Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-09 / 23. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2013, június 9. » 3 Hat állomás és tizenhat szó Horváth-Csitári Boglárka Flóra ordinációja Pestlőrincen ► Nagytarcsa, hittudományi egyetem, Kőszeg, Tolnanémedi, Deák tér és Pestszentlőrinc. Egy induló lelkész pályájának állomásai. A legtöbb lelkész nyugdíjba vonulásakor sem tud annyi gyülekezetét fölsorolni, amennyit Horváth-Csitári Boglárka pályája eddig érintett. Ez persze önmagában nem érdem, de ismerve Boglárka történetét, a felsorolt állomások a megélt és megharcolt hit és elhivatottság mérföldkövei. Horváth-Csitári Boglárka Flóra Kecskeméten született 1982-ben katolikus család gyermekeként. 1992-ben költözött családjával Nagytarcsára, ahol Gáncs Péter és Gáncs Pétemé, Márti hatására igen hamar bekapcsolódott az evangélikus gyülekezet életébe. 1996-ban konfirmált, és már ekkor megfogalmazódott benne, hogy a lelkészi szolgálatnak szenteli életét. Ebben nagy szerepet játszott a gyülekezetben végzett szolgálat, a gyenesdiási, révfülöpi ifjúsági táborok, a Szélrózsa találkozók és természetesen lelkészei, Gáncs Péter és Smidéliusz Gábor, akik mindig szeretettel kísérték. Teológiai tanulmányait 2001-ben kezdte. Nagy érdeklődéssel fordult a gyakorlati teológia, elsősorban a homiletika felé, évekig demonstrátora volt dr. Szabóné Mátrai Mariannának. 2007-2008-ban Kőszegen végezte a ha-Ezt az elhivatott küzdeni tudást többen is kiemelték köszöntőjükben. Gáncs Péter püspök is, aki prédikációjában megköszönte, hogy Boglárka átgondolt hitvallásként felsorolta eddigi pályája hat állomását a választott páli igével - ahogyan az ordinációra szóló meghívón szerepelt „Jézus Krisztus mondja: »Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.«(2Kor 12,9a)” „Ez a hat állomás, életed stációi és ez a tizenhat szó életed titka, hitvallása, küldetésnyilatkozata” - mondta a püspök, majd V7. Pál pápát idézve hangsúlyozta: ma tanúk kellenek és jó vezetők, akiken átragyog a fény, átjön az erő. Hiszen a lelkész vezetője a közösségnek, és itt sincs másképp, mint ahogyan fizikaórán tanultuk: az a jó vezető, aki a rajta átfolyó áramot, energiát minél kisebb veszteséggel, minél nagyobb hatásfokkal tudja továbbítani. Ennél többet Horváth- Csitári Boglárkának sem kívánhatunk. A lelkészszentelés liturgiájában Bácskai Károly, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa és Győri Gábor esperes szolgált Gáncs Péter püspök mellett. A köszöntők sorában szót kaptak az újonnan ordinált lelkész barátai, mentorai és kollégái is korábbi gyülekezeteiből. ■ Szöveg és fotó: Kiss Tamás todévet Baranyayné Rohn Erzsébet és Baranyay Csaba mentorsága mellett. Mentorai mind emberileg, mind lelkészi szolgálatukban példát adtak számára, és a gyülekezet is nagy szeretettel fordult felé. 2008-2010 között Tolnanémedi és Tamási gyülekezetében szolgált. 2009 júniusában házasságot kötött Horváth Mátéval. 2010 augusztusától a Deák téri gyülekezetben szolgáltak mint egyházfi és gondnok. 2011 júliusában legnagyobb boldogságukra megszületett kislányuk, Zorka Emma. Boglárka 2012 szeptemberében visszaállt a szolgálatba, jelenleg Győri Gábor esperes mellett végzi munkáját Pestszentlőrincen és Pestszentimrén, ahol egy igazi befogadó, szerető közösségben talált otthonra családjával együtt. Tanítólakásból gyülekezeti vendégház ► A Győrhöz tartozó győrújfalui evangélikus leányegyházközségben gyülekezeti vendégházat szentelt fel az elmúlt hét szombatján, a második győrújfalui evangélikus találkozó alkalmából Kiss Miklós, a Győr-Mosoni Egyházmegye esperese. A gyülekezet már 2011-ben pályázott, és el is nyerte a támogatást, ennek eredményeképpen szalmatetős épületek és játékra alkalmas drótkötélpálya épülhetett a községben. A megkezdett fejlesztés folytatásaként az evangélikus közösség saját erőből és pályázati pénzből felújította és turisztikai célra alakította át az egyházközség régi tanítólakását. A helyiek a szigetközi kerékpárút kínálta lehetőségekre alapoztak, merthogy a vendégház nagyszerű kiindulási pontja lehet kerékpáros és vízi túráknak egyaránt. Az épületben egy három- és két kétágyas szoba várja a vendégeket. Minden szobához fürdő és vécé, valamint teakonyha tartozik. A sátorozók számára külön fürdési lehetőség áll rendelkezésre. Az udvar alkalmas sátorverésre és bográcsozásra, sőt kemence is van, így akár friss kenyér sütésére is lehetőség nyílik. A vendégek közvetlenül a táborhely mellett éttermet és boltot találnak. Az udvaron harangtornyot is felállítottak, igaz, egyelőre csak ideiglenes helyre. A templomkertben álló, 1906-ban épült evangélikus iskolaépületben lakott ugyanis az a harang, amely napjainkban a templomtoronyból hívogatja a híveket. Erre az iskolai toronyra már csak a legidősebbek emlékezhetnek, mivel az államosítás és a templom elkészülte után lebontották. Tavaly, a régi iskolaépület felújításakor azonban előkerült a régi torony tetőn belüli szerkezete. Ez adta az ötletet Tóth Péter presbiternek, hogy visszaállítsa a régi helyére. Most már eredeti formájában látható a torony, de - az elmúlt napok zord, esős időjárása következtében - még nincs a végleges helyén. Reménység szerint azonban a jövő héten már ott fog állni. A szombati ünnepi rendezvény a templomban istentisztelettel kezdődött, melyen Kiss Miklós hirdette Isten igéjét Róm 1,16-17 alapján. A modern kor embere sok okot találhat, amiért szégyenkeznie kell, de a Krisztusról szóló bizonyságtétel és az evangéliumban való hit nem szégyellni való dolog. Mert az evangélium igazság, benne emberi életeket átformálni tudó erő lakozik, és a bűnből való szabadulást és életet hozza el - mondta az esperes. Az istentisztelet liturgiájában Jánosa Attila győri igazgató lelkész vett részt. A vendégház kialakításának történetét Jakus Gyula, a gyülekezet gondnoka ismertette. Az istentisztelet után a gyülekezet átvonult a templom mellett álló felújított vendégházhoz, majd Kiss Miklós felszentelte (képünkön) az épületet. ■ K.M. Négydimenziós misszió... Az idei tavaszon avatták fel Budapesten az első úgynevezett 4ÖX-es mozit. Ezen azt kell érteni, hogy új technikával szórakoztatják a nagyérdeműt: a néző már nem csupán térben láthatja a vetített képet, hanem a többi érzékszervét is bevonva átélheti. Adott esetben megmozdulnak alatta a székek, speciális szelepekkel a szél érzetét is imitálni tudják, hogy a néző ténylegesen érezze magát ott a szélben, az esős jelenetnél vízpermet hull a nézőtéren, hogy a bőrén érezhesse az esőt, és így tovább. Bár vannak, akik joggal vonják kétségbe a „négydimenziós” jelzőt, mondván, hogy a negyedik dimenzió nem az érzékelésünk kiszélesedése, hanem az idő, vagyis rossz a szóhasználat. Ebbe most ne menjünk bele. Aki akarja, megérti, hogy a szórakoztatóipar ezzel mit szeretne jelezni. Azt, hogy megint egy hatalmas lépés történt a technikában. írásomban ezután sem a szóhasználattal, sem a technikai részletekkel nem foglalkozom tovább. Olvasóim figyelmét inkább az új technológia célja felé szeretném irányítani. Mert ezek az újítások arra irányulnak, hogy a néző minél inkább lépjen be a virtuális térbe. Ne kívülálló, passzív szemlélője, hanem résztvevője legyen a történetnek. Elgondolkodtató, hogy még a szórakoztatóiparban is küzdenek azért, hogy a nézőtéren a néző ne csak szemlélő, hanem résztvevő legyen! A mindenkori ember ősidők óta hajlamos arra, hogy felvegye a kívülálló, passzív, szemlélődő pózt. Találkozunk ezzel a problémával a Bibliában is. Jézus az irgalmas samaritánusról szóló példázatában két olyan embert is bemutat, akik főállásban az Isten ügyében forgolódnak (pap és lévita), az aktuális élethelyzetben azonban a kívülállók közömbös és passzív pózát felvéve elmennek a rászoruló mellett... Ki tudja, hány „szemlélődő” ember ment el a betesdai beteg mellett is harmincnyolc év alatt?... Miért „nincs embere” a hömpölygő nagyvárosban? Mert a körülötte élők a kívülállók passzív közömbösségével mentek el mellette rendszeresen. Változott ebből a szempontból a világ? A technikai fejlődés nyomán az ember könnyebben eljuthat akár a világ másik oldalára is. A hírek is pillanatok alatt körbeérnek a földön. A modern eszközök segítségével beszélni tudunk távol élő szeretteinkkel, ugyanakkor szinte áthidalhatatlan távolságot hoz létre ember és ember között a közömbösség. Az ember él valahol egy országban, egy településen vagy egy családban, de sokszor úgy, mintha semmi köze nem lenne a többiekhez. Ott van, de csak passzívan. Csak felszínesen szemlélődik, nem vesz részt a másik életében, csak az elvárásait fogalmazza meg vele kapcsolatban. John Fitzgerald Kennedy néhai amerikai elnök talán legtöbbet idézett mondata pontosan ezt a problémát érinti: „Ne azt kérdezd, hogy mit tett érted az ország, hanem azt, hogy te mit tettél az országért...” Mai egyházi életünk fő problémáinak gyökere is itt van. Egyházunk tagjainak nagy része úgy egyháztag, hogy gyakorlatilag nem is él az egyházban. Nem vesz részt az egyházi életben, istentiszteletekre nem jár, jó esetben is csak passzív szemlélő. A népszámlálási adatok 2001-2011 közötti változása sokaknak megdöbbenést okozott, pedig csak egy lépéssel közelebb vitt bennünket a realitáshoz. Négydimenziós misszióra van szükség! Ezen azt értem, hogy az egyháznak nagyon komolyan kell vennie azt, amit a szórakoztatóipar felismert már. A „nézőt” a passzív szemlélődök pozíciójából be kell hívni, be kell vezetni a belső térbe. Határozott célunknak kell lennie, hogy passzív testvéreink lépjenek be valóban gyülekezeteinkbe, vegyenek részt közösségeink életében! Teológiai nyelven ez a megtérésre hívás. Luther a 95 tételt mindjárt az első tételben a megtérésre hívással kezdte. És micsoda változások indultak el! Ehhez persze az egyházon belül is szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie. Gondoljunk bele, hogy istentiszteleteinken és gyülekezeti alkalmaink többségén jut-e más szerep a résztvevőknek, mint a „néző” szerepe! Itt most ízelítőül egy már létező és egy tervezési fázisban lévő „négydimenziós" missziói lehetőséget vázolok. Az osztrák evangélikus egyház néhány éve kialakított egy turistautat az Alpok festői hegyein át Könyvek útja vagy bővebben Könyvcsempészek útja elnevezéssel. A Bajorországból déli irányban egészen Szlovéniáig vezető útvonalon nem csupán túrázást kínál, hanem „négydimenziós módon” tanít. A túrázók számára az útvonalat és szálláslehetőségeket kínáló kísérő könyv impulzusokat, sok érdekes és fontos történelmi ismeretet, valamint lelki útravalót is ad. Sajátos bizonyságtétel ez az evangélium hatalmáról. A reformációt követő gyászos évtizedekben az evangélium által megérintett emberek micsoda kockázatot, veszélyeket vállaltak, amikor köpenyük alatt a Szentírást vitték, hogy az örök élet beszéde eljusson mind többekhez!... Isten Lelke segíthet meglátni és megérteni a ma emberének is, hogy mi volt az a kincs, amelyért ilyen kockázatot vállaltak és áldozatokat hoztak! Régóta gondolkodom egy olyan „négydimenziós” missziói alkalmon, amely a mi dunántúli történelmünkből merítve úgy tanít, hogy a résztvevők mintegy a lábukban, a tagjaikban megérezhetik, átélhetik, hogy mit jelentett bizonyos századokban az evangélikus hit megélése. Nekünk, mai evangélikusoknak is erőt adhat annak tudata, hogy olyan elődök leszármazottai és utódai lehetünk, akik evangéliumi hitüket akkor sem hagyták el, amikor vasárnaponként a templomba jutásért tíz-húszötven kilométereket kellett megtenniük gyalog vagy lovas kocsival. Olyan artikuláris missziói nap tervei körvonalazódnak bennem, amelyen valamelyik történelmi artikulá-ÉGTÁJOLÓ ris templomunkba látogatnánk el több (különböző távolságra lévő) kiindulási pontról gyalog, illetve lovas kocsikkal. Több lehet ez, mint emléktúra. Több, mint belegondolás egykori eleink nehéz helyzetébe. Segíthet megérteni honi evangélikusságunk belső erejét és rátalálni a mögötte lévő kincsre. Arról nem is beszélve, hogy ez a keret is kínál valamit a modern embernek, amiben manapság már alig van része. Egymás mellett közösen haladhatunk a közös cél felé, és közben beszélgethetünk. És talán ezen az úton vagy az odaérkezés után a lelki programokon is odaszegődik mellénk az, aki sokaknak még ismeretlen idegen. Aki az emmausi úton is odaszegődött elcsüggedt tanítványaihoz, és új erőt, új látást, új életet adott nekik! Szemerei János püspök Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület VINGLER BÉLA FELVÉTELE
