Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-11-17 / 46. szám
12 « 2013. nqvejnber 3,7, GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet Mezei nyúl Ha autóban vagy vonaton ülök, mindig nézem az elsuhanó tájat, benne az ott látható állatokat. Különösen télen, amikor hó fedi a határt, látni jól a fehér felületen baktató nyulakat. Ez a kedves tapsifüles hazánkban mindenütt előfordul, a leggyakoribb mégis a sík alföldi tájakon. Kedveli azokat a mezőgazdasági területeket, ahol a közelben rétek, legelők vannak. Elsősorban a szürkület idején és éjszaka jár táplálék után, nappal a maga készítette sekély vacokban pihen. Szembefordulva fekszik az uralkodó széllel, hogy az a bundáját ne borzolja. A pihenő állat mozdulatlanul figyel, abban bízik, hogy a közeledő ember nem veszi észre. Ezt néhányszor kipróbáltam. Megállás nélkül mentem tovább, még csak feléje sem néztem. A nyúl mozdulatlan maradt, pedig csak tízméternyire voltam tőle. MESÉLNEK AZ ÁLLATOK letnek. Eleinte mozdulatlanul feküsznek a fűben. Szaguk ilyenkor még nincs, így akár az éles szimatú róka is elmehet mellettük anélkül, hogy észrevenné őket. Nyitott szemmel, szőrösen jönnek napvilágra, és ha kell, néhány nap múlva már futni is tudnak. Ugyanúgy jöttem visszafelé, de amikor megálltam, és ránéztem, nyomban felugrott és menekült. Füleit lesunyva úgy rohant, mintha legalább három róka üldözte volna. Egy idő után lassított, majd megállt. Hátranézett, és amikor látta, hogy nem üldözöm, nyugodtan továbbugrált. A mezei nyulak ragaszkodnak megszokott területükhöz, ezért később valószínűleg visszatért. Nappal a leggyakrabban a januári párzási időben látni őket, amikor többen is ugrálnak egymás után. A kanok heves harcokat vívnak a nyúlkisasszonyok kegyeiért. Egymásnak ugranak, rúgják, pofozzák a másikat. A mezőn talált kitépett barna szőrcsomók az ilyen lovagi tornák helyét jelzik. Az első kisnyulak márciusban, szu-. Anyjuk nincs velük, de éjszaka felkeresi és megszoptatja őket. A mezei nyúl növényevő. Füvet rágcsál, és sokszor felkeresi a mezőgazdasági kultúrákat is. Télen a fiatal fák kérgét rágcsálja. Szeptember í-je és december 31-e között vadászható. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Mit gondolsz, a nőstény hányszor ellik évente? 2. Egyszerre hány kicsinye van? 3. Hány kiló vajon egy mezei nyúl? 4. Milyen gyorsan tud futni? ■pSSdssdqas vuo/tuq 09 upyv "k HuiuvjSojpi fvq-woumi £ Uuoumf-joy t ‘.]viuiuajv>i]v iCSdu-iuojvq t :yozsv]v/[ • GYERMEKVÁR Jézus tanításai ► Mostani hatrészes sorozatunkban Jézus tanításai közül elevenítünk fel néhányat. Mindegyik részben egy-egy feladatot is megoldhattok. A helyes megfejtéseket összegyűjtve a sorozat végén küldjétek el szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. Jézus az adakozásról is tanította az embereket.-Azt mondta, ne legyünk irigyek, hanem jó szívvel osszuk meg másokkal, amink van. De arra is tanított, hogy ne tudjon más az adakozásunkról. Elég, ha az Isten tud róla. Azt mondta a Mester: „Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. A te Atyád, aki látja, megfizet neked." Arra tanít minket Jézus, hogy ne azért adakozzunk, hogy eldicsekedhessünk vele, vagy mások szeressenek minket ezért. De még csak nem is az a legfontosabb, hogy azt várjuk: a többi ember cserébe később majd nekünk ad valamit. Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy az Atyának köszönhetjük, amink van, mert tőle kapunk mindent. Azzal törődjünk, hogy ő meg legyen elégedve velünk. És mivel ő gondoskodik rólunk, jószívű adakozásunkat többszörösen fogja visszafizetni. Oldjátok meg a keresztrejtvényt! Ha a pirossal megjelölt karikák betűit helyes sorrendben olvassátok össze, megtudhatjátok, hogyan kell adakoznunk Jézus szerint. Babák a Falumúzeumban Népviseletbe öltöztetett babák lakják meghosszabbított nyitva tartással a nagytarcsai Falumúzeumot. Érdemes megnézni! A Száz baba viseletben című kiállítás nagytarcsai népszokásokat és gyermekjátékokat elevenít fel a Múzeumkert utca 21. szám alatt. A hímzett opleckókban, pruszlikokban és szoknyákban virító „modellek” segítségével sokat megtudhattok többek között arról, hogy életkortól és családi állapottól függően ki mit viselhetett a hétköznapokon vagy az ünnepek alkalmával. Emellett láthattok például festett hintalovakat, faragott bölcsőket vagy fonott babakocsikat is. A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeumba érkező csoportok kérhetnek kézműves-foglalkozást is, amelynek keretében mindenki elkészítheti a saját rongy- vagy csutkababáját. A nagy sikerre való tekintettel a kiállítás nyitva tartását november 30- ig meghosszabbították. Száz baba viseletben - Nagytarcsai népszokások és gyermekjátékok. Cím: Falumúzeum, 2142 Nagytarcsa, Múzeumkert u. 21. Nyitva tartás: keddszerda: 10-16 óra; csütörtök-péntek: 10-14 óra. A gyermek- és nyugdíjasjegy ára: 200 forint, a teljes árú jegy: 400forint. A kézműves-foglalkozás ára: 600 forint/fő. Csoportok a 70/379-8262-es telefonszámon jelentkezhetnek be. ..... • . . . .
