Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-22 / 29. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. július 22. » 13 Megújult az apostagi templom Az apostagi evangélikus gyülekezet több mint 23 milliós támogatást nyert 1827-ben épült templomának külső renoválására az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében kiírt pályázaton. A közel 26 milliós felújítás nyomán a község egyik legszebb épületévé vált templomban július 15-én tartottak hálaadó istentiszteletet Gáncs Péter püspök, Lupták György esperes, valamint a gyülekezet lelkésze, Vilmos Andrea szolgálatával. ■ Vilmos Andrea felvétele Miért több a nő a hívők között? A hit és a beleérző képesség összefüggéséről javítják, szinten tartják beleérző képességüket. Az is kiderült, hogy akik intenzív belső kapcsolatot ápolnak Istennel - akár ima, akár másfajta belső lelki társalkodás (elmélkedés, bibliatanulmányozás...) formájában -, azok hatékony és folyamatos tréningben vannak, s ez megkönnyíti kommunikációjukat embertársaikkal. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a vallásossággal, illetve az intenzív hitélettel bizonyos jellemvonások is összefüggenek. így a lelkiismeretesség és a szavahihetőség, a megbízhatóság gyakori jellemzője a hívő embereknek. Matek, természettudomány: nincs negatív hatással a hitre A vizsgálatokból még jó néhány további érdekes következtetés adódott. Ilyen például az a megállapítás, hogy a matematika vagy a természettudományok művelése, tanulása a statisztikai átlagot tekintve nincs negatív hatással a hitre. Sőt! Számos kiváló gondolkodó, tudós példája bizonyítja, hogy alkotó életükből az „isteni dimenzió” soha nem hiányzott. Most a vizsgálatok ezt az általános művelődéstörténeti megfigyelést sok-sok „hétköznapi” adattal támasztják alá. A tanulmány azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy mivel az empátiát, a beleérző képességet lehet tanulni, tanítani, tréningeken elsajátítani, ez vajon hogyan hat a hitre, illetve a vallásosságra. Talán egyszer így is igazolást nyer a reformáció központi jelentőségű - valójában ősi bibliai - alapigazsága: a hit tesz képessé nagy és kis, hétköznapi, de minőségi, értékteremtő gondolatokra, dolgokra, tettekre. így az empátiára is, a lelkiismeretességre, a szavahihetőségre, a megbízhatóságra és még sok minden másra, ami az emberi kapcsolatok bonyolult gépezetében az olajat jelenti. A jobb emberi kapcsolatteremtésre, kapcsolatápolásra, ha kell: kapcsolatmentésre, kapcsolatvédelemre van igen pozitív befolyása. Nem kétséges: a hit és a vallások 21. századi feléledése, új reneszánsza mélyen összefügg az embereknek a kapcsolatok iránti, egyre növekvő vágyával, igényével, a szociális hálózatok felértékelődésével. S aki hittel keres, az talál is ilyen empátiát, életminőséget, amire igen nagy szüksége, szükségünk van. Jó, hogy tudományosan is bebizonyosodott: ez Amerikában meg szerte a világon, Kolozsvárott, Révkomáromban, Szabadkán és Munkácson s még Budapesten is így van. ■ Dr. Békefy Lajos ► Amerikai pszichológusok kutatták annak magyarázatát, vajon miért több a nő a hitüket gyakorlók között. A kutatások eredményét az egyik nagy német újság tette közzé Európában. Már a cikk címe-alcíme is elgondolkodtató: Helló, jó Istenem - Az empatikus emberek között többen vannak a vallásos kötődésűek. Tudományosan bizonyíttatott most már az is, hogy az istenhit és a beleérző képesség, az empátia összefügg. A kevésbé együttérző emberek istenkapcsolata inkább „frigid” vagy semmilyen. A vizsgálatot azzal a céllal végezték, hogy kiderítsék, kimutatható-e összefüggés az istenhit - vagy valamilyen felsőbbrendű lénnyel „ápolt” kapcsolat - és a másik ember leikébe, gondolkodásába való beleérzés képessége között. Ezt a beleérző képességet, amelyet korábban empátiaként emlegettek a tudományban, ma így is hívják: mentalizálás vagy gondolkodáselmélet és -gyakorlat. A személyes Istenbe vetett hit és az emberi kapcsolatok minősége A kutatások eredményei - melyeket az amerikai Plos One tudományos magazinban tettek közzé - egyértelművé tették: igenis közvetlen kapcsolat mutatható ki hit és beleérzés között. Kiderült a sorozatban végzett vizsgálatokból, hogy akik Istenben mint személyes, megszólítható, valóságos lényben hisznek, azoknak ez a hite segítségükre van emberi kapcsolataikban is. Ez a tudományosan bizonyított tény tökéletesen megfelel annak a zsidó és keresztyén, vagyis bibliás felfogásnak, amely szerint Isten az embert a maga „hasonlatosságára, képmására” teremtette. Azaz szoros és őseredeti kapcsolat áll fenn Isten és ember között, még ha ez sokakban meggyengült vagy eltűnni látszik is. Tény viszont, hogy párhuzamosságok fedezhetők fel az Isten-ember kapcsolat, illetve az ember-ember kapcsolat között. Az istenkapcsolat minősége, tartalma vagy ennek hiánya, „nyomelemei” nagymértékben kihatnak az emberek társas kapcsolataira. A kutatók négy vizsgálatsorozatot tartottak fiatalok, diákok, felnőttek között az Egyesült Államokban és Kanadában. Egyenes arányú összefüggést ismertek fel az empátiakvóciens - beleérzés-tényező - és a hitkvóciens, a hittényező között. Azaz: minél nagyobb, erősebb valakinek a beleérző képessége, annál erősebb a hite. De fordítva is igaz: a hiányos vagy a gyenge beleérző képesség olyan faktor, amely inkább a hitetlenségnek kedvez. Az empátiakvócienst kísérő jelenség A vizsgálatok során egyértelmű bizonyítást nyert az az általános egyházi és szociológiai tapasztalat, hogy a nők lényegesen nagyobb számban hívők, mint a férfiak. Ez a két nem közötti pszichológiai különbséggel is magyarázható, hiszen a lányok, asszonyok általában együttérzőbbek, mint a fiúk vagy a felnőtt férfiak. A hit tekintetében azonban nemcsak az empátiának van szerepe, hanem magának Istennek is. Hiszen mind a zsidó, mind a keresztyén kultúrában és hitben, illetve a hitet tudatilag reflektáló teológiában alapvető meggyőződés, hogy a hit első renden nem emberi képesség, elsajátítható magatartásforma, hanem Isten lelki ajándéka. Bizonyos, hogy hamarabb és mélyebben foganhat meg ott, ahol eleve jól működik az empátia képessége, azaz ahol ez a termékeny talaj készen áll a hit magvacskájának befogadására. Az istentisztelet és az ima szerepe a kapcsolatteremtésben Az autista személyiségek, akiknek kapcsolatteremtési képessége és kommunikációja igencsak korlátozott, nyilvánvalóan ritkábban járnak templomba, hiszen a közösség megélése, gyakorlása a gyülekezetben fokozottabban igénybe veszi őket. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a személyközi kapcsolatteremtés készségének csökkent mértéke, illetve hiánya a vertikális, istenkapcsolatra való képesség, nyitottság csökkent mértékével jár együtt. Egyenes arányosság mutatkozik tehát e vonatkozásban is. A hívő embereknek a tanulmány szerint azért is jobb a társas viselkedésük, mert a rendszeres templomba járás, a gyülekezeti kapcsolatok Egyházi levéltárosok és muzeológusok vándorgyűlése ► A Debreceni Református Kollégiumban (képünkön) tartotta idei vándorgyűlését július 9. és 12. között a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Újdonság volt, hogy a konferenciát együttesen rendezték a nemrég alakult Egyházi Múzeumok Egyesületével. Ennek köszönhetően az egyházi gyűjteményi szakma két fontos ágában dolgozók találkozhattak, cserélhettek eszmét. ■ Czenthe Miklós Tizenkilenc évvel ezelőtt szintén épp a Debreceni Református Kollégium volt a helyszíne az egyházi levéltárosok egyesülete megalakulásának. A mostani szakmai tanácskozás első napján mindkét szervezet megtartotta évi rendes közgyűlését a tisztségviselők beszámolójával, tagfelvétellel... „Pihenésképpen” a résztvevők megtekinthették a Tiszántúli Református Egyházkerületi Múzeum újszerű kiállítását, amely a régi és új tartalmakat- a korszerű múzeumpedagógiai elveknek megfelelően - látványos, interaktív módon mutatja be. Jó néhány tárgyhoz hozzá lehet nyúlni, masinákat lehet megtekerni, a térképeken megjelölt helyeket kigyulladó lámpák fénye jelzi, az ásványgyűjteményt speciális megvilágítás teszi élményszerűvé... A kiállítás nem utolsósorban a Debreceni Református Kollégium fejlődésének és Debrecen város történetének összefüggéseit hangsúlyozza. Kultúrtörténeti szempontból is az egyik legfontosabb magyarországi egyházi központunk egyben nemzeti emlékhelynek is számít. Ezt Debrecen városnak az 1885-ben a magyar országgyűléshez írott levele is jól kifejezi: „Nehéz időkben a tudományok Asyluma volt, mely városunkat naggyá, a magyar nemzetiségnekfenntartó oszlopává, a magyar műveltség és tudomány metropolisává emelte’.’ A kollégium oratóriumában - ahol 1849. április 14-én az országgyűlés kimondta Magyarország függetlenségét, a Habsburg-ház trónfosztását - négy felekezet (evangélikus, görög katolikus, református, római katolikus) lelkészének részvételével zárta a napot ökumenikus áhítat. Kedden Helytörténet, családtörténet témakörben hangzottak el referátumok az egyházi levéltáros- és muzeológusszakma képviselőitől. Szó volt a falumonográfia-írás módszertanáról, a Mindszenty Józseffel egy időben elfogott és mártírhalált halt Meszlényi Zoltán esztergomi katolikus segédpüspök sorsáról és családjáról. Határon túli egyházi gyűjtemény feltárását példázta a lőcsei evangélikus gyülekezet iratainak rendezése, amelyről e sorok írója referált. A szakmát érintő, idén végbement jelentős átalakulásokról „világi” levéltárosok, különböző egyesületek és a Nemzeti Kulturális Alap THESAURUS tfím ' r ^w: Rovatgazda: Kovács Eleonóra képviselői tájékoztattak. A résztvevők főként pályázati témákban tettek fel kérdéseket. A győri és kalocsai katolikus gyűjtemény az európai uniós Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) pályázatain való részvételről számolt be, illetve az iskolákkal való kapcsolatról, a pályázati bürokrácia útvesztőiről. Szerdán Kárpátaljára, Beregszászra látogattak a levéltárosok: a Kárpátaljai Református Egyházkerület új levéltári és múzeumi gyűjteményét mutatta be nekik Kész Géza igazgató, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola eredményeivel és gondjaival ismerkedtek. A négy évtizedes kommunista-szovjet világ nyomai és emlékei lépten-nyomon visszaköszönnek nemcsak az emlékekben, a magyar közösség történelmében, de a mindennapokban, a város küllemében is. o N cc N \yt |< A kárpátaljai magyarság sokféle megpróbáltatáson átment közössége két évtizede próbálja újjászervezni kulturális életét, társadalmát, és ebben példamutatóan együttműködnek egyházai, iskolái. Hazafelé a határ magyar oldalán Csaroda középkori református templomát, gyönyörűen feltárt falfestményeit keresték fel a vándorgyűlés résztvevői. Rendezett falu képe fogadta a csoportot, a helyiek - a falusi turizmusba bekapcsolódva - várják a vendégeket. Az összességében jó hangulatú, színvonalas rendezvényen az egymástól távol dolgozó - magyarországi, erdélyi, kárpátaljai - kollégák megerősíthették baráti és szakmai kapcsolataikat, kicserélhették kiadványaikat, megoszthatták egymással tapasztalataikat, jól szolgálva ezzel a szakmai továbbképzés céljait. APXSB TA My3Efi yammiUHíf mmmsmxmoi PUPOPMATOtíHOJ UKPKtSM KARmTAUAI |l I? EW«ÁZKLRDU 1 I II VLUAHA MÚZEUMA A szerző az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója
