Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-06 / 1. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2013. január 6. *■ 13 Egyszerűen a lényeg Schulek Frigyes tervezte a szegedi evangélikus templomot ► A Szegedet 1879-ben romba döntő nagy árvíz után elsőként épült meg a Schulek Frigyes tervezte evangélikus templom (1882). Rejtélyes okok­ból a szegedi köztudat - helytelenül - mégsem Schulek Frigyes ne­véhez köti az épületet. Hogy miért nem, ennek jártunk utána. Amikor gyermekeim elkezdtek autót vezetni, és velük mentem, nem győz­tem segíteni a közlekedési táblák megfigyelésében. Tudniillik olyan sok egyéb tábla található az utakon, hogy ezeket egy kezdő vezetés köz­ben nehezebben különbözteti meg az igazán fontos jelzésektől. Reklámtáb­lák, cégek jelzései, csak bizonyos fajta járművekre vonatkozó utasítá­sok... Már csak az hiányzik, hogy a közlekedési táblákra szép képeket raj­zoljunk, virágfüzérrel vegyük körül és kiszínezzük őket... Félre a tréfával, miről is van szó? Az istentiszteleteinkről és lelkipász­toraink öltözékéről. A kérdés az egy­szerűbb vagy több hozzáfuződő szer­tartással folyó alkalom. Melyik a he­lyes? A válaszom: mindkettő jó. De a magam szempontjából az egysze­rűbb formákat kedvelem. Hogy vilá­gosan lássam és értsem a „közleke­dési jelzéseket". Hogy a lényegtől semmi el ne vonjon. Az „új” liturgia (amely tulajdon­képpen „régi”) képviselői Lutherra, a reformáció idejére hivatkoznak, hogy akkor hogyan folyt a szertartás. De itt egy kis tévedés: nem az a lutheri (lutheránus), hogy másolok valami középkori, reformáció korabeli szer­tartást, hanem hogy a reformáció szellemét követem. Luther nem egyik percről a másikra „varázslódott át” re­formátorrá. A megtérése egy pillanat műve volt: „Mintha pikkely hullott volna le a szememről." De ez az irány megváltozását jelentette. Évek hosszú sorának kellett eltelnie, míg új látását átvitte a gyakorlatba. Először még csak a misét javítot­ta át istentiszteletté. Aztán a forma is egyre inkább változott, a tartalom is mélyült. így csiszolódott, formáló­dott az evangélikus istentisztelet. Luther kezdetben még nem látta világosan, hogy két vagy három ► Éppen két évvel ezelőtt, 2011 víz­keresztjén indultak útjára a Koczor Tamás pásztorolta evangélikus gyülekezetben az esti vesperás is­tentiszteletek. Az evangélikus fi­atalokból álló Ferencvárosi kánto­­rátus minden vasárnap többszó­lamú énekekkel várta a híveket. Ez évtől azonban változtatás mel­lett döntöttek: a 11 órakor kezdő­dő istentiszteleten szolgálnak majd. A kórus zenei vezetőjével, MuntagLőrinccel beszélgettünk.- Miért döntöttek a változtatás mellett?- A látszat ellenére elsősorban bel­ső oka van. Együttesünk közössége új kihívásokat keresett a kórusénekkel dí­szített istentiszteleti szolgálattal így egy nagyobb lélegzetű liturgiában nagyobb szabású darabokat énekelhetünk.- Mit jelent az, hogy a „látszat elle­nére”? Más okok is közrejátszottak?- Több praktikus előnye lesz ennek a változásnak. A vesperásokat kis lét­számban látogatták a hívek, és tudni kell, hogy Ferencváros talán a legsze­gényebb pesti gyülekezet, még a temp­lomot is a katolikusoktól béreljük. így fenntartani még egy alkalmat nem „költséghatékony” a missziói munkát is beleértve. De a gyülekezet végig mö­göttünk állt, biztosította a lelkészi szentség van. De aztán világosan ki­állt a két szentség, a keresztség és az úrvacsora mellett. A Kiskáté végén, az imádságoknál azt mondja, hogy „vess magadra szent keresztet, mi­előtt imádkozol” Később ez elmarad. Mert, mint kora gyermeke, a meglé­vő helyzetből indult ki. Ami nem el­lenkezett a Biblia tanításával, azon nem változtatott. Aztán később a szükségtelen és félremagyarázható dolgok lassan elmaradtak. Tehát nem az Luther követője, aki mindent ugyanúgy próbál tenni, mint ő, hanem aki a reformáció szellemé­ben jár el. Azaz a lényegre, a kereszt­re összpontosít, mindent a hit szolgá­latába állít, és a fölöslegest elhagyja. Hisz úgyis annyi minden félreviszi gondolatainkat, egész életünket. Milyen legyen hát az istentisztele­tünk? Természetesen megvan a refor­­mátori szabadságunk a különböző formák megvalósításában, ezért he­lyet kell adnunk a más látásnak is ezen a téren. Magyarországon is ki­alakult egy forma, nem szükséges a német vagy skandináv formákat át­vennünk. Nem véletlenül alakult úgy, ahogy most tartjuk istentiszteleteinket. Eb­ben az egyszerűségében is szép formá­ban. Kezdődik a bevezető igével, a bűnbánó imádsággal és a nap megha­tározó zsoltárával, majd folytatódik az igehirdetéssel, és befejeződik az áldás­sal. (Természetesen van igeolvasás, imádság és ének is.) Istentiszteleti formánkat a bibliai egyszerűség, az el­lenreformáció türelmetlensége és a Bibliához való hűség is formálta. Ma nem egy gyökér nélküli újra van szükségünk, hanem a meglévő is­tentiszteleti rend tartalommal (hittel, Lélekkel) való megtöltésére. A forma csak másodlagos, eszköz arra, hogy az Úrra tudjunk figyelni. És a meglévő li­turgiát lehet bővíteni vagy szűkíteni szolgálatot és az infrastruktúrát. Most viszont az említett előnyök mellett, re­méljük, könnyíthetünk a terheken.- Pontosan miben áll a változtatás?- Az óriási reneszánsz polifon mi­serepertoárt szeretnénk elővenni és li­turgiába ültetni. Az új rend, amely Fe­rencvárosban a régivel heti váltakozás­ban zajlik, erre lehetőséget kínál, mert a Sanctus és Agnus Dei tételeken kívül eredeti szövegével és funkciójával ke­rült vissza a Kyrie és a Gloria. A hosszú Credo - hitvallás - tételeket nem lenne praktikus énekelnünk, úgyhogy elhagyjuk őket.- A sok hallgatnivaló mellett szóhoz jut majd a gyülekezet?- Persze, megmarad a kezdőének, főének, prédikáció utáni - úrvacsora­bevezető - és záróének. is. A mai korban a szertartást váznak kell tekintenünk, amelyre minden gyülekezet a maga helyzete szerint fű­zi föl az alkalom menetét. Például a li­turgiát énekelheti egy énekcsoport, az igehirdetés után hangozhat el vers, bi­zonyságtétel, beszámoló, karének. Ezzel máris közelebb kerül minden a résztvevők szívéhez. A lelkészi öltözék is kérdéssé vált. Az előbbiek alapján világos, hogy jobb a minél egyszerűbb, szerényebb viselet. A papi öltöny feladata, hogy elfedje az emberit. Kifejezze, hogy itt nem egy ember produkciójáról, nem emberek kiválóságáról, nem embe­ri gondolatokról van szó. Ne ezt fi­gyeljük, hanem egyedül azt, hogy mi az Úr üzenete nekünk, mai emberek­nek. Ezért az egyik legszebb lelkészi öltözet az, amelyet jelenleg is hasz­nálunk. Vannak díszesebb öltözetek is, de van olyan evangélikus egyház is, ahol egyáltalán nincs papi ruhá­zat. Van szertartásosabb istentiszte­let, de van egyszerű forma is. Mit tegyünk? Fogadjuk hálásan a mi közösségünk dolgait, éljünk velük evangéliumi bátorsággal és szabadság­gal, és azon legyünk, hogy minden a lényeg, Krisztus és az ő szolgálata, di­csőítése felé vigyen közelebb bennün­ket. Ne engedjük, hogy bármi is elvon­ja figyelmünket a Megváltóról. Ha pedig vissza akarunk menni a gyökerekig, akkor menjünk az ősegy­házig. És azt látjuk, hogy a sok isten­­tiszteleti forma között az volt a lé­nyeg, hogy legyen benne: igehirdetés, imádság, ének, közösség, úrvacsora, így legyen ma is. Milyen jó, hogy ma is szerető kö­zösség, isteni békesség, jó tanítás, szent bizonyosság áradhat ki ránk az istentiszteleten! Érezd jól, és munkál­kodj azon, hogy mások is jól érezzék magukat a közösségetekben! ■ Széll Bulcsú lelkész (Kispest)- Tehát kéthetente fog megszólalni egy polifon mise?- Igen, a hónap második és negye­dik vasárnapján.- Milyen zeneszerzőktől?- Reformáció előtti és utáni rene­szánsz szerzőktől. A protestánsok, mint például Stoltzer, előnyt fognak él­vezni, de a kor „klasszikusait” is éne­keljük majd.- A vesperások ezzel véget érnek?- Dehogy, csupán a rendszeres munkánk tevődik át az istentisztelet­re. Nagyobb ünnepeken - főként azo­kon, amelyek hétköznapra esnek, és egyébként is esti alkalmak lennének, mint például mennybemenetel - to­vábbra is tartunk majd vesperásokat. Legközelebb húsvétkor. ■ E.É. Szegeden várostörténeti atlasz ké­szül. Természetesen a templomok sem maradhatnak ki belőle. A leírásuk közben feltűnt, mennyire nem egysé­ges annak megítélése, hogy ki tervez­te a szegedi evangélikus templomot. A templom tervezőjének az 1944-ig megjelent kiadványok Schulek Fri­gyest tartják. Az 1945 után megjelent források viszont kevés kivétellel má­sokat neveznek meg. Miért? Schulek Frigyes 1881-ben tervezte meg az evangélikus templomot „Szem­ben a neogótika igen gyakran előfor­duló jelentkezésével, alig kap szót templomépítészetünkben a neoromán stílus. Schulek temploma egységes, ízléses, egyéni.” (Kemény Lajos - Gyi­­mesy Károly [szerk.]: Evangélikus temp­lomok. Athenaeum, Budapest, 1944, 208-209. oldal.) A templom belseje olyan, mint egy ékkő. Kicsi, mégis meghitt, s kiváló az akusztikája. A Szegedi Evangélikus Egyházköz­ség irattárában fellelhetők az eredeti jegyzőkönyvek. Az 1881. május 8-i ülé­sen első napirendi pontként az alábbi javaslat hangzik el: „Az elnökség meg­nyitván a gyűlést bemutatja Schulek pesti építész tanár úrnak az egyház ré­szére épített templom és papiak tervét. A készített román stílusú terv a presby­­térium általános tetszését megnyervén, kimondatott határozat képen: hogy az egyház azt építteti ki.” A javaslatot hat nappal később tartott ülésén a presbitérium megerő­sítette, és a megfelelő lépeseket meg­tette. 1881. augusztus 2-án a gyüleke­zet közgyűlése megbízza a temp­lom és papiak felépítésével az „aján­lattevő vállalkozó építészeket” Por­zsolt Ernőt és Halmay Andort, akiket később tervezőknek véltek. A Szegedi Híradó 1882. május 24-i tudósítása: „Pohárköszöntőt mondott Skultéty Schulekre mint az új templom tervezőjére...” (Skultéty - helyesen: Scultéty Sándor - a Szegedi Evangé­likus Egyházközség gondnoka volt abban az időben.) i960 után furcsa dolog történt. Bálint Sándor, a neves néprajzku­tató, a „legszögedibb szögedi” Szeged városa című kötetében (1959) ezt olvashatjuk: „Porzsolt Ernő és Hal­may Andor alkotása a román ízlésű kis evangélikus templom (1882).” S ezt a mai napig kritika nélkül átveszi mindenki. Sajnos a nagy néprajzos magával vitte a titkot a sírba, hogy mi vezette őt Schulek nevének elhallga­tására és a kivitelező építész vállalko­zók tervezőként való említésére. Czenthe Miklósnak, az Evangéli­kus Országos Levéltár igazgatójának közlése szerűit: „A levéltár tervtárában 18. sz. alatt... megvan Schulek Frigyes szegedi evangélikustemplom-terve is. Egy kartondossziéban, meglehetősen teljes dokumentáció: helyszínrajz, alap­rajz, homlokzati vázlatok a templom­ról és a gyülekezeti épületről." Több he­lyen látható Schulek Frigyes aláírása, illetve kézjegye a terven és a költség­­vetésen is 1881-es dátummal. Mindez megerősíti a dr. Rapcsányi J. Jenő Út a kegyelem templomáig - A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története (1943) című, alapos történeti munká­jában közölt adatot Schulek Frigyesről. Bizonyítást nyert tehát, hogy a szegedi evangélikus templomot és a paplakot is a neves építész, Schulek Frigyes tervezte. Porzsolt Ernő és Halmay Andor csupán kivitelezői voltak a Schulek-féle terveknek, akik a részletes kivitelezési terveket meg­rajzolták, és azokat a polgármesteri hivatalban engedélyeztették. Egyházunk és Szeged városa is mél­tán lehet büszke a neoromán stílusú evangélikus templomra, hiszen bő két évtizeddel később Schulek ugyanebben a stílusban tervezte meg a világörök­ség részévé vált Halászbástyát (1903) és a János-hegyi Erzsébet kilátót is (1910). Fontos megerősíteni a köztudatban, hogy az idén százharmincegy éves sze­gedi evangélikus templom Schulek egyik korai, ám jelentős alkotása. ■ Dr. Szerdahelyi Péterné, dr. Szerdahelyi Péter A témáról dokumentációkkal kiegészí­tett bővebb anyag egyházunk honlap­ján, az Evangélikus.hu-n olvasható. Januártól új, díszes istentiszteleti forma Ferencvárosban Interjú Muntag Lőrinccel, a ferencvárosi vesperások zenei vezetőjével

Next

/
Thumbnails
Contents