Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-11-10 / 45. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2013. november 10. » 3 Megállapodásba foglalt kormányzati szándék Fasori főhajtás a protestáns hónapzárón I*- Folytatás az 1. oldalról A kormányzat képviselői között természetesen részt vett az eseményen Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről pedig - mások mellett - mindhárom egyházkerületünk püspöke és felügyelője, illetve tiszteletbeli felügyelője, az MEE zsinatának vezetősége és az országos iroda számos vezető munkatársa. M EvÉlet-összefoglaló Károli-díjak W Folytatás az 1. oldalról Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára méltatásában elmondta: Csepregi Zoltán 1988-ban végzett latin-ógörög szakos bölcsészként, 1991-től tanított óraadóként görög nyelvet, majd 1995-ben tanársegéd lett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékén. 1999-től egyetemi docens, 2000-től tanszékvezető. 2004-ben vehette át egyetemi tanári kinevezését, 2006-tól 2010-ig pedig az egyetem rektora volt. Az intézmény doktori iskolájának törzstagja, eddig két doktorandusza szerzett tudományos fokozatot. Csepregi Zoltán kutatási területe a 16-18. század európai eszmetörténete és hazai egyháztörténete, különösen a filológiai eszközökkel megközelíthető témák. Kora újkori latin és német szövegeknek nemcsak kiadásával, hanem fordításával is foglalkozik. 1998-ban a Szegedi Tudományegyetemen védte meg a magyar pietizmusról szóló disszertációját. 2001-ben a Károliegyetemen habilitált, 2011-ben nyerte el az MTA doktora címet. (Csepregi Zoltánnal interjúnk a 7. oldalon.) Kiss Jenő nyelvészprofesszor A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus munkáját méltatva elmondta: a díjazott a magyar nyelvtörténet kutatója. 1999-ben megjelent könyvének címe Anyanyelv, vallás, művelődés, de más publikációiban is foglalkozott az egyházi nyelv kérdéseivel, illetve munkásságának része a modern énekeskönyvek zsoltárainak összeállítása is. M MTI W Folytatás az 1. oldalról Kalapáccsal a kezében érkezett Pásztor Zoltán, a Magyarországi Metodista Egyház országos laikus elöljárója, a gesztussal Luther Márton tételszegező történelmi tettére utalva. De ennél többre is: nem hangzatos beszédre van szükség, hanem lelkiismeret-vizsgálatra - hangsúlyozta. Luther fellépése ugyanis nemcsak az egyházra volt hatással - állította -, hanem a társadalom egészére. A metodista vezető gondolatmenetét továbbfűzve a keresztérfy magyar ember aktuális és sürgető feladatait sorolta, több problematikus társadalmijelenséget is említve, így a szegénységet, a családon belüli erőszakot, a romakérdést, az egyenlőtlen közteherviselést... A tagegyházak vezetői ezután áldást mondtak, és elhelyezték az „emlékezés virágait” az emlékpark óriás kőoszlopainál, amelyekbe - a Reményik-vers tanúsága szerint is - bele lehet kapaszkodni. A megemlékezés a fasori evangélikus templomban - ahogy az ország megannyi protestáns gyülekezetében - úrvacsorás ünnepi istentisztelettel folytatódott. A hat belvárosi gyülekezet által közösen szervezett reformációi esték záróalkalma is volt e fasori istentisztelet. Október utolsó hetében a samáriai asszony történetéről prédikáltak egymás közösségeiben a baptista, evangélikus, metodista és református lelkészek. A fasori evangélikus hajlékban ez alkalommal a Wesselényi utcai baptista gyülekezet pásztora, Pafkó Tamás prédikált (képünkön) Jn 4,28- 30.39-42 alapján. A samáriai asszony korabeli társadalmi helyzetét és a Jézusnak köszönhető teljes átváltozását érzékletesen feltáró igehirdetés örömhíre volt, hogy ha egyszer valaki megtapasztalja vagy csak megsejti Isten erejét, „fakadni fognak abból az élő víz forrásai”. ■ Kinyik Anita A Magyarországi Evangélikus Egyházban évszázados hagyománya van a kultúra, a közművelődés, a szeretetszolgálati munka és az oktatás-nevelés támogatásának- Kiemelt műemléki jelleggel bíró épületegyütteseink - győri és Budapest-Deák téri evangélikus központjaink, úgynevezett lutheránus szigeteink (Insula Lutherana) - fejlesztésével nemcsak egyházi életünk kerülhet minőségileg magasabb szintre, hanem közszolgálatunkat, társadalmi szerepvállalásunkat is nívósabban végezhetjük. A fejlesztési tervek értelmében Győrött megújulna a Győri Evangélikus Egyházközség szerves részét képező oktatási központ, amelyben jelenleg nyolcszáz, különböző felekezetű diák tanul. Új óvoda épül, korszerű tornaterem készülne, valamint létrehoznának egy kollégiumot is. Megújulna az Evangélikus Szeretetház, amelyben így ötvennel több, azaz összesen immáron százötven idős ember számára lenne biztosítva a benüakásos szociális ellátás. Korszerűsödne egy, a kárpótlással visszakapott épület, a levéltár, valamint az evangélikus Öregtemplom és a hozzá tartozó kert és a kerítés is. (A győri tervekről bővebben lapunk 6. oldalán.) A Budapest szívében álló Deák téri épületegyüttes mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres - „az ország templomának” is nevezett -, klasszicista stílusban épült templom (PollackMihály első középülete), a másik oldalán pedig a Deák Téri Evangélikus Gimnázium impozáns épülete helyezkedik el. A Deák téri épületegyüttesben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, múzeumi bolt, előadótér stb.) közös arculatának kialakításával és összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális központ jöjjön létre. M Forrás: evangelikus.hu Gutenberg fricskái Zuckerbergnek Gutenberg vagy Zuckerberg? A 15. században élt Johannes Gutenberg a maga zseniális találmányával, a könyvnyomtatással döntő mértékben meghatározta bő fél évezred kulturális arculatát. A 21. század elejének szellemiségét pedig egy Mark Zuckerberg nevű fiatalember fejlesztése, a Facebook közösségi oldal fejezi ki talán a legjobban. Sokan azt mondják, hogy utóbbi jelenség idejétmúlttá teszi a hagyományos érintkezési formákat, és az emberi kapcsolatok is egyre virtuálisabbak lesznek. A digitális világban pedig fölöslegessé válnak a kézbe vehető, lapozható könyvek. Tény és való, hogy a technológiai robbanás minden korábbinál gyorsabbá és nem utolsósorban olcsóbbá teszi a szellemi termékek előállítását és forgalmazását. A derék Gutenberg mind több nyomdájának és könyvkereskedésének redőnyét ezért le kell, hogy húzza, Zuckerberg pedig pusztán egy-egy kattintással új világokat képes meghódítani. Természetesen az egyházi gyakorlat is alkalmazkodik ezekhez a változásokhoz. Mind több gyülekezet - főleg annak ifjúsága - ismeri fel például a Facebookban rejlő lehetőségeket a szervezésben és mozgósításban, valamint az élmények megosztásában. Jó honlap nélkül emberileg kevés jövője van egy gyülekezetnek. Az egyházi sajtót is mindinkább meghatározza az internetes forma. A reformációi emlékbizottság digitalizálási programja következtében sok-sok régi mű válik széles körben hozzáférhetővé. E szédítő sebességű változás azonban fájdalmas veszteségeket is okoz. Nem szeretnék beletörődni abba, hogy elfelejtődnek a hagyományos érintkezési formák. Például az, hogy emberek a szó fizikai valójában leülnek egymással, a másik szemébe néznek - vagy éppen kényelmesen hátradőlnek egy fotelban, és lapozgatnak egy könyvet. Ezért is jelentett óriási örömöt számomra, hogy egyházunk Luther Kiadója - olykor más kiadókkal közösen - az elmúlt hetekben sorra jelentetett meg színvonalas kiadványokat. Gutenberg nem adja fel. Nemcsak a megsimogatható könyvborítóknak és zizegő lapoknak örülhetünk, hanem azoknak a hagyományos közösségi formáknak is, amelyek keretében ezeket a köteteket nyilvánosan bemutathattuk. A következőkben hadd idézzek öt egymást követő bemutatót, felhíva a figyelmet öt színvonalas új könyvre. Augusztus közepén igazán személyesre sikerült az ízlelő - (egy)háztáji ízeink című kötet bemutatása. Ahogy illik, terített asztalok mellett ültünk, és meg is kóstolhattuk azokat az ételeket, amelyek a lelkészfeleségek receptjeiből készültek. Közben gyermekeivel az ugyancsak papné Joób Emese énekelt, a minden területen hiteles Döbrentey Ildikó pedig kultúrtörténeti távlatokba helyezte a kiadványt. A munka oroszlánrészét elvégző Buday-Malik Adrienn pedig boldogan nyugtázta, hogy milyen sokan megmozdultak azon papné-konferenciák nyomán, amelyeknek éppen a balatonszárszói missziói központ adott otthont. Rengeteg érdeklődővel, mégis nagyon bensőségesen zajlott az a bemutató is, amelynek helyszíne Budapesten a Kék Golyó utcai evangélikus templom volt. Ott vehettük kézbe a Benczúr László építészete című igényes albumot. A bemutatón még csak pillantásokat tudtunk vetni a lélegzetelállító fotókra és szakszerű elemzésekre, mert igazán fontosnak a személyes találkozásokat tartottuk. Hogy megöleljük az építész felügyelőt és családtagjait, megszorítsuk kollégáinak a kezét, megismerjük más gyülekezetek tagjait. Pazár Béla építészkolléga személyessége, Móré Irén fuvolajátéka és a közös éneklés mind elképzelhetetlen lett volna Mark Zuckerberg virtuális világában. Harmadikként egy prédikációskötetről kell szólnom, amely a Túróczyhagyaték Alapítvány és a Luther Kiadó együttműködésében jelent meg Ittzés János szerkesztésében. Az Időszerű szeretet című könyv az áldott emlékezetű Túróczy Zoltán püspök igehirdetéseit tartalmazza. (Előszavát lásd e lapszámunk 11. oldalán. - A szerk.) Tudjuk, „habent sua fata libelli” vagyis megvan a könyveknek a maguk sorsa. (Vajon van-e értelme Zuckerberg világában ennek a mondásnak?) Többségében abból az 1953/54-es egyházi esztendőből valók az immár nyomtatott igehirdetések, amikor a püspököt éppen félreállította a hatalom. Vagyis ezeknek az igehirdetéseknek jó része nem hangozhatott el. Egy némaságra ítélt evangélizátor az íróasztalfióknak írta prédikációit? Nem hinném. Igehirdetésre nem lehet ezzel a tudattal készülni. Túróczy Zoltán tudta, hogy „a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít”. És a Lélek fúj, ahova akar. Ha Istennek úgy tetszik, akkor most találja szíven az olvasót az élő és ható ige. Ebben az esetben is közösségépítők lehetnek azok a könyvbemutatók, amelyekre Nyíregyházán, Győrben és Budavárban kerül sor, vagyis azokban a gyülekezetekben, amelyek - másmás időszakban - Túróczy szolgálatában püspöki székhelyek voltak. Gutenberg úr, ugye jó így? Közös kiadásban jelent meg az Ámos Imre és a 20. század című igényes kötet is, amely a koncentrációs táborban elpusztult zsidó festőnek állít emléket. A Galambos Ádám által vezetett Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és evangélikus egyházunk közös rendezésében Szentendrén, Dunaszerdahelyen, Pécsett, majd Berlinben volt látható az a kiállítás, amelyben Ámos Imre képeire kortárs képzőművészek, írók és zeneszerzők reflektáltak a maguk eszközeivel. Az összességében harmincötezer nézőt vonzó tárlat utolsó helyszíne Budapesten a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga volt. Itt mutattuk be óriási érdeklődés mellett és színvonalas kulturális program keretében a Luther és a Corvina Kiadó közös kiadványaként azt a kötetet, amely - meggyőződésem - nemcsak a társadalmi párbeszédhez járulhat hozzá, hanem egyházunkhoz is közel hozhat sokakat. Egy alapvetően művészeti tartalmú könyvnek is lehet missziói küldetése. A zsinagógái bemutató másnapján az Evangélikus Hittudományi Egyetemen mutathatott - zsúfolt ház előtt - Gutenberg ötödször is fricskát Zuckerbergnek. Itt vehettük ugyanis kézbe a reformációi emlékbizottság támogatásával elkészült újabb Luther-kötetet, amelyben a reformátor leveleit olvashatjuk közel nyolcszáz oldalon. Nem lehet eléggé értékelni azt a hatalmas teljesítményt, amelyet a szerkesztő Csepregi Zoltán végzett. Ő nemcsak a szervezést tartotta kézben, hanem a szövegek nagyobb részét is maga fordította, illetve a bevezető tanulmányt is írta. (A tudós professzorakadémiai doktori értekezését a Balassi Kiadó adta ki A reformáció nyelve címen. Öröm, hogy e könyvet is az egyetem Gutenberg-ün-ÉGTÁJOLÓ (t) népén vehettük először kézbe.) Természetesen e könyv- és filmbemutató is igazi közösségi ünnep volt, egyebek mellett teológushallgatók szolgálatával. Remélem, átsüt soraimon az az öröm, amely a közelmúlt öt rendkívüli kiadványa láttán eltölt. Augustinus híres szavaival mondom: „tolle, lege”, „vedd és olvasd”. Meglátod, kedves olvasó, hogy gyönyörűségedet leled a kivétel nélkül keményfedelű, igényes kiadványokban. Karácsonyi ajándékozásra is gondolva keressék ezeket a könyveket! Kérve kérem a gyülekezeteket, hogy templomi iratterjesztésben forgalmazzák ezeket a köteteket. Intézményeink figyelmét is felhívom rájuk. És most, hogy elképzelem Zuckerberg úr fancsali ábrázatát, azt javaslom, hogy őt is próbáljuk megvigasztalni. Hogy miként? Például úgy, hogy a Facebookon is terjesztjük, milyen szép könyveket adott ki a Luther Kiadó 2013 őszén. így talán Zuckerberg is jóllakik, és Gutenberg is megmarad. Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület
