Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-15 / 50. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2013. december 15. !► 7 Találkozások a nyelvórán Idegen nyelvet oktató tanárok konferenciája a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban ► Tizenkilenc iskolából hatvanöt tanár - köztük angol, német, francia, olasz, spanyol és orosz szakos - töltött együtt egy rendkívül tartalmas napot december 3-án a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban. A Magyarországi Evangélikus Egyház iskoláiban tanító, élő idegen nyelv szakos tanárok első közös konferenciáját Találkozások a nyelvórán címmel rendezték meg. Először a vendéglátó gimnázium igazgatója, Kézdy Edit köszöntötte a résztvevőket, majd - a Gedeon Társaság képviseletében - Tóth Ernő ajándékozta meg a jelenlévőket idegen nyelvű Bibliával (képünkön). Rövid bemutatkozás után az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Angol Nyelvpedagógiai Tanszékén oktató Enyedi Ágnes tartotta meg a konferencia címadó előadását, szemléletformáló gondolatokat megosztva a hallgatósággal a nyelvórák tanítási stílusát illetően. A tanácskozás második részének elején az Amerikai Kereskedelmi Kamara munkatársa, Gál József mutatta be a Nyelvi nagykövet programot. A program keretében üzletemberek látogatnak el iskolákba, és arról beszélnek a diákoknak, hogy munkájuk során milyen fontos a nyelvtudás. A délután folyamán az érdeklődők három módszertani műhely közül választhattak. A meghívott előadók - Prievara Tibor angoltanár, a TanárBlog.hu szerkesztője (budapesti Madách Imre Gimnázium), Boócz-Barna Katalin egyetemi docens, az ELTE Germanisztikai Intézetének munkatársa és Fischer Andrea angoltanár (budapesti Szent László Gimnázium), egyetemi oktató - olyan gyakorlati tanácsokkal és innovatív ötletekkel látták el a résztvevőket, amelyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy az iskolai nyelvoktatás még hatékonyabbá váljon. Az igazán gazdag programmal büszkélkedő konferenciát - amelynek megvalósulásához támogatásával hozzájárult az evangélikus egyház, valamint több idegen nyelvi könyvesbolt is - a meghívott vendégek egybehangzóan sikeresnek ítélték. Hasonlóan pozitívan értékelte a napot a Deák Téri Evangélikus Gimnázium idegen és nemzetiségi nyelvi tantárgygondozója és egyben a találkozó főszervezője is. Urban Ágnes abbéli reményét fejezte ki, hogy jövőre ismét megrendezhetik a konferenciát, amely nemcsak a tanárok szakmai megújulásának lehet előmozdítója, hanem még szorosabbra fűzheti az evangélikus iskolák közötti kapcsolatot. ■ Lux Ágnes Zsoltáros ébresztő a rádióban Gondolatok Fabiny Tamás új könyvéről :3 'CU C '3 +-< c ro hO O N on dl s_ QJ Advent hóillatú hetében kedves-szép ajándékot tett asztalunkra a Luther Kiadó: Fabiny Tamás Kereszt fogantyú nélkül című - hetvenegy rádiós jegyzetet tartalmazó - kötetét. Az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője 2008 januárjában kapta a felkérést, hogy a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorában rövid vallomásokkal üzenjen. Szép és nehéz feladat: három-négy percben megszólítani az embereket, útba indító, útra való reménnyel ellátni őket. Fabiny püspök sikerrel teljesíti vállalását. Talán egyszerű, bölcs szavainak köszönheti az odafigyelést. A mindennapok kis csodái felmutatásával, ahogy egy-egy életsorsot, közéleti témát a Biblia ódon-szép gondolatainak összefüggéseibe helyez. „Egyenesedjetekfel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok ideje” — idézi Lukács evangéliumát egyik finom szövésű jegyzetében. A jézusi ige biztat, belőle erőt meríthetünk. Lassan, észrevétlenül új és új rétegek nyílnak meg az olvasó előtt, történelem, politika és költészet olvad harmóniába. „A keresztyén istentiszteletek ősi formájának egyik legszebb része - írta öt évvel ezelőtt -, amikor elhangzik az »emeljük fel szívünket« felszólítás, a »sursum corda«. Az Istenhez szárnyaló lélek sóhaja ez. Az áhítat nagy pillanata. Templomok falain kívül, világi-hétköznapi helyzetben is hangozhat el hasonló. Ahogy József Attila szinte könyörögve mondja: »Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli.«” És szól a püspök a magány vacogtató éjjeleiről, Isten csendjéről, a sodrásba kerülő emberről, az óraátállítás elveszett perceiről, Móra novellájáról, a havazás emlékéről, kallódó gyermekekről, akik szemében mélységes szomorúság lobog... A Mindennapi kenyér című írásból megtudjuk, hogy a Nógrád megyei Bátonyterenye és Szúpatak evangélikus lelkésznője friss kenyeret visz az éhes gyerekeknek. „... a hittanórákra mindig két kiló kenyérrel és bőséges felvágottal megy - olvassuk. - Előbb megeteti őket, aztán szól nekik Jézusról.” Az egyszerű embereken túl hírességek is megjelennek a kötetben: Albert Flóri, Gyúrta Dániel, a dél-afrikai foci-világbajnokság sztárjai... Vízilabdázom a fiammal című, 2012-es rádiós jegyzetében gyermekeink sorsáról töpreng a püspök: meddig tudjuk kísérni lépteiket? Mikor kell elengedni őket? Megadatik-e az egymásra találás öröme? Szerencsés a mai idősebb nemzedék, mert még önfeledten hallgathatta a rádiót. Bensőséges, intim világát megélhette, s úgy hihette, csak neki szólnak a szavak és a hangok, a gyógyító zene végtelen akkordjai. Ilyen szempontból kétszeres ajándék az evangélikus püspök új könyve, hiszen a küllemre is szép, egyszerű megjelenésű kiadvány CD-melléklettel kerül a karácsonyi asztalra, nagy zeneszerzőnk, Szabados György tanítványának, Dresch Mihály dzsesszzenésznek a szaxofon- és furulyaimprovizációival egészítve ki az egyházunk missziói központjának cinkotai stúdiójában újrarögzített jegyzeteket. A kötet írásait Aknay János, Fehér László és Konok Tamás képeinek reprodukciói kísérik. A Fabiny-áhítatok haladnak a cél felé. Istentől az emberig, lélektől lélekig. Érdemes fölfigyelni a püspök ízes, elhullajtott szavaira. Szívmeleg mondataira. Ez a nyelv az etikai tartástól tiszta, változatos, hajlékony és leleményes. Legnehezebb helyzeteiben is búvópatakként van jelen a szeretet. A kötet legfőbb erénye az, hogy minél inkább önmaga, annál jobban mi vagyunk. Mi, veszendő emberek Isten kezében. ■ Fenyvesi Félix Lajos Fabiny Tamás: Keresztfogantyú nélkül. Luther Kiadó, 2013. Ára (CD- melléklettel) 1890 forint. Melyik a te utad? Keresztény roma szakkollégiumok konferenciája ^ Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága idén Balatonszárszón, a református egyház SDG Családi Hotel és Konferencia-központjában rendezte meg december 7-én a keresztény roma szakkollégiumok konferenciáját. A szervezet létrehozásának évében Esztergomban, tavaly pedig Berekfürdőn teremtették meg a történelmi egyházak által működtetett értelmiségiképző műhelyek találkozásának lehetőségét. A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hans Seidel Alapítvány által is támogatott rendezvényen idén már öt szakkollégium képviseltette magát. A debreceni református, a miskolci görögkatolikus, a budapesti jezsuita, a szegedi római katolikus és a nyíregyházi evangélikus szakkollégium konferenciájának nyitóáhítatán Molnár Erzsébet evangélikus lelkipásztor szolgált igehirdetéssel. „Mert nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük” {Zsid 13,14) - Jézusnak sem volt maradandó háza, lakása. Vendég volt mindenhol, mégis otthon volt mindenhol - emlékeztetett a nyíregyházi intézmény vezetője, majd rámutatott, milyen csalókák azok a reményeink, melyeket a birtokolt javakhoz fűzünk. A fényfüzérbe öltöztetett, adventi hangulatot harsogó városok messze vannak a karácsony nyugalmától, békéjétől, szentségétől, mert épp a lényeg hiányzik belőlük. A jövő városát Krisztussal lehet megtervezni, a jövőt vele lehet építeni, mert Krisztus reményt ad mindnyájunknak. Magyarországnak szüksége van az önmagáért és az országért is felelősséget vállaló roma értelmiségre - mondta az emberi erőforrások minisztere az áhítatot követő beszédében. Balog Zoltán a Melyik a te utad? címmel rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: a kormány azért támogatja ezt az egyházi kezdeményezést, hogy legyenek Magyarországon roma-magyar kettős identitású keresztény értelmiségiek, akik az együttműködésben érdekeltek, nem a konfrontációban. Majd hozzáfűzte: „Sokan úgy gondolják, hogy a roma- vagy a cigányfelzárkózás a cigányoknak az érdeke meg az ügye, de ez abszolút nem így van, ez a mi érdekünk, a többségi magyaroknak az érdeke.” Balog Zoltán nagyra értékelte a roma szakkollégiumokban folyó munkát, az elmúlt három év alatt elért eredményeket. Mint mondta, a munkába és a tanulásba kell invesztálni a mai társadalmi problémák felszámolása érdekében, csak így érhető el, hogy a romák bekapcsolódhassanak a közteherviselésbe. A szakkollégiumokat fenntartó egyházak képviselői Jövőkép címmel ismertették felekezetűknek a cigányság integrációja érdekében tett erőfeszítéseit. Molnár Erzsébet lelkipásztor az evangélikus cigánypasztoráció lelkiségéről beszélt (képünkön). Arra emlékeztetett, hogy bár egyszerre vagyunk vendéglátók és vendégek, a nálunk szegényebbekhez, gyámoltalanabbakhoz vendéglátóként igyekszünk fordulni. Az Evangélikus Roma Szakkollégiumban így fogadják az újakat a régebbi tagok, így indulnak önkéntes munkára a fiatalok a mélyszegénységben élőkhöz. De ez a szellemiség irányít a görögszállási vagy a sárszendőrinci romák között végzett missziós munkában is. Az evangélikus teológusképzésben helyet kapott a cigánymissziológia, a romológia, de mielőtt ennek gyümölcsei beérhetnének, a közelmúltban megtartott országos evangélizációs alkalom a gyülekezetek érzékenyítését helyezte a középpontba. Molnár Erzsébet fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az evangélikus médiában - mind a nyomtatott, mind az elektronikus felületeken - egyre több híradás tudósít a cigánymissziós munkáról, az erőfeszítések látható eredményeiről. Az evangélikusok számára nem kérdés, hogy melyik a helyes út; az ismert keresztény énekre utalva: az, amelyiknek „a végén Jézus fog várni” Az ország különböző városaiban működő keresztény szakkollégiumok tagjai - összesen százharmincán - a konferencián csoportokat alkotva azon dolgoztak, hogy miként építhető a roma „brand” vagyis a mostani súlyos előítéletesség megváltoztatása érdekében milyen pozitív tartalmat lehet kapcsolni a cigánysághoz. Tanulékonyság, alkalmazkodás, találékonyság, öröm - ezeket a fogalmakat dolgozták fel, majd mutatták be plenáris előadáson. N EvÉlet-infó
