Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-03-24 / 12. szám

6 -m 2oiß; március 24. kereszt.utak F,varjgé|iktjs Élet Petőfi-nap Aszódon ^ Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziumában március 14-én nemcsak nemzeti ünnepünkről, hanem az intézmény névadójáról is megemlékeztek. Az iskola mai növendékei számára minden évben ezen a napon nyílik lehetőség arra, hogy közelebb kerüljenek a nemzeti múlt örökségéhez. A Petőfi-nap a 10. évfolyam ünnepi megemlékezésével kezdődött. A mű­sor után az ebédlőben kialakított Pilvax kávéházban mindenki elfo­gyaszthatta kedvenc édességét, majd útnak indult, hogy feltáruljon előtte a történelem... Fabiny Tamás püspököt diákújságírók is faggatták A 8. évfolyam tanulói a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban tettek látoga­tást, a 7. osztályosok pedig az aszó­di evangélikus templomot csodálhat­ták meg a gyülekezet gimnazistáinak idegenvezetésével. A Podmaniczky-kastélyt a 9. évfo­lyam diákjai a rendezvény díszvendé­gével, dr. Fabiny Tamás püspökkel te­kinthették meg, aki a gimnázium dísztermében tartott előadásában arról beszélt, milyen fontos szerep ju­tott az 1848-as eseményekben az egyháznak. A végzős diákok számára Turek Miklós színművész szólaltatta meg Petőfi verseit. Az egyórás előadáson a Magyar Rádió tudósítója is jelen volt: a Napközben című műsor más­napi, ünnepi adásában hangzott el az az összeállítás, amelyben aszódi di­ákok mondták el, miért érzik aktuá­lisnak Petőfi költészetét. A szervezők a legkisebbek számá­ra játékos feladatokkal készültek: az 5-6. évfolyam tanulói kézműves­foglalkozáson vettek részt, sőt a költőmesterséget is kipróbálhatták. Ezeket a programokat a 11. évfolyam tanulói irányították, míg a 10. évfo­lyamosok a nagygimnazisták vetél­kedőinek lebonyolításában segédkez­tek: iskolatársaik Orlai Petries Soma történelmi témájú festményeit kel­tették életre, Petőfi-versek anag­rammáit fejtették meg, vagy éppen memóriájukat tesztelték. A hagyományoknak megfelelően a Petőfi-nap programjai túlmutattak a 19. század művészetének és történel­mének megidézésén. A gyülekezeti teremben Petruska András koncert­jén tapsolhattak, a fizikateremben Bá­rány i Norbert diaporáma-vetítésén a Galga mente élővilágát ismerhették meg a fiatalok. Homoki Gábor szer­vezésének köszönhetően közönség­­találkozón vettek részt mindazok, akik nemrég tekintették meg a Víg­színház Rómeó és Júlia című előadá­sát: a színház fiatal művészei, Bata Éva és Józan László a színészmester­ség műhelytitkaiba engedtek bepillan­tást az érdeklődők számára. A házi történelemverseny résztve­vői mellett idén a tanárok is ismeret­­terjesztő előadásokkal készültek: dr. Batár Levente a nők és a férfiak be­szédéről, dr. Péterfi Gábor a népi írók mozgalmáról értekezett. Fekete Bá­lint zenei bejátszásokkal kísért elő­adásában bizonyította, hogy Petőfi költészete közvetlenül hat a kortárs könnyűzenére és a slam poetryre. Dr. RonczBéla igazgató pedig úti beszá­molójában Erdély tájait jelenítette meg, közöttük azokat a helyszíneket, amelyeken Petőfi is járt. A Petőfi-nap kora délután a ren­dezvény versenyprogramjainak ered­ményhirdetésével zárult. Bár a száz­hatvanöt évvel ezelőtti eseményeket idéző zord időjárás sokakat elkedvet­lenített, a kulturális élményeknek köszönhetően a feltöltődés talán ki­tart jövő márciusig. ■ Zeman Csaba Nemzeti ünnep - határtalanul ► „A százhatvanötödik tavasz köszönt ránk azóta, százhatvanötödször esküszünk! Hányszor esküdtünk rabságban százhatvanöt év alatt? Azt is nehezen tudnánk összeszámolni, hányféleképpen ünnepeltük már­cius 15-ét. És kik is voltak a drága hősök, a márciusi ifjak, a márciusi politikusok? A szerepeket kérjük vagy kapjuk. Elvállaljuk vagy vissza­adjuk. Jól vagy rosszul eljátsszuk. Az utókor ítéli meg tetteinket” - vissz­hangozta a súlyos megállapításokat és kérdéseket a nyíregyházi evan­gélikus Nagytemplom az idei március 15-i megemlékezésen a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum diákjainak ünnepi műsorában. Majd gyönyörűségesen áradt a dallam: „...nem értheted, amíg nem él­tél nehéz éveket, / történjék bármi, míg élünk, s meghalunk, /mi egy vérből valók vagyunk!” A kárpátaljai szórványmagyarság jeles iskolá­jának tanulói a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium meghívásának tettek eleget az ünnepi hétvégén, kézenfekvő módon ők hozták hát a műsort is az idei iskolai ünnepségre. Dorgai Zsófia, a szereplők egyike a 3/b-be, humán tagozatra jár a técsői líceumban, szabadidejében zongorá­zik, iskolai szakkörökbe jár, és tagja mind a líceum, mind pedig a gyüle­kezet kórusának. De ha a bemutat­kozáskor nem mondta volna el ma­gáról mindezt, már akkor kitalálhat­tuk, amikor az oltár előtt láttuk ma­gabiztos fellépését. A csütörtökön, a rendkívüli hidegben a főtéri Kossuth­­szobornál tartott koszorúzás után a szereplésről kérdeztük.- Nagyon jó érzés volt magyar test­véreinkkel közösen ünnepelni, mert számunkra pont olyan ünnep márci­us 15-e, mint azoknak, akik Magyaror­szág területén élnek - válaszolja.- Érzett valami bizsergést műsor közben ? Kaptak más jelentést a sza­vak most, mint az otthoni próbákon?- Igen - jelenti ki határozottan és azonnal. - Minél idősebb vagyok, an­nál komolyabban tudom értékelni a nemzeti ünnep jelentőségét. Kárpátal­ján egyébként egyre nehezebb magyar­szik, tehát fogyatkozunk. Miközben másik nagy gondunkkal is meg kell küzdenünk: az asszimilációval! A sok-sok vegyes házasságra utal, és kíváncsian fürkészi, feltűnt-e a templomban, hogy akcentussal beszé­lő fiatalok is szerepeltek a műsorban.- Ha valakinek ez bántotta volna a fülét, elmondom, milyen nagy öröm nekünk minden ilyen gyermek, hisz neki magyar identitást adhatunk az iskolai évek alatt. Ha pedig törté­nelmi összefüggésben vizsgáljuk, jó, ha tudjuk, hogy 1848-49-ben renge­teg ruszin harcolt Kárpátalján a for­radalom céljaiért. A técsői líceum számára nagyon értékes az a testvériskolai kapcsolat, melyet a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziummal ápol­nak. Más módja nem is lenne, hogy anyaországi látogatásra hozzák nö­vendékeiket - utal ismét az anyagi nehézségekre Takács Tamás. Mindennek tudatában vannak a nyíregyházi intézményben is, ahol Mindez szerény ajándék ahhoz ké­pest, hogy most tizennyolc számító­gépet vitt az ünnep előtt Kárpátaljá­ra indult 8/7. osztály. Meglepő módon nem is Técsőre, mert Huszton, az ál­talános iskolában még nagyobb szük­ség van azokra az informatikai eszkö­zökre, amelyek Nyíregyházán a hosszan elhúzódó, európai uniós tá­mogatással megvalósult TlOP-pá­­lyázatnak köszönhetően feleslegessé váltak. A nyíregyházi diákok egyéb­ként a técsői városi megemlékezés ak­tív közreműködői voltak a nemzeti ünnep alkalmából, míg a 11. évfolyam két osztálya Székelykeresztúron, az unitárius gimnázium ünnepi istentisz­teletén szolgált műsorral. A Nyíregyházi Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium határon túli kapcsolatai új lendületet kaptak azzal, hogy az intézmény a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul pályáza­tán több mint egymillió formtot nyert. A pályázati projekt felelősétől, So­moskői Dénestől további részleteket tu­dunk meg:- A pályázat révén tőlünk is többen utazhatnak idén, és hozzánk is több határon túli diák érkezhet. Az alkal­makat a nemzeti ünnepekhez igazítot­tuk, így október 6-án, az aradi vérta­núk napján a székelykeresztúri diákok adták nálunk a városi megemlékezés ünnepi műsorát. A mi diákjaink kö­zül akkor is utazott egy csoport Técső­re. Akkor azt a projektfeladatot kap­ták, hogy az ottani temetőben ápol­ják a líceum egykori tanárainak, a gyü­lekezet hajdani lelkészeinek sírjait. A Határtalanul pályázat anyagi tá­mogatását óriási segítségnek érzik, a pénzből az utazás és a szállás költ­ségeit fedezhetik. így vált lehetővé, nak lenni. Érettségire készülve szem­besülök az állam elvárásaival, hogy uk­rán nyelven kell vizsgáznom. Szeren­csére nagyszerű tanáraink vannak, akik segítenek abban, hogy a magyar nyelv és kultúra megtartása mellett az ukrán nyelvvel is elboldoguljunk. Zsófia beavat élete első nagy di­lemmájába is: nem tudja, hol folytas­sa egy év múlva, az érettségi után. Ha Magyarországon tanul tovább, nem lesz visszaút, mert Ukrajnában nem fogadják el az itt szerzett diplomát. Ukrajnában viszont csak bizonyos szakokon tanulhat magyarul. Tanára, a műsort összeállító föld­rajz-történelem szakos Takács Ta­más a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerzett diplomát, s mint mondja, az anyagi lehetőségek döntöttek helyette a to­vábbtanulásról, de utóbb bebizo­nyosodott, milyen jól van ez így.- Csak nagyon ritkán térnek ha­za a Magyarországon diplomázó fi­atalok, aztán még a szüleiket is elvi­már több mint egy évtizede küldetés­nek tekintik, hogy tanulóikat megis­mertessék a határon túli magyarság életével. A kezdeteket Tar Jánosné, a gimnázium igazgatója idézi fel:- Az első lépéseket Erdély felé tet­tük. 2005 óta van testvériskolai kap­csolatunk a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziummal, a técsői református líceummal pedig 2008-tól. Ez nem korlátozódik csak a diákok utaztatására, hanem pedagó­giai együttműködést, a tanárok ta­pasztalatcseréjét is jelenti. Azonkívül igyekszünk bekapcsolni határon túli partnereinket az országos evangélikus versenyekbe, legalábbis a saját rendez­vényeinkbe mindenképpen. A Szalay Sándorfizikaversenyen is részt vettek már az erdélyi diákok, Az Úr érkezé­se szavalóversenyen pedig rendszeres indulók mindkét testvériskola tanu­lói. S ha megyünk, nem szeretünk üres kézzel menni: tankönyvek, segéd­könyvek, nyomtatópapír, táblafilc volt már a csomagban... hogy Kárpátaljára harminc-harminc gyerek utazzon, az erdélyi testvéris­kolába pedig negyven diák látogat­hasson. A Nyíregyházi Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium mindig is büszke volt arra, hogy fontosnak tartja diákjai magyarságtudatának formálását. Csak kivételesen fordul­hat elő, hogy egy tanuló az érettsé­giig ne jutna el a határon túli magya­rok közösségéhez. Mint Takács Ta­mástól megtudtuk, a técsői líceum­ban is törekszenek arra, hogy minden tanítványukat elhozzák az anyaor­szágba, ám hogy egy ottani diáknak van-e útlevele, vízuma, az nagyban függ a szülők anyagi lehetőségeitől. A Határtalanul pályázat révén azon­ban nő az esély, hogy a fiatalok meg­tapasztalhassák az anyaországi és a határon kívül rekedt magyarok min­dennapjai közötti különbségeket - és az ennek ellenére mindig fellobbanó lelki egységet. ■ Veszprémi Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents