Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-03 / 5. szám
14 •«! 2013. február 3. KRÓNIKA Evangélikus Élet ÖKUMENIKUS IMAHÉT... ...például Arnóton ► Az ökumenikus imahét helyi záróalkalmára D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök látogatott Arnótra. A lutheránus templomban képes beszámolót tartott tizenhat éves püspöki szolgálatáról, és az istentiszteleten igehirdetéssel szolgált - evangélikus, református, görög- és római katolikus testvéreink körében. A záró ünnepi alkalmon Szabó Zoltán református lelkész, Rácsok András, a Tiszáninneni Református Egyházkerület sajtó- és kommunikációs referense, Rácsokné Fügedi Zsófia ügyészként dolgozó református lelkész, Szemerszki Mihály görögkatolikus lelkész, egyházmegyei ifjúsági referens, Zajacz Ernő római katolikus plébános és Buday Barnabás helyi evangélikus lelkész végezte a liturgiái szolgálatot. Előadását Szebik püspök érdekes felvetéssel és kérdésekkel kezdte: van-e a Bibliában utalás arra, hogy püspökök irányítsák az egyházat? Mi a püspök fő feladata? Miért lesz valakiből egyházi vezető? Mennyiben szükséges velejárója a püspöki hivatásnak az aktív társadalmi, politikai szerepvállalás? Balról jobbra: D. Szebik Imre, Buday Barnabás és Szabó Zoltán Hitvallása és hivatása szerint a püspök elsődleges feladata, hogy a területéhez tartozó lelkészeket pásztorolja. Ugyanakkor - habár erre nem találunk a Bibliában konkrét igeszakaszt - a gyülekezetek és az egyház össztársadalmi képviselete és a kapcsolódó politikai egyeztetések (elnökpüspökként ezt a feladatot is nap mint nap tevékenyen ellátta) is részei a püspök munkájának. Az előadás és a szószéki igehirdetés számos aktualitását vihette magával a jelen lévő ökumenikus gyülekezet. A püspöki funkció kapcsán ugyanis D. Szebik Imre beszélt a pápa (sok kérdést felvető) tiszteletéről is. Javaslata, hogy tekintsünk rá úgy, mint a katolikus egyház vezető püspökére, és ne menjünk el vélemény- és társadalomformáló szerepe mellett. Ugyanígy a prédikációban hallhattunk a Mária által megtestesített, arra érdemtelen asszony Istenanyává válásának szimbolikus jelentőségéről, amely a protestáns keresztény embert is tiszteletre inti, ugyanakkor ez a tisztelet semmiképpen sem azonos az imádattal. Az bizonyos, hogy a vasárnap délutáni amóti alkalom kiváló példája annak, hogy helyi szinten hogyan élhető meg a kereszténységben való egységünk. Sok olyan beszámolót hallunk - különösen vidéki környezetből -, hogy sikertelen az imaheti alkalmak megszervezése, bizonyos felekezetek távol maradnak. Különösen hálás lehet ez a közösség, hiszen a megyeszékhely közelsége miatt bő a programkínálat ebben az időszakban, ennek ellenére jelentős számban ünnepelték az egybegyűltek a színes keresztény egységet az alkalmi közösségben - ahogy a prédikáció fogalmazott - a régi, még ünnepelni tudó emberek módjára. ■ Buday-Malik Adrienn Istentiszteleti rend ♦ 2013. február 3, Hatvanad vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 8,4-15; Ézs 55,6-11. Textus: ApCsel 26,1.22-32. Énekek: 279., 258. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. ii. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Tóth Aladár út 2-4. dr. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Darvas Anikó; de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; du. 6. (úrv., Megálló nevű ifjúsági istentisztelet) Smidéliusz Gábor; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű áhítat) Pelikán András; de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (dzsesszistentisztelet) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Románné Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Románné Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., családi) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. fél 10. (úrv., családi) Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Gáncs Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV. , Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI. , Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. (úrv.) Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Halász Alexandra; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; Rákosliget, XVIL, Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Bállá Mária ♦ ♦ ♦ például Nagyváradon ► A kommunista diktatúrát követő években a nagyváradi protestánsok, illetve katolikusok is bekapcsolódtak a keresztyénség egységéért való imádkozásba. A gyülekezetek szorgalmasan szervezték az imaheteket, meghívván szolgálatra különböző felekezetek lelkészeit. Ezek az alkalmak (azoknak, akik komolyan vették a célt) lehetőséget nyújtottak a meghitt testvéri együttlétre. A mi evangélikus gyülekezetünkben is éves rendszerességgel fordultak meg református, római és görög katolikus, unitárius, néha baptista és görögkeleti lelkészek. Gondot okozott azonban, hogy az időpontok gyakran ütköztek, és egy olyan imaalkalom sem volt lehetséges, amelyen az összes keresztény felekezet katolikus, unitárius, baptista, adventista, pünkösdi és evangélikus egyházi képviselők a görög katolikusoknál gyűltek össze előzetes megbeszélésre, leszögezvén a rendezvények sorrendjét, időpontját, helyszínét és technikai részleteit. Bár a román ortodox felekezet nem küldött a megbeszélésre képvirésztvevői ott lehettek volna. Külön gondot jelentett az is, hogy a görögkeleti lelkészek az utóbbi években (zsinati tiltásra) távol maradtak az imahetekről... Tavaly viszont előrelépés történt. Más városok gyakorlatából inspirálódva - a görög katolikus és az evangélikus gyülekezet indítványára - a nagyváradi felekezetek is eldöntötték, hogy ezentúl együtt fogják az imahetet megszervezni. így történt, hogy idén immáron jól megszervezett formában került sor az egységért való imádkozás alkalmaira. A református, selőt, utólag - kellemes meglepetésként - mégis bekapcsolódott a folyamatba, és január 18-án a Holdas templomban szintén szervezett ökumenikus imaalkalmat. Ezen más felekezetű lelkészek ugyan nem kaptak lehetőséget szólásra, de észlelhető volt, hogy a vendéglátók nyitottak szeretnének lenni a közösségre. A román ortodoxok a más felekezeteknél szervezett alkalmakra is küldtek képviselőket, akik - nagy meglepetésünkre - vállalták a hozzászólást és az egymásért, az egységért való imádkozást is. Ugyanakkor több keresztény felekezet (mint például az adventisták, magyar baptisták) nem vett részt az istentiszteleteken, és nem is szervezett közös imaalkalmat. Távolmaradásuk oka még nem ismeretes. Tény, hogy a váradi baptisták például az előző években sem tartottak ökumenikus imahetet. Az alkalmak a katolikus, a református, illetve a két román pünkösdi gyülekezet szervezésében folytatódtak. Az egyes felekezetek képviselői minden templomban, imaházban a liturgiába betagolódva kaptak lehetőséget egy rövid igei üzenet átadására és imádságra. Az istentiszteletek mindig szeretetvendégséggel zárultak. Az elmúlt héten csütörtökön került sorra a váradi evangélikus egyházközség. Vespera keretében kaptak szót a római és görög katolikus, református, görögkeleti és pünkösdi felekezetű lelkészek, prédikátorok. A több mint tíz lelkész mellett szép számban vettek részt az alkalmon a hívek is. Az együttlét meghittségét nemcsak a szívhez szóló, magyar és román nyelven elhangzó beszédek, imádságok, de a Görög Katolikus Teológiai Szeminárium diákjainak éneke, illetve a gyülekezet kántorának színvonalas orgonaszámai is mélyítették. Az evangélikus templom immáron sokadik alkalommal volt színhelye az egységért való könyörgésnek. Gyülekezeti tagok és munkatársak adományai, segítsége tette kellemessé a vesperát követő agapét. A perselypénz a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Váradon nemrég megnyitott árvaházának támogatására lett fölajánlva. Az imahét vasárnap délután a görög katolikusok székesegyházában zárult, ahol az említett felekezetek lelkészei, illetve egyháztagjai megerősítették, hogy nemcsak az imahét keretében, de az év minden napján szükség van az egységre és annak munkálására. ■ Mátyás Attila HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGTALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!
