Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-06 / 1. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. január 6. *■ 13 Egyszerűen a lényeg Schulek Frigyes tervezte a szegedi evangélikus templomot ► A Szegedet 1879-ben romba döntő nagy árvíz után elsőként épült meg a Schulek Frigyes tervezte evangélikus templom (1882). Rejtélyes okokból a szegedi köztudat - helytelenül - mégsem Schulek Frigyes nevéhez köti az épületet. Hogy miért nem, ennek jártunk utána. Amikor gyermekeim elkezdtek autót vezetni, és velük mentem, nem győztem segíteni a közlekedési táblák megfigyelésében. Tudniillik olyan sok egyéb tábla található az utakon, hogy ezeket egy kezdő vezetés közben nehezebben különbözteti meg az igazán fontos jelzésektől. Reklámtáblák, cégek jelzései, csak bizonyos fajta járművekre vonatkozó utasítások... Már csak az hiányzik, hogy a közlekedési táblákra szép képeket rajzoljunk, virágfüzérrel vegyük körül és kiszínezzük őket... Félre a tréfával, miről is van szó? Az istentiszteleteinkről és lelkipásztoraink öltözékéről. A kérdés az egyszerűbb vagy több hozzáfuződő szertartással folyó alkalom. Melyik a helyes? A válaszom: mindkettő jó. De a magam szempontjából az egyszerűbb formákat kedvelem. Hogy világosan lássam és értsem a „közlekedési jelzéseket". Hogy a lényegtől semmi el ne vonjon. Az „új” liturgia (amely tulajdonképpen „régi”) képviselői Lutherra, a reformáció idejére hivatkoznak, hogy akkor hogyan folyt a szertartás. De itt egy kis tévedés: nem az a lutheri (lutheránus), hogy másolok valami középkori, reformáció korabeli szertartást, hanem hogy a reformáció szellemét követem. Luther nem egyik percről a másikra „varázslódott át” reformátorrá. A megtérése egy pillanat műve volt: „Mintha pikkely hullott volna le a szememről." De ez az irány megváltozását jelentette. Évek hosszú sorának kellett eltelnie, míg új látását átvitte a gyakorlatba. Először még csak a misét javította át istentiszteletté. Aztán a forma is egyre inkább változott, a tartalom is mélyült. így csiszolódott, formálódott az evangélikus istentisztelet. Luther kezdetben még nem látta világosan, hogy két vagy három ► Éppen két évvel ezelőtt, 2011 vízkeresztjén indultak útjára a Koczor Tamás pásztorolta evangélikus gyülekezetben az esti vesperás istentiszteletek. Az evangélikus fiatalokból álló Ferencvárosi kántorátus minden vasárnap többszólamú énekekkel várta a híveket. Ez évtől azonban változtatás mellett döntöttek: a 11 órakor kezdődő istentiszteleten szolgálnak majd. A kórus zenei vezetőjével, MuntagLőrinccel beszélgettünk.- Miért döntöttek a változtatás mellett?- A látszat ellenére elsősorban belső oka van. Együttesünk közössége új kihívásokat keresett a kórusénekkel díszített istentiszteleti szolgálattal így egy nagyobb lélegzetű liturgiában nagyobb szabású darabokat énekelhetünk.- Mit jelent az, hogy a „látszat ellenére”? Más okok is közrejátszottak?- Több praktikus előnye lesz ennek a változásnak. A vesperásokat kis létszámban látogatták a hívek, és tudni kell, hogy Ferencváros talán a legszegényebb pesti gyülekezet, még a templomot is a katolikusoktól béreljük. így fenntartani még egy alkalmat nem „költséghatékony” a missziói munkát is beleértve. De a gyülekezet végig mögöttünk állt, biztosította a lelkészi szentség van. De aztán világosan kiállt a két szentség, a keresztség és az úrvacsora mellett. A Kiskáté végén, az imádságoknál azt mondja, hogy „vess magadra szent keresztet, mielőtt imádkozol” Később ez elmarad. Mert, mint kora gyermeke, a meglévő helyzetből indult ki. Ami nem ellenkezett a Biblia tanításával, azon nem változtatott. Aztán később a szükségtelen és félremagyarázható dolgok lassan elmaradtak. Tehát nem az Luther követője, aki mindent ugyanúgy próbál tenni, mint ő, hanem aki a reformáció szellemében jár el. Azaz a lényegre, a keresztre összpontosít, mindent a hit szolgálatába állít, és a fölöslegest elhagyja. Hisz úgyis annyi minden félreviszi gondolatainkat, egész életünket. Milyen legyen hát az istentiszteletünk? Természetesen megvan a reformátori szabadságunk a különböző formák megvalósításában, ezért helyet kell adnunk a más látásnak is ezen a téren. Magyarországon is kialakult egy forma, nem szükséges a német vagy skandináv formákat átvennünk. Nem véletlenül alakult úgy, ahogy most tartjuk istentiszteleteinket. Ebben az egyszerűségében is szép formában. Kezdődik a bevezető igével, a bűnbánó imádsággal és a nap meghatározó zsoltárával, majd folytatódik az igehirdetéssel, és befejeződik az áldással. (Természetesen van igeolvasás, imádság és ének is.) Istentiszteleti formánkat a bibliai egyszerűség, az ellenreformáció türelmetlensége és a Bibliához való hűség is formálta. Ma nem egy gyökér nélküli újra van szükségünk, hanem a meglévő istentiszteleti rend tartalommal (hittel, Lélekkel) való megtöltésére. A forma csak másodlagos, eszköz arra, hogy az Úrra tudjunk figyelni. És a meglévő liturgiát lehet bővíteni vagy szűkíteni szolgálatot és az infrastruktúrát. Most viszont az említett előnyök mellett, reméljük, könnyíthetünk a terheken.- Pontosan miben áll a változtatás?- Az óriási reneszánsz polifon miserepertoárt szeretnénk elővenni és liturgiába ültetni. Az új rend, amely Ferencvárosban a régivel heti váltakozásban zajlik, erre lehetőséget kínál, mert a Sanctus és Agnus Dei tételeken kívül eredeti szövegével és funkciójával került vissza a Kyrie és a Gloria. A hosszú Credo - hitvallás - tételeket nem lenne praktikus énekelnünk, úgyhogy elhagyjuk őket.- A sok hallgatnivaló mellett szóhoz jut majd a gyülekezet?- Persze, megmarad a kezdőének, főének, prédikáció utáni - úrvacsorabevezető - és záróének. is. A mai korban a szertartást váznak kell tekintenünk, amelyre minden gyülekezet a maga helyzete szerint fűzi föl az alkalom menetét. Például a liturgiát énekelheti egy énekcsoport, az igehirdetés után hangozhat el vers, bizonyságtétel, beszámoló, karének. Ezzel máris közelebb kerül minden a résztvevők szívéhez. A lelkészi öltözék is kérdéssé vált. Az előbbiek alapján világos, hogy jobb a minél egyszerűbb, szerényebb viselet. A papi öltöny feladata, hogy elfedje az emberit. Kifejezze, hogy itt nem egy ember produkciójáról, nem emberek kiválóságáról, nem emberi gondolatokról van szó. Ne ezt figyeljük, hanem egyedül azt, hogy mi az Úr üzenete nekünk, mai embereknek. Ezért az egyik legszebb lelkészi öltözet az, amelyet jelenleg is használunk. Vannak díszesebb öltözetek is, de van olyan evangélikus egyház is, ahol egyáltalán nincs papi ruházat. Van szertartásosabb istentisztelet, de van egyszerű forma is. Mit tegyünk? Fogadjuk hálásan a mi közösségünk dolgait, éljünk velük evangéliumi bátorsággal és szabadsággal, és azon legyünk, hogy minden a lényeg, Krisztus és az ő szolgálata, dicsőítése felé vigyen közelebb bennünket. Ne engedjük, hogy bármi is elvonja figyelmünket a Megváltóról. Ha pedig vissza akarunk menni a gyökerekig, akkor menjünk az ősegyházig. És azt látjuk, hogy a sok istentiszteleti forma között az volt a lényeg, hogy legyen benne: igehirdetés, imádság, ének, közösség, úrvacsora, így legyen ma is. Milyen jó, hogy ma is szerető közösség, isteni békesség, jó tanítás, szent bizonyosság áradhat ki ránk az istentiszteleten! Érezd jól, és munkálkodj azon, hogy mások is jól érezzék magukat a közösségetekben! ■ Széll Bulcsú lelkész (Kispest)- Tehát kéthetente fog megszólalni egy polifon mise?- Igen, a hónap második és negyedik vasárnapján.- Milyen zeneszerzőktől?- Reformáció előtti és utáni reneszánsz szerzőktől. A protestánsok, mint például Stoltzer, előnyt fognak élvezni, de a kor „klasszikusait” is énekeljük majd.- A vesperások ezzel véget érnek?- Dehogy, csupán a rendszeres munkánk tevődik át az istentiszteletre. Nagyobb ünnepeken - főként azokon, amelyek hétköznapra esnek, és egyébként is esti alkalmak lennének, mint például mennybemenetel - továbbra is tartunk majd vesperásokat. Legközelebb húsvétkor. ■ E.É. Szegeden várostörténeti atlasz készül. Természetesen a templomok sem maradhatnak ki belőle. A leírásuk közben feltűnt, mennyire nem egységes annak megítélése, hogy ki tervezte a szegedi evangélikus templomot. A templom tervezőjének az 1944-ig megjelent kiadványok Schulek Frigyest tartják. Az 1945 után megjelent források viszont kevés kivétellel másokat neveznek meg. Miért? Schulek Frigyes 1881-ben tervezte meg az evangélikus templomot „Szemben a neogótika igen gyakran előforduló jelentkezésével, alig kap szót templomépítészetünkben a neoromán stílus. Schulek temploma egységes, ízléses, egyéni.” (Kemény Lajos - Gyimesy Károly [szerk.]: Evangélikus templomok. Athenaeum, Budapest, 1944, 208-209. oldal.) A templom belseje olyan, mint egy ékkő. Kicsi, mégis meghitt, s kiváló az akusztikája. A Szegedi Evangélikus Egyházközség irattárában fellelhetők az eredeti jegyzőkönyvek. Az 1881. május 8-i ülésen első napirendi pontként az alábbi javaslat hangzik el: „Az elnökség megnyitván a gyűlést bemutatja Schulek pesti építész tanár úrnak az egyház részére épített templom és papiak tervét. A készített román stílusú terv a presbytérium általános tetszését megnyervén, kimondatott határozat képen: hogy az egyház azt építteti ki.” A javaslatot hat nappal később tartott ülésén a presbitérium megerősítette, és a megfelelő lépeseket megtette. 1881. augusztus 2-án a gyülekezet közgyűlése megbízza a templom és papiak felépítésével az „ajánlattevő vállalkozó építészeket” Porzsolt Ernőt és Halmay Andort, akiket később tervezőknek véltek. A Szegedi Híradó 1882. május 24-i tudósítása: „Pohárköszöntőt mondott Skultéty Schulekre mint az új templom tervezőjére...” (Skultéty - helyesen: Scultéty Sándor - a Szegedi Evangélikus Egyházközség gondnoka volt abban az időben.) i960 után furcsa dolog történt. Bálint Sándor, a neves néprajzkutató, a „legszögedibb szögedi” Szeged városa című kötetében (1959) ezt olvashatjuk: „Porzsolt Ernő és Halmay Andor alkotása a román ízlésű kis evangélikus templom (1882).” S ezt a mai napig kritika nélkül átveszi mindenki. Sajnos a nagy néprajzos magával vitte a titkot a sírba, hogy mi vezette őt Schulek nevének elhallgatására és a kivitelező építész vállalkozók tervezőként való említésére. Czenthe Miklósnak, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatójának közlése szerűit: „A levéltár tervtárában 18. sz. alatt... megvan Schulek Frigyes szegedi evangélikustemplom-terve is. Egy kartondossziéban, meglehetősen teljes dokumentáció: helyszínrajz, alaprajz, homlokzati vázlatok a templomról és a gyülekezeti épületről." Több helyen látható Schulek Frigyes aláírása, illetve kézjegye a terven és a költségvetésen is 1881-es dátummal. Mindez megerősíti a dr. Rapcsányi J. Jenő Út a kegyelem templomáig - A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története (1943) című, alapos történeti munkájában közölt adatot Schulek Frigyesről. Bizonyítást nyert tehát, hogy a szegedi evangélikus templomot és a paplakot is a neves építész, Schulek Frigyes tervezte. Porzsolt Ernő és Halmay Andor csupán kivitelezői voltak a Schulek-féle terveknek, akik a részletes kivitelezési terveket megrajzolták, és azokat a polgármesteri hivatalban engedélyeztették. Egyházunk és Szeged városa is méltán lehet büszke a neoromán stílusú evangélikus templomra, hiszen bő két évtizeddel később Schulek ugyanebben a stílusban tervezte meg a világörökség részévé vált Halászbástyát (1903) és a János-hegyi Erzsébet kilátót is (1910). Fontos megerősíteni a köztudatban, hogy az idén százharmincegy éves szegedi evangélikus templom Schulek egyik korai, ám jelentős alkotása. ■ Dr. Szerdahelyi Péterné, dr. Szerdahelyi Péter A témáról dokumentációkkal kiegészített bővebb anyag egyházunk honlapján, az Evangélikus.hu-n olvasható. Januártól új, díszes istentiszteleti forma Ferencvárosban Interjú Muntag Lőrinccel, a ferencvárosi vesperások zenei vezetőjével
