Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-06-09 / 23. szám

J Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. június 9. 13 GAZDÁLKODÁS, MISSZIÓ, JELENTÉSEK... Ülésezett a zsinat ► A Magyarországi Evangélikus Egyház 2012-es gazdálkodásáról szóló beszámoló, a missziói munkaág átszervezésével kapcsolatos kérdések áttekintése és tucatnyi országos tisztségviselő jelentése - többek kö­zött ezek a témák szerepeltek az elmúlt hét péntekén a Budapest-Fa­sori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartott zsinati ülésszak napirendjén. A nyitóáhítatot dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházke­rület püspöke tartotta a tizenkét évesen a templomban tanító Jézus története alapján. Ezután Gáncs Péter elnök-püspök iktatta be tiszt­ségébe a Borsod-Hevesi Egyházmegye két új zsinati küldöttét, Tóth Melindát és Buday-Malik Adriennt. Megújul a Deák tér Interjú Potzner Ferenc nívódíjas építésszel Az érdemi munka választásokkal kezdődött, a zsinat ügyrendi bizott­ságának megüresedett elnöki poszt­ját kellett betölteni. A jelölési eljárás­ban tizennégy személyre adtak le ajánlást a küldöttek, de csak dr. Szá­raz Csenge Gitta és Ördög Endre vál­lalta a jelöltséget. A választás első for­dulója nem hozott döntést, de mielőtt a második fordulóra sor kerülhetett volna, Ördög Endre bejelentette visszalépését. így egyszerű, nyílt sza­vazással dr. Száraz Csenge Gittát választották meg a tagok a zsinat ügy­rendi bizottságának elnökévé. Az országos bíróság lelkészi bíró­jának Verasztó János répcelaki lel­készt, nem lelkészi jegyzőjének pedig dr. Regős Norbertét választotta a tes­tület. Az országos számvevőszék tagjai közé Böröcz Anikót, Gömböcz Róbertét és Kriskó Andrásnét delegál­ta. Végül zsinati jegyzőt választott dr. Baráth Katalin személyében. A tanácskozás a Magyarországi Evangélikus Egyház 2012. évi gazdál­kodásáról szóló beszámolóval folyta­tódott. Az előterjesztő Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályá­nak vezetője volt. A zsinat kérdések és vita nélkül, egyhangúlag fogadta el a beszámolót. ► Egyházunk országos irodájának dolgozói látogatást tehettek - Kákay István országos iroda­igazgató korábbi kapcsolatai­ból fakadóan - a Magyar Állami Operaház épületében. A munka­társak május 30-án nemcsak a turistáknak is megmutatott vagy az operabarátok által is látható helyekre tekinthettek be, ha­nem a díszletek mögé is. Bár odakint zuhogott az eső, az ódon falak között megállni látszott az idő, amikor az országos iroda népes csapata birtokba vette az Andrássy út 22. szám alatti impozáns épületet: az alagsortól a színpadon át az emele­tig körbetekinthettek a házban. Az Operaház nemcsak Budapest egyik legjelentősebb műemléke, ha­nem a háromszáz éves múltra vissza­tekintő magyar operajátszás első számú intézménye, komolyzenei kul­túránk szimbóluma. Megtudtuk, hogy az Ybl Miklós ál-MuntagAndrás előterjesztésében a szolidaritási törvény bevezetésével kap­csolatos kérdéseket tekintette át a tes­tület. Az előterjesztő vázolta a törvény előéletét, a rendszer szerkezetét, a mű­ködtetés eljárásrendjét, a biztosítottak körét. Szólt bevezetésének következmé­nyeiről is. Reményét fejezte ki, hogy a törvénnyel foglalkozó munkabizott­ság a még szükséges feladatokat a nyár folyamán el tudja végezni, így ősszel a gazdasági bizottság, az országos pres­bitérium és a zsinat is tárgyalni tudja. Hiszen - ahogyan több zsinati tag is hangsúlyozta - a törvény bevezetését tovább halasztani már nem lehet. Döntöttek a küldöttek arról is, hogy a zsinat képviseletében május 31-ével a jogszabállyal foglalkozó bizottságba delegálják Abaffy Zoltánt, a zsinat nem lelkészi elnökét. Egyházunk jövője szempontjából kardinális kérdés került ezek után a tagok elé. Lupták György esperes, az országos missziói bizottság elnöke el­vi, előkészítő vita keretében a misszi­ói munka színvonalasabbá tételével kapcsolatos feladatok szükségességé­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy törté­nelmi pillanat érkezett el egyházunk számára is a népszámlálási adatok nyilvánosságra kerülésével. Az ada­tai tervezett, lenyűgöző neoreneszánsz palota 1884. szeptember 27-én nyitot­ta meg kapuit. A korabeli nagyközön­ség érdeklődését jellemzi, hogy a nyi­tóünnepség kis híján botrányba fulladt, mivel a kíváncsi tömeg betört az elő­csarnokba, és a posztoló rendőröknek kellett kituszkolni az embereket. Az épület minden szegletében olyan alkotóművészek keze nyomát fedezhetjük fel, mint Lotz Károly, Szé­kely Bertalan, Than Mór és Stróbl Alajos. A műszaki megoldások forradalmi­nak számítottak: a bécsi Asphaleia társaság vízhidraulikával működtetett színpadgépezetét az egész világon itt alkalmazták először. A levegőztetést már a kezdetektől az épület saját légkeringető rendszere biztosította, sőt a forró nyári előadások alatt a „lég­kondicionálást” is meg tudták olda­ni jégtömbök segítségével. Rekodrok is fűződnek a házhoz: a harmincmázsás, bronzból készült né­zőtéri nagycsillár, amelyet egy kézi csörlő segítségével le lehet engedni egé­szen a földszinti székekig, ma ipartör­tok arra sarkallják az egyház jövőjé­ért felelősséget érző embereket, hogy valamit tegyenek. Stratégiai szempontból fontosnak nevezte, hogy hittudományi egyete­münkön végérvényesen vezessék be a missziológia oktatását és a missziói gyakorlatot. Tananyaggá válhatnának a világban és egyházunkban is jól működő gyülekezetalapítási és -meg­újulási modellek. A leépülő gyüleke­zeteket meg kellene próbálni újra­éleszteni. Az egyházkerületek misszi­ói lelkészeit főállású státusba kellene helyezni. Hitébresztő táborokra lenne szükség az „erdei iskolák” mintájára. Az előterjesztést követő élénk vita és a nagyszámú hozzászólás azt mutatta, hogy a zsinati küldöttek - lelkészek és nem lelkészek egyaránt - felelősséget éreznek és elkötelezettek a missziói munka hatékonyabbá tétele iránt. A tanácskozás az ebéd után az or­szágos tisztségviselők jelentéseivel folytatódott. A grémium előzetesen arról döntött, hogy - miután a jelen­téseket korábban kiküldték, és véle­ményezni lehetett őket -, eltérve az érvényes ügyrendtől, a plenáris ülé­sen vita nélkül döntenek róluk. Kivé­telt az országos felügyelő, az elnök­püspök és a zsinat lelkészi és nem lel­készi elnökének beszámolói jelentet­tek. Ezeket majd a novemberi plená­ris ülésen fogják megvitatni. Az ez al­kalommal napirenden lévő jelentések mindegyikét elfogadta a zsinat. Az ülésszak utolsó napirendi pont­jaként a tényfeltáró bizottság jelen­tését hallgatták meg — zárt ülésen - a küldöttek. A tizedik zsinat harmadik üléssza­ka dr. Hafenscher Károly lelkészi el­nök zárszavával fejezte be munkáját. ■ Kiss Miklós téneti műemlék. Az aranyozásra há­rom kilogramm aranyat használtak. Az Operaházhoz szervezetileg a Magyar Nemzeti Balett és az Erkel Színház társulata is hozzátartozik, így a megakomplexum több száz ember­nek ad folyamatos munkát. Az épületben hatalmas terek van­nak, amelyekre az irodai dolgozók is rácsodálkozhattak. A színfalak mö­gött például találtunk egy nyolc mé­ter magas liftet, amelyet a díszletek szállítására használnak. Az épület legmagasabb pontja 50,69 méterre van az utcaszint felett, a beépített alapterület pedig a fő- és oldalbejá­ratok lépcsői nélkül is 5383,2 négyzet­­méter. Magának a színpadnak a terü­lete 634,55 négyzetméter, a hátsó színpad még plusz 252,98 négyzetmé­ter. A színpadtér legnagyobb magas­sága 48,5 méter, a süllyesztő aljától a tető aljáig így hatalmas díszletekkel is be lehet rendezni. Ottjártunkkor épp egy díszlet összeállítását is nyomon követhettük. ■ Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna ► A Sándor-palota teljes rekonst­rukciója, a veszprémi Szent Mi­­hály-székesegyház és a Deák té­ri evangélikus templom külső re­konstrukciója egyaránt Potzner Ferenc nevéhez fűződik. Az evangélikus építészt a most meg­­újuló Várkert Bazárról, vala­mint a Deák téri lutheránus szi­get átalakításáról kérdeztük.- A több évtizede elhanyagolt Vár­kert Bazárt most rohamtempóban újítják fel. Milyen funkciója volt ré­gen ennek a területnek?- A Várbazár a királyi kerteket sze­gélyező díszletnek épült a város felől. Az eredeti kompozíció peremein la­kóépületek, paloták álltak, köztük a bazársorok pavilonokkal, az együttes közepén pedig egy lépcsős rámpa he­lyezkedik el - ez vezet fel a kertbe. Ez az együttes ma is megvan, csupán az épületek funkciói változtak az idő fo­lyamán. Az északi palotákban a kirá­lyi testőrség tagjai laktak, a déliek bérpalotaként működtek. A Duna-partra nyíló bazárok sze­repét eredetileg sem tudták megha­tározni, így kihasználatlanul marad­tak egészen a hatvanas évekig - ek­kor műteremként adták ki őket. Az utcaszint fölött nyolc méterrel, a geometrikus neoreneszánsz kert he­lyén működött a tízezer főt befoga­dó Budai Ifjúsági Park 1984-ig. Attól kezdve az enyészeté lett az együttes.- Milyen lehetőségeket hordoz a re­konstrukció a lakosság számára?- A műemlékek Ybl korabeli arcu­lata megújul, emellett modern, a kor­társ formáknak és elvárásoknak meg­felelő épületelemeket is létesítenek majd a területen. A kert alatt egyrészt egy háromszáz gépkocsit befogadó ga­rázs, másrészt egy körülbelül kilenc­­száz, ezer főt befogadó multifunkcio­nális tér épül ki koncertek, rendezvé­nyek, aukciók részére. A két déli lakó­épületben kiállítás mutatja be az ország különböző pontjain fellelhető kulturá­lis értékeket. A déli bazársorban kávé­ház és cukrászda, az északiban - a há­ború utáni korszakot megidézve - lát­ványműtermek lesznek, a testőrpalo­tában pedig egy designbazár, amely fi­atal képzőművészek kiállítótere lesz. A négy-ötszáz fő befogadására alkal­massá váló Öntőház udvarban kultu­rális rendezvények számára nyűik tér. A cél olyan komplexum kialakítása, amely bekapcsolódik a város vérkerin­gésébe: meg lehessen érkezni ide - akár hajóval a Vigadó térről -, és tovább is lehessen menni a palota irányába liftek­kel és kültéri mozgólépcsőkkel, akadály­­mentesen. Az Ybl Miklós téren a gya­logosdominancia kialakítása a cél.- Nagy kihívás ez a projekt egy húsz éve műemlékekkel foglalkozó építész számára?- Ez idáig már többször foglalkoz­tam ezzel a területtel: 1998-ban a Lép­­csőpavüonnal; 2008-ban ez a várkert­ből a várba való feljutási lehetőségek vizsgálatával bővült. A Várbazár együt­teséről több tanulmányt készítettem. A helyismeretből adódóan a 2011 de­cemberében kiírt tervezői közbeszer­zési pályázatunk meg volt alapozva, vi­szonylag jól sikerült összeállítani.- A közeljövőben remélhetőleg a Deák téri evangélikus tömb is megújul. Mi a rekonstrukció célja, menete?- A cél egy Insula Lutherana lel­­kiségi és kulturális helyiségegyüttes kialakítása a parókiaépületben: az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál könyvesbolt megújul, és terveink szerint létrejön egy kávézó és egy Kaláka lemezbolt. A pincében időszakos kiállítótér, valamint kultu­rális események rendezésére alkalmas tér létesülne. A hely szűkössége vi­szont problémát jelent, ezért az a cél, hogy nagyvonalúan, a belső terek mi­nél kisebb feldarabolásával, a lehető legtakarékosabban alakítsuk ki a kö­zös kiszolgáló helyiségcsoportokat. Lehetővé kell tenni, hogy az épület funkciói átjárhatók legyenek: a kávé­zóból át lehessen menni a könyves­boltba, ahol múzeumi belépőjegyet válthatnak a látogatók, és így tovább. A térszervezés és működtetés átalakí­tása együttműködést kíván a résztve­vőktől. Szerethető helyet kell létrehoz­ni, ettől a forgalom is megnőhet. A Deák tér a főváros közepén van, ahol a metrók találkoznak, és rengeteg a tu­rista. Nekünk is nyitnunk kell az ut­ca felé: elképzelhetőnek tartom példá­ul, hogy a múzeumból az utcára nyí­ló portál mögött megjelenjen egy hó­nap műtárgya tematika.- Milyen fázisban van a munka?- A következő kihívás, hogy a közös üzemeltetési formát megtalál­ják a résztvevők. Folyamatban van egy építési engedélyezési terv előké­születe. Ezt követheti a megvalósítás, lehetőleg pályázati pénzből.- Véleménye szerint milyen evan­gélikus műemléket lenne érdemes a közeljövőben felújítani?- 2000 és 2002 között a Deák téri templom külső felújításával foglalkoz­tam. Viszont a belső tér rekonstruk­ciója is nélkülözhetetlen. A temp­lom Pollack Mihály első pesti épüle­te - amikor épült, modernnek számí­tott, hiszen a barokk városban a klasszicista-empire stílus jegyeit visel­te magán. Többször átalakították; a két vüágháború között egy purizálási fo­lyamaton esett át. Viszont látszik, hogy eredetileg nem volt üyen egyön­tetűen fehér: a falak a csontszín és a zöldek különböző árnyalatait viselték, több helyen volt aranyozás. A világítást is rendbe kellene ten­ni; a gyönyörű empire csillár is sok­kal nagyobb lehetett eredetileg. A padlóburkolat sem autentikus. Fan­tasztikus empire karosszékek állnak most a karzaton, ezeket szintén res­taurálni kellene, és az előtérbe kelle­ne állítani. Az eredeti énektáblákat is ki kellene rakni. Az ország első temp­loma, országos viszonylatban is ne­ves műemlékünk, Pollack Mihály rangos épülete megérdemelné, hogy 2017-re, a reformáció megindulásá­nak évfordulójára eredeti pompájá­ban tündököljön. ■ Koczor Kinga / Evangélikus.hu Irodai munkatársak a kulisszák mögött

Next

/
Thumbnails
Contents