Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-24 / 8. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 20x3. február 24. » 9 REINK TEREPÉN Európa peremén evangélikus lélekkel: a Feröer-szigetek A 21. században ritka élményben van része a szekularizált világból érkező utazónak, amikor a Feröerszigetekre érkezik. A feröeriek életében, mindennapjaiban a vallás fontosabb és természetesebb szerepet játszik, mint a legtöbb európai országban, a feröeri társadalom az évszázados vallási hagyományaihoz ragaszkodó közösség. Az egyház a társadalmi szokások, a szoros családi kötelékek okán kitüntetett helyet foglal el a helyi történelemben és kultúrában. A hitéletet az evangélikus államegyház, a Feröeri Népegyház irányítja, amelynek komoly befolyása van világi kérdésekben is. A Feröeri Népegyház korábban a Dán Népegyházhoz tartozott, de 2007. július 29. óta, Ólavsöka ünnepétől - a helyi nemzeti ünneptől - a feröeri állam hatáskörébe került át, és ezzel a világ egyik legkisebb államegyháza lett. A népegyháznak a feröeriek 84%-a gyakorló tagja. Az egyházi előírások nagyban befolyásolják a mindennapi életet. Például vasárnap halászati tilalom van érvényben - noha a halászat az ország gazdaságának motorja -, hogy mindenki részt vehessen az istentiszteleteken, illetve az igencsak népszerű focimeccseket is csak vasárnap délután lehet megrendezni. 1907-ben alkoholtilalom lépett életbe, a Feröer-szigetek volt hivatalosan a „legszárazabb” ország Európában. 1992 óta - a többi skandináv országhoz hasonlóan - a szeszes italok árusítása szigorúan ellenőrzött állami monopólium. A helyi média bőséges teret ad a vallásnak: az újságokban bibliai idézetek jelennek meg, a rádióban naponta hallható áhítat, és többnyire keresztény zenét sugároznak. * * « A Feröer-szigetek (magyarul: Juh-szigetek) Európa nyugati peremén fekszenek, az Atlanti-óceánban, körülbelül félúton Norvégia és Izland között. A szigetek felszínét a jég formálta, elképesztő szépségű sziklagerincek és csúcsok tárulnak az ember szeme elé, közöttük széles völgyekkel és kicsiny öblökkel. Szép időben a legmagasabb csúcsról, a 882 méter magas Slaettarantindurról az egész szigetcsoport belátható, mivel az egyes szigetek között sokszor csak néhány száz méter a távolság. A tizennyolc vulkanikus eredetű szigeten ma mintegy ötvenezren élnek. A szigeteket az első hullámban 825 körül népesítették be a vikingek, majd a honfoglalás időszakát követően a második hullám 885-890 körül érkezett. A telepesek többsége a nyugat-norvégiai Bergen környékéről származik. A feröeri nyelv és a Bergen környéki falvak helyi nyelvjárása ma is kölcsönösen érthető a beszélőik számára. A feröeri történelem egyik legfontosabb forrása az Izland szigetén lejegyzett Feröeri saga. A feröeri törvénykező gyűlés, a világ egyik legrégibb parlamentje, az Althing 900 körűitől kezdve ült össze a Tinganesfélszigeten. Feröer 1035-től politikailag Norvégiához tartozott. A Feröer-szigetek legrégebbi fennmaradt oklevele a Juhlevél, amely egyben a szigetek történetének legfontosabb középkori dokumentuma. 1298-ból származik, és az akkori norvég alaptörvény kiegészítése volt, a helyi viszonyokra szabott mezőgazdasági rendelkezéseket tartalmaz. 1380-tól a Feröer-szigetek - dánnorvég perszonálunió révén - Norvégiával együtt a dán korona fennhatósága alá kerültek, jogilag azonban továbbra is Norvégia egyik megyéjét képezték. 1400-ban az Althinget hivatalosan átnevezték Lögtingre. Az 1814-es kiéli béke rendelkezései nyomán a dán-norvég perszonálunió felbomlott, de a szigetek Dánia fennhatósága alatt maradtak. A Lög.tinget 1816-ban feloszlatták, Férőért Dánia egyik megyéjévé tették. A19. század végén alaposan megváltozott a szigetek gazdasági élete, mivel az addigi mezőgazdasági termelés helyett a tengeri halászat vált a fő megélhetési forrássá. A hatalmas gazdasági átalakulások társadalmipolitikai változásokat hoztak, egyre inkább előtérbe került a nemzeti gondolat, a nyelvi és kulturális függetlenség igénye. 1888. december 26-án gyűlést tartottak a parlament épületében, ahol többek között a feröeri nyelv iskolai, egyházi és hivatali nyelvvé tételét követelték. Ezt követően a Föringafelag megalapításával létrejött a feröeri nemzeti mozgalom. Símun av Skardi (1872-1942) feröeri költő, politikus és tanár nevéhez fűződik 1899-ben a Feröeri Népfőiskola megalapítása, ez lett az írott feröeri nyelv ápolásának és a nemzeti mozgalomnak a központja. A költő 1906-ban írta Tű alfagra land mítt kezdetű, erősen vallásos ihletettségű és tartalmú versét, amely ma a feröeri himnusz szövege. 1906-ban megalakultak az első pártok: a Sambandsflokkurin és a Sjálvstyrisflokkurin. 1919-ben két feröeri diák Koppenhágában megtervezte a feröeri zászlót. 1938-ban a feröeri nyelv a dánnal egyenrangú oktatási nyelv lett. * # # A szigetek napjainkban is a Dán Királysághoz tartoznak, de 1948 óta széles körű autonómiát élveznek - olyan széles körűt, hogy az ország nem tagja az Európai Uniónak, noha Dánia igen. A feröeri nyelv a 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, napjainkban a dán csak közvetítő nyelvként játszik szerepet. A viking honfoglalás kezdetétől a feröeriek a régi viking isteneket tisztelték. Keresztény hitre Sigmundur Brestisson (961-1005) feröeri viking főnök, a Feröeri saga egyik hőse térítette a szigetlakokat 999 körül. Ennek előzménye az volt, hogy az akkori norvég király, Olaf Tryggvasson, aki 994- ben /.Ethelred - másként Ethelred - angol király udvarában megkeresztelkedett, trónra kerülése évében, 995- ben megtérítette Norvégiát. 997- ben meghívta magához Sigmundur Brestissont, ő pedig a király hatására szintén keresztény hitre tért. A következő évben a király arra kérte Sigmundurt, hogy térjen vissza hazájába, és térítse keresztény hitre az ott élőket. Sigmundur némi ellenkezés után beleegyezett, a király pedig kinevezte egész Feröer urává, és papokat adott mellé. A Tinganesre összehívott Althingnek Sigmundur a kereszténység felvételét javasolta, ez azonban nagy ellenállást váltott ki a Tróndur í Götu (960 k. - 1035), az egyik leghatalmasabb feröeri viking főnök által befolyásolt parasztok körében. Sigmundur Brestisson 999- ben végül erőszakosabb módszerekkel vitte sikerre a térítést: harcosok élén saját házában lepte meg Tróndurt, aki a halál helyett a keresztséget választotta háza népével együtt. Az ezredforduló után Sigmundur skúvoyi gazdaságában templomot is emeltek. Néhány éven belül hivatalosan minden feröeri felvette a keresztséget, de a tényleges áttérés fokozatosan ment végbe a 11. század folyamán. II. (Szent) Olaf norvég király tudta végérvényesen megszilárdítani a kereszténységet Norvégiában, valamint a Feröer-szigeteken és Izlandon is, ezért emlékeznek meg róla halála napján, Ólavsöka ünnepén. Ez a faröeri nemzeti ünnep, amikor a székesegyházban megtartott ünnepi istentisztelet után a világi és az egyházi elit vezetésével szinte minden feröeri körmenetben felvonul a főváros utcáin. A reformáció 1538-ban érte el a szigeteket, 1539-ben protestáns püspökséget alapítottak. Az egyházi nyelv szerepét a latintól a dán vette át. Az egyházi birtokokat a király államosította, és úgynevezett királyi gazdáknak adta ki használatra, akik osztatlanul továbbörökíthették a használati jogot, ezzel kialakult a helyi elit. % # # A feröeri a legkisebb germán nyelv, amelyet a szigeteken mintegy 48 ezren beszélnek. A Dániában és más országokban élőkkel együtt a beszélők száma ma mintegy 70 ezerre tehető. A nyelv irodalmi változatát Venceslaus Ulricas Hammershaimb (1819- 1909) hozta létre 1846-ban az izlandi nyelv alapján. A 19. század végén alakult ki a modern feröeri irodalom, 1890-ben jelent meg az első feröeri nyelvű újság, a Föringatídindi. Egyházi nyelvként a feröerit elfogadtatni hasonló nehézségekkel járt: a dán a reformáció kora óta a liturgiát is uralta, és csak 1903-ban engedélyezték - bizonyos korlátok között - a templomokban a feröeri nyelvű imákat és énekeket. 1912-ben nyűt lehetőség a feröeri nyelvű prédikációra. A konzervatív hívők erősebben ragaszkodtak a dánhoz, sőt manapság is énekelnek bizonyos régi dán énekeket, mondanak imákat dánul. Régebben a helyzetet nagyon megnehezítette, hogy Feröer lelkészei többnyire dánok voltak, akik nem is beszéltek feröeriül. Az első bibliafordítást, Máté evangéliumát még 1948- ban is nagy bizonytalansággal fogadták a hívek. Ez a fordítás Victor Danielsen (1894-1961) feröeri misszionárius munkája, aki nem az eredeti szövegek alapján, hanem más modern nyelvek fordításainak segítségével készítette el a szöveget. A hivatalos egyházi nyelv egészen 1939-ig a dán maradt. A feröeri nyelv méltó elfogadását és a helyi közéletbe való bevezetését, társadalmi és politikai elismertségét elsősorban a helyi evangélikus lelkészek szorgalmas kutatásai és művei mozdították elő. Venceslaus Ulricus Hammershaimb feröeri evangélikus lelkész és filológus apai ágon német, anyai ágon pedig dán származású volt, de feröerinek érezte magát, így elköteleződött a feröeri nyelv mellett is. Több alkalommal - 1841-ben, majd 1847- 1848-ban és 1853-ban mint már végzett teológus - tanulmányozta a feröeri nyelv különböző nyelvjárásait. 1855-ben Észak-Streymoyon megválasztották lelkésznek. Szilveszterkor elmondott prédikációja történelmi jelentőségű, mivel az evangéliumot anyanyelvén olvasta fel, ami akkor elképzelhetetlen volt. Közben már 1846-ban megalkotta a feröeri nyelv helyesírását, amely kisebb változtatásokkal ma is érvényes, nyomtatásban először 1891- ben jelent meg. Ezt követően a régi feröeri balladák rendszerezett kiadásába fogott, valamint a Feröeri sagát is kiadta kortárs feröeri nyelven, ezzel a modern feröeri irodalom alapjait is lerakta. Jákup Dahl (1878-1944) feröeri születésű evangélikus lelkész fiatal korától fogva a nemzeti mozgalom elkötelezett híve volt, lelkésztársaival együtt a feröeri nyelvű liturgia bevezetését szorgalmazta, és tevékenyen részt vett a kialakításában. Már 1918-1919-ben lefordította a szertartások szövegét, de a politikai viták miatt a kinyomtatásukra 1929-ig, jóváhagyásukra pedig 1930-ig várni kellett. 1921-ben lefordította az Ószövetségből a Zsoltárok könyvét, majd hozzáfogott az Újszövetség görögből való lefordításához is. A szöveget először füzetekben jelentette meg 1923 és 1936 között, majd 1937-ben egészben is kiadta, ezzel jelentősen előmozdította az irodalmi nyelv kialakulását. 1939 óta a Feröeri Népegyház is ezt használja liturgikus nyelvként a dán helyett. Más egyházi és oktatási célú könyvek mellett Jákup Dahl 1922-ben lefordította Luther Márton Katekizmusát, 1924-ben Balslev bibliai történeteit, illetve más kisebb, de fontos műveket is. Ezenkívül írt egy sor himnuszt, és mintegy hetvennyolcvanat más nyelvekből is lefordított; ezek mind a feröeri evangélikus énekeskönyv részét képezik. 1908-ban nyelvtankönyvet adott ki iskolások számára, amelyet szinte napjainkig használtak. Egyházi és nyelvészeti művei mellett világi témájú prózai műveket és verseket is írt feröeri nyelven. Az Ószövetség feröeri fordítását Dahl halála után Kristian Isvald Viderö (1906-1991) folytatta 1944-től, a munka 1961-ben látott napvilágot, azóta ez a feröeri egyház által hivatalosan elfogadott fordítás. Értékét nagyban növeli, hogy mind Dahl, mind Viderö az eredeti görög, illetve a héber szövegek alapján készítette el a feröeri nyelvű változatot. ■ Bikfalvi Géza A Kirkjubömúrurin vagy egyszerűen Múrurin (magyarul: a falak): a Magnus-dóm romjai a feröeri Kirkjuböurban - a szigetcsoport legnagyobb és legszebb középkori építménye a gótikus építészet fénykorából ERIK CHRISTENSEN FELVÉTELE
