Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-04-14 / 15. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. április 14. *■ 13 Kötet egy szepesi evangélikus tudósról Tavaly májusban Bécsben kon­ferenciát rendeztek Johann Ge­­nersich (1761-1823) késmárki lí­ceumi és bécsi teológiai tanár életművéről. A konferencia elő­adásai nemrég kötetben is nap­világot láttak. A Bécsi Magyar Történeti Intézet ki­adványainak sorozatában figyelemre méltó kötet jelent meg: Die Zips - Ei­ne kulturgeschichtliche Region im 19. Jahrhundert - Leben und Werk von Johann Genersich (1761-1823) (A Szepesség - Egy kultúrtörténeti régió a 19. században - Johann Genersich [1761—1823] élete és műve) címmel (szerk. Fazekas István, Karl W. Schwarz, Szabó Csaba, Bécs, 2013, 238 oldal). A 18-19. századi Habsburg-mo­narchia egyik legértékesebb, nyel­vileg sokszínű, kulturálisan fejlett régiójának, a Szepességnek a kul­túrtörténeti jelentőségéről szól ez a munka. Magyar, szlovák, osztrák kutatók példaszerű összefogása és együttműködése segít közel hozni ezt a hajdan nagy hírű, má­ra jórészt feledett tájat. Két konferencia is zajlott Jo­hann Genersich személyéről és koráról 2011-ben és 2012-ben, Késmárkon és Bécsben. Nagy szerepe volt a szervezésben dr. Tankó Attilának, az 1991-ben lét­rehozott, Genersich Antal orvospro­fesszorról elnevezett alapítvány tit­kárának, aki e 16. századtól ismert lő­­csei-késmárki család történetének feltárását, neves személyiségeinek kutatását szívügyének tekinti. A neves családtagok közé számít a 16. századi lőcsei bíró, Melchior Ge­nersich, valamint a 17. század köze­pén élt ötvös és városbíró, David Ge­nersich. A család Késmárkra került, és a 18-19. században ott született az a három testvér, akik mindegyike je­lentős szerepet játszott a Sze­pesség, de mondhatni, az egész ország kulturális életében: Chris­tian Genersich késmárki lelkész, helytörténetíró, Johann Gener­sich történész, pedagógiai író és Sámuel Genersich lőcsei orvos és természettudós. Tankó Attila szervezőmunká­jának köszönhetően az előző években budapesti evangélikus teológusok ismerhették meg a Szepességet, EU-s pályázati tá­mogatással Késmárkon, Lőcsén és Nedecváron magyar, szlovák és lengyel résztvevőkkel nemzetkö­zi konferenciára kerülhetett sor. Az alapítványi titkár fáradozásai nyomán a lőcsei temetőben meg­újult Sámuel Genersich síremlé­ke, és mára Genersich Antalnak, a kolozsvári és budapesti egyetem rektorának késmárki lakóházát emléktábla jelöli. Johann Genersich kétszázöt­ven éve született, személyét még a 18-19. század szellemi életében otthonosan mozgók sem nagyon ismerik. Pedig mennyiségét és minő­ségét tekintve is tekintélyes életmű­vet hagyott hátra. A híres késmárki líceum neves tanáraként vérbeli pe­dagógus volt: igyekezett a korszerű, felvilágosult eszméket a gyakorlati nevelés szolgálatába állítani. Pedagó­giai regényeket és irodalmi szöveg­­gyűjteményeket írt az akkor még újdonságszámba menő nőnevelésről, majd külön a leányok és ifjak neve­léséről. Foglalkozott a hazaszeretet fogalmával, a szepesi szászok nyelvé­vel, és nagy könyvsorozatban foglal­ta össze a Habsburg-monarchia tör­ténetét. Életművével az utókor nem bánt méltányosan: könyvei mára alig férhetők hozzá, több ország könyv­tárainak mélyén mint könyvritkasá­gok rejteznek. Személyének jelentőségét és mű­veit éppen ezért időszerű kiemelni a feledés homályából. A konferenciakötet ezt a feladatot messzemenően szem előtt tartotta. Tudományos nívón, a nemes ismeret­terjesztési hagyományokat is tekin­tetbe véve, mindenki számára érthe­tő stílusban járja körül Johann Gener-PUBLIKATIONEN DEI UNGARISCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG IN WIEN ------------------------ ID. V-------------------------­DIE ZIPS -EINE KULTURGESCHICHTLICHE REGION IM 19. JAHRHUNDERT Leben und Werk von Johann Genersich (1761-1813) Hcraiis^cgcfien von ISTVÁN fKUXAS. KARL W. SCHWARZ I ND CSABA SZABÓ sich korának szellemi életét, magá­nak Genersichnek és kortársainak munkásságát. Az első két referens a Szepesség kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be. Kulcsfontosságú e táj Johann Genersich életművében, aki lokálpat­riótaként emlegeti szülőföldjét Wil­­helmine című versében (1817): „Ich werde Zipsens Pracht und Ruhm verbreiten, / Nur Zipsen, Zipsen soll mein Loblied sein." (A Szepesség dicsőségét és hírét fogom hirdetni, / Az evangélikus teológusok 2008-as szepességi látogatásának szervezői: Arató Lóránt teo­lógus és dr. Tankó Attila alapítványi titkár a késmárki evangélikus templomok előtt Dalom csak e tájat szándékozik di­csérni. [Nyersfordítás - Cz. M.}) Johann Genersich Késmárkon szü­letett 1761-ben, szülőháza a város főterén ma is áll. Tizenkét testvére volt. Mint művelt evangélikus szepe­si szász (cipszer) polgárcsalád ivadé­ka gondos nevelésben részesült. Szü­lővárosa német nyelve mellett meg­ismerkedett Debrecenben a magyar, Gömörben a szlovák nyelvvel. A po­zsonyi líceumban tanult, majd a jénai egyetemen fejezte be tanulmányait. Pályafutását nevelőként kezdte az evangélikus főúri Calisch családnál. 1788-ban került szülővárosa, Kés­márk neves líceumába tanárként, ahol harminchárom évet eltöltve életműve nagy részét megalkotta. Két alkalommal rektora is volt a ne­ves tanintézménynek (1815-1816, 1818-1819). Emberi tulajdonságait egyik volt diákja így jellemezte: „Ba­rátságos, szerény, előzékeny, udvari­as és igen szolgálatkész. A késmárki diákok számára jelentős értéket kép­viselő könyvtára mindig nyitva állt.” Életművét kétévi bécsi teológiai ta­nársággal koronázta. Itt, a császárvá­rosban halt meg 1823-ban. A kötet számba veszi Gener­sich pedagógiai műveit, melyek a német késő jozefinizmus és bie­dermeier stílusában az ifjúság ízlését kívánták formálni. A mű­velt leányok és a tudásra vágyó if­jak tanítására és igényes szórakoz­tatására szánt művekben a kor műveltségi programjának megfe­lelően természeti képeket, törté­neti leírásokat találunk. Johann Genersich a magyaror­szági és közép-európai késő fel­világosodás eredeti szerzője, pe­dagógiai-didaktikai műveivel a korszerű filantropista és újhu­manista irány képviselője. Kés­márki tanárként elsősorban az ak­kori evangélikus iskolák gyakor­latát tekintette alapnak. Nézete szerint a hittanoktatás közép­pontjában az igazi szeretetnek, az elfogadásnak, a toleranciának kell állnia, a tudományok oktatása pe­dig a szépérzéket és az erkölcsi fej­lődést kell, hogy szolgálja. A nőneve­lés célja elsősorban alapvető társadal­mi és háztartási ismeretek elsajátítá­sa. Genersich szerint a tanárnak szabadságot és autonómiát kell biz­tosítani, az egyes tanulókat és cso­portjaikat is tehetségüktől függően differenciáltan kell oktatni. A kötetben Genersich korának szereplőivel és fontos helyszíneivel is megismerkedhetünk. Joseph von Son­nenfels bécsi professzor, a felvilá­gosodott abszolutizmus ideológu­sa, Jakob Glatz szepesi származá­sú bécsi evangélikus lelkész és pedagógiai szakíró egyaránt Ge­nersich korához, társadalmi kör­nyezetéhez tartozott. Ellátogatunk Késmárk mellett a másik fontos szepesi városba, Lőcsére, amelynek evangélikus lí­ceuma ugyancsak a 18-19. század fordulóján indult jelentős fejlő­désnek Martin Liedemann veze­tése alatt. Johann Sámuel Fuchs neves lőcsei tanár, későbbi kés­márki, majd lembergi lelkész Ge­nersichnek nemcsak kortársa, hanem barátja is volt. Genersich tanítványa volt a szláv (szlovák) irodalomtörténet nagy alakja, Pavol JozefSafárik, aki 1810-1814 között tanult a kés­márki líceumban. A kötet függelékében Gener­sich egyes műveinek részleteivel ismerkedhetünk. Ellátogathatunk a Magas-Tátrába, amelynek felfe­dezéséből a három Genersich testvér is kivette a részét. A lőcsei evangélikus műemlék temetőben te­hetünk sétát egyedülálló kulturális ér­tékekkel ismerkedve. Itt találjuk Jo­hann testvérének, Sámuel Genersich­nek felújított síremlékét is. ■ Czenthe Miklós Az ismertetett kötet egy-egy példánya az Evangélikus Hittudományi Egye­tem könyvtárában és az Evangélikus Országos Könyvtárban megtalálha­tó. A konferencia programja megte­kinthető a href.hU/x/jn67 honlapon. AZ MEE PÜSPÖKI TANÁCSÁNAK KÖZLEMÉNYE Az evangélikusok teljes körű tájékoztatással segítik a hitoktatásról döntő szülőket 2013 szeptemberétől indul az állami általános iskolákban a kötelezően választható hit- és erkölcstan-, valamint az erkölcstanoktatás, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) számára is kiemelt feladat. Szakértőink segítségével - a köznevelési törvény által létrehozott új hely­zet kihívásaihoz is igazodva - gondoltuk át hitoktatásunk eddigi formáit, s megújult tantervekkel és tankönyvekkel készülünk az előttünk álló felada­tokra. Célunk az, hogy az etikai témákat és a diákok életkérdéseit körbe­járva ismerjük meg Jézus életét és tanítását, értékeljük az emberi kapcso­latokat, fedezzük fel közösségeink és a környezet jelentőségét, valamint se­gítsünk keresztény értékrendre épülő önismeretet fejleszteni a diákokban. A szülők és a gyermekek tájékoztatásához létrehoztunk egy honlapot, a hitoktatas.lutheran.hu oldalt, ahol megtalálható három rövid videokli­­pünk is az evangélikus hitoktatás életképeiről. Itt olvashatók továbbá tan­terveink, módszertani és nevelési elveink, valamint a hitoktatással kap­csolatban leggyakrabban felmerülő kérdések és azokra adott válaszaink. Egyházunk lelkészei és hitoktatói az iskolai fórumokon ismertették a leg­fontosabb tudnivalókat, most azonban a szülőknek kell dönteniük arról, hogy gyermekük erkölcstant vagy felekezeti hit- és erkölcstant tanuljon. Reméljük, mindenkinek sikerül e komoly kérdésben felelős döntést hoznia. Budapest, 2013. április 7. ■ Gáncs Péter, Fabiny Tamás, Szemerei János püspökök HIRDETÉS A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának pályázati felhívása A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Gyűjteményi Tanácsa pá­lyázatot ír ki a gyülekezeti gyűjtemények - könyvek/könyvtárak, levél­tári és iratanyag - részére. A pályázat célja a gyülekezeti gyűjtemények működésének, rendezésének és állagmegóvásának elősegítése. Pályázati tudnivalók 1. A pályázók köre: evangélikus egy­házközségek, amelyek nem rendel­keznek az országos gyűjteményi ke­retből támogatott szakgyűjteménnyel. 2. Pályázni csak hiánytalanul kitöltött űrlapon lehet, amely a gyt.lutheran.hu/palyazat címen letölthető, illetve a Gyűjteményi Tanács elnökétől igényelhető telefo­non (20/430-5980) vagy e-mailben (gyujtemenyi-tanacs@lutheran.hu). 3. A pályázat postára adásának határideje: 2013. április 25. Határ­időn túl érkezett pályázatokat nem fogadhatunk el. A kitöltött űrlapot a gördüléke­nyebb adminisztráció érdekében a Gyűjteményi Tanács elnökének cí­mére kérjük visszaküldeni: Kovács Eleonóra, 8000 Székes­­fehérvár, Koronázó tér 1. 4. A benyújtott pályázatok elbí­rálásáról a nyertes pályázókat 2013. május ís-ig értesítjük. 5. A pályázat megvalósításának ideje: 2013. május 15. - december 15. 6. Ha a gyülekezet több témára is pályázik, minden egyes témához (pályázati alponthoz) külön űrla­pot kell kitöltenie. 7. A megpályázott összeghez önrészt kell biztosítani (mértékét lásd a pályázati témáknál). 8. Nem pályázhatnak azok a gyü­lekezetek, amelyek 2008-2012-ben nem küldték vissza az országos gyűj­teményi felmérés kérdőíveit, vagy nem számoltak el korábbi pályáza­tukkal. 9. Minden pályázó a pályázás té­nyét, témáját tudassa egyházme­gyéjének gyűjteményi előadójával. 10. Elszámolás: az elnyert összeg­ről és az elvégzett munkáról 2013. december 20-ig kell elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell:- az elvégzett munkákkal kapcso­latos beszámolót és a gyülekezet ne­vére kiállított számlák másolatát;- a könyvekről és/vagy az irat­anyagról készült jegyzékek máso­latát, illetve a számítógépes táblá­zatot a pályázatban előírtak szerint;- a beszerzett eszközökkel, tár­gyakkal kapcsolatos, a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát. Ha a pályázó a kapott összeggel nem számol el, a teljes összeget vissza kell utalnia az MEE számlájá­ra, és a következő három évben nem pályázhat. Pályázati témák 1. Rendezés és feldolgozás Helybeli szakemberek, gyűjtemé­nyi előadók vagy az országos gyűj­teményeken keresztül kért szakem­ber által elvégzett munka díjára le­het pályázni. 1.1. A gyülekezet könyveiről leltár készítése: a könyvek bepecsételése, leltári számmal való ellátása, leltár­könyvbe való beírása és jegyzék ké­szítése OpenOffice Calc vagy Mic­rosoft Excel táblázatban.- Pályázni lehet 200 könyvnél nagyobb mennyiség feldolgozásá­hoz szükséges munkadíjra: megbí­zási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre.- A megpályázható összeg max. bruttó 150 000 Ft + 25% önrész. 1.2. A gyülekezet levéltári és/vagy iratanyagának rendezése: az iratok rendezése, jegyzetelése (a cso­­mók/dossziék/kötetek sorszámmal való ellátása); csomagolás (dosszié­ba, köpperszalaggal átkötés, nyi­tott polcon tárolás esetén dobozo­lás); levéltári jegyzék készítése szö­vegszerkesztővel az irategységek számsorrendjében (a fontosabb ira­tokról darabszintű jegyzék).- Pályázni lehet munkadíjra: megbízási díjra és annak járuléka­ira vagy számlás kifizetésre.- A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész. 2. Állagmegóvás 2.1. A gyülekezet könyveinek és/vagy levéltári/iratanyagának és/vagy műtárgyainak biztonsá­gos megőrzését segítő eszközök be­szerzése, beruházás (pl. riasztó, zár, zárható szekrény, levéltári és könyvdobozok, térítők tárolására alkalmas henger). A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész. Az eszközbeszerzés pályázati té­mához árajánlat csatolását is kérjük! 2.2. A gyülekezet muzeális érté­kű könyveinek restaurálása. A pá­lyázathoz mellékelni kell a szakres­taurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Or­szágos Könyvtár segít. A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész.

Next

/
Thumbnails
Contents