Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-29 / 30. szám
MOZAIK 2012. július 29. *• 15 Evangélikus Élet ——WFH l■MMIlll^■lllll■lllill'■WllllllllHilWIWIiil|lllí>l|||lliW|ilWWII|iilM«li|liiMI ■ I Ökosátorral a Szélrózsán ► A Fonyódligeten megrendezett Szélrózsa találkozón az Ararát munkacsoport ökosátorral volt jelen, és sokféle információval és programmal várta a betérőket. Mint ismeretes, a találkozó egyik fő motívuma a víz volt. A víz, amely nélkül nem tudjuk elképzelni az életet, és amely ma annyira természetes eleme mindennapjainknak, hogy nem is figyelünk rá. Pedig a Föld vízkészlete nagyon sérülékeny. Ha bolygónk egész vízkészlete egyvödörnyi, akkor az édesvíz egypohárnyi, de ebből csupán egy teáskanálnyi áll a rendelkezésünkre, mert a többihez nem tudunk hozzáférni - és ez a helyzet rohamosan romlik, hiszen egyre nehezebb lesz hozzájutni az ivóvízhez... „Az Úr a pásztorunk...” * Évtizedeken át mindig a Mákból látogattak a gyülekezeti tagok (konfirmációra, gyűlésekre stb.) az ősi celldömölki artikuláris templomba. A közelmúltban, egy borongós (!) nyári szombaton most a celldömölki bibliaórások keltek útra. Nemcsak azért, hogy megtekintsék a templomokat, imatermeket, hogy megismerjék az öt leányegyház történetét, hanem azért is, hogy az ottani gyülekezeti tagokkal együtt énekekkel, imádsággal dicsérjék az Istent. A celli bibliaórások (átlagos létszámuk tizenöttizenhét fő) ötlete alapján lelkészünk, Rác Dénes örömmel szervezte meg a íiliakörutat, amelyhez néhány további gyülekezeti tag is társult. A kutatók szerint huszonöt év múlva három emberből kettőnek nem lesz elegendő ivóvize. Fontos tehát, hogy vigyázzunk rá, és mértékkel használjuk - az ökosátorban erre is praktikus tanácsokat és tippeket kaphattak az érdeklődők. A találkozó résztvevői már a táborba való belépéskor el is kezdhették a környezetkímélő életmódot, hiszen azok, akik előregisztráltak, kaptak egy kulacsot, hogy abba ivóvizet töltsenek, ne ásványvizet vásároljanak (amelynek műanyag palack[ ját aztán a szemétbe kellene ! dobniuk). Sajnos a tapasztalat az volt, hogy a kulacsok díszként, de üresen lógtak a táborozok nyakában, az ásványvizes PET-palackok pedig színültig megtöltötték a kukákat. Talán azért a hazavitt kulacsok később is inspirálják majd tulajdonosaikat, és sokszor fogják használni őket a műanyag flakonok helyett. A találkozó szintén környezetkímélő momentuma volt, hogy a kávézókban visszaváltható „zöld poharakba” mérték az innivalókat. Az ökosátorban arra is lehetőséget kaptak az érdeklődők, hogy megvizsgálják, miből is merítünk, vagyis mi az, amit vízként megiszunk. A vízvizsgálatot egy helyi szervezet, a Nők a Balatonért Egyesület munkatársa, Piliszky Zsuzsa biológus vezette. Az első alkalommal az ivóvízben levő szennyezi kérdésre vélhetően még az sem tudna válaszolni, aki elírta a címéta Szélrózsa találkozó - Duna Televízió által közvetített - záró istentiszteletének... Egy hete Mesterházy Balázs hívta fel a figyelmemet arra, hogy a rádióújságban - és különböző internetes műsorajánlókban is - református istentisztelet-közvetítésként szerepel a Szélrózsa záróalkalma. Azonnal utánanéztem, hogy mentsük, ami még menthető. Megtudtam, hogy a főszerkesztő, a producer, a gyártásvezető és a műsorok lebonyolításáértfelelős személy is helyesen továbbította az általam megadott címet: A Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó záró istentisztelete. A főcím tehát nem is az Evangélikus istentisztelet megjelöléssel kezdődött volna, amelyet elírhattak. így számomra a talány még nagyobb. A Duna Tv honlapján, a műsorújságban július 22-én, vasárnap 10.30- nál a következőt olvashatjuk: Szélrózsa találkozó - evangélikus istentisztelet. A tartalomnál pedig: „Fonyódligeten tartották a Szélrózsa Evangélikus Országos Ifjúsági Találkozót, melynek záró istentiszteletét közvetítjük.” (Ezt én adtam meg így.) A hivatalos Teletexten is jól írták ki. Érdekes, hogy sok helyütt - például a Port.hu internetes műsorajánző anyagokat, vegyszereket mutatták ki, a másik alkalommal pedig a Balaton vizéből merítettek, és vették górcső alá a vízmintákat. Az amatőr kutatók még piócákat is szemügyre vehettek, amelyeket a vízpart menti kövek alól csalogattak elő. A Balaton vizét egyébként a találkozó résztvevői folyamatosan „érzékszervi vizsgálatba” vonták, vagyis a sekély, de kellemes hőfokú vízben nagyokat fürödtek kicsik és nagyok. Az ökosátor leglelkesebb látogatói a kisgyermekek voltak. A sátor bejáratánál ugyanis napelemmel működő játékok hívogatták az arra sétálókat, ennek pedig a gyerekek örültek a legjobban. Őszinte lelkesedéssel szemlélték és próbálták ki a nap energiájával forgó propellert, a malom napelemes kerekét vagy a mini-vízmelegítőt. lóban - a helytelenül szereplő Református istentisztelet főcím alatt helyesen az evangélikus ifjúsági találkozó záró istentisztelete szerepel, úgy, ahogyan megadtam. Hogy ezt miként hozták össze, arrólfogalmam sincs. Fájdalmunkra azonban csak az első sor, a hibásan írt Református istentisztelet cím került a különböző kábelszolgáltatókhoz, amelyek a Duna Tv-tőlfüggetlenül, általunk ellenőrizhetetlen módon alakítják ki a műsortükröt. így történhetett meg az, amit később hallottam, hogy az adás alatt is - éppen futó műsorként - a Református istentisztelet kiírás szerepelt. ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó Persze a gyerekeket kísérő szülők és a gyermek nélkül betérő felnőttek is nagy élvezettel szemlélték és próbálgatták ezeket a játékokat, amelyek kitűnő eszközei a szemléletformálásnak. Talán azok, akik kicsiben kipróbálják a napelemek működését, „nagyban” is kedvet kapnak arra, hogy a házuk tetejére napelemet szereltessenek, így csökkentve mind a környezetszennyezést, mind a háztartás költségeit. Kicsik és nagyok is próbálkozhattak a bibliai teremtésvédelmi totó kitöltésével, amelyből megtudhatták, hogy az eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófa az özönvíz volt, Noé bárkája tulajdonképpen állatmenhelyként szolgált; és bár Salamon csodálatos templomot építtetett, de ezzel jelentősen hozzájárult a nemes erdők drasztikus csökkenéséhez. Jézus követői pedig ma is példaként szolgálnak nekünk arra, hogy ne pazaroljuk az ételt, hiszen ötezer ember megvendégelése után a maradékokat gondosan összegyűjtötték... Mivel a találkozó a Balaton partján volt, az ökosátorban lehetőség nyílt a Balatonnak és környékének megismerésére is. A kisebbek óriás társasjáték segítségével bővíthették ismereteiket, a nagyobbak pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre, Rozner György előadásából tudhattak meg olyan hasznos és érdekes információkat, amelyeket sokszor még az ott lakók sem ismernek. A Szélrózsa teremtésvédelmi programjairól való beszámolótfolytatjuk. m s. a. Hajlamos vagyok arra, hogy bizonyos dolgokat humorosan fogjakföl. Ez az elírás azonban nem tartozik ezek közé. Hiszen rengeteg munka, precíz felkészülés előzte meg a szervezők, elsősorban Mesterházy Balázs részéről az istentiszteletet. Ezért is tudtuk kilencven percben (a Duna Tv rugalmasságának is köszönhetően) elejétől végéig közvetíteni a gazdag liturgiát. A televízió munkatársai is mindent megtettek az adás sikere érdekében. A szervezőkkel együtt a meteorológiai szolgálatot is rendszeresen hívtuk, hogy - a szél erősségétől függően - hol tartsuk az istentiszteletet. Pál Marietta egész éjjel azon dolgozott segítőivel, hogy a sátorban is méltó keretek között legyen megtartva a záróalkalom. És a többi szervezőről, résztvevőről még nem is szóltam. Ezért az a fajta slendriánság, amellyel valaki elírta, rosszul írta a címet, számomra elfogadhatatlan. Megszoktam, hogy nyugodt lehetek, hiszen az általam megadott címet viszik végiga hivatalos iratokban. Ez eddig mindig így is volt. Most nem így történt. Nekem tanulság de remélem, hogy az elírásért felelősnek is az. ■ Nagy László szerkesztő (MTVA) Hat autóval közel harmincán csodálhattuk meg Kemenesalja szépségeit. Első állomásunk a Kemenesalja egyik „ékszerdobozaként" emlegetett merseváti templom (képpünkön) volt. Itt a gondnok asszony és testvére köszöntötte meleg szeretettel és forró kávéval, üdítővel csoportunkat. Vargyainé Fodor Hajnalka alapos áttekintést adott a filia helyzetéről. A Vidos család áldozatos adományaitól kezdve Józsa Márton templomépítő munkáján át egészen a mai gyülekezeti tervekig ívelő beszámolót kaphattunk. Hajnalka nem könyvekből, hanem még élő szemtanúktól gyűjtötte össze az anyagot a falu, illetve a gyülekezet múltjáról. A kemenesszentmártoni imaházban a gyülekezet aktív tagjainak vendégszeretetét élvezhettük. A terített asztal körül Patyi László, az utolsó evangélikus tanító fia ismertetett meg bennünket a múlttal és a jövőbeli tervekkel. Kemenessömjénben a falu közepén áll a nagyon szépen felújított evangélikus imaház. A gyülekezet vezetősége teljes létszámban sorakozott fel a fogadásunkra, és bőséges tízóraival vendégelt meg bennünket. A több évtizedig hűséges korábbi gondnoktól, Irénke nénitől leánya vette át a stafétabotot a szolgálatban. Tőle, Rajki Istvánná, Zsuzsától tudtuk meg, hogy a gyülekezet saját erőből szépítette, újította meg az Isten házát. Filiáink egyetlen kántora, Béres Lajosné, Kati azzal tisztelte meg az anyagyülekezeti tagokat, hogy harmóniummal kísérte énekeinket. Tokorcson az imaház mellett levő harangláb helyett az elmúlt hónapokban torony épülhetett. Az éppen nyitott toronyablakon keresztül a harangban is gyönyörködhettünk. A feladataikat még szorgalmasan végző kőművesek munkáját egy kicsit hátráltattuk, de óvatosan azért körülnézhettünk az akkor még javában renoválás alatt álló templomban. SEMPER REFORMÄNDA „Tehát így kell viselkednünk. Felelősek vagyunk a felebarátainkért minden egyéb bajban és veszélyben is. Ha ég a házuk, akkor hív a szeretet, hogy menjek oda, és segítsek oltani. Ha elegen vannak ott, akik oltani tudnak, akkor hazamehetek, vagy ott maradhatok. Ha vízbe vagy gödörbe esik valaki, akkor nem hagyhatom, hanem muszáj odamennem, és amennyire csak tudok, segítenem kell neki. Ha vannak ott mások, akik ezt megteszik, akkor én szabad vagyok. Ha látom, hogy valaki éhezik vagy szomjazik, akkor nem hagyha-Áldott perceket élhettünk át, hiszen Isten Szentlelke volt közöttünk. Utolsó filiánkban, a Ság hegy tövében húzódó Mesteriben az igencsak öregedő gyülekezet egykori iskolájához érkeztünk. Szomorúan hallottunk arról, hogy a faluban milyen kevesen vannak az állandó lakosok. Sok a külföldi tulajdonos, a nyaraló, hiszen a falu gyógyfürdője ugyanakkor igen vonzó. A gyülekezet néhány szolgálatkész családból áll, amelyeknek reménysége a táborhely szépítése, építésének folytatása. A környékbeli és az itt szolgáló lelkészek évek óta próbálkoznak gyülekezeti hittantáborokkal. Imádságainkban hordozzuk a gyermek- és az ifjúsági munkát. Hisszük, hogy teremtő Urunk, jó Pásztorunk sok fiatalt vezet, legeltet. „Nyájával arra jár, / Amerre várva vár / A forrás hűs vize, /A zöld mező” - énekeltük imádságként több szólamban. Hisszük, hogy a mesteri magvetés a Kemenesalján is sokszoros termést hozhat. Pecznyik Pál, hűséges bibliaórás társunk, költőnk mindegyik filiában lakó gyülekezet számára írt egy verset, melyet a helyszínen felolvasott, és néhány példányt ajándékképpen szétosztott a testvérek között. Áldott órákat töltöttünk együtt ezen a szombati napon, megtapasztalva: „Az Úr a pásztorunk, jó pásztom magára, hanem étellel és itallal kell ellátnom, és nem szabad a veszélyt néznem, hogy ezáltal kárt szenvedek. Mert aki csak addig akar a másikon segíteni, a másikat támogatni, amíg saját életét és javait kár és veszély nem fenyegeti, az a felebarátjának valójában soha nem fog segíteni, mert mindig úgy ítéli majd meg, hogy a segítség neki veszteséget, veszélyt, kárt vagy időpazarlást jelent. Hiszen egyetlen szomszéd sem tud a másik mellett úgy élni, hogy ne kelljen számolnia a veszéllyel, amely a testét, a javait és a családját fenyegeti. Számolnia kell ugyanis azzal, hogy tűzvész vagy bármi más veszedelem tör rá a szomszédból, és elpusztítja őt, javait, családját és mindenét, amije csak van.” M Luther Márton: Elmenekülhetünk-e a halál elől? (Kovács Áron fordítása) tor ő!" Kiss Judit
