Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-07-22 / 29. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. július 22. » 13 Megújult az apostagi templom Az apostagi evangélikus gyülekezet több mint 23 milliós támogatást nyert 1827-ben épült templomának külső re­noválására az Új Magyarország vidék­­fejlesztési program keretében kiírt pá­lyázaton. A közel 26 milliós felújítás nyomán a község egyik legszebb épü­letévé vált templomban július 15-én tartottak hálaadó istentiszteletet Gáncs Péter püspök, Lupták György esperes, valamint a gyülekezet lelkésze, Vilmos Andrea szolgálatával. ■ Vilmos Andrea felvétele Miért több a nő a hívők között? A hit és a beleérző képesség összefüggéséről javítják, szinten tartják beleérző képességüket. Az is kiderült, hogy akik intenzív belső kapcsolatot ápolnak Istennel - akár ima, akár másfajta belső lelki társalkodás (el­mélkedés, bibliatanulmányozás...) formájában -, azok hatékony és fo­lyamatos tréningben vannak, s ez megkönnyíti kommunikációjukat embertársaikkal. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a vallásossággal, illet­ve az intenzív hitélettel bizonyos jel­lemvonások is összefüggenek. így a lelkiismeretesség és a szavahihe­tőség, a megbízhatóság gyakori jel­lemzője a hívő embereknek. Matek, természettudomány: nincs negatív hatással a hitre A vizsgálatokból még jó néhány továb­bi érdekes következtetés adódott. Ilyen például az a megállapítás, hogy a matematika vagy a természettudo­mányok művelése, tanulása a statisz­tikai átlagot tekintve nincs negatív ha­tással a hitre. Sőt! Számos kiváló gon­dolkodó, tudós példája bizonyítja, hogy alkotó életükből az „isteni dimen­zió” soha nem hiányzott. Most a vizs­gálatok ezt az általános művelődéstör­téneti megfigyelést sok-sok „hétköz­napi” adattal támasztják alá. A tanulmány azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy mivel az empátiát, a beleérző képességet lehet tanulni, tanítani, tréningeken elsajá­títani, ez vajon hogyan hat a hitre, il­letve a vallásosságra. Talán egyszer így is igazolást nyer a reformáció központi jelentőségű - valójában ősi bibliai - alapigazsága: a hit tesz képessé nagy és kis, hétköznapi, de minőségi, érték­teremtő gondolatokra, dolgokra, tet­tekre. így az empátiára is, a lelkiisme­retességre, a szavahihetőségre, a meg­bízhatóságra és még sok minden másra, ami az emberi kapcsolatok bo­nyolult gépezetében az olajat jelenti. A jobb emberi kapcsolatteremtésre, kapcsolatápolásra, ha kell: kapcsolat­mentésre, kapcsolatvédelemre van igen pozitív befolyása. Nem kétséges: a hit és a vallások 21. századi feléledése, új reneszán­sza mélyen összefügg az emberek­nek a kapcsolatok iránti, egyre nö­vekvő vágyával, igényével, a szociá­lis hálózatok felértékelődésével. S aki hittel keres, az talál is ilyen empá­tiát, életminőséget, amire igen nagy szüksége, szükségünk van. Jó, hogy tudományosan is bebizonyosodott: ez Amerikában meg szerte a világon, Kolozsvárott, Révkomáromban, Sza­badkán és Munkácson s még Buda­pesten is így van. ■ Dr. Békefy Lajos ► Amerikai pszichológusok kutatták annak magyarázatát, vajon miért több a nő a hitüket gyakorlók között. A kutatások eredményét az egyik nagy német újság tette közzé Európában. Már a cikk címe-alcíme is elgondol­kodtató: Helló, jó Istenem - Az empatikus emberek között többen vannak a vallásos kötődésűek. Tudományosan bizonyíttatott most már az is, hogy az istenhit és a beleérző képesség, az empátia összefügg. A kevésbé együtt­érző emberek istenkapcsolata inkább „frigid” vagy semmilyen. A vizsgálatot azzal a céllal végezték, hogy kiderítsék, kimutatható-e össze­függés az istenhit - vagy valamilyen felsőbbrendű lénnyel „ápolt” kapcso­lat - és a másik ember leikébe, gon­dolkodásába való beleérzés képessé­ge között. Ezt a beleérző képességet, amelyet korábban empátiaként em­legettek a tudományban, ma így is hívják: mentalizálás vagy gondolko­dáselmélet és -gyakorlat. A személyes Istenbe vetett hit és az emberi kapcsolatok minősége A kutatások eredményei - melyeket az amerikai Plos One tudományos maga­zinban tettek közzé - egyértelművé tették: igenis közvetlen kapcsolat mu­tatható ki hit és beleérzés között. Ki­derült a sorozatban végzett vizsgála­tokból, hogy akik Istenben mint sze­mélyes, megszólítható, valóságos lény­ben hisznek, azoknak ez a hite segít­ségükre van emberi kapcsolataikban is. Ez a tudományosan bizonyított tény tökéletesen megfelel annak a zsi­dó és keresztyén, vagyis bibliás felfo­gásnak, amely szerint Isten az embert a maga „hasonlatosságára, képmásá­ra” teremtette. Azaz szoros és ősere­deti kapcsolat áll fenn Isten és ember között, még ha ez sokakban meg­gyengült vagy eltűnni látszik is. Tény viszont, hogy párhuzamossá­gok fedezhetők fel az Isten-ember kapcsolat, illetve az ember-ember kapcsolat között. Az istenkapcsolat minősége, tartalma vagy ennek hiánya, „nyomelemei” nagymértékben kihat­nak az emberek társas kapcsolataira. A kutatók négy vizsgálatsorozatot tartottak fiatalok, diákok, felnőttek kö­zött az Egyesült Államokban és Kana­dában. Egyenes arányú összefüggést ismertek fel az empátiakvóciens - beleérzés-tényező - és a hitkvóciens, a hittényező között. Azaz: minél na­gyobb, erősebb valakinek a beleérző képessége, annál erősebb a hite. De for­dítva is igaz: a hiányos vagy a gyenge beleérző képesség olyan faktor, amely inkább a hitetlenségnek kedvez. Az empátiakvócienst kísérő jelenség A vizsgálatok során egyértelmű bizo­nyítást nyert az az általános egyházi és szociológiai tapasztalat, hogy a nők lényegesen nagyobb számban hívők, mint a férfiak. Ez a két nem kö­zötti pszichológiai különbséggel is magyarázható, hiszen a lányok, asszo­nyok általában együttérzőbbek, mint a fiúk vagy a felnőtt férfiak. A hit tekintetében azonban nem­csak az empátiának van szerepe, ha­nem magának Istennek is. Hiszen mind a zsidó, mind a keresztyén kultúrában és hitben, illetve a hitet tudatilag reflektáló teológiában alap­vető meggyőződés, hogy a hit első renden nem emberi képesség, elsa­játítható magatartásforma, hanem Is­ten lelki ajándéka. Bizonyos, hogy ha­marabb és mélyebben foganhat meg ott, ahol eleve jól működik az empá­tia képessége, azaz ahol ez a termé­keny talaj készen áll a hit magvacs­­kájának befogadására. Az istentisztelet és az ima szerepe a kapcsolatteremtésben Az autista személyiségek, akiknek kapcsolatteremtési képessége és kommunikációja igencsak korláto­zott, nyilvánvalóan ritkábban járnak templomba, hiszen a közösség meg­élése, gyakorlása a gyülekezetben fo­kozottabban igénybe veszi őket. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a személyközi kapcsolatterem­tés készségének csökkent mértéke, il­letve hiánya a vertikális, istenkapcso­latra való képesség, nyitottság csök­kent mértékével jár együtt. Egyenes arányosság mutatkozik tehát e vonat­kozásban is. A hívő embereknek a tanulmány szerint azért is jobb a társas viselke­désük, mert a rendszeres templom­ba járás, a gyülekezeti kapcsolatok Egyházi levéltárosok és muzeológusok vándorgyűlése ► A Debreceni Református Kollégiumban (képünkön) tartotta idei vándorgyűlését július 9. és 12. között a Magyarországi Egyházi Levél­tárosok Egyesülete. Újdonság volt, hogy a konferenciát együttesen ren­dezték a nemrég alakult Egyházi Múzeumok Egyesületével. Ennek kö­szönhetően az egyházi gyűjteményi szakma két fontos ágában dolgo­zók találkozhattak, cserélhettek eszmét. ■ Czenthe Miklós Tizenkilenc évvel ezelőtt szintén épp a Debreceni Református Kollé­gium volt a helyszíne az egyházi le­véltárosok egyesülete megalakulásá­nak. A mostani szakmai tanácskozás első napján mindkét szervezet meg­tartotta évi rendes közgyűlését a tisztségviselők beszámolójával, tag­felvétellel... „Pihenésképpen” a résztvevők megtekinthették a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerületi Múzeum új­szerű kiállítását, amely a régi és új tar­talmakat- a korszerű múzeumpeda­gógiai elveknek megfelelően - látvá­nyos, interaktív módon mutatja be. Jó néhány tárgyhoz hozzá lehet nyúl­ni, masinákat lehet megtekerni, a tér­képeken megjelölt helyeket kigyulla­dó lámpák fénye jelzi, az ásványgyűj­teményt speciális megvilágítás teszi élményszerűvé... A kiállítás nem utolsósorban a Debreceni Református Kollégium fej­lődésének és Debrecen város történe­tének összefüggéseit hangsúlyozza. Kultúrtörténeti szempontból is az egyik legfontosabb magyarországi egyházi központunk egyben nemzeti emlékhelynek is számít. Ezt Debrecen városnak az 1885-ben a magyar ország­­gyűléshez írott levele is jól kifejezi: „Ne­héz időkben a tudományok Asyluma volt, mely városunkat naggyá, a ma­gyar nemzetiségnekfenntartó oszlopá­vá, a magyar műveltség és tudomány metropolisává emelte’.’ A kollégium oratóriumában - ahol 1849. április 14-én az országgyű­lés kimondta Magyarország függet­lenségét, a Habsburg-ház trónfosz­tását - négy felekezet (evangélikus, görög katolikus, református, római katolikus) lelkészének részvételével zárta a napot ökumenikus áhítat. Kedden Helytörténet, családtörté­net témakörben hangzottak el referá­tumok az egyházi levéltáros- és mu­zeológusszakma képviselőitől. Szó volt a falumonográfia-írás módszer­tanáról, a Mindszenty Józseffel egy idő­ben elfogott és mártírhalált halt Mesz­­lényi Zoltán esztergomi katolikus se­gédpüspök sorsáról és családjáról. Határon túli egyházi gyűjtemény feltárását példázta a lőcsei evangéli­kus gyülekezet iratainak rendezése, amelyről e sorok írója referált. A szakmát érintő, idén végbe­ment jelentős átalakulásokról „vilá­gi” levéltárosok, különböző egye­sületek és a Nemzeti Kulturális Alap THESAURUS tfím ' r ^w: Rovatgazda: Kovács Eleonóra képviselői tájékoztattak. A résztve­vők főként pályázati témákban tettek fel kérdéseket. A győri és kalocsai ka­tolikus gyűjtemény az európai uniós Társadalmi megújulás operatív prog­ram (TÁMOP) pályázatain való rész­vételről számolt be, illetve az iskolák­kal való kapcsolatról, a pályázati bü­rokrácia útvesztőiről. Szerdán Kárpátaljára, Beregszász­ra látogattak a levéltárosok: a Kárpát­aljai Református Egyházkerület új le­véltári és múzeumi gyűjteményét mutatta be nekik Kész Géza igazga­tó, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpát­aljai Magyar Főiskola eredményeivel és gondjaival ismerkedtek. A négy év­tizedes kommunista-szovjet világ nyomai és emlékei lépten-nyomon visszaköszönnek nemcsak az emlé­kekben, a magyar közösség történel­mében, de a mindennapokban, a város küllemében is. o N cc N \yt |< A kárpátaljai magyarság sokféle megpróbáltatáson átment közössé­ge két évtizede próbálja újjászer­vezni kulturális életét, társadalmát, és ebben példamutatóan együttmű­ködnek egyházai, iskolái. Hazafelé a határ magyar oldalán Csaroda középkori református temp­lomát, gyönyörűen feltárt falfest­ményeit keresték fel a vándorgyűlés résztvevői. Rendezett falu képe fo­gadta a csoportot, a helyiek - a falu­si turizmusba bekapcsolódva - vár­ják a vendégeket. Az összességében jó hangulatú, színvonalas rendezvényen az egy­mástól távol dolgozó - magyarorszá­gi, erdélyi, kárpátaljai - kollégák megerősíthették baráti és szakmai kapcsolataikat, kicserélhették kiad­ványaikat, megoszthatták egymással tapasztalataikat, jól szolgálva ezzel a szakmai továbbképzés céljait. APXSB TA My3Efi yammiUHíf mmmsmxmoi PUPOPMATOtíHOJ UKPKtSM KARmTAUAI |l I? EW«ÁZKLRDU 1 I II VLUAHA MÚZEUMA A szerző az Evangélikus Országos Le­véltár igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents