Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-03-10 / 10. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2013. március 10. *■ 9 « O Z Ó D Á S Zuglóiak a kulisszák mögött tés nagyszerűségében még bajosan bízó „pajkos, engedetlen csacsi” Csabi volt. A vidám szívűek a gyermekközpontú előadás díját kapták. * * # Az utolsó fellépő a Nagytétényi Református Egyházközség egérbőrbe bújt Kisharang színjátszó köre volt. Várnái Andrea és Kovács Hajdú Anita főcincogókkal egy egész mikrovilágra redukálták a megváltás történetét, egérjelmezbe öltöztetve Atyát, Fiút és önnön testüket-lelküket. A pálpusztaifalók előadása Döbrentey Ildikó szerint félúton volt a maszkos élőjáték és a bábjáték között. Az Egérkirály című darabbal a leglelkesebb csapat díját nyerték el. * * Ht Az ifjúsági osztály jóvoltából a versenyzőkre váró díj- és bábesőt követően - az ifjú bábosok további játékait inspirálandó - meglepetés előadások következtek. Első profi előadóként az Evangélikus Hittudományi Egyetem bábcsoportja érkezett a színpadra. A Muppet Show-hoz hasonló műsorral készültek. Nem bántak kesztyűs kézzel se bábbal, se humorral, se vérpezsdítő zenei futamokkal. Betanítójuk, Krista Anita a Budapesti Bábszínház munkatársa, aki már két éve óraadó a teológián. A Kézjáték zenére című műsorszámmal felléptek már iskolai rendezvényeken, szerencsére azonban nem dobták sufniba a kellékeket, a zöld-sárga-rózsaszín kesztyű- Toleranciára tanító óriás babák két, madártollakat, tyúkszemeket. A közönség Elmélyült munka a „teremtőműhelyben” dőlt a nevetéstől, a végén füttyögtek a maximum négy féléves bábosmúltat maguk mögött tudó lelkes teológusoknak. * Ht * A záró bábozás tulajdonképpen bábparódia volt. A színpadon népviseletben tevő-vevő főszereplő igen határozottan kért fényt előadásához, mondván, a közönséget neki látnia kell. Csernik Szende sepsiszentgyörgyi születésű székely meseszövő amolyan jó boszorkány. Nyelvi és szituatív leleménnyel, elsöprő jelenléttel, festett lócával és „csóré lábacskákkal” érkezett, melyekre rögvest rá is húzta Békácskát és Egerecskét - a Lábita Színház tagjaként ugyanis csakis az alsó végtagokra esküszik. Az első sort hamarjában „belekotyogósmániásnak” minősítette, ugyanis a gyerekek rögtön megelevenedtek a művész elevenségének hatására. „Mit játszódjunk, mit játszódjunk?" - ismételtette a mondókát, felszólítva a játszódásra öreget, fiatalt, kamera- és supermant egyaránt. Aztán játszódtak sütés-főzést Kolbászkával, megismerkedhettek a laskasimítóval, a lőtt medvés ábrázattal és a léleksúrolás legviccesebb technikáival. Szende már az elején leszögezte: „Szeretném, ha a mese bevándorolna a lelkedbe.” Belopta hát a szívekbe magát a mese, és most is ott mesterkedik a képzelet szárnyait borzolgatva, a hétköznapi színházi szerepekhez egy kis könnyedséget adva... ■ Kinyik Anita Zakariás és Erzsébet Nagyvelegről Bátonyterenye-szúpatakiak csodálatos szövetsége Csabi csacsi megvidámított szíve BOTTÁ DÉNES FELVÉTELEI