Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-12-09 / 49. szám

Evangélikus Élet PANORÁMA 2012. december 9. » 9 ► A 2006-ban megjelent Veni re­­demptor gentium című adventi lemez kulisszatitkairól, illetve a két évvel ezelőtt napvilágot lá­tott, Deák téri orgonazene című CD-ről dr. Finta Gergely orgona­­művész-egyházzenészt, hittu­dományi egyetemünk egyházze­nei tanszékének vezetőjét kér­deztem.- Milyen különlegességeket hallha­tunk a lemezen az adventi repertoár­ban?- A legjellegzetesebb adventi dalla­mok szólalnak meg ősi, eredeti formá­jukban vagy orgonakíséret-átiratokkal. Hallhatunk gyülekezeti énekeket, kó­rusfeldolgozásokat, liturgikus tétele­ket és orgonazenét. Igyekeztünk ívet adni a műsornak - a régi zenétől a 20. századig de egy-két darab meghall­gatása is hangulatos kísérője lehet az adventi elcsendesedéseknek. A címadó Veni redemptor gentium (Jöjj, népek Megváltója) az adventi időszak zenéjének legrégebbi rétegé­hez tartozik. Eredeti latin nyelven, ének és orgonabetét váltakozó elő­adásában játszottuk fel. Gárdonyi Zoltán szintén ezt a Szent Ambrus­tól való himnuszt idézi meg korálfan­­táziájában. Orgona, korái, fantázia További érdekesség, hogy például az Új világosság jelenék című korái - mely számos 16-17. századi magyaror­szági protestáns graduál nyitódarabja - egykori éneklésével nemcsak Krisz­tus születéséről, hanem a reformáció vi­lágosságot hozó eseményéről is meg­emlékeztek. Sulyok Imre dolgozta át a darabot orgonára, ez hallható a CD-n. Megszólal még Bartók két kolin­­dafeldolgozása is. A kolinda román népi karácsonyi éneket jelent. Aáwntí oixortdinűwfc á. énekek az Frangélikus Hittudományi (-.gyeiéin zenei rjTTitírsdnelr és Finta Gergely előadásában- Kik működnek még közre Önön kívül a lemezen?- Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) énekkara Csorba István vezényletével. A liturgikus énekeket a liturgikusének-szeminá­­rium adja elő.- Milyen gyakran tud próbálni a kamarakórus, illetve az énekkar?- Heti rendszerességgel próbá­lunk - immár Kinczler Zsuzsanna ve­zényletével -, rendszeres liturgikus szolgálatot végzünk, és ezek mellett ünnepélyeken is fellépünk. Decem­ber 3-án is előadtunk az EHE-n meg­rendezett ünnepi koncerten, melyet a négyszázötven éve született Jan Pi­­eterszoon Swellinck, a négyszáz éve el­hunyt Hans Leo Hassler és az idén százharminc éve született Kodály Zoltán emlékére szerveztek.- 2011-ben rögzítették Trajtler Gá­bor orgonaművésszel és az akkor még végzős egyetemi hallgató Mekis Péterrel hármasban a Deák téri or­gonazene című lemezt. Miért lett ez kifejezetten az Insula Lutheranához kapcsolódó anyag?- A felvétel a templom felszentelé­sének kétszázadik és az orgona elké­szültének negyvenedik évfordulójára készült. A Deák téri orgona sajátossá­ga az, hogy - a leginkább késő roman­tikus felfogásban épített egyéb ma­gyarországi orgonákkal szemben - a barokk orgonák hangzásvilágát kelti életre. Ez az orgona északnémet min­tára készült, ennek megfelelőek a re­giszterei, intonációja.- Milyen darabokkal találkozha­tunk ezen a lemezen?- Közreműködik a CD-n a Deák tér egykori orgonistája, korábbi taná­rom, Trajtler Gábor. Szokolay Sándor neki ajánlotta Al fresco per organo cí­mű szerzeményét, amely egy 1980-as jft'íjí'-'; 7 jff 1 években készült rádiófelvételről ke­rült a lemezre. Továbbá különleges­ségnek számítanak a kétorgonás da­rabok, amelyekben a nagyorgona mellett a templom háromregiszteres continuo positivja hallható. így vettük fel például G. Gabriel Fantasia del VI. tono művét. Olyan népszerűbb dara­bok is helyet kaptak a lemezen, mint Bach g-moll fantázia és fúgája.- Mi az, ami a kevésbé vájfülűek­­nek, illetve a komolyzenében járatla­noknak is „fogyasztható” lehet?- Kodály kilenc epigrammáját - mely szintén szerepel a Deák téri le­mezen - ajánlanám, ő ezeket a mi­niatűröket kifejezetten zeneiskolai oktatásra szánta. Sokféle hangszer­összeállítással játszhatók, Trajtler Gá­bor alkalmazta őket orgonára - Ma­gyarországon először itt jelentek meg CD-n. A műsort Liszt nagyszabású fantáziája zárja Bach Weinen, Klagen kezdetű kantátájának témájára. Érdemes időnként ellátogatni a De­ák téri orgonazenés áhítatokra is. Veni redemptor gentium -Adventi or­gonaművek és énekek az Evangélikus Hittudományi Egyetem zenei együtte­seinek és Finta Gergely előadásában. Budapest, 2006. Ára: 1800 forint. Deák téri orgonazene. Közreműködik: Finta Gergely, Mekis Péter és Trajt­ler Gábor. Budapest, 2011. Ára: 1990 forint. Önfegyelem, öröm és örökség ► Az Evangélikus központi fúvós­együttes harmadik lemeze idén nyáron jelent meg, vállaltan el­fogult cikket olvashattak róla ifi. dr. Hafenscher Károly tollá­ból hetilapunk július 22-ei szá­mában. Karácsonyi ajándéknak is kiváló lehet az időtálló korál­­koszorú. A fúvósegyüttes veze­tőjét, a CD-n hallható harminc evangélikus éneket újraértel­mező Győrffy István egykori ta­nítványát, Johann Gyula csö­möri lelkészt kérdeztem arról, honnan fú’ a lutheránus fúvós...- Kérem, mutassa be röviden az Evangélikus központi fúvósegyüttest!- Az egyházi fúvószene Németor­szágban a 19. század végén alakult ki. Hazánkban nem tekint vissza ilyen hosszú múltra e zenei ág - mindössze húsz éve működünk szervezett for­mában. Egyrészt a hittudományi egyetemen tanítottunk-tanítunk fi­atalokat, másrészt minden nyáron fú­vóstábort szervezünk, ahová az or­szág minden tájáról érkeznek ifjú ze­► A főleg evangélikus iíjakból álló Keresztmetszet zenekar novem­berben bemutatott, mivan című lemezének apropóján a csapat rit­musszekciójának oszlopos tagját, illetve - november 15-e óta - egy­házunk ifjúsági osztályának zenei referensét, Huszák „Maci” Zsoltot kérdeztem a tradicionális és mo­dern egyházi zene találkozásáról, hídépítő munkájukról, a sokféle muzikális keresztmetszetről.- Hogyan kezdődött zenei szolgá­lata az egyházban?- Én kicsit távolról érkeztem, ve­gyészként végeztem. A kilencvenes években kerültem az ismert Mevisz-gi­­tártáborok (Magyar Evangélikus Ifjú­sági Szövetség - a szerk.) szervezőgár­dájába. Az ifjúsági osztályon 2005- ben kezdtem dolgozni. Nagy öröm számomra, hogy egyházunkban sok ze­neileg is nagyon tehetséges fiatal van. Ezért is nagyszerű, hogy idén önálló ze­nei munkaág kezdhette meg munká­ját az ifjúsági osztályon.- Többéves múltra tekintenek vissza az ifjúsági osztály által szerve­zettgyőri nyári zenei táborok. nészek. A táborok „tábornoka” az öcsém, Johann Attila tubatanár. A lu­theránus lelkészek ifjabb generáció­jának ilyenformán már alapélménye lehet az egyházi fúvószene. Legutóbb a Deák téri országos evangélizáción, október 13-án játszot­tunk az együttessel. Tagjaink igazi szolgálatként tekintenek az együtt ze­nélésre. Van, aki Zalaszentgrótról, Ta­polcáról, van, aki Egerből utazott Pestre a fellépés kedvéért. Azt gon­dolom, ez magáért beszél...- Milyen kapcsolat fűzi Önt a le­mezen hallható korálletéteket meg­komponáló Győrffy Istvánhoz?- Attilával és Haga Kálmánnal együtt - aki a lemez hangmérnöke, ze­nei rendezője, egyébként maga is ze­netanár - mindannyian Győrffy Ist­ván tanítványai voltunk a Pécsi Zene­­művészeti Szakközépiskolában. A ta­nár úr kántori szolgálatot is ellát a Bonyhádhoz közeli Egyházaskozáron.- A lemezborítóról megtudhat­juk, hogy Győrffy István kétszempont­- Minden évben szervezünk tábort, kicsit más stílusban és felhangokkal, mint annak idején a Mevisz. Ilyenkor egy hét nagyon intenzív zenetanulás­ban lehet részük a résztvevőknek. Ki-ki választhat, milyen hangszeres órákon kíván részt venni, ezek mellett pedig minden táborozó tanul zeneel­méletet, és részt vesz az általunk „rit­musfejlesztésnek” hívott gyakorlati képzésben is. Hála a táborba látoga­tó profi zenész barátaimnak, a kön­nyűzenében használatos összes alap­vető hangszeren tudunk tanítani. Tu­datosan törekszünk arra, hogy minél profibb szakmai képzést nyújtsunk, habár tisztában vagyunk az egyhetes időtartam korlátáival.- Milyen stílusú egyházi zenét játszanak a táborban?- Az a cél, hogy a fiatalok minél biztosabb kézzel tudják a manapság divatos ifjúsági, dicsőítő énekeket kí­sérni a választott hangszerükön. De nagyon örömteli egyházunkban az a tendencia, hogy a fiatalok a tradici­onális zenéhez nyúlnak vissza: fog­ják, kinyitják az Evangélikus énekes­ra voltfigyelemmel korálletéteinek el­készítésekor: egyrészt a feldolgozan­dó dallamokat magyar és szlovák - vagy egyéb szláv - énekek közül vá­logatta, hogy a német minták mellé „kelet-európai ízű alternatívákat” is felmutasson, másrészt egyszerűségre, közérthetőségre törekedett, hogy bár­mely gyülekezet fúvósai előadhassák a darabokat. Hogyan érvényesül ez a két szempont a lemezen?- Kifejezetten magyar és szlovák könyvet, és egyes dalait megpróbál­ják a saját nyelvükre fordítani.- Vannak, akik problematikus­nak tartják ezt. Mit gondol, mennyi­ben közeledhet egymáshoz a több évszázados dallamokból építkező egyházzene és az ifjúsági zene?- A könnyűzene pofonegyszerűsé­ge, eksztatikus lüktetése, szabálytalan­sága valóban más, mint a hagyomá­nyos-veretes egyházi muzsika, de a funkciója is más. Ha például egy ko­ráit feldolgozunk, az csak új formai köntöst kap, tartalma, eredeti üzene­te nem sérül. Ilyen módon a fiatalok újszerű énekfeldolgozásai is tulajdon­képpen az egyházzenét népszerűsítik. Mi azon dolgozunk, hogy a köny­­nyűzene egyre inkább alkalmas legyen feladatának betöltésére. Mint ahogyan mindenben a professzionizmusra kell törekednünk, hisz Isten is a legtöké­letesebbet akarja adni nekünk. A gi­tár sem szólhat tehát hamisan, miköz­ben Jézusról énekelünk.- November 18-án a Fonó Budai Ze­neházban volt a mivan című lemez be­mutató koncertje. Ezen a közönség kí­(tót) dallamok kaptak helyet a koron­gon. A felvételre pedig szándékoltan nem profikat kértem fel - a szónak, ha tetszik, akadémiai értelmében -, hanem a központi fúvósegyüttest, mert élő anyagot szerettem volna.- Miként látja az egyházi zene jö­vőjét?- A legfőbb problémát abban lá­tom, hogy nincs átmenet a régi és a mai énekek között. Egyfelől vannak az évszázados gyülekezeti énekek, amelyek hasonló formában szólalnak meg, mint egykor. Másfelől vannak a mai ifjúsági énekek, amelyek réteg­vagy korosztályos zeneként működ­nek, nem időtállók. Fontos lenne a mai kor hitvilágával, zenei nyelveze­tével megfogalmazott sok-sok szöveg és dallam, amelyből a használat so­rán sokakat megszólító énekek to­vább élhetnének. Költők, zeneszer­zők és gyülekezetek közös ügye mindez. Az evangélikus énekkincs­nek nem a konzerválása, hanem a művelése a feladatunk. vülről fújta az énekeket, amelyek között például a Jöjj, népek megváltója komi­feldolgozás vagy Kodály Adventi éne­kének keresztmetszetes változata is szerepelt. Mit jelent Önöknek és mit je­lenthet egyházunknak ez az új lemez?- A Keresztmetszet együttes négy­öt éve alakult a Bonyhádi Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnáziumban. Ta­lán elfogult véleménynek tűnik, de vállalom: azt a gondolati tisztaságot, érzelmi mélységet és érzékeny-értő dalfelfogást, amelyet a Keresztmetszet húszéves tagjai képviselnek, a műfaj nagyjai is megirigyelhetnék. Fontosnak tartom a lemez adta missziós lehetőséget, amellyel ezek a fi­atalok a korosztályuk tagjai között él­hetnek. Ne feledjük, egyházi iskoláink­ban sok diáknak nincs - evangélikus - gyülekezeti kötődése. Lehet azonban, hogy pont ezek a zenei feldolgozások fogják őket a tradicionális egyházzene felé terelni, hiszen egy evangélikus is­tentiszteleten már ismerősen fog a dallam a fülükben csengeni. Amúgy hadd jegyezzem meg: nem csak a fia­talok értékelik ezt a fajta zenét - múlt­- Mitől különleges az evangélikus fúvószene?- A fúvószene korunk zenei nyel­vezetével képes újrafogalmazni olyan értékes örökséget, mint ami­lyen a koráloké. A korálok általában - a 17-18. század óta - négyszóla­mú kísérettel szólalnak meg, a kísé­retet többféle hangszer adhatja: or­gona, vonósok vagy egyéb. A rézfú­vós kíséret ellenben kuriózum. Mai zenei anyagot hoz a lemez - újszerű kísérlet ez egyházunkban, és folyta­tása is lesz, legközelebb a skandináv és finn koráloknak is szentelnénk egy CD-t. A fúvószenekarban mindenkinek megvan a maga szólama, a maga fel­adata - minden tagra igaz, hogy „nélkülem nincs harmónia, ugyanak­kor a többiek segítsége nélkül sehogy sem szólnék” -, igazi keresztény üzenetet hordoz tehát az együtt lé­legzés, együtt fújás. Evangélikus fúvószene 3. Evangélikus központi fúvósegyüttes. Luther Kiadó, 2012. Ára: 1590 forint. kor Nagykanizsán egy édesanyám ko­rabeli hölgy jött oda gratulálni!- Egyházi rendezvényeken is vál­lalnak fellépést a fiatalok?- Mi az hogy! Sőt várják, hogy hív­ják őket bármilyen gyülekezeti alka­lomra, amelyen zenélhetnek. Né­hány hete például egy fellépés erejé­ig Bobára utaztunk kétszáz kilomé­tert. Olyan nagy szeretettel fogadtak bennünket, hogy azóta is emlegetjük! mivan. Keresztmetszet. Szerzői ki­adás, 2012. Ára: 1250 forint. ■ A cikkek szerzője: Kinyik Anita Csak a köntös új, az üzenet az eredeti

Next

/
Thumbnails
Contents