Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-05-26 / 21. szám
Evangélikus Élet ti'0, i -> > / < »PRESBITERI« 2013. május 26. » 13 Nyelveken szólt az ige a Deák téren A budapesti Belváros járókelői számára szólalt meg az írás üzenete pünkösdhétfőn. Ötödik alkalommal szervezett ökumenikus bibliaolvasást a Deák téri evangélikus templom lépcsőjére a Magyar Bibliatársulat, a Református Közéleti és Kulturális Központ, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó. A Szentírás szavai több nyelven hangzottak fel; az olvasók között diákok és ismert személyiségek is voltak. Egyegy szakaszt olvasott többek között Szénást Jonathan Sándor református börtönlelkész (héberül), Horváth Mátyás börtönmissziós munkatárs (lováriul) és Kubik Anna Kossuth-díjas színművész (magyarul). ■ Károly György Tamás felvétele A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériumának közleménye Az evangélikus presbiterek 2013. szeptember 14-re meghirdetett országos találkozóját (EPOT) szervezési akadályok miatt 2014-ben rendezzük meg. Elindult a Magyar Evangélikus Bibliográfia ► Rovatunk ezúttal egy olyan jelentős munkáról ad hírt, amely nemcsak méltó módon kapcsolódik a 2017-es reformációi emlékévhez, de ugyanakkor a modern kutatási igényeknek is megfelelő segédletet hoz létre a magyarországi evangélikusságot kutatók számára. Az evangélikus vonatkozású kiadványok adatainak összegyűjtése nem kis feladat. A helyi kiadványokról az egyházmegyei gyűjteményi megbízottak vagy akár maguk a gyülekezetek is hírt adhatnak a cikkben ismertetett módon. Hűség a kévésén Látogatás a gömöri magyar evangélikusoknál A budavári evangélikus gyülekezet autóbusznyi csoportja május 4-én, szombaton kiránduláson vett részt Balicza Iván lelkész vezetésével. Útikalauzunk Vitális Gyuri bácsi volt, nyolcvannégy éves korelnökként korát meghazudtoló frissességgel és pontossággal. Menetrendjében minden állomás szerepelt, percre pontos érkezési és indulási időkkel. A nem közeli úticélt ugyanis csak feszes programmal lehetett teljesíteni. Mégis élmény volt mindannyiunknak a szép májusi napsütéses időben Gömörországon keresztülbuszozni. Utunk kisebbfajta tanulmányi kirándulással is felért, hiszen nemcsak „úgy általában” turistáskodtunk, hanem a gömöri magyar evangélikusokat és gyülekezeteiket szándékoztunk felkeresni. Kisebbség a kisebbségben - mondhatjuk velük kapcsolatban, hiszen bár a felvidéki magyarság egyre fogy, de a katolikus többség mellett jelentős számban él itt reformátusság is. A két világháború közötti több tízezer evangélikusnak azonban az egész magyarlakta déli sávban mára csak a töredéke maradt; jó, ha ötezer magyar evangélikus él Szlovákia-szerte. S tisztelet nekik, mert az itthonról is ismert gondok, a szórványosodás, gyülekezetek elgyöngülése, elnéptelenedése mellett a magyarságért való aggodalom és küzdelem is felhőzi életüket. Hiszen a határon túl az Isten háza egyben a nemzetiség, a kultúra, a közösség otthona is. Ha ez a jelkép elgyöngül és elbukik, az nem jó jel a megmaradás szempontjából. Rimaszombat és Rozsnyó városi gyülekezetei hajdan magyar többségűek voltak - ma ezres nagyságú szlovák többség mellett kisebbségbe szorulva néhány száz magyar él. A kis falvak gyülekezeteit meg a létszámcsökkenés, a népfogyatkozás fenyegeti. Balogpádár Rimaszombathoz közeli, dombok közt meghúzódó, a nyelvhatáron fekvő magyar község. Ahogy itt mondják: ott élnek, „ahol véget ér a magyar Miatyánk” Trianon előtt a négyszázhatvan fős község tiszta magyar lakosságának túlnyomó része evangélikus volt. A második világháború utáni benesi magyarüldözés aztán száztizenhét pádárit űzött el lakosságcsere címén. Zoli bácsi, az ősz hajú kurátor a templom bejáratánál családonként felsorolva őket egy táblát tett ki emlékükre. A magyarok kitelepítése, az elvándorlás következtében a falu lakossága mára száznyolcvan főre csökkent, és alig több mint felük a magyar! A gyülekezetnek 1963 óta nincs helyben lakó lelkipásztora, az utolsó, Baltazár János után már nem jött senki. Több mint fél évszázada hol az egyik, hol a másik gyülekezetből szolgál ki lelkipásztor ritkásan, havonta, néhány havonta. S a pásztor távollétében a nyáj lassan, de biztosan olvadozik. Bizony minden egyes ember számít ilyenkor, igyekeznek egymásban tartani a lelket: „Gyertek istentiszteletre, fizessétek a gyülekezetfenntartást.” Pádáron csatlakozik hozzánk Lóczy Tibor. Sajógömöri tanítócsaládból származik. Vállalkozói pályafutását három éve egy baleset megszakította, a bokája megsérült, azóta tart - a sajógömöri tiszteletes, Rusznyák Dezső segítségeként - bibliaórát, besegít a Sajógömörhöz tartozó tizenegy (!) magyar evangélikus társ-, fiók- és szórványgyülekezet ellátásába. E magyar missziós munka a budaörsi gyülekezet, Garádi Péter (volt gyülekezeti felügyelő) és Endreffy Géza lelkész kitartó patronálásával most kibővül, terepe lesz az egész Felvidék, és támogatni igyekszik a többi magyar evangélikus gyülekezetét is. Gömörország névadó helységében, Sajógömörön Rusznyák Dezső lelkész vár bennünket - az utóbbi években nagy munkával és költséggel szépen felújított - evangélikus templomban. A Kárpát-medencében is egyedülálló, az 1521-es wormsi jelenetet ábrázoló, nagyméretű „Itt állok, másként nem tehetek” falfestmény előtt avat be a sajógömöri gyülekezet múltjába (képünkön). Mikor a jelen ábrázolásához ér, elérzékenyül: a hozzá tartozó sok kis hely, Várgedétől Pádáron át Gömörpanyitig, hajdan négy lelkészt is eltartott. „Nem könnyű látni, hogy az én időm alatt, a kezem között olvadnak el ezek a hajdan szép gyülekezetek” - fátyolosodik el a hangja. Pedig aki ismeri Rusznyák tiszteletes munkásságát, tudja, rajta nem múlik. Hiszen Sajógömör általa lett ismert; gyakran szerepel a magyarországi és nyugati magyar evangélikusok lapjaiban, találkozóin. így jutottak el ide a budaörsiek is, de Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói lelkésze is gyakori vendég, és Rusznyák Dezsőt sem ritkán látni az Üllői úton, egyházunk országos központjában. A Pelsőctől Aggtelek felé vezető úton újabb magyar evangélikus falut lelünk: Hosszúszó a neve. A kis evangélikus templomban értesülünk róla, hogy a török után északról idetelepült szlovákok elmagyarosodott utódai lakják. Ma már itt sincs lelkész, pedig megfelelő papiak várná a beköltözőt - mondja Lóczy Tibor -, elegendő helyiség, fürdőszoba is van. Hosszúszót Rozsnyóról látja el Viliam Solárik poprádi származású, magyarul beszélő lelkész. Ő várt bennünket utunk utolsó állomásán, a türelmi rendelet után épült, nagyszabású rozsnyói templomban, ahol az oltár előtt bányászjelvények emlékeztetnek a hajdani lakók foglalkozására. Sok új ismerettel és mély benyomásokkal tért vissza a budaváriak csoportja. Utunk során megismerkedhettünk a hátrányos helyzetű, kis gömöri magyar evangélikus szórvány életével. Könnyebb lesz így rájuk gondolva értük imádkozni. ■ Czenthe Miklós ■ Dr. Hubert Gabriella Az Evangélikus Országos Könyvtár (EOK) 2011-től kezdve építi a MEB- adatbázist (Magyar Evangélikus Bibliográfia). Már a hatvanas, hetvenes években elődeink tervezték az evangélikus bibliográfia létrehozását. Külön katalógusfiókban gyűjtötték hozzá a cédulákat. A mostani bibliográfia létrejöttét elősegítette, hogy egyházunk reformációi emlékbizottsága a 2017-es jubileumi felkészülés jegyében támogatja ezt a munkát. Az Evangélikus Országos Könyvtár pedig, együttműködve az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárával (EHEK), biztosítja a szakmai munka lehetőségét. Egyik célunk, hogy a magyarországi evangélikusokkal kapcsolatosan mind teljesebben összegyűjtsük a nyomtatott anyagot, évente pedig számvetést készítsünk az adott év evangélikus publikációiról. Másik célunk, hogy az internet információtengerében megkönnyítsük a magyar evangélikussággal kapcsolatos könyvek és tanulmányok között való keresési-kutatást. Egyúttal lehetőség nyílik arra is, hogy adatbázisunkat bekapcsoljuk a világi könyvtári adatbázisokba. Kik számára hasznos a bibliográfia? Virtuálisan összeköti a különböző területeken dolgozó egyházi értelmiségi munkáját, de egyben ablak a külvilág felé is, lehetőség arra, hogy munkáinkat megismertethessük a kívülállókkal, és összekössük az egyházi és világi tudományosságot. Mit gyűjt a bibliográfia? A magyar (magyarországi) evangélikus szerzőknek az evangélikus egyházzal kapcsolatban álló műveit és/vagy az evangélikus témájú tanulmányokat (esetleg cikkeket), könyveket. 2011-től kezdve teljes körűen feldolgozzuk a Credo, az Evangélikus Iskola (később Evangélikus Nevelés), a Keresztyén Igazság és a Lelkipásztor cikkeit, tanulmányait, valamint a megjelenő evangélikus kiadványokat. Igyekszünk összegyűjteni az egyházon kívül kiadott evangélikus témájú publikációkat is. Visszamenőleg pedig, az anyagi és egyéb lehetőségektől függően, részletesen feldolgozzuk egy-egy folyóirat (például a Lelkipásztort 1924-től kezdve) vagy naptár cikkeit. Mire használhatjuk a bibliográfiát? Az adatbázis számos egyszerű és összetett keresési lehetőséget enged meg. Rákérdezhetünk a szerzőre, a mű címére, a nyelvre, a mű tárgyára, a műben tárgyalt személyekre, intézményekre stb. A kimunkált teológi-THESAURUS Rovatgazda: Kovács Eleonóra ai tárgyszórendszer lehetővé teszi, hogy a teológia különböző ágainak (Ószövetség Újszövetség rendszeres teológia, egyháztörténet, gyakorlati teológia, vallás- és társadalomtudomány) publikációit megnézzük. Lehetőségünk van - az ökumenikus Biblia rövidítéseit használva - rákérdezni a bibliai helyekre (például Máté evangéliumára: Mt; Mt 3; Mt 3,12), tehát textuáriumként is használható. De megtudhatjuk például azt is, hogy milyen evangélikus újságok jelentek meg az elmúlt évszázadokban. Ha nem tudjuk a pontos kifejezést, % jelet kell írnunk: isko%, bibl% stb. A nyitólapon használati útmutató segíti a keresést. Hol tart a munka? Jelenleg több mint nyolcezer rekord készült el. Évente összesített bibliográfiát állítunk össze. A MEB 2012 már olvasható az Evangélikus Országos Könyvtár honlapján: href.hu/x/kirv. Mi tegyünk, ha szeretnénk adatokat szolgáltatni a MEB számára? Egyrészt lehetőség van a Bejelentés gombra kattintva elküldeni a könyv vagy tanulmány adatait a szerkesztőségnek, amelynek tagjai ezt majd megszerkesztik, és átemelik a bibliográfiába. De arra is van lehetőség, hogy évente listán küldjük el a MEB- be szánt publikációkat. Itt azonban ügyelni kell arra, hogy valamennyi fontos információ szerepeljen a listánkon. Kihezfordulhatunk listánkkal? A bibliográfia készítőinek (Herzog Csaba, dr. Hubert Gabriella [szerkesztő], Jillyné Mássik Mária és Selmeczi Pálma) közvetlenül vagy a konyvtar@lutheran.hu email címre küldhető el a publikációs lista. Az adatbázis elérhetősége: humánus.bibl.u-szeged.hu/human/meb. A szerző az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa REFORMÁCIÓ 500
