Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-09-22 / 38. szám

ÉLŐ VÍZ ■ « ! < ■ ' ‘ ‘ • Evangélikus Elet 2013. szeptember 22. » 7 Imádságok betegágyon Uram, ezelőtt vigasz, erő és öröm volt számomra az emberi hang. Most nem tudom elviselni. Fájdalmat okoz a hangos beszéd. Olyan gyenge és fá­radt lettem, hogy imádkozni sincs kedvem. Mit tegyek? Csak türelem­mel várhatok - bárcsak lenne türel­mem! így, Uram Jézus, most kezed­re bízom magam. Lépj a helyemre: te imádkozz az Atyához értem és min­denkiért. Vezess magadhoz engem. Ámen. * * # Uram, végre csönd van a szobában, a folyosón, az emeleten. Esti csönd. Hallgatózom. Megszólalsz, Uram? Mit mondasz nekem? Kisiklott éle­temnek mi volt és most mi az értel­me? Baleset, szenvedés, betegség, le­selkedő halál - miért? És minek? Te tudod egyedül, Uram. Bocsásd meg tétovaságomat, perlekedésemet, kérdéseimet. Fájdalmak és félelmek kiszolgáltatott idegenségében te vársz, és hazavezetsz szereteted el­­rejtettségébe most és a jövőben is. Ámen. * * * Uram, fájdalmak gyötörnek, mint le­selkedő fenevadak és mint kísértő árnyak. Minden lélegzetvételnél fe­nyegetnek, hogy rám törnek. De te, Uram, kit vágyva vágylak, itt vagy lelkem mélyén, mint szikra, amely felparázslik, és hatalmas tüzet gyújt, hogy a fenevadakat és árnyakat elűz­ze. Várva várt Uram, itt vagy. Örü­lök neked, hálásan és hűséggel ra­gaszkodom hozzád. Lelkemben hall­gatózom: rád figyelek, szólalj meg! Ámen. # * * Uram, beteg vagyok és fáradt, fájdal­mak és gondok gyötörnek. De ezen az új napon, ebben az órában még­is hadd figyeljek rád, hallgassam igé­det, és halljam szavadat. Szólj, Uram, én Istenem, hallgatlak. Ámen. * # * Uram, gyújts fényt életemnek, késői éveimnek sötétjébe. így betegsé­gem éjszakájában is világosság tá­mad, és a hajnal sugaraiban meglát­hatom arcodon gondviselő szerete­ted vonásait. Szavad megvilágítja a jelent és a jövendőt. Te mindig ve­lem vagy. Keresztedről fény hull életemre és szenvedésemre. Te tar­tasz kezedben, és velem szenvedsz. Feltámadásod még halálom sötétjé­be is bevilágít. Ámen. ■ B. Stephan Scherer Madocsai Miklós fordítása Ők így imádkoztak... Ikonrészlet, amelyen Cirill egy tekercset olvas Ezerhétszáz éve, 313-ban született Cirill, Jeruzsálem püspöke Cirill (Kürillosz) ifjúkoráról és tanul­mányairól nem sokat tudunk. Kivá­ló szónok volt. Különösen a keresz­telésre jelentkezők tanításával tűnt ki. Jeruzsálemben szentelték pappá 345- ben. Éhínség idején egyházi javakat adott el, hogy segítse a rászorulókat. 350-ben lett Jeruzsálem püspöke. Akakiosz cézáreai pátriárka, aki Arius tanítását követte (egyedül az Atya az örökkévaló igaz Isten, Jézus pedig csak Isten teremtménye), meg­fosztotta tisztétől, és száműzte, mert Cirill ragaszkodott ahhoz, hogy Jézus valóságos Isten, nem csupán az Atya legtökéletesebb teremtménye. 361- ben visszatérhetett egy időre Jeruzsá­lembe, de később a kiújult hitviták mi­att ismét el kellett hagynia a várost. Csak 378-tól végezhette újra jeru­­zsálemi szolgálatát. A konstantinápo­lyi zsinat 381-ben minden tekintetben elismerte püspökségét. Cirill mértéktartó és másokat is mértéktartásra intő egyházi vezető volt. Élete utolsó éveit arra fordította, hogy helyreállítsa a békét a szemben álló felek között. 387-ben halt meg. Imádkozzunk egy fennmaradt imádságának szavaival: Seren Kierkegaard Irgalmas Uram, szent és hatalmas Isten! Te vagy a békesség egyetértés, tisztaság és jóság. Te vagy Atyja és Ura a békét teremtőknek. Adj nekünk alázatot, reménységet és erős hitet! Add, hogy találkozzunk egymással a testvérszeretetben, ami a törvény be­töltése, és így a békesség és egység gyer­mekei lehessünk. Ámen. Kétszáz éve, 1813-ban született Soren Kierkegaard Soren Kierkegaard kiváló dán író, fi­lozófus, teológus, az egzisztencializ­mus elindítója. írásaiban keményen bírálta a formalizmusba merevedett egyház lelki sivárságát, és prófétai erővel hirdette a személyes Krisztus­­hit nélkülözhetetlenségét. Imádkozzunk szavaival: Uram! Könyörgünk az örvendezőkért és a szerencsésekért, azokért, akik az örömtől alig tudják, merre kell menni­ük, hogy magadhoz vond és megtanítsd őket, merre tartsanak. Könyörgünk a szenvedőkért, akik nyomorúságukban nem ismerik fel a helyes utat, hogy őket is magadhoz vonzzad. Könyörgünk, hogy mind a boldogok és mind a szen­vedők, bármennyire különböznek is körülményeik, ebben az egyben össze­találkozzanak: ne lássák útjuk célját másban, mint tebenned. Ámen. Ötven éve, 1963-ban halt meg XXIII. János pápa XXIII. János pápa 1881-ben született. A római papi szeminárium elvégzé­se után, 1904-ben szentelték pappá. Az első világháborúban tábori lel­készként szolgált. A második világ­háború idején aktívan részt vett az ül­dözött zsidók mentésében. 1953-ban Velence bíboros érseke lett. 1958- ban választották meg pápá­nak. Ekkor a „János” nevet vette fel, jelezve, hogy XXII. János pápa (1316- 1334) utódjának tekinti magát. 1959- ben jelentette be, hogy zsina­tot kíván egybehívni. Az új zsinatot II. vatikáni zsinatnak nevezték-nevezik, mert az 1869-1870-ben tartott I. va­tikáni zsinat által felvetett témák foly­tatásaként a modern ember hitprob­lémáira kívánt korszerű útmutatást adni. AII. vatikáni zsinat szándéka az volt, hogy bemutassa az egyház lénye­gét és egyetemes küldetését az egész világnak. A zsinat új korszakot nyitott a katolikus egyház életében, az egyház belső megújulásának úttörője volt. XXIII. János pápa Imádkozzunk XXIII. János pápa sza­vaival: Vigasztaló és segítő Szentlélek, vé­­gezd be mibennünk azt a munkát, amelyet Jézus kezdett el. Adj erőt és áll­hatatosságot az imádsághoz, ame­lyet az egész világ nevében viszünk eléd. Segítsd mindnyájunkban a mély ben­sőséges élet időszakait. Adj új lendü­letet apostoli szolgálatunknak, amely minden embert és minden népet el akar érni, mindazokat, akiket megvál­tott a Krisztus vére, és akik Krisztus örökösei. Add, hogy semmilyen számí­tás ne korlátozza a szeretet határta­lan mértékét a kicsinyes önzés szűk kö­rére. Legyen minden úgy, ahogy utol­só imádságában könyörgött a Fiú mennyei Atyjához, hogy te, szeretetnek Szentlelke, áradj ki az egyházra és min­den egyes emberre és népre. Ámen. ■ Összeállította: Mádocsai Miklós „Itt meg kell jegyezni, hogy a hitnek két fajtája van. Először Istent hisszük, az­az ha azt hiszem, hogy igaz, amit mon­danak róla, ugyanúgy, ahogy igaznak hi­szem el, amit a törökről, az ördögről, a pokolról mondanak. Ez a hit inkább puszta tudás vagy ismeret. Másod­szor Istenben hiszünk, azaz ha nemcsak igaznak hiszem el, amit mondanak róla, hanem bizalmamat belé vetem, át­engedem magam neki, kapcsolatba merek lépni vele, és kételkedés nélkül elhiszem, hogy olyan és úgy cselekszik, ahogyan mondják róla. Ilyen módon nem hinnék sem a törökben, sem egyetlen emberben, bármilyen dicshim­nuszt zengenek is róla. Mert bizton el­hiszem ugyan, hogy derék ember, még­sem merek teljesen ráhagyatkozni. Ez a hit, amely Istenre teszi minde­nét, s arra, amit mondanak róla, le­gyen szó életről vagy halálról, egyedül ez tesz kereszténnyé, és Istentől min­dent elnyer, amit csak akar. Ez nem la­kozhat gonosz vagy hamis szívben, mert élő hit, és ezt követeli meg az el­ső parancsolat: »Én vagyok a te Iste­ned, ne legyen más istened!« Ezért az in szócska nagyon kifejező, és fordít­sunk rá figyelmet, hogy nem ezt mondjuk: hiszek az Atyaistennek, vagy elhiszem az Atyaistenről, hanem: »Istenben, az Atyában, Jézus Krisztus­ban, a Szentlélekben«. És ez a hit sen­ki másnak nem jár ki, csak Istennek egyedül. Ezért Jézus Krisztus és a Szentlélek isteni voltát azzal valljuk meg, hogy ugyanúgy hiszünk bennük, mint az Atyában. És ahogy ugyanazt a hitet vetjük mindhárom személybe, úgy a három személy is egyetlen Isten.” M Luther Márton: A Tízparancsolat, a Hiszekegy és a Miatyánk rövid magyarázata (Csepregi Zoltán fordítása) „Arcod keresem” - Lelkigyakorlat lelkészeknek A lelkészakadémia október 14-17. között Majkpusztán, a kamalduli re­meteségben (www.majkikolostor.hu) Percze Sándor győr-ménfőcsanaki lelkész vezetésével lelkigyakorlatot szervez lelkészeknek. A lelkigyakorlatos napok azok számára kínálnak elcsendesedési lehe­tőséget, akik életükben és lelkészi szolgálatukban közvetlenebb és ele­venebb Isten-kapcsolat után vágynak. A kurzus négy napja során részben Szent Ignác lelkigyakorlatai, rész­ben Luther Márton imádsággal kapcsolatos útmutatásai alapján egysze­rű, könnyen elsajátítható, a hétköznapokon is végezhető meditációs gya­korlatokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ezek segítségével köze­lebb kerülhetnek Isten igéjéhez, a saját énjükhöz, és megtapasztalhat­ják életük eseményeiben a Lélek vezetését. Jelentkezési határidő: szeptember 30. A jelentkezéseket az alábbi cím­re kérjük levélben vagy e-mailben: Joób Máté, 1113 Budapest, Villányi út 58.; e-mail: mate.joob@lutheran.hu; tel.: 20/824-2027. A kurzus az adott napon vacsorával kezdődik, és a képzés végén ebéd­del zárul. HETI ÜTRAVALÓ „Az a győzelem, amely legyőzte a vi­lágot, a mi hitünk’.’ (íjn 5,4) Szentháromság ünnepe után a 17. hé­ten az Útmutató reggeli és heti igéinek közös nevezője az élő Krisztusba vetett hit. Krisztusban egy az egyház, amely a Krisztus-hívők közössége. Ő újra egyesíti Isten szétszóródott nyáját, „hogy mind­nyájan egyek legyenek..., hogy ők is bennünk legyenek”. (Jn 17,21) „ímé, mily jó és mily nagy gyönyörűség az atyafiak közt az egyenesség.” (GyLK 765) Ez a ke­resztyén egység alapja: „Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek kö­zött: az ember Krisztus Jézus, aki önmagát adta váltságul mindenkiért.” (íTim 2,5-6; LK) Luther szerint e heti igénkben: „Az apostol arra figyelmezteti a ke­resztyéneket, hogy ha hisznek, arra is legyen gondjuk, hogy hitük erejét és hasz­nát cselekedettel és élettel bizonyítsák meg. El ne felejtsék, hogy a hittel és hit­ből új embernek kell születni, aki legyőzi a világot és az ördögöt.” A kánaáni po­gány asszony kitartóan kérte: „Uram, Dávid Fia!Könyörülj rajtam!Leányomat kegyetlenülgyötri a gonosz lélek!” Megalázkodva s a kegyelem morzsáival is meg­elégedve ő a szaván fogta az Úr Jézust, és célt ért: „Asszony, nagy a te hited, le­gyen úgy, amint kívánod!” (Mt 15,22.28) Pál és a próféta is erre biztat (lásd Jóéi 3,5): „Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül’.’km a mindent legyőző hit „hal­lásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által”. (Róm 10,13.17) A tizenkét éve vérfolyásos asszony meggyógyításával azt üzeni, hogy mi is csak a Jézussal va­ló személyes találkozás által lehetünk testileg-lelkileg egész(séges)ek. Ő leborul­va előtte elmondta a teljes igazságot, és bizalma győzött: „Leányom, a hited meg­tartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!’ (Mk 5,34) Jakab szerint „hitetek próbája állhatatosságot eredményez. (...) Boldog em­ber az, aki... miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek’.’ (Jak 1,3.12) A pogány százados Kapernaumból látat­lanul is hitte, hogy Jézusnak van hatalma arra, hogy a halálosan beteg szolgáját meggyógyítsa egyetlen szavával. S Jézus megtette ezt, elcsodálkozva rajta: „Mon­dom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet’.’ (Lk 7,9) Az első gyülekezet­ben „az apostolok által sok jel és csoda történt a nép között”. Ők a börtönből ki­szabadulva is „hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként”. Ez Ga­­máliél máig igaz szava a keresztyén „mozgalomról”: „...fia pedig Istentől való, ak­kor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket.. (ApCsel 5,12.42.39) A mi hitünk alap­ja Jézus győzelmi kiáltása a kereszten: „Elvégeztetett!” (Jn 19,30) Megváltónk ott legyőzte a bűn, a halál, a sátán hatalmát, s végül átadta lelkét Atyjának. Heti igénk folytatásaként János kérdésében ott a válasz is: „Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” (íjn 5,5) S az egyház hajójában lévők ma is leborulnak a „kormányos” előtt, és hirdetik: „Valóban Isten Fia vagy!” (Mt 14.33) ..Mi valljuk: hiszünk Jézusban, / Isten Fiában, az Úrban, / Ki öröktől Aty­jánál van, / És egy vele méltóságban...” (EÉ 247,2) '■ Gaíiai András'

Next

/
Thumbnails
Contents