Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-09-29 / 39. szám

12 -« 2013- szeptember 29.

IFJÚSÁGI OLDAL

Evangélikus Élet

PALACKPOSTA

SZEPTEMBER 26. - AZ EURÓPAI NYELVEK NAPJA

Nem az emberiséget - önmagunkat javítani

Kinyitom a palackot, és beleteszem összetekerve az üzenetemet. Nektek, evangélikus fiataloknak, akik majd valamikor ezeket a sorokat olvassátok.

Azt írom rá erre a most még tiszta lapra, hogy van egy hely, az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, ahol nagy erőkkel szervezik az evangélikus gimnáziumok országos találkozóját (EGOT). A programtervezet már készen van, a segítők már tudják, hogy mikor, hol és kikkel fogják az elképzeléseket megvalósítani. Mindenki nagy szeretettel várja az érkező fiatalokat, kísérőket, vendégeket.

Az EGOT időpontja: szeptember 27-29. Amikor lapunknak ez a száma megjelenik, éppen benne leszünk a találkozóban. De hogy mindenkihez eljusson a rendezvény tervezett központi igei üzenete, ideírom nektek: „...viseljétek el egymást szeretettel.." (Ef 4,2)

Azt remélem, a találkozón majd megtapasztaljuk, hogy mit jelent a Lélek egységében lenni, a békesség kötelékében, ha ilyen formában csak pár napig is.

Mert azt gondolom, a fő kérdés az, hogy a kapcsolatainkat építeni szeretnénk-e vagy nem. A közösségünket, ahova tartozunk, erősödni látjuk vagy gyengülni. Sok függ attól, hogyan érezzük magunkat egy adott ifjúsági csoportban, egy osztályban, egy gyülekezetben, az evangélikus egyházban. Ha jól, sima ügy, minden rendben.

És ha nem? Akkor dödögünk magunkban vagy otthon a másikra, aki másmilyen, mint mi, és más véleményen van? Mert a kapcsolatot rombolni nagyon könnyű. De gondoljuk át azt is, ennek mi lenne az ellenkezője: a problémásabb helyzetekben mit teszünk a közösségünkért. Keressük-e a párbeszédre az alkalmat? Felismerjük-e a közösségünk nehézségeit? Össze tudjuk-e írni ezeket? Lennének-e közösségépítő javaslataink? És végül: ki hallgat meg bennünket, és hol vannak a segítőink, akikkel együtt dolgozhatunk az egység érdekében?

Ha valahol nem érezzük jól magunkat, nem szabad feladni. Keresni kell a lehetőséget az építésre, az építkezésre. De ahhoz terv kell. Egy ház építéséhez mennyiféle terv kell, hányféle engedély! Még jó, hogy az Úristennek van terve velünk! Isten gyülekezetei, osztályai, ifjúsági csoportjai az „élő kövek”, amelyeknek „lelki házzá” kell válniuk. De mitől és hogyan lesznek stabilak?

Attól, hogy leszokunk arról a gondolkodásról, hogy majd mások elintézik, megszervezik, véghezviszik helyettünk, amit kell. (Minket meg csak várjon a megszokott helyünk, székünk, padunk, padsorunk...)

Attól, hogy elindulunk azon az úton, amelyen felfedezhetjük saját kincseinket, és beadjuk őket a közösbe. Az Úristen bennünket is megáldott sok jó képességgel!

Végül attól, hogy minderre áldást kérünk Urunktól és Megváltónktól. Ha ő megsegít, akkor tudjuk építeni a kapcsolatainkat. Tudatosan cselekszünk, és tudatosan megválogatjuk a szavainkat. Otthon, a családban is. (Mert igazából minden nagy dolog kicsiben kezdődik!)

Gondolkozz el, mi az, amit te tudnál megtenni az osztályodért, az ifidért, a gyülekezetedért.

Végezetül ideírok még egy idézetet Weöres Sándortól: „Népedet és az emberiséget csak úgy javíthatod, ha önmagadat javítod. Az igazság sosem az emberiséget, mindig csak az egy-embert válthatja meg.”

Most pedig a békesség kötelékével átkötöm a levelem. Ha elért hozzátok, küldjétek egy mosolyt.

■ Balog Eszter

P Névjegy: Balog Eszter

Az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkésze vagyok.

OSZTOZÓ

Víz, víz, tiszta víz

Tudtátok, hogy 2013 a vízügyi együttműködés nemzetközi éve? És hogy ennek apropójából október 8. és 11. között budapesti víz-világtalálkozót rendeznek? A tanácskozáson a világ vezető vízügyi szakemberei, tudósai és döntéshozói egyeztetnek a Föld vízkészletének megőrzésével, az egészséges ivóvíz biztosításával kapcsolatos legfőbb kérdésekről. (Például olyan égető problémákról lesz szó, mint hogy ma a világon egymilliárd ember nem

jut egészséges ivóvízhez, és naponta tízezer gyermek halála tudható be a szennyezett víznek, valamint hogy 2030-ra akár negyvenszázalékos is lehet a globális vízhiány...)

A konferenciát megelőzően, október 3-tól 6-ig az éltető víz tematikájú filmszemle keretében negyvenegy magyar és külföldi dokumentum- és játékfilmet mutatnak be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház három termében. A szemle Mosonyi Szabolcs Vad Szigetköz - A szárazföldi delta című filmjének díszbemutatójával kezdődik. Vetítik például a Fekete István azonos című regénye alapján készült Tüskevárt és a

több Oscar-díjjal is jutalmazott Pi életét is. A részletes programot a konferencia honlapján érhetitek el: www.budapestwatersummit.hu.

Ha ti magatok is szívesen

készítetek „mozit” nevezhettek a világtalálkozó másik kísérőrendezvényére, a CinemArt filmfesztiválra is. Október 5-én délelőtt 9 órakor dördül el a startpisztoly, és huszonöt óra alatt kell a csapatoknak a szervezők által meghatározott szempontok alapján egy maximum négyperces filmet készíteniük. Bővebb információ: www.cinemartftlmfesztival.hu. * * *

Ugyan mit tehetnétek ti a tiszta ivóvízért?! - teszitek föl esetleg a kérdést. Már-már közhely, de igaz: minden apró cselekedet számít. Megtisztítanátok a falu mellett csordogáló patak partját? Hajrá! Sőt akár ez is lehet a ti „hetvenkét órás” vállalásotok.

Merthogy idén is lesz 72 óra kompromisszum nélkül! Az önkéntes ifjúsági akciót most is október második hétvégéjére, október 10. és 13. közé szervezi - a római katolikus, a református és az evangélikus egyház megbízásából - az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány. A jelentkezési határidő október 1. Részletek: 720ra.0ki-ir0da.hu.

■ Judit

Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit

Keressük a szót - de ne a vizsgán!

► Sokszor hangoztatjuk, hogy nem a papír számít, hanem a tudás - de van néhány tipikus helyzet, amikor mégis van jelentősége annak, hogy van-e bizonyítványunk a tudásunkról. Az egyik leggyakoribb ilyen helyzet az, amikor az idegennyelv-ismeretünk igazolását kérik tőlünk, mondjuk, az érettségi vizsga alól való mentesség megadása vagy a diploma kiadása előtt. De mi is kell ahhoz, hogy sikeresen vegyük ezt az akadályt? Alább Ittzés Szilvia, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium angoltanára szedi pontokba, hogyan készüljetek a nyelvvizsgára, és mire figyeljetek, amikor vizsgahelyet választotok. (VJ)

A nyelvvizsga nem megtörténik velem, hanem én csinálom, úgy, hogy célirányosan tanulok és gyakoriok, és újra tanulok és gyakoriok. Tehát nem elég beiratkozni egy tanfolyamra, ott meg is kell írni a házi feladatot, megtanulni a kifejezéseket és szavakat, méghozzá rendszeresen. Nem elég feladatlapokat kitölteni, hanem érteni is kell, hogy mit nem tudtam.

Mi is a fontos egy nyelvben? Fontos a szó, azon belül viszont fontosabb egy ige, mint egy főnév. Fontosabb, hogy kapásból tudjam azt mondani, hogy szaladok, mint az, hogy is hívják azt a szürkét, amelyen szaladok. Egy szónál („kocsonya”) hasznosabb a több szóból álló kifejezés („karácsonyi kocsonya”), és még a kifejezésnél is hasznosabb a mondat („Szeretem a karácsonyi kocsonyát”). És ami még annál is hasznosabb, az a komplett bekezdés az adott témában („Karácsonykor sokféle étel kerül az asztalra...”) Egy ilyen kis „nyilatkozatot” már érdemes tudni, mégpedig annyi témában, amennyi csak szóba jöhet!

Tudni kell helyén kezelni a nyelvtant! Persze, fontos a dupla A4-es ragozási táblázat, de még többet nyerünk, ha az alkalmazás felől közelítünk a kérdéshez. Vagyis tanuljuk meg, milyen nyelvtani struktúrát használunk akkor, amikor általánosságban beszélünk a jelenről („Viszonylag sokszor szokott...”); mit használunk akkor, amikor udvariasan kérünk valamit („Megtenné, hogy ideadja...”); és mit használunk akkor, amikor bánkódunk egy múltbeli dolog megtörténte vagy meg nem történte miatt („Bárcsak többet ettem volna abból a...”).

Olvasni, olvasni és olvasni! Az úgynevezett szövegértés a legtöbb feladat alapja, sokat kell gyakorolni, és sajnos nem elég az egymás mellett álló

szavakat összetenni, mert abból még nem feltétlenül kerekedik ki valami. Kell látni, hogy mi a lényeg, hogy visz végig egy témát a szöveg, mely szavak tartoznak össze, és melyek nem. De nemcsak olvasni kell, hanem filmet is kell

nézni - felirattal -, mellé pedig sok hangzó anyagot hallgatni. Ebben a tekintetben a mai fiataloknak könnyebb, mint volt régen, mert noha egy átlagdiák még mindig nem találkozik túl sok idegen anyanyelvű fiatallal, az internet kimeríthetetlen tárháza az idegen nyelvű anyagoknak.

Apropó, internet. A nyelviskolák és nyelvvizsga-központok igen profi módon kínálják magukat, ami azt is jelenti, hogy előre meg lehet ismerni a típusfeladatokat. Van olyan iskola, amely ingyen szintfelmérőt és ingyen gyakorlást is biztosít, és van, amelyik komplett tanfolyamokat kínál on-line. Érdemes hát böngészni!

Mit is kell keresni? A nyelvvizsgafajták egyrészről teljesen egyforma eredményt adnak, olyan értelemben, hogy szigorú nemzetközi szabályok szerint vannak akkreditálva, tehát nem nagyon lehet már „könnyű” és „nehéz” nyelvvizsgát találni. Ennek ellenére sok mindenben különböznek - érdemes olyat keresni, amelyik leginkább illik tudásunkhoz, nyelvi készségeinkhez, erősségeinkhez. Mik ezek a különbségek?

♦ Van olyan vizsga, amelyik különbontja a szóbelit és az írásbelit; van, amelyiknél külön van a kettő, de bizonyítványt csak akkor kapunk, ha megvan mindkettő; és van, amelyiknél szétválaszthatatlan a szó- és az írásbeli rész.

♦ Van, ahol fordítani kell, és van egynyelvű vizsga. És van olyan is, ahol előre eldöntheted, hogy „fordítósra” vagy egynyelvűre jelentkezel. Nincs egyeüen komoly érv sem a kétnyelvűség mellett, sem ellene - kinek-kinek meg kell ismernie saját agya járását, azt, hogy mi megy neki jobban. Arról sem árt előre informálódni, hogy melyiknél lehet szótárt használni, és melyiknél nem.

♦ Van, ahol a szöveghallgatás a szóbeli részhez tartozik, van, ahol az írásbelihez. így át lehet gondolni, hogy mivel lehet az eredményt erősíteni.

♦ Van „nyelvtanosabb” vizsgatípus - ez annak jó, akinek a nyelvtanra jár az agya -, és

van, amelyben csak elvétve fordul elő kimondottan nyelvtanos feladat. Hogy melyik milyen, az a mintafeladatlapokból kiderül.

♦ Van olyan vizsga, amelynek az írásbelije nagyon kevés típusú feladatból áll össze, azok viszont egyenként sok pontot érnek. Ez annak jó, aki egyfajta munkában szeret elmélyedni, aki hosszan tud egy szövegre koncentrálni. És van olyan típusú vizsga, amelyik inkább többfajta, rövidebb feladattípusból áll. Ez annak könnyebb, akinek nem gond egymás után újabb és újabb feladatokat megérteni, azokra ráhangolódni.

♦ Van olyan vizsgaközpont, amely próbaszóbeliztetést is meghirdet minimális áron. Ezen a lehetőségen is érdemes tehát elgondolkodni.

♦ És persze vannak különbségek a vizsgák árában; van, amelyik csak Budapesten tehető le; van, amelyik csak egy bizonyos városban.

Nem szívesen reklámoznám egyik nyelvvizsgát sem, hiszen a nyelvvizsgáztatás - ezt is látni kell - kőkemény biznisz is. De van Budapesten egy nyelvkönyvbolt, amely igyekszik az összes típusú nyelvvizsgáról információt és mintafeladatokat beszerezni, sőt vállal dolgozatjavítást és próbaszóbeliztetést is, ha jól tudom, ingyen. Erre a helyre mindenképpen érdemes rákeresni! Címe: 1085 Budapest, Kölcsey utca 2.; honlap: www.nyelvkonyvbolt.hu * * *

No és mit mondanak azok a boldog diákok, akik már túl vannak a nyelvvizsgán? Álljon itt biztatásképp egy csokorra való jó tanács tőlük is.

„Nagyon fontos, hogy minél több anyanyelvi könyvet és újságot olvass előtte. És a lényeg: bízz a tudásodban!”

„Az összes feladattípus legyen teljesen ismerős! Mindegyiket kell gyakorolni.”

„Jó volt, hogy a fakultációt tartó tanárom maga is vizsgáztató, így olyan emberrel készültünk, aki tudta, hogy mire figyelnek majd a szóbelin.”

„A szókincsbővítés fontosabb volt, mint a nyelvtant tanulni és érteni. Rengeteg szót tanultam könyvekből, dalszövegekből és számítógépes játékokból, de talán a legtöbbet filmekből; persze csak azokból, amelyeknek színvonalas a nyelvezete.”

„Elsőre azért nem sikerült, mert nem gyakoroltam az időbeosztást a készülésnél, és az írásbelin kicsúsztam az időből.” „A vizsga és a készülés izgalmas és új élethelyzetet jelentett, és külön érdekes volt, ahogy össze kellett dolgozni valakivel a szóbeli sikerességéért!”

Jó készülést, sikeres vizsgázást kívánok mindenkinek!

■ Ittzés Szilvia, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium angoltanára