Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-03-10 / 10. szám
Evangélikus'Élet I \ -n ^ P 3 t r- , KULTÚRKÖRÖK- > • ■ r • - r . • • 2013. március 10. *• 7 Szajna- és Körös-parti expressziók Ruzicskay György festőművész kiállítása Gödöllőn ► Roszík Gábor gödöllői „lutheránus reformer” - a Tessedik Sámuelről elnevezett alapítvány, idősek otthona és galéria létrehozója - ezer szállal kötődik a tavaly kétszázhetven éve született Tessedik Sámuelhez. (Édesapja Szarvasról ment Albertibe lelkésznek: abból a városból indult, ahol a veteményes- és lelki kertek újító művelője ötvenhárom évet szolgált, és oda tért meg, ahol a lelkészelőd Tessedik született.) Tessedik története, pontosabban önéletírása megihlette a szintén szarvasi születésű Ruzicskay György festőművészt is, akivel utolsó éveiben Roszík Gábor nem mellesleg közeli kapcsolatban volt. A 2010-es szarvasi Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón már történt kísérlet a húsz éve elhunyt evangélikus festő és grafikus Ruzicskay György műveinek lutheránus berkekben való népszerűsítésére. Ezt folytatja a Szarvastól Párizsig című kiállítás, amely március 17-ig még megtekinthető a gödöllői Tessedik Galériában. A barátságos gödöllői Félúti Ház (hivatalosan: Idősek Napközi Otthona) társalgójában ropog a kandallóban a tűz. Az idős hölgyek és urak ebédhez készülődnek. Az elmúlt évben ismét életre hívott Tessedik Galériának ez a negyedik kiállítása. Ruzicskay képeit Szarvasról szállították ide a szervezők, Roszík Gábor és Magyari Márton börtönmissziós munkatárs, aki nagy népszerűségnek örvend az idősek napközi otthonában. A társalgóból nyílik az a két terem, amely a Szarvastól Párizsig kiállítás párizsi, illetve szarvasi képeit mutatja be, a harmadik terem pedig a Tessedik Sámuel életét feldolgozó mintegy hetven grafikából mutat be néhányat. Szarvasról csak huszonkét képet kaptak a kiállítás kurátorai (Roszík Gábor mellett Kecskés József, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ és Galambos Ádám, az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány vezetője). Hogy ezt a töredékes kollekciót is két részre bontották, az semmiképp nem mondható szerencsésnek. A kiállítás másik része ugyanis jóval messzebb, a Tessedik Sámuel Idősek Otthona kápolnájában kapott helyet. Egy életművet feldolgozó rajzsorozatot, melyhez a képeken megjelenített figura önéletírásából részletek is olvashatók, aligha érdemes megbontani, hisz így épp a „képregényvarázs” vész el, mellyel egy ilyen tárlat egyébként nagyszerűen operálhatna. Kifejezetten komikus hatást kelt például - és erre azért a szervezők rá is éreztek -, hogy a reformjaiért sokat támadott Tessedik önéletírásában érteden kortársait „együgyűnek” nevezi, s ehhez Ruzicskay valóban megfestett egy csodálatosan együgyű alakot. A gödöllői kiállítás védelmére legyen mondva, hogy a Tessedikanyaggal kezdetben nem is kívántak foglalkozni, csupán a Szarvastól Párizsig címhez illő Ruzicskay-művekkel, azonban Roszík Gábor arra gondolt, hogy a Ruzicskay-kiállítás a Tessedik Galériában Tessedik-sorozat nélkül nem lenne teljes. A Szarvastól Párizsig anyag két helyiséget töltött meg, a Tessedik-sorozat hetven képe viszont a harmadikban nem fért el, ezért lettek annak legjobb, legérdekesebb részei kiválogatva és kiállítva. 1992-ben ugyanis az Alapítvány magának az alkotónak a kérésére adta ki másodszorra a Tessedik Sámuel élete című rajzművet. A Tessedik születésének kétszázötvenedik évfordulójára megjelentetett kötet régi nyomdatechnikával, régi klisékkel készült el a gyomaendrődi Kner Nyomdában. Ezer számozott, műbőr kötésű példányt Ruzicskay György saját kézjegyével látott el. Egy ilyen kuriózumnak számító kötet a gödöllői kiállításon is megtekinthető. A hosszúra nyúlt keretezés után ideje, hogy megcsodáljuk magukat a keretbe ágyazott képeket is. A párizsi képekre jellemzőek leginkább az impresszionista jegyek: elmosódó Notre Dame, majdhogynem mozgó macskakövek, párizsi lány karcsú sziluettje, lemenő nap fénye a Szajna hullámain... Franciás könnyedség a krétavezetésben. A kiállított művek közül több Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A szarvasi képek kissé „darabosabbak" Éles a kontraszt például a pompás párizsi áruház nagypolgárias hangulata és a szarvasi vásár fakóbb vidéki valósága között. Ruzicskay Németországban, Hollandiában, Olaszországban, sőt a tengerentúlon is tanult, mégis különleges kapcsolat fűzte szülővárosához. Akárhová ment is, annak sajátos hangulatát, a Körösparti nyáresték zsibongását, az arborétum óriás fáinak susogását mind-mind magával vitte. Világlátásban párhuzam vonható közte és az őt megihlető Tessedik között. Nemhiába vonzotta a „szarvasi Luther" alakja. A magvető, faültető igehirdető is világjárt peregrinusként, óriás tetterővel érkezett meg a bizalmatlanságban, fejlődésellenességben aztán következetesen öszvérnek bizonyult szarvasiakhoz. Mára komoly Tessedik-kultusz uralja a térséget, Ruzicskay pedig már indulásakor is nagy népszerűségnek örvendett: a két szarvasi zseni tiszteletére sok szarvasi ellátogatott a gödöllői kiállításra. Külön figyelmet érdemel az idősek otthona kis kápolnájában megtekinthető Teremtés-sorozat is. Ezek a - Tessedik-sorozattal ellentétben - színes temperával készült képek Isten hatalmas teremtő kezét ábrázolják hol teremtményeivel, hol csak önmaga teremtő fényességében. Mintha ennek az óriás kéznek kicsinyített mása volna az egyik rajzon Tessedik magvető, lucernamelengető keze. Az a két kéz bizonyára sokszor összekulcsolódott azért, hogy Isten bizalmat helyezzen a szarvasi szívekbe. Az egyik rendkívül kifejező rajzon Tessedik meggörnyedve hajol ásója fölé, belefáradva a sok csatározásba. Háta pont Isten tenyerébe illőn görbe... ■ Kinyik Anita Fény születése A magvető Tessedik A megfáradt Tessedik Zenével helyesbítők Lemezbemutató koncert a MOM Kulturális Központban ► Aki kezébe vette a lapunkban is bemutatott (EvÉlet, 2013/8. szám, 14. o.) Helyes_Beat együttes lemezét, a belső borító alapján megállapíthatta, hogy csupa helyes lány és fiú alkotja a csapatot. A február 3-ai lemezbemutató koncerten azonban megtudhattuk, hogy névválasztásával a hivatásos zenészekből álló együttes nem a tagok küllemét kívánta reflektorfénybe állítani, hanem ars poeticáját. Az ebben a formációban másfél éve együtt játszó keresztény muzsikusok arra vállalkoztak ugyanis, hogy dinamikus, ritmusos, könnyen értelmezhető, szórakoztató, mai zenei köntösben, már-már táncolható zenével helyes üzenetet közvetítsenek a fiataloknak. Dalaikban a számukra életet és célt adó Istenről szólnak. így helyesbítik az ifjabb generációra a rádióból és a televízióból zúduló mondanivalót. A stúdió falai közül végre kiszabadult együttes tagjai láthatólag tele vannak energiával, lendülettel. Erről rögvest meggyőződhetett a közönség, amint a kulturális központ színpadán felcsendültek a zenekar Nincs más Isten című lemezén szereplő dalok, vagyis a jól ismert keresztény dicsőítő énekek magyar nyelvű feldolgozásai. Bár az együttes tagjainak nincs lutheránus kötődésük (az eredetileg baptista gyülekezetből indult fiatalok ma különböző evangéliumi közösségek tagjai), mégis az anyanyelven való zenei örömhírátadás mellett kötelezték el magukat. Az eredendően angol nyelvterületről származó dicsőítő énekeket nagy Különlegesség még, hogy a basszusalapokat nem basszusgitárral csalogatják elő, hanem a billentyűsök szolgáltatják. A hangszerelést az együttes - hegedűn is játszó - énekes frontembere, Ferencz Péter (Peet), első billentyűse, Tóth Marcell valamint gitárosa, Tóth Dávid végezte, a stúdiómunkálatok egy teljes esztendőn át zajlottak. A koncerten igazi örömhangulatot teremtettek a helyesbítők. A dalszövegek kivetítése segítette a közönséget a teljes átélésben, sőt az együtt énekléshez is bátorításul szolgált. A lemez címadó dalát, a Nincs más Istent sokan ismerhették már az együttes honlapján (helyesbeat.hu) található videoklipből, illetve hangfájlból. Siklósi Viktória, Mészáros Gyöngyvirág Ferencz Péter, a háttérben Horváth János gonddal válogatták össze. Szívüknek kedves, zeneileg és prozódiailag igényes dalokat választottak ki, és formáltak át. Igencsak meglepődhetett a keresztény könnyűzenei énekekben jártas publikum, hiszen a kívülről fújt dalokat a megszokottól teljesen eltérő zenei tálalásban hallhatta viszont. A modern hangzáselemekkel megspékelt lemez dúskál a különböző stílusokban: funky, r’n’b, soul, swing és dzsesszes motívumok egyaránt visszaköszönnek rajta. Peet mellett két énekesnő - Siklósi Viktória és Mészáros Gyöngyvirág - szólaltatja meg a dalokat, Siklósi Bence dobol, Horváth János pedig a szintetizátoroknál áll helyt.- A lemez anyagával további fellépésekre készülünk: őszre egy nagyobb szabású koncertre is reményünk lehet - nyilatkozta lapunknak Ferencz Péter, hangsúlyozva, hogy bármely keresztény felekezet meghívásának szívesen eleget tesznek. ■ Bállá Mária Cultureshutdown - az Evangélikus Országos Múzeumban is Sajátos módon tiltakoztak a világ múzeumai az ellen, hogy Bosznia-Hercegovina kormánya megvonta az ország muzeális intézményeinek, múzeumainak állami támogatását. Március elsején az Evangélikus Országos Múzeum egyik műtárgyán is sárga szalag jelezte a nemzetközi tiltakozáshoz való csatlakozást. A letakart mű a jelenlegi kiállítás tengelyében áll - Varga Imre: Szentágothai János portréja (pasztell, papír, 1994). ■ Veperdi Éva felvétele
