Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-06-30 / 26. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2013. június 30. » 15 „Figyeld meg Isten alkotásait” (Préd 7,13) k- Ezekben a napokban az új évszakot már nemcsak a rendkívüli hőség és a bezárt iskolakapuk jelzik, de hivatalosan, csillagászatilag is ránk köszöntött a nyár. Ki ne szeretne egy-egy ilyen meleg, nyári estén ki­ülni egy dombtetőre s hátradőlve nézni a megszámlálhatatlanul sok csillagot? „Össze tudod-e kötni a Fiastyúk szálait? A Kaszás-csillag köteleit meg tudod-e oldani?” (Jób 38,31) A nyár nem csak éjszakánként kínál jó természeti megfigyelési lehetősé­geket. A gyerekek egészen ügyesen használják megfigyelőképességüket a nyári nyüzsgésben: mindennap ta­lálnak maguknak valami érdekes­séget, amely leköti a figyelmüket. Egy hangyaboly, egy ciripelő tücsök, egy békacsapat vagy akár egy kifogott hal- mindre éppúgy rá lehet csodálkoz­ni, mint az éjszakai égbolton megje­lenő csillagokra. Milyen messze van­nak tőlünk? Melyik csillag mekkora? Hány darab van belőlük? Mióta jön hozzánk egy-egy csillagnak a fénye? Számtalan kérdés, melyekre a vá­laszokat az eszünkkel próbál juk megérteni, de teljes égé szében felfogni mindezt- véges emberi időnk és az emberi távolságok ál­lította korlátáinkkal - nem igazán tudjuk. A bölcsességirodalom könyveiben hemzsegnek az Isten alkotásairól tett megfigyelések. A Példabe­szédek vagy a Prédikátor köny véről épp ezért néha azt gondolják, hogy inkább az embereket és a föl­di világot állítják középpontba, nem Istent. Valójában azonban a böl­csességirodalom szemlélete éppen az emberközpontú gondolkodás ellen szólal meg. Fő üzenete ugyanis nem annyira az, hogy az emberek milye­nek, hanem hogy milyenek nem. Az emberek pedig nemhogy nem töké­letesek, de még a teremtmények kö­zött is sokkal kevésbé képesek Isten akaratát teljesíteni és rendeltetésüket betölteni, mint más élőlények. A Példabeszédek könyve mindezt úgy mutatja meg, hogy a szerző alapvető megfigyeléseket, hasonlato­kat, ellentétes összevetéseket használ, melyeket az emberi viselkedésre vo­natkoztat. így lehet a hangya az Is­tent dicsérő szorgos munka mintá­ja (Péld 6,6), a lomb az Istentől ka­pott vitalitás szimbóluma (Péld 11,28), vagy például a tövis a lusták útjának jele (Péld 15,19). A Példabeszédek könyvében a ter­mészet elemeinek az emberrel való összekapcsolása többek között azt a célt szolgálja, hogy az emberi létet tá­­gabb kontextusban, egy nagyobb rend részeként értelmezze. Vagyis az ember nem a teremtés korlátlan ura, nem a teremtés koronája, hanem ő is éppúgy a teremtett világ és az isteni rend része, mint a többi teremt­mény. Nem jobb, nem ügyesebb, nem okosabb, még ha ki­tüntetett szerepe és feladata van is. Az em­beri ismeret és tudás kor­látozottsága, az ember esendősé­­ge fedezhető fel a Pré­dikátor könyvében is. Az első fejezet­ben arról olvashatunk, hogy még a nap, a hold, a szél és a víz is körbe­jár, időről időre visszatér kiinduló­pontjára, majd újból elindul. Ezekhez képest az ember csak töredék, csak része ezeknek a nagyobb összefüggé­seknek. Jób könyvében egyedülálló példát láthatunk arra, hogy Isten az állatok­kal is kapcsolatban van, s ez függet­len az emberekkel való kapcsolatától (Jób 38-41). Ez is épp azt a célt szol­gálja, hogy Jób - és a vele lévők - ho­rizontját tágítsa. Jóbnak az emberköz­pontú világon kívül más lehetősége­ket is meg kell látnia: a teremtett vi­lágnak olyan részét, amely tapaszta­latain kívül esik. így tudja ő - s a köny­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla ararat@lutheran.hu vet olvasók - meglátni Isten hatalmát az egész teremtett világ felett. A bölcsességirodalomnak saját világképe van Istenről mint Terem­tőről. Továbbá gazdag hagyománnyal bír a természeti világra s az emberek­nek a természettel való kapcsolatá­ra nézve is. A bibliai bölcsességirodalom mű­vészi alkotások gyűjteménye. Az embert és a természetet olyan nemes egyszerűséggel írja le, és jár be a csil­lagos égbolton fényéveket, vagy ha­tol be a természet rejtekébe, a föld és a víz alá, észreveszi a legapróbbat, és átfogja a legnagyobbat is, hogy léleg­zetünk eláll azokat a csodákat látván, amelyeknek részesei lehetünk. A teremtésvédelem nem a környe­zeti katasztrófákon és reménytelen­ségen való kesergésnél kezdődik. A teremtés megvédéséhez rá kell cso­dálkoznunk arra a gyönyörűségre és hihetetlen kifejezőerőre, amelyet Isten a maga dicsőségére megformált a teremtett világban. Ebben páratlan a prédikátor, a zsoltáros és Jób. Nem véletlen, hogy mindenkinél előbb a művészek, a szépséget és összhangot keresők vették észre, hogy nincs rendben valami azzal, ahogyan te­remtményként viselkedünk, és pusz­títjuk környezetünket. „Ismét vissza kell térnem Wolfgang Amadeus Mozarthoz. Mi az oka an­nak, hogy olyan páratlan ez az ember? (...) Miért lehet Mozartnak helyet ad­ni a teológiában, különösen is a terem­tésről szóló tanításban és az eszkato­­lógiában is, habár nem volt egyház­atya, nem tűnt különösebben aktív ke­resztyénnek, sőt római katolikus volt, nyilvánvalóan olyan, aki amikor épp nem komponált, kicsapongó életet élt? Azért lehet helye, mert tudott valamit a teremtés teljes jóságáról, amit (...) más nagy zeneszerzők előtte és utá­na nem ismertek, nem tudtak kifejez­ni és megvalósítani úgy, ahogyan ő ké­pes volt rá.” (Karl Barth) Észrevesszük-e ezt a teremtett páratlan szépséget, megtaláljuk-e benne porszemnyi helyünket? Akár a nyáresti égboltot szemlélve, akár egy erdei túra közben? ■ Kodácsy-Simon Eszter EVÉL&LEVÉL Kamp Salamon a Zenebeszéd sorozatban A Magyar Rádió hatos stúdiójában április 27-én Kamp Salamon nagy sike­rű előadást tartott a Lutheránia közreműködésével Bach első („Singet dem Herrn ein neues Lied” - BWV 225) motettájáról a Zenebeszéd sorozatban. Az előadásról a Muzsika című szaklapban kritika jelent meg Maiina János zenetörténész tollából. Arra kérem a szerkesztőséget, hogy hívja fel az Evangélikus Élet olvasó­inak figyelmét, hogy ez az előadás június 29-én 15.04-kor a Bartók rádión meghallgatható. Mi, akik ott voltunk, meg vagyunk győződve arról, hogy Kamp Salamon előadása nemcsak zenei élményt jelent, hanem komoly hitépítő al­kalom is egyben. Herényi István (Budapest) Hatvanöt év után ugyanott kérte Isten áldását a békéscsabai házaspár ^ Családjuk tagjai mellett tisztelőik, az egyházból megismert baráta­ik is köszöntötték Bánszky Mihályt és feleségét, Aridó Magdolnát, akik hatvanötödik házassági évfordulójukat ünnepelték a minap Békéscsa­bán. Az irigylésre méltó testi és szellemi egészségnek örvendő kilenc­venéves Miska bácsi és három évvel fiatalabb felesége 1948. június 13- án az evangélikus kistemplomban fogadott egymásnak örök hűséget. Most ugyanott kérték Isten további áldását közös életükre.- Ebben a változó világban is van­nak állandó dolgok. Ilyen az önök há­zassága is, melynek koronája, egyben összekötő kapcsa Jézus Krisztus - mondta igehirdetésében Kutyej Pál Gábor. A lelkész hozzátette: e frigyre az áldást hatvanöt éve az éltető, hordozó és szerető Isten adta, és ő ma is és mindörökké ugyanaz. Ugyanazt ígéri ma is, sőt még többet, az örök életet. Az istentiszteleten, majd a szeretet­­vendégségen részt vett dr. Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere is, és maga is köszöntötte, illetve meg­ajándékozta az ünnepeiteket. Áldáskönyvet ajándékozott a jubilán­soknak Ábelovszki László, a Békéscsa­bai Evangélikus Egyházközség felügye­lője. Köszöntésében kiemelte: a gyüle­kezet tagjai és a jövő generációi elé pél­dát állított a Bánszky házaspár a hitben, szeretetben megélt, örömtelién hosszú házasságával, az Istentől és az egyház­tól soha el nem távolodó életükkel. Kedves színfoltként a szeretetven­­dégség helyszínén, a parókia bibliater­mében megnyílt a korábban évtizede­ken át bútorasztalos-mesterként dol­gozó Miska bácsi értékes intarziáiból összeállított kiállítás, melyet Szeveré­­nyi Mihály békéscsabai festőművész méltatott. A festőállványokra helyezett művek több mint negyven alkotó év munkáját dicsérik, zömében tájké­pek, csendéletek jelennek meg rajtuk. Érdekesség, hogy Bánszky Mihály, betöltve a kilencven esztendőt, a mai napig készít intarziákat. . De nem ez az egyetlen tevékenysé­ge: sokat publikál is. Az elmúlt évtize­dekben megírta például a békéscsabai KIÉ (Keresztény Ifjúsági Egyesület) történetét. E szervezetnek egykor - 1950-es feloszlatása előtt - maga is la­ikus igehirdető munkatársa volt, és a feleségét is az egyik KIE-rendezvényen pillantotta meg először. Amint a házaspár elmondta, a hosszú, boldog házasság titka az egy­más iránti türelem, illetve az, hogy minden helyzetben társuk mellett áll­janak, valamint a hűség. Szilárdan kell megállni a kísértések közepette. Az igehirdető lelkésszel összhangban azt vallotta lapunknak az (örökifjú) házas­pár, hogy a házasság hármas kötés: asszony, férfi és Isten hármasáé. ■ Szegfű Katalin Kalandra hív a KOSZI Időutazás Jézussal a Napvető táborban Különlegesen izgalmas és egye­dülálló témával készül idén nyár­ra a KOSZI, azaz a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúsá­gért csapata. „Időutazás Jézussal” a mottója a 17. Napvető evangé­likus közösségépítő tábornak. A Napvető Kölyök gyerek, illetve a Napvető Ifi tizenéves táborozói virtuális időutazáson vehetnek részt, régmúlt évszázadokba, jel­legzetes történelmi időszakokba látogathatnak el. Az időgépes utazás állomásai a római korban bujkálni kényszerülő keresz­tények kora, a középkor, a reformá­ció kora, a missziós utazások idősza­kai és a 20. század küzdelmei lesznek - természetesen mindezt a tábori cél­csoport életkori jellemzőire hangol­va. Az akkor élt keresztények sorsá­val, nehézségeivel, küzdelmeivel ta­lálkozhatnak így, levonhatják életük tanulságait, egy-egy kiemelkedő sze­mély életútjával ismerkedhetnek meg, miközben bővülnek történelmi, kultúrtörténeti, sőt művészettörténeti és társadalmi ismereteik. A táborban játszandó vetélkedők, szerepjátékok, drámafoglalkozások, csapatversenyek és szervezett játékok a megszerzett tudás elmélyítését, készségszintre való emelését, sőt önismeretbe való beépítését teszik le­hetővé. Nem utolsósorban pedig olyan élményszerű, interaktív és kre­atív programot kínálhatunk segítsé­gükkel, amely alkalmas a játékos ta­nulás megvalósítására. A Napvető olyan evangélikus kö­zösségépítő tábor, ahol egy egész nyári hetet tölthetnek a táborozok a gyönyörű Piliscsabán, a Béthel Evan­gélikus Missziói Otthonban. A tábor célja összefogni a keresztény fiatalo­kat, korosztályuknak megfelelő prog­ramokkal és játékokkal segítve meg­érteni Krisztus szeretetét egy elfoga­dó közösségben. Fontos számunkra, hogy példát állítsunk a táborozok elé: hogyan is le­het a 21. században keresztény gyerek­ként, fiatalként élni. Csoportos beszél­getések, interaktív áhítatok, drámafog­lalkozások, műveltségi vetélkedők, közösségépítő és ügyességi játékok és más tartalmas programok kovácsolják össze a gyerekeket, fiatalokat, és segí­tenek számukra új barátokat találni. Szervezetünk, a KOSZI lelkészek­ből, teológusokból, illetve más terü­leteken dolgozó önkéntesekből áll. Célja olyan programok szervezése, amelyek révén a gyerekek és fiatalok megtapasztalhatják a Krisztus közös­ségében jelen lévő valódi öröm élmé­nyét. A 21. századi társadalmi folyama­tokat szemlélve kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a keresztény fiatalok összetartsanak, közösségek alakulja­nak, így biztosítva a jövő egyházát. Táboraink tizenhat éves hagyo­mányra tekinthetnek vissza. Szervező­ik olyan önkéntesek, akiknek gyakor­latuk van a táborszervezésben, és rendszeres továbbképzésben része­sülnek. Nagy figyelmet fordítunk a fi­atalokra, így maximum hat táborozót fog össze egy vezető. A táborozok olyan kiscsoportokhoz is tartoznak a hét során, amelyekben jobban megis­merhetik egymást, és két-két vezető gondolkodik arról, hogy végig jól érez­zék magukat. Az alábbiakban olvasható a kedv­csináló meghívó a táborozok számá­ra: „Gyere, lépjünk be a fantázia vi­lágába! Kies tájon előtted áll most egy furcsa szerkezet, akár egy lift, tárva­­nyitva az ajtaja. Képzeletben lépj most be a fülkébe, és kapcsold be a biztonsági övét... brrr... brrr... felber­reg a gép, és rázkódni kezd Veled... És ahogy süvíteni kezd körülötted a levegő, és a világ távoli zajait hallod, rájössz, egy időgépben vagy, amely a messzi múltba visz... Te is elképzeltél már hasonlót? Szí­vesen tennél kirándulást régi száza­dokba? Velünk, a Napvető tábor csa­patával most megteheted mindezt, és átélheted a rómaiak közt bujkáló ke­resztények titkos szövetségét, a közép­kori kolostorok félelmes hangulatát, a reformáció korának parázs vitáit, a misszionáriusok izgalmas utazásait és a 20. század háborúk dúlta küzdel­meit. Gyere velünk, és lásd a keresz­ténység évszázadait az akkor élők szemével! Az időutazás mellett idén is vár a vízi olimpia, a városi portya, a Ki mit tud?, az éjszakai túra, számtalan játék, vetélkedő, sportfoglalkozás, kö­zös éneklés, áhítat és ezer barát!” ■ Pellionisz Petra Idén is két turnusban rendezzük meg a Napvető tábort: a Napvető Ifi a tizenéveseknek, a 7-12. osztályos korosztálynak szól július 28. és augusz­tus 3. között, a Napvető Kölyök pedig az általános iskolás 3-8. osztályos korosztálynak augusztus 11-17. között. Bővebb információ és jelentke­zés interneten: www.koszi.net vagy kapcsolattartónknál: Frenyó István, koszi@koszi.net, 20/239-3247 (evangélikus flottás telefonszám). A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents