Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-04-14 / 15. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. április 14. *■ 13 Kötet egy szepesi evangélikus tudósról Tavaly májusban Bécsben konferenciát rendeztek Johann Genersich (1761-1823) késmárki líceumi és bécsi teológiai tanár életművéről. A konferencia előadásai nemrég kötetben is napvilágot láttak. A Bécsi Magyar Történeti Intézet kiadványainak sorozatában figyelemre méltó kötet jelent meg: Die Zips - Eine kulturgeschichtliche Region im 19. Jahrhundert - Leben und Werk von Johann Genersich (1761-1823) (A Szepesség - Egy kultúrtörténeti régió a 19. században - Johann Genersich [1761—1823] élete és műve) címmel (szerk. Fazekas István, Karl W. Schwarz, Szabó Csaba, Bécs, 2013, 238 oldal). A 18-19. századi Habsburg-monarchia egyik legértékesebb, nyelvileg sokszínű, kulturálisan fejlett régiójának, a Szepességnek a kultúrtörténeti jelentőségéről szól ez a munka. Magyar, szlovák, osztrák kutatók példaszerű összefogása és együttműködése segít közel hozni ezt a hajdan nagy hírű, mára jórészt feledett tájat. Két konferencia is zajlott Johann Genersich személyéről és koráról 2011-ben és 2012-ben, Késmárkon és Bécsben. Nagy szerepe volt a szervezésben dr. Tankó Attilának, az 1991-ben létrehozott, Genersich Antal orvosprofesszorról elnevezett alapítvány titkárának, aki e 16. századtól ismert lőcsei-késmárki család történetének feltárását, neves személyiségeinek kutatását szívügyének tekinti. A neves családtagok közé számít a 16. századi lőcsei bíró, Melchior Genersich, valamint a 17. század közepén élt ötvös és városbíró, David Genersich. A család Késmárkra került, és a 18-19. században ott született az a három testvér, akik mindegyike jelentős szerepet játszott a Szepesség, de mondhatni, az egész ország kulturális életében: Christian Genersich késmárki lelkész, helytörténetíró, Johann Genersich történész, pedagógiai író és Sámuel Genersich lőcsei orvos és természettudós. Tankó Attila szervezőmunkájának köszönhetően az előző években budapesti evangélikus teológusok ismerhették meg a Szepességet, EU-s pályázati támogatással Késmárkon, Lőcsén és Nedecváron magyar, szlovák és lengyel résztvevőkkel nemzetközi konferenciára kerülhetett sor. Az alapítványi titkár fáradozásai nyomán a lőcsei temetőben megújult Sámuel Genersich síremléke, és mára Genersich Antalnak, a kolozsvári és budapesti egyetem rektorának késmárki lakóházát emléktábla jelöli. Johann Genersich kétszázötven éve született, személyét még a 18-19. század szellemi életében otthonosan mozgók sem nagyon ismerik. Pedig mennyiségét és minőségét tekintve is tekintélyes életművet hagyott hátra. A híres késmárki líceum neves tanáraként vérbeli pedagógus volt: igyekezett a korszerű, felvilágosult eszméket a gyakorlati nevelés szolgálatába állítani. Pedagógiai regényeket és irodalmi szöveggyűjteményeket írt az akkor még újdonságszámba menő nőnevelésről, majd külön a leányok és ifjak neveléséről. Foglalkozott a hazaszeretet fogalmával, a szepesi szászok nyelvével, és nagy könyvsorozatban foglalta össze a Habsburg-monarchia történetét. Életművével az utókor nem bánt méltányosan: könyvei mára alig férhetők hozzá, több ország könyvtárainak mélyén mint könyvritkaságok rejteznek. Személyének jelentőségét és műveit éppen ezért időszerű kiemelni a feledés homályából. A konferenciakötet ezt a feladatot messzemenően szem előtt tartotta. Tudományos nívón, a nemes ismeretterjesztési hagyományokat is tekintetbe véve, mindenki számára érthető stílusban járja körül Johann Gener-PUBLIKATIONEN DEI UNGARISCHEN GESCHICHTSFORSCHUNG IN WIEN ------------------------ ID. V-------------------------DIE ZIPS -EINE KULTURGESCHICHTLICHE REGION IM 19. JAHRHUNDERT Leben und Werk von Johann Genersich (1761-1813) Hcraiis^cgcfien von ISTVÁN fKUXAS. KARL W. SCHWARZ I ND CSABA SZABÓ sich korának szellemi életét, magának Genersichnek és kortársainak munkásságát. Az első két referens a Szepesség kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be. Kulcsfontosságú e táj Johann Genersich életművében, aki lokálpatriótaként emlegeti szülőföldjét Wilhelmine című versében (1817): „Ich werde Zipsens Pracht und Ruhm verbreiten, / Nur Zipsen, Zipsen soll mein Loblied sein." (A Szepesség dicsőségét és hírét fogom hirdetni, / Az evangélikus teológusok 2008-as szepességi látogatásának szervezői: Arató Lóránt teológus és dr. Tankó Attila alapítványi titkár a késmárki evangélikus templomok előtt Dalom csak e tájat szándékozik dicsérni. [Nyersfordítás - Cz. M.}) Johann Genersich Késmárkon született 1761-ben, szülőháza a város főterén ma is áll. Tizenkét testvére volt. Mint művelt evangélikus szepesi szász (cipszer) polgárcsalád ivadéka gondos nevelésben részesült. Szülővárosa német nyelve mellett megismerkedett Debrecenben a magyar, Gömörben a szlovák nyelvvel. A pozsonyi líceumban tanult, majd a jénai egyetemen fejezte be tanulmányait. Pályafutását nevelőként kezdte az evangélikus főúri Calisch családnál. 1788-ban került szülővárosa, Késmárk neves líceumába tanárként, ahol harminchárom évet eltöltve életműve nagy részét megalkotta. Két alkalommal rektora is volt a neves tanintézménynek (1815-1816, 1818-1819). Emberi tulajdonságait egyik volt diákja így jellemezte: „Barátságos, szerény, előzékeny, udvarias és igen szolgálatkész. A késmárki diákok számára jelentős értéket képviselő könyvtára mindig nyitva állt.” Életművét kétévi bécsi teológiai tanársággal koronázta. Itt, a császárvárosban halt meg 1823-ban. A kötet számba veszi Genersich pedagógiai műveit, melyek a német késő jozefinizmus és biedermeier stílusában az ifjúság ízlését kívánták formálni. A művelt leányok és a tudásra vágyó ifjak tanítására és igényes szórakoztatására szánt művekben a kor műveltségi programjának megfelelően természeti képeket, történeti leírásokat találunk. Johann Genersich a magyarországi és közép-európai késő felvilágosodás eredeti szerzője, pedagógiai-didaktikai műveivel a korszerű filantropista és újhumanista irány képviselője. Késmárki tanárként elsősorban az akkori evangélikus iskolák gyakorlatát tekintette alapnak. Nézete szerint a hittanoktatás középpontjában az igazi szeretetnek, az elfogadásnak, a toleranciának kell állnia, a tudományok oktatása pedig a szépérzéket és az erkölcsi fejlődést kell, hogy szolgálja. A nőnevelés célja elsősorban alapvető társadalmi és háztartási ismeretek elsajátítása. Genersich szerint a tanárnak szabadságot és autonómiát kell biztosítani, az egyes tanulókat és csoportjaikat is tehetségüktől függően differenciáltan kell oktatni. A kötetben Genersich korának szereplőivel és fontos helyszíneivel is megismerkedhetünk. Joseph von Sonnenfels bécsi professzor, a felvilágosodott abszolutizmus ideológusa, Jakob Glatz szepesi származású bécsi evangélikus lelkész és pedagógiai szakíró egyaránt Genersich korához, társadalmi környezetéhez tartozott. Ellátogatunk Késmárk mellett a másik fontos szepesi városba, Lőcsére, amelynek evangélikus líceuma ugyancsak a 18-19. század fordulóján indult jelentős fejlődésnek Martin Liedemann vezetése alatt. Johann Sámuel Fuchs neves lőcsei tanár, későbbi késmárki, majd lembergi lelkész Genersichnek nemcsak kortársa, hanem barátja is volt. Genersich tanítványa volt a szláv (szlovák) irodalomtörténet nagy alakja, Pavol JozefSafárik, aki 1810-1814 között tanult a késmárki líceumban. A kötet függelékében Genersich egyes műveinek részleteivel ismerkedhetünk. Ellátogathatunk a Magas-Tátrába, amelynek felfedezéséből a három Genersich testvér is kivette a részét. A lőcsei evangélikus műemlék temetőben tehetünk sétát egyedülálló kulturális értékekkel ismerkedve. Itt találjuk Johann testvérének, Sámuel Genersichnek felújított síremlékét is. ■ Czenthe Miklós Az ismertetett kötet egy-egy példánya az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárában és az Evangélikus Országos Könyvtárban megtalálható. A konferencia programja megtekinthető a href.hU/x/jn67 honlapon. AZ MEE PÜSPÖKI TANÁCSÁNAK KÖZLEMÉNYE Az evangélikusok teljes körű tájékoztatással segítik a hitoktatásról döntő szülőket 2013 szeptemberétől indul az állami általános iskolákban a kötelezően választható hit- és erkölcstan-, valamint az erkölcstanoktatás, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) számára is kiemelt feladat. Szakértőink segítségével - a köznevelési törvény által létrehozott új helyzet kihívásaihoz is igazodva - gondoltuk át hitoktatásunk eddigi formáit, s megújult tantervekkel és tankönyvekkel készülünk az előttünk álló feladatokra. Célunk az, hogy az etikai témákat és a diákok életkérdéseit körbejárva ismerjük meg Jézus életét és tanítását, értékeljük az emberi kapcsolatokat, fedezzük fel közösségeink és a környezet jelentőségét, valamint segítsünk keresztény értékrendre épülő önismeretet fejleszteni a diákokban. A szülők és a gyermekek tájékoztatásához létrehoztunk egy honlapot, a hitoktatas.lutheran.hu oldalt, ahol megtalálható három rövid videoklipünk is az evangélikus hitoktatás életképeiről. Itt olvashatók továbbá tanterveink, módszertani és nevelési elveink, valamint a hitoktatással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések és azokra adott válaszaink. Egyházunk lelkészei és hitoktatói az iskolai fórumokon ismertették a legfontosabb tudnivalókat, most azonban a szülőknek kell dönteniük arról, hogy gyermekük erkölcstant vagy felekezeti hit- és erkölcstant tanuljon. Reméljük, mindenkinek sikerül e komoly kérdésben felelős döntést hoznia. Budapest, 2013. április 7. ■ Gáncs Péter, Fabiny Tamás, Szemerei János püspökök HIRDETÉS A Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának pályázati felhívása A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Gyűjteményi Tanácsa pályázatot ír ki a gyülekezeti gyűjtemények - könyvek/könyvtárak, levéltári és iratanyag - részére. A pályázat célja a gyülekezeti gyűjtemények működésének, rendezésének és állagmegóvásának elősegítése. Pályázati tudnivalók 1. A pályázók köre: evangélikus egyházközségek, amelyek nem rendelkeznek az országos gyűjteményi keretből támogatott szakgyűjteménnyel. 2. Pályázni csak hiánytalanul kitöltött űrlapon lehet, amely a gyt.lutheran.hu/palyazat címen letölthető, illetve a Gyűjteményi Tanács elnökétől igényelhető telefonon (20/430-5980) vagy e-mailben (gyujtemenyi-tanacs@lutheran.hu). 3. A pályázat postára adásának határideje: 2013. április 25. Határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadhatunk el. A kitöltött űrlapot a gördülékenyebb adminisztráció érdekében a Gyűjteményi Tanács elnökének címére kérjük visszaküldeni: Kovács Eleonóra, 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1. 4. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a nyertes pályázókat 2013. május ís-ig értesítjük. 5. A pályázat megvalósításának ideje: 2013. május 15. - december 15. 6. Ha a gyülekezet több témára is pályázik, minden egyes témához (pályázati alponthoz) külön űrlapot kell kitöltenie. 7. A megpályázott összeghez önrészt kell biztosítani (mértékét lásd a pályázati témáknál). 8. Nem pályázhatnak azok a gyülekezetek, amelyek 2008-2012-ben nem küldték vissza az országos gyűjteményi felmérés kérdőíveit, vagy nem számoltak el korábbi pályázatukkal. 9. Minden pályázó a pályázás tényét, témáját tudassa egyházmegyéjének gyűjteményi előadójával. 10. Elszámolás: az elnyert összegről és az elvégzett munkáról 2013. december 20-ig kell elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell:- az elvégzett munkákkal kapcsolatos beszámolót és a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát;- a könyvekről és/vagy az iratanyagról készült jegyzékek másolatát, illetve a számítógépes táblázatot a pályázatban előírtak szerint;- a beszerzett eszközökkel, tárgyakkal kapcsolatos, a gyülekezet nevére kiállított számlák másolatát. Ha a pályázó a kapott összeggel nem számol el, a teljes összeget vissza kell utalnia az MEE számlájára, és a következő három évben nem pályázhat. Pályázati témák 1. Rendezés és feldolgozás Helybeli szakemberek, gyűjteményi előadók vagy az országos gyűjteményeken keresztül kért szakember által elvégzett munka díjára lehet pályázni. 1.1. A gyülekezet könyveiről leltár készítése: a könyvek bepecsételése, leltári számmal való ellátása, leltárkönyvbe való beírása és jegyzék készítése OpenOffice Calc vagy Microsoft Excel táblázatban.- Pályázni lehet 200 könyvnél nagyobb mennyiség feldolgozásához szükséges munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre.- A megpályázható összeg max. bruttó 150 000 Ft + 25% önrész. 1.2. A gyülekezet levéltári és/vagy iratanyagának rendezése: az iratok rendezése, jegyzetelése (a csomók/dossziék/kötetek sorszámmal való ellátása); csomagolás (dossziéba, köpperszalaggal átkötés, nyitott polcon tárolás esetén dobozolás); levéltári jegyzék készítése szövegszerkesztővel az irategységek számsorrendjében (a fontosabb iratokról darabszintű jegyzék).- Pályázni lehet munkadíjra: megbízási díjra és annak járulékaira vagy számlás kifizetésre.- A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész. 2. Állagmegóvás 2.1. A gyülekezet könyveinek és/vagy levéltári/iratanyagának és/vagy műtárgyainak biztonságos megőrzését segítő eszközök beszerzése, beruházás (pl. riasztó, zár, zárható szekrény, levéltári és könyvdobozok, térítők tárolására alkalmas henger). A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész. Az eszközbeszerzés pályázati témához árajánlat csatolását is kérjük! 2.2. A gyülekezet muzeális értékű könyveinek restaurálása. A pályázathoz mellékelni kell a szakrestaurátori árajánlatot, amelynek beszerzésében az Evangélikus Országos Könyvtár segít. A megpályázható összeg max. bruttó 200 000 Ft + 25% önrész.
