Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-02-17 / 7. szám

Eváhgélikús Élet »présbh'-e'rí« ’ 20T3) február 17. *■ t3 EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYI SZEMLE Kettős elhivatottsággal Válogatás a somogy-zalai evangélikus lelkészek irodalmi munkáiból: Kutas Kálmán tíii"* Evangélikus lelkészek írásait, irodalmi alkotásait is rejtik a gondosan szerkesztett könyvek, folyóiratok, napilapok, de kéz­iratos formában levéltáraink és családi szekrények fiókjai is. Dr. Jáni János a somogy-zalai lelkész alkotók pályájával kezdett el foglalkozni. Alábbi írása egy so­rozat első darabja, amely a száz­­huszonöt éve született - lelkészi szolgálata mellett költőként és műfordítóként is működő - Ku­tas Kálmánt mutatja be. Már 2004-ben, a Somogy-Zalai Egy­házmegye történetét bemutató könyv írásakor érlelődött bennem a gondo­lat, hogy fel kellene hívni a figyelmet azokra a lelkészekre, akik egyházme­gyénkben (is) éltek, s hivatásuk gya­korlása mellett az irodalom eszközeit is felhasználták az emberi gondola­tok és érzések formálására. Egyesek nevét országos irodalmi körök tartot­ták nyilván, másokról csak közvetlen környezetük tudta, hogy egy-egy közölt alkotás szerzőjének neve őket takarja. A kiadásra szánt antológia egy­előre kéziratban található, s ben­ne Kutas Kálmán alko­tásai is szerepelnek. Műveire általánosság­ban is jellemzők azok a mondatok, amelyeket a zalai származású Ke­­resztury Dezső írt 1982- ben megjelent, Naplemen­te - Jónás című kötetéről: „Kutas Kálmán kitűnt gaz­dag, ízes nyelvével, virtuóz formakészségével és bölcsel­­kedő hajlamával. Fő mondaniva­lói a vallásos, erősen humánus él­ményvilágból fakadnak. Légkörét a szellem fénye hatja át. A magyar klasszikus hagyományon nevelődött igen kiművelt hangszerelés­sel szóló formaművészet.” Kutas Kálmán 1888. no­vember 21-én született Győ­rött a megözvegyült Zwickli (Kutas) Lajos és Bakó Gizel­la házasságából. A kereske­dő apa később csődbe jutott, így a család többször költöz­ködött: Debrecenben, majd Budapesten éltek. Kutas Kál­mán gyermek- és iíjú éveiben gyakran tartózkodott a Pápa közeli Kupon, majd Vanyo­­lán, anyai nagyanyjánál. Bu­dapesten érettségizett a Ki­rályi Egyetemi Katolikus Fő­gimnáziumban, majd Sop­ronban tanult az evangélikus teológiai karon; az 1909- 10-es tanévben a jénai egye­tem hallgatója. Sopronban avatta lelkésszé Gyurátz Fe­renc püspök 1911-ben. Segédlelkészként Debre­cenben, majd Budapesten, a fasori gyülekezetben mű­ködött. Az ekkor mindössze tízéves zalaegerszegi gyüle­kezet 1915-ben választotta lelki vezetőjének. Itteni szol­gálata 1928-ban ért véget. Működése alatt épült a pa­rókiául is szolgáló gyüleke­zeti ház, de csak néhány hónapig volt a lakója, mert a város társadalmában kez­dődött felekezeti villongások - főképp Pehm József plébá­nossal, a későbbi Mindszenty her­cegprímással kialakult kedvezőtlen viszonya - miatt elfogadta a szege­di gyülekezet meghívását. Itt 1931- ig, majd Szombathelyen 1953-ig, nyugdíjazásáig volt lelkész. Szegeden THESAURUS 11 JfM. m evangélikus iskola, Szombathelyen gyülekezeti terem és diakonisszala­kás építtetése jelzi gondoskodó lel­­kületét. x, Zalaegerszegi szolgálata idején kötött házasságot Bekk Máriával. Kutas Kálmán Kezedben alkotó Ti csillagok: virágok Ég mezőin - szivárványfény felhők szemöldökén - árnyék, mely félve törpültél mögém - töprengő lelkem - szárnyaló erőim -te lég fölött sugárzó tiszta éther - miket bölcsek alkottak: rendszerek - és játékok, melyekkel a gyerek bíbelődött, mint bölcs a rendszerével: Ó, minden, minden, mi időbe, térbe - évezredét vagy perceit leélte, a sok kiégő égi s földgolyó: egyszer mi mind, kezedben, sűrű sorba pihenünk majd szelíden elomolva, s mint egy-testvért áldasz meg: Alkotó! Magasságban Kifúl lélegzetem. Lassabban ballagok. Keveset beszélek. Mélyebben hallgatok. Bottal botorkálok. Sötétül. Agg vagyok. Életem erdeje ritkul körülöttem. Hegyormokon járok - ezüstös ködökben. Mélytitkú dallamok suhognak fölöttem, s bennem is e csúcson, honnan messze látok - Hordozok magamban felfénylő világot. Még magasbra lépni: megváltómra várok. Rovatgazda: Kovács Eleonóra Ott született Éva és István nevű gyermeke, de az édesanya gyógyítha­tatlan betegségben elhunyt. A máso­dik, Saly Vilmával kötött házasságá­ból született Ádám fia. Fiatal felesé­gét azonban autóbalesetben elve­szítette. Kisgyermeke felnevelését segítő harmadik felesége dr. Dózsa Márta volt. Az ő elvesztése után Éva lányánál élt haláláig. Miskolcon hunyt el 1984. június 18- án, kilencvenhat éves korában. Öku­menikus szemléletét tanúsítja, hogy temetésén az evangélikus egyház szertartása szerint szolgálatot végző Ribár János evangélikus lelkész mel­lett a ravatalánál Szilágyi István re­formátus lelkipásztor, a sírjánál dr. Székely László római katolikus cím­zetes apát is imát mondott. Versei, elbeszélései, emlékezései, beszédei könyvbe szerkesztve 1916 és 1941 között je­lentek meg. Eköz­ben a magyar kulturális, szelle­mi élet elismert tagjaként is szá­mon tartották. Töb­bek között rendes tagja volt a Dugonics Társaságnak, és tiszte­letre méltó helyet foglalt el az Erdélyi Helikon ma­gyarországi barátai kö­zött. Kötetbe szerkesztett írásainak újabb megjelené­sére azonban mintegy negy­ven évig, aggastyánkoráig, 1982-ig kellett várnia. Utolsó, még ál­tala sajtó alá rendezett munkáját (1985) már nem vehette kezébe. Művei megjelenésük sor­rendjében: Beszéljetek ti évek (1916), Versek (1926), Látások szigetén (1928), Kezedben al­kotó (1941)» Naplemente - Jó­nás (1982), Egy emberélet (1985). Verseit főképp az Evangé­likus Élet, a Harangszó, a Vigília, a Confessio és az Új Ember közölte. Nyugdíjas éveiben sem pihent, még több mint száz teológiai írást fordított ma­gyarra - német és angol szerzőktől - egy református és evangélikus lelkészekből szervezett „fordítói munka­­közösség” tagjaként. A hatvanas évek elejétől az állambiztonság megfigyelte, leveleit felbontották, szom­bathelyi lakásába lehallga­tókészüléket telepítettek. Házkutatást tartottak nála 1963-ban, majd „közösség elleni izgatás” címén bünte­tőeljárást indítottak ellene s a fordításban részt vevő több lelkész és „civil” ellen. Az el­járást közkegyelmi törvény­­erejű rendelet alapján meg­szüntették, de már keveseb­bet fordított, ám több verset írt, s készült az Alkotóval, az örök Valóval, a Megváltóval történő találkozásra. ■ Dr. Jáni János Őseink felfedezése Akik a történelmi Magyarországon tanultak ► Nyugat-európai példák nyomán új, nagyszabású, az egész Kár­pát-medencére kitekintő orszá­gos projektet indítanak a magyar levéltárak: a 16. századtól kezd­ve megmaradt iskolai és egyhá­zi anyakönyvek alapján a mo­dern informatika eszközeivel feltárják a történelmi Magyaror­szág lakóiról, tanulóiról megma­radt sok millió hiteles személyi adatot, s ezt a társadalom ren­delkezésére bocsátják. Napjainkban külföldön és itthon is óriási az érdeklődés a múlt évszáza­dokból fennmaradt, személyes adato­kat őrző, eredeti források iránt. A le­véltárakban végzett kutatások döntő hányada személyi adatok feltárására irányul. Nem csak a családtörténészek számára fontos ez, hiszen nincs olyan tudományos kutatás, amelyhez ne kellene pontosan megismerni a törté­nelmi vagy hétköznapi szereplők élet­­útjára vonatkozó adatokat. Svédor­szágban például hat olyan kutatóköz­pontot hoztak létre, amelyekben az ér­deklődők - akár családi kirándulással egybekötve - maguk kereshetik meg a digitalizált levéltári anyagok alapján a családjukra vonatkozó adatokat. E személyi adatok felekezeti, nem­zetiségi vagy politikai hovatartozás­tól függetlenül mindenkit érdekelhet­nek, s egyre többeket érdekelnek is. Ilyen eredeti, hiteles nyilvántartások - más források mellett - az egyházi (születési, házassági, halálozási) és az iskolai anyakönyvek. Közülük ki­emelten fontosak az egyetemek, főis­kolák és a középiskolák anyakönyvei. Magyarországon nagyjából a 16. századtól kezdve maradtak ránk is­kolai és egyházi anyakönyvek. A tö­rökök által meg nem hódított terü­letekről már korábban, más terüle­tekről inkább csak a 18. századtól kezdve vannak ilyen források az ál­lami, egyházi és szaklevéltárakban. Az anyakönyvek egyszerű digitalizá­lása kevés lenne, hiszen az eredeti for­rásokat csak kevesen tudnák elolvas­ni, és az óriási adattömegben képte­lenség lenne eligazodni. Ezért kell az anyakönyvekhez adatbázisokat készí­teni, amelyekből bárki könnyen lekér­dezheti az őt érdeklő adatokat, s optimális esetben az eredeti forrás di­gitális képéhez is hozzájuthat. Ez a munka több évig tartó, hatal­mas feladat, amely csak a hazai szakemberek és a szomszédos orszá­gok levéltárosainak összefogásával valósulhat meg. A munkát természe­tesen időben és földrajzilag egyaránt szakaszolni kell, de már kezdetben je­lentős eredményeket hozhat. Az el­ső szakaszban az 1848 előtt működött hazai egyetemek, főiskolák és akadé­miák hallgatóinak adatbázisát szán­dékoznak elkészíteni, s ez is feltehe­tően több mint kétszázezer személy­re vonatkozó adat feltárását jelenti. A magyar és a szomszédos országok levéltárainak képviselői február 15-én 10 óra 30 perces kezdettel tanácskozást tartottak az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem (ELTE) Egyetemi Könyvtárának dísztermében, ahol a munka első fázisának elindításával kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. ■ Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Levéltár igazga­tója, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________ Meghívó presbiteri hétvégére Presbiteri hétvégét szervez az Evangélikusok Közössége az Evangéliu­mért (EKE) március 1-3. között Foton, a Mandák Otthonban (Berda Jó­zsef u. 3.). Szeretettel hívunk és várunk presbitereket és gyülekezetben szolgáló testvéreket. A program pénteken 18 órakor kezdődik, és vasár­nap ebéddel ér véget. Az otthonban szállást és étkezést biztosítunk. Az áhítatokban, előadásokban és beszélgetésekben az alábbi témák kerülnek elénk:- „És örömmel befogadta (Jézust)” - Zákeus története (Lk 19,1-10)- „Meghaltam, hogy Istennek éljek" (Gál 2,16-21)- Félrekezelés vagy eredményes gyökérkezelés?- Felelősségem önmagamért és a gyülekezetért- „Hű voltál a kévésén” - Példázat a minákról (Lk 19,11-27)- „Áldozatot vitt az Úrnak” - Kain és Ábel története (íMóz 4,1-13) Részvételi díj: 7000 forint/két nap (az ágyneműt is tartalmazza). A je­lentkezéseket kérjük az EKE Alapítvány címére - ekeal@freemail.hu - elküldeni, vagy az ekeal.lutheran.hu honlapon is be lehet jelentkezni. Böjti akció „300 forint - neked egy csomag chips, neki egy hétre való étel ára... Merd jobbá tenni a világot!" Ezzel a felhívással fordul az Evangélikus Külmisszi­­ói Egyesület (EKME) a böjti időszakban a gyülekezetek tagjaihoz, az evan­gélikus iskolák tanulóihoz, adománygyűjtő akciót hirdetve afrikai sze­gény sorsú gyermekek megsegítése céljából. Az EKME támogatja:- Nairobiban (Kenya) harminc szegény sorsú kisiskolás étkeztetését, és egyé­ni adományok közvetítésével segíti rászoruló diákok tanulmányait.- A Kongói Evangélikus Egyház Tanganyika-tavi kerületében száz isko­lás tanulási költségeit. Kérjük, az összegyűlt adományokat küldjék húsvétig az EKME számlá­jára: 11711034-20804538. Az EKME vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents