkertben program 2011 szeptemberében indult. A kormány, az evangélikus és a református egyház, valamint szakmai szervezetek (Génbank Tanács, Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat) képviselői egyezményt írtak alá arról, hogy igyekeznek elősegíteni a Kárpátmedence őshonos gyümölcsfáinak megóvását. Az egyezményhez később a római katolikus egyház is csatíakozott. A parókiák kertjeiben így őshonos gyümölcsfákat ültethetünk, amihez most - megfelelő adottságok esetén - ingyenesen biztosítja a facsemetéket a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ. Az őshonos gyümölcsfás papkertekkel természetes génbankot hozhatunk létre. Ebben a hosszú távú programban az egyház azért lehet partner, mert a fák ültetését és gondozását nem a fakitermelésből nyerhető profit reményében teszi - a gyümölcsfák egyébként is lassabban nőnek -, és a parókia földjének az eladásától (ennek következtében a gyümölcsfák kivágásától) sem kell igazán tartani. A program mottója az a Luther Mártonnak tulajdonított idézet, mely szerint „ha vége lenne is holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafacsemetét” Talán soha nem volt annyira időszerű ez a mondat, mint ma. Az egész világon folyamatosan nő a szén-dioxid-kibocsátás, amely átlagosan mintegy 4,7 tonna/fő/év. Ezzel szemben egy fa húsz-harminc kilogram szén-dioxidot tud feldolgozni, így elég nagy erdőre lenne szükségünk ahhoz, hogy eltakarja karbonlábnyomunkat. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fát ültetünk. Ha nem a táj adottságainak megfelelő erdőtelepítés történik, az rövid távon ugyan gyors haszonnal kecsegtethet, de távlatokban csökkenti a fajok sokszínűségét, és megváltoztatja a talaj és a környezet jellemzőit. Előbb-utóbb így kihalnak a termé-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla ararat@lutheran.hu szetes, őshonos fafajták; különösen őshonos gyümölcsfákat nehéz találni a faiskolákban. A lutheri mondatot ennyivel egészíthetnénk ki a program szerint: „Ha vége lenne is holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy őshonos almafacsemetét.” Ebben a mondatban a már igen és a még nem feszültsége jelenik meg, a keresztyén felelősségvállalással. Egyrészt furcsa reménység lüktet itt, amely a holnapi világvége előtt még csak azért is ültet egy fát, bár ennek felnövekedését nem érné meg a világ. Ha viszont az agyonvegyszerezett és génmódosított világ vége előtt egy nappal lesz még őshonos almafacsemeténk, az azt jelenti, hogy volt, aki óvta a teremtett világot. Amikor várjuk Jézus Krisztus visszajövetelét, nemcsak az a kérdés, hogy mikor jön el, hanem az is, hogy mivé lesz a jónak teremtett világ, amelybe visszajön. Ez a múlt és a jövő különös összekapcsolását jelenti. Lehet, hogy a papkertben a gyümölcsök érését nem érjük meg, lehet, hogy a facsemeték elsőre nem is maradnak meg. „Igaz, hogy van egyfajta buta és patetikus optimizmus, amelyet el kell ítélnünk. Viszont azt az optimizmust, amely a jövőt akarja, soha nem szabad lebecsülni. Még akkor sem, ha századjára is tévesnek bizonyult.” {Dietrich Bonhoeffer: Börtönlevelek, 1945) ■ Kodácsy Tamás Mátyás király és Czinka Panna falujában Vendégségben sajógömöri evangélikusoknál Hogy hol is van ez a mesébe illő, különleges múltú és megkapó jelenű falu? Hát Gömörország ma Szlovákiához tartozó részében. És miért mesébe illő? Többek között azért, mert ahol Mátyás király járt, és Czinka Panna született, az más nem is lehet - ott az ember őket is keresve jár-kel napjainkban is. Közben pedig egy szépen karbantartott közkertben rátalál a csillogóan fényes, monumentális Mátyás-szoborra és a mindenképpen egyedi és ötletes, valamikor mutatós, mára viszont kissé megkopott Czinka Panna-emlékműre egy romos szocreál épület előtti elhanyagolt, gazos téren. Ám ha nyitott szemmel és szívvel töltünk el pár napot a faluban az életet figyelve, az ott lakók közt forgolódva, királyokba és cigányprímásokba ütközünk. Sárszentlőrincről öten indultunk Sajógömörre július 8- án, hogy néhány napot eltöltsünk az ottani evangélikus gyülekezet vendégszeretetében fürödve - szolgálattal és a falu, valamint a környék kulturális, természeti kincseinek megismerésével. A faluban egyre több, a csodálatos palóc tájszólásban csak magyarul beszélő cigány él, és a néhány éve köztük elindult cigánymissziót szerettük volna jelenlétünkkel, szolgálatunkkal erősíteni. Természetesen voltak a hangosbemondón is közzétett, igehirdetéses, bizonyságtévő alkalmaink Sajógömörben és a közeli, csak cigányok lakta Csoltón (ahol a csapatunkban lévő cigány testvérek is csak ámultak Hugyar Attila és csodálkoztak, mert a rendet, diszkrét jólétet látva nem akarták elhinni, hogy cigány faluban járnak). Ezeken a templomi, de közvetlen hangvételű alkalmakon, ahova a vártnál többen jöttek el, erővel szólt az ige, a megváltozott életekről szóló bizonyságtétel, az ének, alázatosan az ima. Csodákat éltünk át! De ahogy ez általában történni szó kott, mi jóval többet kaptunk, mint adni tudtunk. Mert találkoztunk olyan mai királyokkal, akik a mindennapi küzdelmeik közt méltósággal viselik sorsukat, és tudnak győzni, mivel Isten királyi papságához tartoznak. Találkoztunk olyan Czinka Pannákkal, akiknek a kezében élni kezd a síró-kacagó hegedű, akik irigylésre méltó tisztelettel beszélnek cigány őseikről, a tőlük kapott látás, hagyományok megőrzéséről, akiknek Istenbe vetett letisztult hite példaértékű. így ajándékozott meg minket Isten Hugyar Attilával, aki ragyogó személyiségével, magával ragadó hegedűjátékával, Istenre mutatásával igaz szolgája az Úrnak. Felvidéki testvéreinknek adjon az Isten kitartást magyarságuk megőrzéséhez és növekvő hitet, reménységet a jövőre nézve! Erősítse meg őket, hogy jó úton járnak, amikor megnyitják szívüket és templomajtóikat a cigányok előtt; nekünk pedig adjon nem lankadó kedvet az ottaniak támogatására imádságainkkal, bárminemű gyakorlati segítségnyújtásunkkal. Odalátogatva pedig ne lepődjünk meg, ha Mátyás királyokkal és Czinka Pannákkal találkozunk, akiktől többet kaphatunk, mint amennyit mi adhatunk nekik. • Bakay Péter országos cigánymissziói referens Felvételi a roma szakkollégiumba ► Közzétette felvételi felhívását az Evangélikus Roma Szakkollégium. A Nyíregyházi Főiskola campusán 2011 óta működő intézménybe augusztus 15-ig várják azok jelentkezését, akik szeptembertől a szabolcsi megyeszékhely valamelyik felsőoktatási intézményének hallgatói lesznek. Mint ismeretes, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot a hazai történelmi egyházak és a kormány megállapodása hívta életre a roma kisebbség társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében. A kezdeményezés abból a felismerésből fakadt, hogy a magyar társadalom fejlődéséhez hiányzik az a szakmailag, morálisan, többes identitásában megerősödött fiatal roma generáció, amely érti a többségi társadalom elvárásait és saját közössége szükségleteit is, és tagjai elkötelezettnek érzik magukat a párbeszéd és a kapcsolat pozitív formálása iránt. A Magyarországi Evangélikus Egyház a Nyíregyházán létrehozott felsőoktatási műhellyel teljesíti vállalását. Ehhez biztos anyagi alapot teremt, hogy az Evangélikus Roma Szakkollégium képzési programját 2013. február í-jétől az Európai Unió is támogatja a Társadalmi megújulás operatív programja keretében. Az Evangélikus Roma Szakkollégium célja, hogy hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató, sikeres magyar (cigány és nem cigány) értelmiségiek formálásához, akik a szakmai kiválóságot ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel, így küzdve a hazai cigányságot sújtó előítéletek ellen. Olyan - elsősorban cigány/roma származású - hallgatókat keresnek, akik felsőoktatási tanulmányaik elvégzése mellett azonosulni tudnak az intézmény keresztény értékrendjével, vállalják a cigány, valamint magyar identitásra építő tanulmányi, kulturális és közösségi programokat felekezeti hovatartozástól függetlenül. A szakkollégiumi programok egy része kötelező, más része önkéntes, illetve szabadon választható. A képzési program három modul köré szerveződik. A spirituális modul a közösségi és gyülekezeti alkalmak mellett a kereszténység történetét és lényegét tárja fel a hallgatók előtt, egyházi és teológiai jártasságukat hivatott segíteni. A közismereti modul belépő az értelmiség, a szellemi elit világába, multikulturális, szociológiai ismeretekkel szolgál, és hozzásegít az idegen nyelvi tudás fejlesztéséhez. A kulturális modul cigány népismeretet, kisebbségvédelmi, esélyegyenlőségi elemeket tartalmaz, legfontosabb része a fiatalok kettős identitásának megerősítése. Szakkollégiumi kötelezettségeik mellett a felsőfokú tanulmányokkal kapcsolatos egyéb elvárásoknak is meg kell felelniük, ami nem kis kihívást jelent a leghátrányosabb helyzetű roma fiataloknak. Akik bejutnak a szakkollégiumba, azok a személyre szóló mentori és tutori segítség mellett anyagi támogatást is kapnak céljaik eléréséhez. Ennek összege a tanulmányi előmeneteltől, a szociális rászorultságtól és a közösség érdekében tett erőfeszítésektől függ. A szakkollégisták a Nyíregyházi Főiskola kollégiumában kapnak elhelyezést. A felvételi bizottság ezúttal is másfél-két oldalas esszét vár a jelentkezőktől. Témája választható: vagy az asszimilációról-integrációról, vagy a Biblia egy igeverséről: „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” (Lk 16,13), vagy arról kell szólnia, hogy mi a jelentése ma a becsületnek és a bizalomnak. A képzésről és a jelentkezés további feltételeiről a szakkollégium honlapján részletes információk olvashatók, és a szükséges űrlap is letölthető (meersz.hu). Az Evangélikus Roma Szakkollégiumba a 2013/14-es tanév első félévére is húsz hallgatót vesznek fel. ■ (vési) Roma fiatalok tanulnak Egyetemi kollégiumi nevelőtanári állás A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány (MPTA) budapesti egyetemi szakkollégiumába keres diplomás, agilis, protestáns vallású, rendezett gyülekezeti háttérrel rendelkező, megbízható személyt nevelőtanári munkakörbe bentlakással. A jelentkezéseket - szakmai önéletrajz kíséretében - az alábbi címre várjuk: MPTA, 1121 Budapest, Eötvös út 35. vagy titkarsag@mpta.hu FORRÁS: HIRADO.HU
