Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-07-22 / 29. szám
8 « 2012. július 22. PANORÁMA Evangélikus Élet Diakóniai dialógus, avagy t( ► Mi az: valakit tisztába tenni? Mit jelent valakit tisztelni? Tudjuk-e tisztelni, akit épp tisztába teszünk? Mi a szolgálat? Mi az uralom? Hol a határ? Hol a szabadság? - a bodrogkeresztúri Betlehem Evangélikus Pihenőházban efféle kérdésekre keresték a választ július 12. és 14. között a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) diakóniai munkaágában dolgozók. Az MEE Diakóniai Osztálya által meghirdetett csendesnapokra összesen több mint húszán jöttek el a szélrózsa minden irányából. A nyíregyháziak Bozorády Zoltán nyugalmazott esperes-lelkész vezetésével érkeztek. Nekik mindössze harmincöt kilométert kellett utazniuk, ellentétben például a Vas megyei bobaiakkal, akiket Mórotzné Kiss Györgyi intézetvezető és Rostáné Piri Magda esperes-lelkész kalauzolt. A tótkomlósiak Békés megyéből Luther-rózsás szolgálati kisbusszal, a budapesti, II. kerületi „sareptások” pedig egy már jól bejáratott fehér Forddal gurultak be a Bodrog-parti Betlehembe. Aktív pihenésnek mondható a diakóniai szolgálatban dolgozók három - nem is olyan csendes - napja. (A szervezés feladatát az MEE felnőttképzési munkacsoportjának tagjai - Bak Péter és Halasi András — végezték.) A nyugalmazott esperes-lelkész szusszanásnyi időt sem hagy ige nélkül. Áhítat reggel, áhítat este, közötte beszélgetés vagy kirándulva beszélgetés - például Sárospatakon. A szerteágazó témák megbeszélése során végig ugyanarról van szó. Bozorády Zoltán - „Zoli bácsi” - a maga sajátos, derűre erős hajlandóságot mutató stílusával, hol nevettető, hol megrendítő történeteivel a diakónia lelkészi nézőpontját képviseli. A csendesnapok másik vezetője, Buda Annamária, egyházunk országos irodája diakóniai osztályának vezetője pedig a szociológus oldaláról közelít. Egy férfi- és egy női aspektus. Egy „nagybani” gondolkodó és egy részletekre érzékeny látásmód. Egymást tökéletesen kiegészítik. Zoli bácsi nagy gesztusokkal magyaráz, Annamária táblára rajzolva illusztrálja mondandóját. A két „szaki” szép ívet gondolt ki. A diakóniai munka „tűzfészke” körül kívánnak táncot járni: a társas kapcsolatokat, napi konfliktusokat s a konfliktuskezelési módokat próbálják sorra venni. Az „én és a főnököm” problematikus menüponttól indulva a klienssel való kapcsolaton és a családi ütközéseken át jutunk el a „kiengesztelődésig” * * He A tábor mottójának az az ige tekinthető, mely az első nap vetített, A találkozás (eredeti címén: The Encounter) című filmben is elhangzik, és tökéletesen illeszkedik a diakóniában, azaz a szeretetszolgálatban tevékenykedők munkaköréhez: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek" (Mt 11,28) A meseszerű és „kissé” amerikai film Jézusa egy bisztró még sosem látott, ám annál mosolygósabb pincére. Egy viharos éjszakán erre a - kezdetben fapadosnak tűnő - Jézus szolgálta helyre kénytelen útzárlat miatt betérni az épp szakítófélben lévő házaspár, az otthonról menekülő kamasz lány, a jövendőbelijéhez tartó ifjú hölgy és a milliomos ... Hogy azután életük legfontosabb találkozásában legyen részük, és legfontosabb döntését hozzák meg... * * * Bozorády Zoltán nem kezdő ebben a „szakmában” A Nógrád, Vas, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein végzett lelkészi, esperesi, püspökhelyettesi szolgálat mellett kezdettől szívügye a diakónia. Többek között az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon és a mostani csendesnapoknak helyet adó „Betlehem” megépülése is az ő elhivatottságáróleltökéltségéről tanúskodik. Itt a Kezek evangéliuma című, a diakóniában dolgozó munkatársaknak szóló könyvecske segíti a lelki táplálkozást. (A címbéli megfogalmazás Sztehlo Gábortól ered, és a szeretetszolgálat kettős irányultságát, a szolgálattevő kétféle koordinátatengelyét hivatott hangsúlyozni.) A szolgálat mibenlétének megértéséhez az egybegyűltek az első nap Hágár történetén gondolkodhatnak el, aki a sok megaláztatás ellenére is - az Úr kérésének eleget térve - visszatér úrnőjéhez. Annamária a megaláztatás, a feszültség elviselésének lehetséges módjaira kérdez rá. Sokszor nemcsak „zsebre tesszük” a negatív megnyilvánulásokat, hanem bizony a májunkra, epénkre is húzódnak - mondja. Gyakorlati javaslat a hétköznapokra: az állandó párbeszédre, az őszinteségre való törekvés. Még ha - az akkor és ott - nehezebbnek tűnik is, a beszélgetésnek ez a konklúziója: „Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon’.’ (Ef 4,26) % % He A második napon már arra a belsőbb környezetre koncentrálnak a résztvevők, jelesül a családra, ahol - a munkahelyi közeggel ellentétben - az ember hajlamos elengedni magát, s aktuális létállapotát bátran tudomására hozza mindazoknak, akiket valójában a legjobban szeret: szüleinek, gyermekeinek, házastársának. Annamária elmondja: náluk az a szokás, hogy ha valaki nem a megfelelő stílusban lépi át az otthon küszöbét, annak vissza kell lépnie, s újra kell „nyitnia” Az indulat így könnyen játékba fordulhat. Kiemeli, hogy a diakóniában dolgozó magánéletére nagy veszélyt jelenthet, ha érzelmileg túlzottan is kötődni kezd ellátottjaihoz. (Ily módon előfordulhat, hogy páran még lefekvéskor is ott ólálkodnak a hitvesi ágy körül - aggasztó gondolatok formájában.) Családtagjaink lettek eredendően ránk bízva, nem az ellátottak. Emezek sorsát merni kell Istenre bízni, amazokét pedig szeretettel alakítani, építeni! - vésődik a hallgatók szívébe az újabb hasznos és meggondolkoztató életvezetési tanács. He He * Az utolsó este nehéz leckét tartogat a maréknyi csapatnak. Az ember a kisebb konfliktusokon könnyen túlteszi magát, kicsiben megy a megbocsátás. No de Isten előtt a bűn bűn, akár egy röpke parázna gondolatról, akár gyilkosságról van szó. Ezt nagyon nehéz elfogadni - állapítják meg a beszélgetés résztvevői. Hogyan lehet olyan bűnök felett szemet hunyni, mint például a megcsalás? - teszi fel a kérdést Annamária. És hogyan bocsáthat meg a nemrégiben történt pécsi gyilkosság ifjú áldozatának édesanyja?! - hangzik az újabb kérdés Vujity Tvrtko megrendítő - és persze sokat kritizált - levelének felolvasása után. (Az ismert televíziós az interneten tette közzé írását július 12-én, egy nappal azután, hogy az áldozat, a fiatal pszichológusnő holttestét megtalálták.) Nagyokat hallgatunk. Zoli bácsi siet segítségünkre ismét csodálatos megbocsátástörténetekkel és az isteni logika emberi ésszel föl nem fogható működésének érzékeltetésével. A hit alapja a bizalom - mondja. - Isten ritkán illik bele a koncepciónkba. Sokszor nem tudjuk, mi a jó nekünk. Természetesen valakit elveszíteni sosem jó. Minden tragédia szembefordít Istennel. És ezek feldolgozása csak odabízással lehetséges. Néha „magunk ellen” kell imádkoznunk. „Legyen mega te akaratod’.’Át kell menni a belső küzdelmen, e nélkül nincs élő hit. Azt pedig napról napra táplálni kell! Isten uralma nem elnyomást, parancsokat, korlátozást jelent. Isten uralma oltalmazás, törődés, fáradság, szabadság és szeretet. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt 11,28) Megnyugvást adó volt a szombati záró istentisztelet és úrvacsoravétel is, amely a Betlehemben először ven-Bozorády Zoltán idegenvezet Sárospatakon Elcsendesedés a bodrogkeresztúri Betlehem kertjében
