Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-06-02 / 22. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2013. június 2. » 9 A legkomplexebb evangélikus iskola Szeberényi Gusztáv Adolf nevét veszi fel az idén húszéves békéscsabai gimnázium ► Szeptembertől tovább színese­dik a mai nevén Békéscsabai Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium, Művészeti Szak­­középiskola, Kollégium és Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény oktatási palettája azzal, hogy megkezdi munkáját az óvo­da. Szintén az új tanévtől veszi fel az oktatási komplexum a 19. században élt csabai evangélikus püspök, Szeberényi Gusztáv Adolfnevét. Kolarovszki Zoltán, az intézmény iskolaigazgatója az Evangélikus Élet­nek elmondta: május végéig befeje­ződnek a hosszabb ideje folyó, nagy­szabású átalakítási munkák a főépü­let melletti iskolaépületben, ott, ahol az óvoda és a mostani tanévben be­indult alsó tagozat nyer elhelyezést. Kialakítják az óvodai csoportszo­bákat, foglalkoztatókat, kiszolgálóhe­lyiségeket, nevelői szobát. A vezetés „zöld” elkötelezettségét mutatja, hogy megújuló energiaforrással, nap­­kollektorral igyekeznek majd csök­kenteni az energiaköltségeket. Az alsósok is megújult környezet­ben tanulhatnak majd immár két évfolyamon négy (két első és két második) osztályban. Az iskola jó hír­nevének is köszönhető ugyanis, hogy szeptembertől újabb két első osztály­ban ötvenkét gyermek kezdheti meg általános iskolai tanulmányait. „Olyan nagy volt az érdeklődés Bé­késcsabán az evangélikus általános is­kolai képzés iránt, hogy néhány gye­reket sajnos el is kellett utasítanunk” - mondta az igazgató. Korszerűsítésre van szükség az udvaron is: az aszfaltréteget felszedik, és modern óvodaudvart, afféle játszó­teret hoznak létre. A változtatások a főépületet és az itt tanulókat szintén érintik, hiszen egy nagyobb kapaci­tású kazánt helyeznek üzembe. A fű­téskorszerűsítés a fenntartó egyház támogatásával valósulhat meg. Az intézménybe - beleértve az óvodát, az általános iskolát, a gimná­ziumot, a művészeti képzéseket és a kollégiumot - mintegy kilencszáz­­harminc diák fog járni a következő tanévben. „Iskolánk nem a legna­gyobb létszámú, de minden bi­zonnyal a legkomplexebb képzést nyújtó evangélikus oktatási intéz­mény” - büszkélkedett Kolarovszki Zoltán. Az óvodai beiratkozások a közeli napokban lesznek, a vezetés egy tiszta (alsó tagozatos) csoport elin­dítását tervezi. Mivel ez lesz a béké­si megyeszékhely első felekezeti óvo­dája, indítását ökumenikus összefo­gás kísérte. Az evangélikus mellett a római katolikus és a református egy­házközség is az iskola rendelkezésé­re bocsátotta azoknak a gyerekeknek a nevét, akiket újszülöttként 2010- ben kereszteltek, így e családokat közvetlenül tudta megszólítani az igazgató. „Meggyőződésem, hogy az óvodás és kisiskolás gyerekekkel való foglal­kozás nagyszerű lehetőséget hor­doz a gyülekezetépítésre. Hiszen a gyerekek, de még fiatal szüleik is na­gyon nyitottak erre. Óvoda és alsó ta­gozat működtetése egyben befekte­tés a jövőbe” - szögezte le Kolarovsz­ki Zoltán. Az iskola idén szeptember elsején nagyszabású ünnepi tanévnyitón ve­szi fel Szeberényi Gusztáv Adolf ne­vét. A19. században élt csabai evan­gélikus püspök munkásságát a veze­tés a Szeberényi-év rendezvényeivel szeretné minél több fórumon meg­ismertetni nemcsak a mai és egyko­ri diáksággal, hanem a szélesebb egyházi és városi, sőt megyei közvé­leménnyel is. ■ Szegfű Katalin Újabb két első osztályban ötvenkét gyermek kezdi meg tanulmányait szeptemberben Békéscsabán. A felvételen a mos­tani í/b osztály tanulói. Egyház és börtön ► Aki azt gondolja, hogy egyház­nak és börtönnek nem sok köze van egymáshoz, az téved. Mert­hogy hol máshol, ha nem épp a legnagyobb mélységeket megjárt férfiak és nők között van szükség a szabadítás örömhírének to­vábbadására. A vastag falak, rá­csok, ajtók és fegyveres őrök nem gátjai a bűntől megroskadt lélek szabadulásának. Sőt - még ha abszurnak is tűnik - lehet, hogy ösztönzői... A nyíregyházi Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Büntetés-végrehajtá­si Intézetben május 22-én Szentlélek a börtönben címmel pünkösdi öku­menikus istentiszteletet tartottak. Drotár Zsolt alezredes és Lippai Csaba börtönlelkész köszöntő szavai után Fabiny Tamás északi kerületi püspök igehirdetésében a tékozló fiú példázata alapján arról szólt, hogy az Atya mindig vár bennünket haza. A történet négy „felvonása” (el­szakadás, válság, hazatérés, a másik fiú) elgondolkodásra késztet: hánya­dán állunk Istennel? Hosszú, akár ha­ragos és fájdalmas elválást követő tá­voliét után visszatérve szeretteink is tárt karokkal várnak, de Isten meg­bocsátó ölelése ennél még fonto­sabb és drágább. Ő, aki megbocsát a megtérő bűnösnek, azt akarja, hogy szabadon és felszabadultan éljünk ve­le és az ő dicsőségére. Az igehirdetést követően Kocsis Fülöp görögkatolikus megyés püs­pök az imaterem legújabb liturgikus elemét, a Péter és Pál ikont szentel­te meg. Ez alkalomból példaként be­szélt a két apostolról, akik bár külön­bözőek voltak (tudós és halász), a Krisztus-követésben egyek lehet­tek. Istennek nem számít, honnan jövünk, használni akar örömhírének terjedésében. Az istentiszteletet Bosák Nándor római katolikus megyés püspök - pa­pi pályafutásának ötvenedik évfordu­lója alkalmából - aranymisés áldással zárta. Az istentisztelet után a jelenlévők a fogvatartottak pünkösdi zenés-verses műsorát tekinthették meg. A zártkö­rű együttléten Drotár Zsolt elmondta, hogy mind a személyi állomány, mind pedig a fogvatartottak nagy szeretet­tel várják az egyházi alkalmakat. Saj­nos azonban helyszűke miatt csak kevesen vehetnek részt ezeken - a rész­vétel tulajdonképpen kiváltság. Kifejez­te háláját és örömét, hogy az egyházak­kal gyümölcsöző kapcsolatot ápolhat­nak, és hogy az általuk megszólaltatott evangélium szemel látható változá­sokat hoz, elviselhetőbbé teszi az intéz­ményben töltött napokat. ■ HHÁ Ülésezett a Közel-keleti Egyházak Tanácsa ► Bejrútban, Libanon fővárosában tartotta ülését május 21. és 24. között az Egyházak Világtanácsa (EVT) és a Közel-keleti Egyházak Tanácsa (KKET). Az EVT főtitkára, dr. Olav Fykse Tveit meghívására lehető­ségem nyílt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkáraként részt venni a tanácskozáson, egyúttal a kelet-közép-eu­­rópai országok ökumenikus tanácsait is képviselve. Jó volt újra arab szót hallanom, hiszen Líbiában, Tripoliban jártam általános iskolába, majd a Kuvaiti Egyetem arab szakán tanulhattam állami ösztöndíjas­ként arab nyelvet és iszlám történelmet. Közel százötven egyházi vezető érke­zett Bej rútba erre a négy napra, hogy elmondhassák véleményüket a térségben történt változásokról. Eu­rópából csupán néhányan voltunk a konferencián. Az első két napban mintegy het­ven felszólalást hallhattunk a közel­­keleti egyházi vezetőktől. Mindenki el akarta mondani a konferencia résztvevőinek, hogy mit tart fon­tosnak a Közel-Keleten. Általános vé­lemény volt, hogy bár a keresztény egyházak kisebbségben vannak, ha­tásuk a társadalomra megkérdőjelez­hetetlen. Az egyházak számos isko­lát, kórházat és diakóniai intézményt is működtetnek, melyek segítségével a társadalom látható és tapasztalha­tó részévé válnak. A libanoni egyházak hangsúlyoz­ták ökumenikus nyitottságukat, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy úrvacsorájuk nyitott más fele­kezetek számára is. Ez talán egyedül­álló a világon. Az egyiptomi egyházak nagy fejlődésen mentek keresztül, hiszen tavaly megalakult az Egyipto­mi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (EEÖT), öt tagegyházzal. A kor­mányváltás egyértelművé tette szá­mukra, hogy keresztényekként össze kell fogniuk, mert csak így tudnak az iszlám közegben érvényesülni. Ennek következményeként közösen kérték a kormánytól az egyházi törvény megváltoztatását is annak érdekében, hogy esküvőik Egyiptomban hivata­losan elismerést nyerhessenek, és ne a saria jog legyen érvényes például vá­lás esetén. A legérdekesebb megszólalást a szír egyházi vezetőktől hallhattuk. El­mondták, hogy Szíriában minden rendben van. Azt állították, hogy a nyugati média nem megfelelő képet ad a kialakult helyzetről. Ezt a gondolat­menetet nemcsak a nyugati országok­ból jövők, hanem a közel-keleti orszá­gokból érkezettek is furcsállották. Senki nem ezt várta. Azt gondol­tuk, hogykormányukat elítélik majd az elnyomásért, de nem ez történt. Egy emberként állították, hogy ők az emberek oldalán állnak, országuk szabad és biztonságos. A két szír püspök elrablása kapcsán annyit mondtak, hogy arról azon csoportok tehetnek, amelyek ellenségeskedést keltenek az emberek között. Nehezen tudtunk ezekhez a mon­datokhoz viszonyulni. Éreztük, hogy a politikai hatalom milyen komoly be­folyással bírhat. Magam is próbáltam személyes beszélgetéseket folytatni a szír egyházi vezetőkkel, de töretlenül kitartottak álláspontjuk mellett. A konferencia arab nyelven folyt, angol tolmácsolással. A résztvevők­nek lehetőségük volt három percben felszólalni. A MEÖT főtitkáraként szót kértem, és elmondtam, hogy Magyarország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol az arab világgal (Közel-Kelettel), hiszen ösztöndíja­ink révén sok orvos és mérnök tanult hazánkban. Elmondtam, hogy Becha­­ra Butrosz Rai, a maroniták antiókhi­­ai pátriárkája Libanonból tavaly Bu­dapestre látogatott, s ez alkalommal egyházi együttműködési megálla­podást írt alá a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem és a Libanoni Kaslik Szentlélek Egyetem. A látogatásnak hatása volt Libanon és Magyarország politikai kapcsola­taira is, hiszen Magyarország mi­niszterelnöke - számos magyar üzlet­emberrel - a gazdasági kapcsolatok elősegítése céljából idén tavasszal Libanonba láto­gatott. Felszólalásomat arabul mondtam el, ezt azért tartottam fontos­nak, hogy ezáltal is meg­erősítsük a magyarorszá­gi egyházak keresztényi szolidaritását a Közel- Keleten élő keresztény testvérink iránt. Elmond­tam, hogy Budapesten vannak kopt kereszté­nyek is, akikkel jó kapcso­latot ápolunk. A tanácskozás harma­dik és negyedik napján főként munkacsoportok­ban folytak a megbeszélé­sek. A résztvevők választ­ól hattak a munkacsoportok t közül. Magam Az öku­­d méné lehetőségei és hatá­­° rai elnevezésű munká­ló csoportot választottam. < A mintegy tízfős csoport­ban felmerült a vegyes házasság és a közös úrva­csoravétel kérdése is. Jó volt látni azt a szeretetet, amellyel ezekről a nem egyszerű teológiai és gyakorlati kérdé­sekről beszélgettünk. Végül a cso­portok vezetői megosztották konklú­zióikat a konferencia résztvevőivel. Hálás vagyok Istennek, hogy lehe­tőségem volt ezen a konferencián részt venni. A találkozás reményében búcsúztunk el egymástól. ■ Dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖTfőtitkára A bejrúti Notre Dame (kolostor)

Next

/
Thumbnails
Contents