Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-23 / 25. szám
2 -m 2013. június 23. FORRÁS Evangélikus Élet SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP - 1MÓZ 39,1-5 Áldottak Oratio oecumenica Hűséges Istenünk! Szeretnénk most eléd lépni ebben a csöndben és megszólítani téged hálaadásunkkal, kéréseinkkel. Figyelj szavunkra, kérünk! Megköszönjük neked az értünk és nekünk hangzott igét, a közösség örömét, amelyet a veled és az egymással való találkozásban élhettünk át. Légy áldott azért, hogy erőforrás vagy mindennapi küzdelmeinkben, vigasztalónk lélekpróbáló időkben, és jelenléted derűje, békéje betölti szívünket. Köszönjük hűségedet, amellyel vigyázod a földet. Köszönjük a természet szépségét, kincseit: teremtő szereteted sok-sok ajándékát. Segíts, hogy felelősen éljünk velük, és közönyünkkel, gondatlanságunkkal ne okozzunk kárt. Istenünk, hűséges vagy hozzánk, mert elhívtál minket a szent Fiaddal, Jézussal való közösségre. Ő a legnagyobbat tette értünk: a hűséges szeretet áldozatát vállalta a kereszten. Áldunk téged, hogy a kereszt jelében mindannyiunkat magadhoz kapcsolsz. Segíts minket, Istenünk, hogy felismerjük hozzánk való hűségedet, és erősödjön szívünkben irántad való bizalmunk és szeretetünk. Segíts, kérünk, hogy hűség ébredjen a szívünkben az embertársak felé is, akiket ránk bízol, és akikkel hosszabb-rövidebb időre összekapcsolódik az életünk. Segíts napról napra szeretetben hordozni családtagjainkat, rokonainkat, barátainkat és az ismeretleneket is, akik körülöttünk élnek. Imádkozunk hozzád a testileglelkileg megfáradtakért, akik az életet üresnek, céltalannak látják. Könyörgünk a szenvedélyek rabságában vergődőkért, a hontalanokért, a megvetettekért, a sikert, boldogságot hajszolokért. Kérjük, légy jelenléted gyógyító erejével a betegek, szenvedők, elesettek mellett, és küldj minket is vigasztalni, erősíteni, rólad tanúskodni. Segíts minket, hogy hűek legyünk hozzád mindhalálig, aki ígéreted szerint az örök élet koronáját készítetted el számunkra. Jézus Krisztusért kérünk, hallgass meg minket! SEMPER REFORMANDA „Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt (Zsolt 130,6). Reggel kezdünk el minden munkát, este fejezzük be, s éjjel pihenünk; a zsoltáros hát azt akarja mondani: ha Istenre hagyatkozva kezded munkádat, úgy ne hagyd bizakodásod abba, hadd múljék el az este és éjszaka, maradj meg állhatatosan a várakozásban az új reggelig. Az új ember, akinek nincs más tennivalója, mint Istent várni, rá hagyatkozni, ezt nem szakítja meg, mint ahogyan a külső ember munkájával teszi és kénytelen tenni. Ilyenformán az élet lényege a három erényben (hit, remény, szeretet) jelenik meg, amelyeknek mibenléte és természete a zsoltárokban megíratott. így ebben a rövid zsoltárban a belső ember teljes élete, cselekedete, magatartása valóban mesterien íratott meg, hogy az nem áll másban, mint hogy egészen Istenre hagyatkozik, s Isten akaratában megmarad.” M Luther Márton: A hatodik bűnbánati zsoltár (Zsolt 130) (Welder Ödön fordítása) Mi az, ami ránk nézve is érvényes az Ószövetségben, és mi az, ami csak az ószövetségi népnek szól? A mérték nem lehet a mi tetszésünk. Nem tehetjük meg, hogy ami kedvünkre van, azt ma is érvényesnek tekintjük, ami pedig nem egyezik meg az értékítéletünkkel, vagy nem felel meg az ízlésünknek, azt korhoz kötöttnek és érvénytelennek nyilvánítjuk. Kétségtelen, hogy az Ó- és az Újszövetség között a folytonosság ellenére vannak nyilvánvaló különbségek. Közéjük tartozik az is, hogy kiket kell áldottnak tekintenünk. Potifár jól bánt a rabszolgaként tulajdonába került Józseffel. Amikor felismerte tisztességgel és hűséggel párosuló tehetségét, „házának és egész vagyonánakfelügyelőjévé tette”. Ettől kezdve József csak jogállása szerint volt rabszolga. Potifár távollétében a ház urának tekintélyével irányította gazdája házát és gazdaságát. Mivel Isten Józseffel volt, és nagy tervei voltak vele, „megáldotta az Úr az egyiptomi ember házát Józsefért, és az Úr áldása volt egész vagyonán, ami a házban és a mezőn volt”. Nem vitatható, hogy Potifárra nézve - a számára ismeretlen - Isten áldása nagy vagyont és egyre növekvő gazdagságot jelentett. Az sem vitatható, hogy az Ószövetségben Potifár e tekintetben nem tartozik a kivételek közé. Ábrahámtól, Jákobtól Dávid királyon át Salamonig és a későbbi királyokig sokakról olvassuk, hogy Isten megáldotta őket, és ez számukra hatalmat és gazdagságot hozott. Miként arra is találhatunk példát, hogy akit Isten elhagyott, az elszegényedett, és nyo► Túrmezei Erzsébet diakonissza költő nyolcvankét énekfordítással (részletesen EÉ 783. oldal), egy liturgikus énekverssel (7/1) és tizenöt eredeti költeménnyel szerepel énekeskönyvünkben. Ez az anyag - már csak mennyisége miatt is - jelentősen meghatározza a gyűjtemény stílusát, karakterét. Először tekintsük át az egyházi évhez kötődő énekeket. Szép régi magyar - eredetileg újévi szövegű - dallamunkhoz két vers is tartozik. A Szép Hajnalcsillag Jézus, ragyogj fel! (EÉ 148) a versszakokban a sötét és a fény ellentétét, a refrénben a csend és a várakozás gondolatát fogalmazza meg. Az Itta karácsony! Itt a Megváltó! (EÉ 171) a boldog énekszó és a szeretet hirdetése után közli az evangéliumot: „Eljött a mennyből. Emberré lett. / Ő hoz a földre békességet.” (Ez utóbbi karácsony hetének kísérője: EvÉlet, 2010/51-52. szám, 18. o.) A Ha Jézus Krisztus jár velünk az év kezdetének Jézus-éneke. A vers témája kapcsolódik a böjti-passiós dallam eredeti szövegéhez is: „Keresztje győztes, szent jelünk, / Az élő Jézus jár velünk.” (EÉ 184,3) A következő két - középkori eredetű - éneket összeköti a hasonló keletkezéstörténet és a közös dallam. Mind a Krisztus feltámadt (EÉ 213), mind a Krisztus a mennybe (EÉ 227) eredetileg egy, összetett versszakkal jelent meg Luther gyűjteményeimorúságos körülmények közé jutott. Az Ószövetség a vagyonnál talán csak azt tekinti nagyobb áldásnak, amikor Isten megnyitja a meddő asszony méhét, és lehetővé teszi, hogy gyermeket szüljön. Miért kell mégis óvakodnunk attól, hogy ezekről a mindenki számára örömteli dolgokról az új szövetségben is úgy gondolkodjunk, hogy akiknek részük van benne, azok biztosan áldottak, akiktől pedig Isten megvonja mindezt, azoktól áldását vonja meg? Talán az is elég lenne, ha a Jézus példázatában üdvösségre jutó szegény Lázár és a pokolban eszmélő gazdag példájára utalnék, aki vagyonára tekintve egész életében áldottnak hihette magát. De már az ószövetségi Jób példája is túlmutat az Ószövetségre jellemző értékrenden, és óvatosságra int. Barátai, sőt felesége számára is, Jób csak addig tűnik áldottnak, amíg gazdag és egészséges, és gyermekei is jólétben és egészségben élnek. Amikor Jób egyik napról a másikra mindenét elveszíti, gyermekei is meghalnak, maga pedig gyógyíthatatlan betegségtől szenved, mindenki elfordul tőle, mert azt hiszik, Isten átka nehezedik rá. Az ószövetségi emberek úgy vélekedtek, hogy az ilyen embert jobb kerülni, nehogy az átkában nekik is részük legyen. Csak barátai maradnak mellette, de amivel vigasztalni akarják, azzal csak még jobban gyötrik a lelkét. Hiszen arról akarják meggyőzni, hogy a csapásokat Isten valamilyen súlyos bűne miatt bocsátotta rá. A könyv Isten mennyei világában játszódó kerettörténetéből ben; így volt ez 1955-ös énekeskönyvünkben is. Mivel gyülekezeteink emiatt nem tudták igazán megtanulni, Túrmezei Erzsébet felkérést kapott, hogy - a meglévő szöveg lefordításán túl - írjon még két strófát hozzájuk. A templomszentelés ünnepének fényét emelheti a Zengjen ma boldogan, szárnyaljon égig az ének! Az örömteli alaphangot erősíti a közismert dicséret dallama. Az ének szövege tudatosítja: a lutheri istentisztelet kétfókuszú. „Urunk, ma házadért éneklünk hálát tenéked, / Hol drága szent igéd bennünket táplál és éltet. (...) // Ide vársz, itt terít kegyelmed asztalt minékünk, / Hogy a te szent Fiad testével, vérével éljünk.” (EÉ 317,3-4) Ugyanígy a templomhoz, az igéhez és az úrvacsorához kötődik a következő ének is (/. S. Bach János-passiója zárókoráljának dallamára), mely a Karénekeskönyv I. kötetéből került be a Gyülekezeti liturgikus könyvbe: Ó, Istenünk, ez ünnepen (GyLK 796). Az istentiszteletnél maradva: a Hű úrunk, Jézus, hajlékodba jöttünk Jézus jelenlétéért, Szentlélekért, áldásért, az ige meghallásának képességéért könyörög. Hangsúlyos gondolata kapcsolódik a passiós dallamhoz: „Úr vagy te, és e földön szolga lettél. / Életed árán váltságot szereztél.” (EÉ 290,2) Az istentiszteletet záró Adj békét a mi időnkben (EÉ 291) Luther műve: első versének szövegét a Da pacem Domine antifóna alapján (dallamát pedig a Ve ni redemptor gentipersze kitűnik, hogy Isten egyáltalán nem elégedetlen Jobbal, sőt a sátán előtt büszkélkedik Jób igazságával. Amikor pedig hűsége próbájaként megengedi a sátánnak, hogy csapásokkal sújtsa, Jób akkor is áldás részese, bár pillanatnyilag ő maga sem így érzi. De Isten előre tudja, hogy áldásával Jób ki fogja állni a nehéz próbát, és miután mindenét elveszítette, és sebeit vakarva, betegen ül a porban, akkor is hű marad hozzá. Nem követi felesége tanácsát: „Átkozd meg Istent, és halj meg!” (Jób 2,9) Jób éppen azért bizonyul mindvégig áldottnak, mert a sátán minden mesterkedése, hogy Istennel szembeállítsa, hitén és hűségén megtörik és kudarcba fullad. Ez pedig nem más, mint az áldás újszövetségi értelme. Mert az Újszövetségben az számít áldottnak, akin a sátán hatalma megtörik. Ennek a megállapításnak az aranyfedezete nem más, mint Jézus szenvedése és halála. A sátán nem csak működése elején, a pusztában kísértette meg a böjtöléstől kiéhezett Jézust. Ott volt a kereszt alatt is, és mindent elkövetett, hogy Jézust szembefordítsa az Istennel. Ő szólt a gúnyolódok szavával: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.” (Mt 27,42-43) És a kísértő hangja szólt a vele megfeszített gonosztevő káromlásában is: „Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” um himnusz nyomán) alakította ki. A 2-3. strófa kibővített békekérése Túrmezei munkája. Az Egyházi szolgálatra indítás fejezetben talált helyet a népszerű régi magyar dallamra alkalmazott Örök Isten, kezed ezer áldást ad. Négy versszaka a Szentháromság-énekek szerkezetét követi. Bármilyen új szolgálat vagy időszak kezdeténél énekelhetjük. „Jöjj, Szentlélek, téged hívunk és kérünk, / Hiszen látod a mi erőtlenségünk. / Szent frízeddel töltsd be szívünk-lelkünket, / Új munkára te készíts fel bennünket!” (EÉ 315,3) A szolgálat és indulás gondolatkörét közelíti meg másképpen a - Sulyok Imre dallamán megszólaló - Elfogadtál és elhívtál, élő Jézus, Mesterünk is. A tanítványi létről általánosabban szóló szövege miatt a Keresztyén felelősség küldetés fejezetbe került. „Szolgálatra, tettre készen ma is útnak indulunk. / Erőt, áldást tőled kérünk, tőled várunk, hű Urunk. // (...) Ne vádoljon annyi drága, meg nem látott alkalom! / Szentlelkeddel vezess minket a te boldog utadon!” (EÉ 475.2.4) A Bizalom Istenben fejezet záródarabja az Igen, Atyám, mert így kedves előtted (EÉ 356). A közkedvelt romantikus dallam felütéses kezdete kínálja a lehetőséget, hogy a vesszakok „Igen, Atyám” megszólítással indítsanak. Az ének az Istenre hagyatkozás belső békével kísért lelkiállapotát fogalmazza meg. A Jézus Krisztus, Mesterünk (EÉ 398) - Szokolay Sándor dallamával - áldáskérés és békességkívánás, annak A VASÁRNAP IGÉJE (Lk 23,39) És bár Jézus a kereszten valóban úgy érzi, hogy Isten elhagyta - ezért kiált fel a 22. zsoltár szavával: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”(Mt 27,46) -, mégsem fordul szembe Istennel, hanem ragaszkodik hozzá, „Én Istenemének szólítja, sőt Lukács szerint utolsó leheletével is Istent hívja: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én telkemet!” (Lk 23,46) Ezzel Jézus végérvényesen győz a kísértő fölött, és bár testben meghal, győz az igazi halál, a lelki halál fölött, amely nem más, mint az Istentől való végső és örök időre szóló elfordulás. Ez a pokol, az örök kárhozat. Mit ér a pénz, a vagyon, a hatalom annak, aki ezt nem kerülheti el? Viszont áldottak azok, akik a kísértés óráján és a végső órán hitük által Jézusnak a sátán fölött aratott győzelmében részesülnek, és nem fordítanak hátat Istennek, hanem szívük teljes bizalmával szerető Atyjuknak vallják. Ezért ha Isten áldásáért imádkozunk, nem pénzért, nem vagyonért, nem is hatalomért, de még csak nem is jó egészségért kell imádkoznunk, hanem azért, hogy Istenhez minden körülmények között hűek tudjunk maradni. Mert a sátán - a külső körülményeket felhasználva - utolsó leheletünkig azon lesz, hogy kétséget támasszon a szívünkben Isten irántunk való jósága, hűsége, igazságossága és szeretete iránt. Rá akar venni, hogy tagadjuk meg Istent, fordítsunk hátat neki. Áldottak akkor leszünk, ha szándéka kudarcot vall rajtunk. ■ Véghelyi Antal CANTATE kifejezése, hogy Jézus állandóan jelen van az életünkben. Az Ó, Jézus, amikor sokan a kereszthordozás képességétől kiindulva, az úton járás, őrállás stációin keresztül jut el a húsvéti győzelemig (az első versszak német ének fordítása, a többi Túrmezei saját verse). „Ó, Jézus, tövises az út. / Nézd, elveszünk a cél előtt! / De új elszánást, új erőt / Ád a te töviskoszorúd. // (...) Ó, Jézus, húsvét fénye kel / Túl síron, gyászon, éjjelen, / És aki győzött idelenn, / Fenn örök himnuszt énekel.” (EÉ 461,2.5) Végül a Szent, örök Isten, nincsen hova lennem: címadó énekünk Túrmezei Erzsébet legjobban sikerült, legsokrétűbb műve. Ennek bizonyítéka, hogy az első versszak az EÉ 6. énekverses rendjének bűnbánati énekeként, a harmadik strófa pedig a GyLK 621. énekciklusának záróénekeként is használatos. „Szent, örök Isten, nincsen hova lennem. / Bárhova futnék, te utolérsz engem. / Egy menekvés van: hozzád térni, / Szívem kitárni, irgalmat kérni. // Mélységes mélyből kiáltok tehozzád. / Forduljon ismét felém fényes orcád! / Nálad bocsánat vár és élet. / Lázadó szívem újra cseréled. // Elmúlt a régi. Kezdhetem az újat. / Adj erőt nékem, hogy bátran induljak / Új úton, mindig teutánad. / Véled új élet hajnala támad. // Szálljon szívemből hálaadó ének! / Irgalmasságod áldom, amíg élek. / Mert nem nézhetted örök vesztem: / Szent Fiad értem halt a kereszten.” (EÉ 431,1-4) ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa „Irgalmasságod áldom, amíg élek!” Túrmezei Erzsébet énekszövegei
