Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-04-07 / 14. szám

evangélikus hetilap ♦ www.evangelikuselet.hu 78. évfolyam, 14. szám ■ 2013. április 7. ■ Húsvét ünnepe után 1. vasárnap Ára: 275 Ft „Hogyan fog a kisebbségbe szorult kereszténység a világ sorsára vagy - legyünk szerényebbek - Európa jövőjére hatni? Vajon az új pápa hogyan fog viszonyulni ehhez a leginkább elvilágiasodott kontinenshez?” „Ökumenikus gondolatok” a pápaválasztás apropóján W- 5. oldal „Autizmus spektrumzavarral született. Mint Andersen, Mozart, Beethoven, Einstein, Newton. Mint az Esőember című film Raymondja. Egy kis esőmanó.” Százból egy W- 6. oldal „Ilyen még nem volt! Nagypéntek hajnalára hófehér paplan takarta a várost. A tavaszi virágok rémülten forgatták fejüket a hótakaró fölött. A reggeli sétán csak a kutyák viháncoltak feneketlen nagy örömmel, s játékosan bele-beleharaptak a hóba.” A hólapát w- 7. oldal Húsvétok - munkaruhában ► 2. oldal ...és híjával találtattunk ^ 3. oldal Nagyheti Parsifal 9. oldal Száz éve született Lotz János 10. oldal Hajnali irigység W 11. oldal Itt a tavasz, hol a tavasz? !► 12. oldal Rés nyílott vasbörtönünkön /Már csak emlék a tegnapelőtt. Dr. Sramó András felvétele SEMPER REFORMANDA „Várja lelkem (Zsolt 130,5), ami annyit jelent: lelkem várakozó, kitartóan bizakodó magatartásommá lett. Mintha csak azt mondaná a zsoltá­­ros: egész lelkem léte és élete nem egyéb, mint csupa várakozás, só­várgás az Istenre. Ez latinra így for­dítható: Sustinui dominum, sustent-rix (seu expectatrix)fuit anima mea (várom az Urat, lelkem csupa vára­kozás lett) - ezzel fejezhető ki erős és állandó várakozása, amikor a lélek nem érez egyebet, mint hogy vár, s készenlétben áll. Ahogyan ezt a zsol­tárban olvassuk: »Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kíván­kozik a lelkem hozzád, Istenem!« (Zsolt 42,2); ugyanúgy érthető itt is. Sóvárogva kívánta lelkem az Urat, úgyhogy maga is várakozássá lett, éle­tem ezentúl nem egyéb bizakodásnál, reménykedésnél, kitartó várakozás­nál. És bízom ígéretében. Azaz igé­jére, ígéretére és szavára hagyatkoz­tam. Ez hát az új, belső ember lénye­ge: az állandóan magában hordozott Istenre való hagyatkozás, reménység, bizalom és Isten iránti hit. Ezért Is­ten nem is hagyja el őt, hiszen kegyel­mét és segítségét ígérte mindazok­nak, akik benne »bíznak«, rá hagyat­koznak. S ez az ige és »ígéret« az új ember alapja, megélhetése; aki nem­csak kenyérből él, hanem Isten ezen igéjéből (Mt 4,4).” M Luther Márton: A hatodik bűnbánati zsoltár (Zsolt 130) (Weltler Ödön fordítása) Kevesebben vallották vallásosnak magukat Közzétették a 2011. évi népszámlálás adatait ► Magyarország lakosságának létszáma 9 937 628 volt a 2011. október í-jei népszámláláskor, ez 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február í-jén, az előző összeíráskor volt - mondta a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese múlt csü­törtökön az összeírás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoz­tatón. Tíz év alatt xo százalékról 27 százalékra nőtt a vallási kérdés­re nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egy­házra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 871881 személy vallotta magát katolikusnak (ebből 3 691347 római, 179176 görögka­tolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1153 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények száma 13 710, az izraelitáké pedig 10 965 a 2011-es adatok szerint. A társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egy­­harmaddal csökkentette, noha az or­szág uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélek­­szám csökkenéséhez - mutatott rá Németh Zsolt. A KSH elnökhelyette­se emlékeztetett arra: 1981-től csök­ken az ország népessége, a 2011-es lé­­lekszám pedig alatta marad az 1960- asnak. Mindössze Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosságszám az utóbbi tíz évben, ami egyértelműen a belső migráció következménye. Ugyanebből az ok­ból azonban Békés megyében - ahol a legdrasztikusabb a fogyás - 9 szá­zalékkal kevesebben éltek ebben az időszakban. A népességben az időskorúak ará­nya 32,4-ről 37,8 százalékra növeke­dett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5 százalékra csökkent. A KSH elnökhelyettese közölte: a foglalkoztatottak aránya a 2001-es 36,2-ről 39,7 százalékra, míg a mun­kanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 4,1-ről 5,7 százalékra nőtt. A tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, azaz 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsor­ban. A jelentős emelkedés okaként Németh Zsolt azt említette, hogy meg­engedték kettős identitás megjelölését. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel kö­zös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak „nagymér­tékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen” - fogalmazott. A második legnépesebb nemzetisé­get a németek jelentik 185 696-os, a harmadikat pedig a románok 35 641- es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a leg­nagyobb az oroszok aránya, ők 13 337- en vannak, ami 242 százaléka a tíz év­vel ezelőtti adatnak, kínaiak pedig 6770-én élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek. M Forrás: MTI Az MKPK Titkárságának közleménye a 2011. évi népszámlálás végleges adatai kapcsán A vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján a ma­gukat a katolikus egyházhoz tartozónak vallók száma csökkent. Ezzel pár­huzamosan igen nagy mértékben nőtt azok száma, akik erre a kérdésre nem válaszoltak. Amint azt már a népszámláláskor is szóvá tettük, erre a kér­désre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a vá­laszt, ha valaki „katolikus”-nak vallotta magát, és ebben az értelemben tá­jékoztatták a számlálóbiztosokat is. Ugyanakkor a kérdésfelvetés is eltért a korábbi népszámlálásokétól, így az eredmények nem alkalmasak az össze­vetésre. Mindezek alapján a nyilvánosságra hozott adatokat a vallási ho­vatartozásra vonatkozóan nem tudjuk mérvadónak tekinteni. Budapest, 2013. március 28. W A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága A Magyarországi Baptista Egyház közleménye A népszámlálás adatai alapján néhány százalékkal nőtt a baptisták létszá­ma az elmúlt évtizedben, miközben az egész társadalomban sajnos jelen­tősen csökkent az egyházi kötődés. A baptisták továbbra is arra töreksze­nek, hogy hiteles élettel gyorsan segítsenek, és közösségeket építsenek. 2013. március 28. M A Magyarországi Baptista Egyház elnöksége Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök népszámlálással kapcsolatos gondolatai Égtájoló rovatunkban a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents