Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-04-21 / 16. szám
4 •« 2013. április 21. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Vendégünk volt az EVT (evangélikus) főtitkára Amerikai kapcsolat ^ Az ELCA (Evangelical Lutheran Church in America - Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház) az USA hetedik legnépesebb felekezetének híveit tömöríti, és így az Újvilág lutheránus egyházai közül - három evangélikus egyház 1988. évi egyesülése óta - a legnagyobb. Az elmúlt héten a chicagói székhelyű egyház Globális Szolgálatának igazgatója, Steve Nelson látogatott hazánkba, közelebbről: Nyíregyházára. Magyarországi látogatásának központi helyszíne már csak azért sem volt véletlen, mert két amerikai önkéntes már tavaly nyár óta dolgozik a szabolcsi megyeszékhelyen, illetve a közeli Nyírtelken. A két ifjú minnesotai hölgy egyike, Ashley Debilzen a nyírteleki Fiiadéiba gyülekezetben, míg Kristen Wall a Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház intézményeiben végzi missziós munkáját. A gyülekezetekben, valamint a szociális intézményekben folyó munkával ismerkedő Steve Nelsonnal az Evangélikus Roma Szakkollégiumban tett látogatása során beszélgettünk. Steve Nelsonnak (középen szemüvegben) Györfi Mihály nyírtelki lelkész mutatja be a Luther marketre termelő - hátrányos helyzetben élőketfoglalkoztató - „evangélikus mintagazdaságot” Mint lapunk múlt heti számának címlapján röviden már hírül adtuk, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkárának meghívására április 8-án hazánkba látogatott dr. Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára (képünkön). Háromnapos programjának egyik első állomásaként Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fogadta hivatalában a norvég evangélikus lelkészt, akit magyarországi útjára elkísért a genfi székhelyű világszervezet egyik titkára, dr. Daniel Buda román ortodox pap is. Budapesti tartózkodása során Olav Fykse Tveit számos magas rangú egyházi és állami vezetővel találkozott. Többek között fogadta őt Orbán Viktor kormányfő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Hölvényi György egyházi, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára, dr. Latorcai János, a Parlament alelnöke és Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője. Az egyházi vezetők közül találkozott dr. Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, valamint dr. Bölcskei Gusztáv püspökkel, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével, Papp Jánossal, a Magyarországi Baptista Egyház elnökével, Csernák Istvánnal, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendensével és az egyetemi lelkészségek keresztény diákjaival is. Az EVT főtitkára április 9-én - Ökumenikus kihívások a következő évtizedben címmel - előadást tartott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának központjában. A kedd esti alkalmat állófogadás zárta, melyen az Evangélikus.hu riporterének lehetősége nyílt interjút készíteni. (Egyházi honlapunk stábja egyébként Olav Fykse Tveit előadását is rögzítette, s ez - immár magyar szinkronnal is - szintén megtekinthető a világhálón.) Az alábbiakban - betűhíven - Horváth-Bolla Zsuzsanna exkluzív interjúját közöljük az Evangélikus.hu oldalról.- Az 1950-es évek közepe óta nem látogatott el Magyarországra az Egyházak Világtanácsának főtitkára. Hogyan került mégis sor arra, hogy Ön most eljött hozzánk?- Dr. Fischl Vilmostól meghívást kaptam, hogy részt vegyek az itteni 70. évforduló megünneplésében. Nagyon érdekel az, hogy a magyarországi egyházak hogyan fejlődnek, és szeretném a kapcsolatokat ezekkel az egyházakkal a továbbiakban meg is erősíteni. Ezért aztán szívesen fogadtam ezt a meghívást és a lehetőséget, hogy ide jöhetek.- Sok egyházi vezetővel és politikussal találkozott. Milyen benyomásokat szerzett?- Először is Magyarország több mint húsz évvel a rendszerváltás után van, és a lehetőségek megvannak arra, hogy egyházakként működjenek egy nyitott társadalomban, a realitások újraértékelése mégis nagyon nehéz. Másodsorban pedig értesültem arról, hogy az egyház és állam közötti viszonyokat megpróbálják revideálni. Ezt a javaslatot nagyon érdekesnek találom, beszélnek erről, és megpróbálják a nemzet tagjainak oldaláról a vallás és az egyházak elismertetését elérni, anélkül, hogy a vallási közösségek között megkülönböztetést tennének. Hiszen ezeknek azonos jogaiknak és azonos támogatásuknak is kell lenniük. Harmadszor pedig úgy találom, hogy itt az ökumenikus munka nagyon erős, élénk ökumenikus viszonyok, kapcsolatok vannak, és ezt nagyon inspirálónak és bátorítónak tartom.- Nemrégiben az egyházakkal kapcsolatban parlamenti döntés született. Ebben a kérdésben sikerült tájékozódnia?- Figyelemmel kísértem azt a párbeszédet, amely a revideált egyházügyi törvénnyel kapcsolatban folyt. Úgy gondolom, hogy fontos az, hogy az egyházak és az állam közötti viszonyokat jól szabályozzák, hogy a nyilvánosan is elfogadott egyházakat azonos bánásmódban részesítsék, és hogy értelmes kritériumokat szabjanak meg és fejlesszenek ki a vallási közösségek számára. Meg tudom érteni ennek a javaslatnak a logikáját, és remélem, hogy részleteiben is fel fogják ezt dolgozni, hogy valóban jó lehetőséget biztosítson az állam és egyházak közötti további viszonyok kiépítésére.- Nemsokára ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját Hogyan készül erre az Egyházak Világtanácsa?- A lutheránus egyházak előkészületeiről folyamatosan értesülünk, és reméljük, hogy ez az alkalom ökumenikus megmozdulást is jelent majd. Fontos, hogy elismerjük egymást egyházként, és erre az elmúlt 500 évre ne csak az egyházszakadás tragédiájaként tekintsünk, hanem az evangélium új értelmezéseként is ünnepeljük ezt az alkalmat. Az ökumenikus párbeszédek egyértelműen megmutatták, hogy a római katolikus egyházban is elismerik Luther teológiai munkásságát abban az értelemben, hogy ő valóban az egyház tanítója volt, és azon munkálkodott, hogy az evangéliumot az emberek jobban megértsék. Remélem, hogy ez az 500 éves ünnepség nem győzelmi ünnep lesz, hanem sokkal inkább közös imádság arra nézvést, hogy Isten a mi korunkban is képes az egyházakat megújítani és megreformálni.- Idén lesz az Egyházak Világtanácsának nagygyűlése Busanban, Koreában. Épp a napokban olvastam az Ön nyilatkozatát, amely arról szólt: a jelenlegi szituációban lehetséges, hogy át kell gondolniuk a nagygyűlés helyszínét. Ha a háborús helyzet fokozódik, akkor is megtartják a találkozót?- Nem tudok hipotetikus kérdésekre egyértelműen válaszolni. Amit most tudunk, az az, hogy az előkészületeket tovább végezzük. Nagyon fontos, hogy ez a nagygyűlés létrejöjjön Koreában. Imádkozunk az egyházakért, az emberekért Észak- és Dél-Koreában, hogy jobb helyzetben éljenek, és novemberben jobb helyzetben legyenek. M Forrás: Evangélikus.hu- Mindenekelőtt arra kérem, mutassa be az Ön által vezetett missziót.- A világ hetven országában tevékenykedünk, a feladatunk az, hogy segítsük az ottani egyházak munkáját, közösen dolgozzunk ki programokat, és támogassuk ezek megvalósulását. Közben építsük a közösséget, és tanuljunk egymástól. Tudjunk adni és elfogadni. Több mint kétszázötven önkéntesünk tevékenykedik különböző szakterületeken szerte a világon: Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában is. Afrikában elsősorban orvosaink vesznek részt a malária és az AIDS elleni küzdelemben, de ott vagyunk a természeti katasztrófák helyszínén is, legyen szó árvízről vagy földrengésről. Egyik fontos feladatom, hogy Amerika figyelmét Európára irányítsam. Az amerikaiak Európa hallatán csak Németországra asszociálnak, ennek az egyenlőtlen helyzetnek a megváltoztatásán dolgozom.- Mostani magyarországi látogatásának mi a célja?- Nagyon jó a kapcsolat az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház között, és ennek a jó kapcsolatnak a továbbfejlesztését és kiterjesztését szeretném előmozdítani. A jövő hónapban újabb egyházi csoport érkezik Magyarországra az északnyugati iowai egyházkerületből, és azon dolgozunk, hogy a következő időszakban Magyarországról akár három hallgató is ellátogathasson az egyesült államokbeli gyülekezeti ifjúsági táborokba.- Mit tapasztalt Nyíregyházán, ahol két önkéntesük is dolgozik?- Nagyon elégedett vagyok azzal, amit láttam. Nagy területet ölel fel az egyházi szolgálat Nyíregyházán, és meglepetéssel tapasztalom, milyen széles körű szolgálatot végeznek itteni testvéreink. Hitünk szerint kötelességünk meglátogatni és segíteni azokat, akik a társadalom perifériájára szorultak, és örömmel tapasztalom, hogy az egyház ezt a küldetését itt teljes egészében betölti. Leginkább a romák közti szolgálat érdekelt, és úgy látom, hogy a rasszizmust és ennek felszámolását, illetve a megoldás keresését illetően nagyon hasonlóak a problémák az Egyesült Államokban és Magyarországon. Keresztényekként az a küldetésünk és feladatunk, hogy reményt és szeretetet közvetítsünk, továbbítsunk az emberek felé. Jézus is mindig azok felé fordult, akik a legnagyobb szükségben voltak, és úgy látom, hogy az itteni evangélikus egyház is ennek szellemében teljesíti küldetését. * * * Néhány héttel az amerikai nagykövet látogatását követően Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke Steve Nelsont kísérte el Nyíregyházára...- Van összefüggés a két látogatás között?- Közvetlen összefüggés nincs, hacsak az nem, hogy a társadalmipolitikai és egyházi kapcsolatok ápolását egyaránt fontosnak tartjuk. Egyébként Steve Nelson maga kezdeményezte ezt a látogatást.- Milyen perspektívát lát az együttműködésben?- Azt várom, hogy ne egyszerűen csak rokonszenwel nézzék a mi munkánkat - azt már megtapasztaltuk -, de kézzelfogható eredménye is legyen az együttműködésnek. Például a diákok kérdése nyomán szóba jött, hogy ők miként tudják megoldani az afroamerikaiak egyenjogúságának kérdését vagy nagyon sok államban - mint például Iowában, ahol nekünk különösen szoros kapcsolataink vannak - a latinokkal (a hispán populációval) való együttélést. A diákok nagyon helyénvaló kérdésére Nelson úr őszintén elmondta, hogy bár a hatvanas évekhez, Martin Luther King fellépéséhez képest sokat javult a helyzet, álságos lenne azt mondani, hogy azért, mert Obama elnök személyében afroamerikai vezetőjük van, megoldódott volna ez a kérdés. Nagyon sok problémájuk van még mindig.- De mi lehet a segítség? Pénz? Módszertan?- Mindkettő nagyon fontos, ha egy-egy projektre gondolunk. Én azonban a szemléletformálást érzem a legfontosabbnak. Hogy a „kisembertől” kezdve a nagypolitika résztvevőiig mindenki tegyen hozzá ehhez a közös ügyhöz. Kezdődik ott, hogy nem írunk le cigányokra nézve sértő mondatokat, nem teszünk - összekacsintva - gesztusokat olyanoknak, akik a diszkriminációt elfogadhatónak tartják! Mindenki tud tenni valamit, az egyházaknak pedig különösképpen nagy a felelősségük. Az egyházi fenntartású iskolákban például zéró tolerancia van a rasszista, antiszemita, kirekesztő megnyilvánulásokkal szemben. * * * Kristen Wall - nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomával a zsebében - egy évet szánt magyarországi önkéntes munkára. Részt vesz az idősek házi gondozásában, bizonyos napokon a hajléktalan szenvedélybetegekkel kártyázik, majd ételt oszt a népkonyhán, és mosogat, az anyaóvóban focizik a gyerekekkel, segít az angol házit elkészíteni, hogy aztán időre befusson biciklijével a roma szakkollégiumba, ahol a nyelvvizsgára készülő hallgatókkal foglalkozik, s közben folyamatosan részt vesz a gyülekezet életében, jár templomba, énekkari próbára, ünnepi alkalmakon trombitán játszik... és megállás nélkül mosolyog. Maga a megtestesült tolerancia és elfogadás. Augusztus óta megtanult magyarul:- Ha az ember meg akar ismerni vagy érteni egy országot, egy népet, akkor tudnia kell a nyelvét.- Miért voltál vagy miért vagy kíváncsi ránk?- Nagyon érdekesnek találom, hogy itt, Közép-Európában, közel egymáshoz sok kis nép él évszázadok óta, és ebben a hosszú történelemben van, amikor jó a kapcsolat egymással, és van, amikor nem. És nagyon más a kultúra. Ezt érezni, érzékelni lehet, amikor utazunk Szlovákiába vagy Ausztriába, vagy épp Magyarországra. Más karakter, más kultúra. Azért szerettem volna idejönni, mert a diploma megszerzése után, amikor még nem volt munka vagy család, ami akadályozott volna, kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre az önkéntes munka. Fontos nekem ez a kapcsolat: amikor a hit, a közösség és a karitatív-szociális munka összekapcsolódik, abban nagyon jól érzem magam.- Mit tanultál itt?- Hogy nem mindig kell csinálni valamit, hanem türelemmel ki kell várnom, amíg tudok már annyit, hogy segíteni tudjak...- Steve Nelson mire volt kíváncsi a munkátokkal kapcsolatban?- A tapasztalatainkra. Nemcsak ellenőrizni jött, hanem - mivel most az első négy amerikai önkéntes dolgozik Magyarországon - látni akarta, hogy tudunk-e segíteni, van-e értelme a munkánknak. Én úgy látom, hogy igen, sőt többen is elkelnénk itt. ■ H Veszprémi Erzsébet
