Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-12-02 / 48. szám
6 41 2012. december 2. FÓKUSZ Evangélikus Élet Fasori örökdiákság Interjú dr. Liptay Györggyel ^ Amint lapunk is hírt adott róla, ez év szeptemberében avatták föl a fasori evangélikus gimnázium egykori legendás tanárának, Vermes Miklósnak a mellszobrát az iskola utcai frontján. Az ünnepségen találkoztam először dr. Liptay György vegyészmérnökkel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárával, aki a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékei Egyesületének elnökeként egyik motorja volt a szoborállításnak. Ez alkalommal az iskola szellemiségéről, tanárokról és diákokról beszélgettem vele.- Professzor úr, mint „fasori örökdiákot” kérdezem Önt: miben áll a Fasor varázsa?- Tudja, van egy olyan mondás, hogy ha két fasori találkozik, a második percben már egymás nyakába borulnak. És ez így is van. A Fasor mindig befogadó intézmény volt. Tanáraink az egymás iránti szeretetre és tiszteletre neveltek bennünket. Mi minden évben tartunk osztálytalálkozót, ennek már hagyománya van. És mondjon még egy olyan iskolát, amelyben hatvan évvel az érettségi után a diákok összefognak, és szobrot állíttatnak egykori tanáruk tiszteletére!- Az egyik oldal a közösség összetartása, a másik a közösség eredményei. Mivel magyarázza az iskola hírnevét?- A Fasor hatékonysága abban áll - ahogyan Wigner Jenő megfogalmazta -, hogy a tanárok tanítani, a diákok pedig tanulni járnak ide. Ahhoz, hogy Wigner és Harsányi János - szintén egykori fasori diákok - Nobel-díjat kaphassanak, kellett egy olyan mester, mint Rátz László tanár úr, majd később Mikola Sándor. És persze ne feledkezzünk meg a számítástechnika úttörőjéről, Neumann Jánosról se, aki szintén Rátz-tanítvány volt. A legendás matematika-fizika szakos tanár emlékét őrzi a tizenkét éve létrehozott Rátz Tanár Úr Életműdíj, amelyet az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriuma ítél oda évente két-két, a közoktatásban matematikát, fizikát, kémiát vagy biológiát tanító tanárnak. Nem elhanyagolható az sem, hogy a volt fasori diákok közül harmincán lettek akadémiai tagok, és huszonkilenc Kossuth-, Széchenyi- vagy állami díjas van közöttük... Hasonlóképpen említésre érdemes a fasori tanárok tankönyvíró munkássága. Vermes tanár úr tankönyveit például öt nyelvre fordították le!-De a gimnázium hírneve, az ott folyó oktatás színvonala sem számított 1952-ben...- Az iskola bezárása végzetes bűn volt. így harminchét évnyi folytonossági hiány van a gimnázium életében, és persze óriási életkori szakadék az öreg és kevésbé öreg öregdiákok között. Persze a mostaniak - egzisztencia híján - még nem tudnak alapítványok, díjak létrehozásában közreműködni. 1989-ben dr. Gyapay Gábor vezényletével teljes tudásunkkal és lelkesedésünkkel mi, öregdiákok is részt vettünk az iskola újraindításában. Ma a volt növendékek egyesülete öt alapítványt működtet, van közöttük természettudományos és szociális egyaránt.- Vermes Miklós, vagyis Muki bácsi mint osztályfőnök Önre is nagy hatást gyakorolt?- Gondolja el: nyolc évig volt osztályfőnökünk. Kedvet csinált a matematikához, fizikához, kémiához, hisz az óráira nem kellett tankönyveket bújni, elég volt csak az ő jegyzetét, a diáriumot elővenni. Az osztály háromnegyede természettudományos pályát választott, ez sem véletlen. Többen vagyunk a hajdani osztályból, akik az eddig elért szakmai sikereinket nagyrészt neki köszönhetjük. De nem csak a tudományokba vont be: Vermes tanár úr egész életünkre befolyással volt. Nyitottságával, lankadatlan érdeklődésével, humanista szellemével is hatott ránk, példát adott. A minden iránt érdeklődő ember ideáltípusa volt. Vitt bennünket kirándulni, színházba, múzeumba... Vermes tanár úrhoz hasonlóan - ahogyan később tudatosult bennem - magam is kis cédulákra írom előadásaim jegyzeteit, ő ilyen módon is jelen van a mindennapjaimban... Magam ugyan mérnökember vagyok, amatőr szinten mégis értek valamicskét a zenéhez. A zene, a képzőművészet és az utazás szeretetét is a Fasorból hoztam.- Életrajzában azt olvastam, hogy kutatási területe a termikus analízis. Kérem, foglalj a össze röviden olvasóinknak, mit jelent ez!- Az anyagok hőmérséklet hatására történő változásait vizsgálja a termikus analízis. Talán ezúttal részletekbe nem érdemes bocsátkoznunk... Munkásságomról annyit, hogy kétszázhatvan publikációm van, ezerhétszáz alkalommal hivatkoztak tudományos eredményeimre. Egy nemzetközi folyóirat társszerkesztője, egy másiknak pedig szerkesztőbizottsági tagja vagyok.- És ha jól tudom, a 2012 januárjában felavatott két újfasori laboratórium egyike az Ön nevét viseli...- Tiltakoztam ellene, de azzal győztek meg, hogy „az embereket életükben kell megbecsülni”. A másik laboratórium Levius Ernő nevét kapta, aki az iskolában matematikafizika szakos tanár volt; őt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Mikola Sándor-díjjal tüntette ki.- Végül mit üzenne Professzor úr a mai fiataloknak?- Célokat kell kitűzni maguk elé. A tudásért kell tanulni, nem a jó osztályzatért. A tananyagot, tudományt nemcsak ismerni, hanem szeretni is kell. ■ Kinyik Anita AZ ÉRETTSÉGI FELTÉTELE ÖT VE NÓRÁN YI SZOLGÁLAT A tantárgy neve: közösségi munka Beszélgetés Szókéné Mezősi Tímea igazgatóhelyettessel ► A köznevelési törvény az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként ötven óra közösségi szolgálat teljesítését írja elő. Ez természetesen egyházi iskoláinkat is érinti. Az új követelmény oktatási intézményeink számára jó lehetőséget kínál arra, hogy diákjaikat bevezessék a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményi és gyülekezeti karitatív és közösségi munkáiba. így gondolja ezt a Deák Téri Evangélikus Gimnázium nevelőtestülete is - várják a programba szívesen bekapcsolódó gyülekezetek és intézmények jelentkezését. A részletekről Szókéné Mezősi Tímea igazgatóhelyettest kérdeztük.- Miért vált szükségessé, hogy törvény írja elő a diákok számára a környezetükért, közösségükért, segítségre szoruló embertársaikért végzett önkéntes munkát?- Sajnos nap mint nap tapasztaljuk, hogy az emberek elmennek egymás mellett, rohannak, nem figyelnek a másikra. Egy-egy természeti csapás vagy hasonló - például árvíz vagy a 2010. őszi vörösiszap-katasztrófa — esetén persze jelentős segítséget kapnak a bajbajutottak, de a rendszeres segítségnyújtás nagyon ritka. Pár évvel ezelőtt a társadalmi bizalomról szóló felmérésben a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka nyilatkozta azt, hogy szerinte senki sem törődik a másikkal. Ez nagyon elszomorító és ijesztő eredmény. Egy társadalom akkor működik jól, ha nem hagyja magára a bajbajutottakat, ha általános a közösségért végzett önkéntes munka, a segítségnyújtás. Mindezeket azonban tanulni és tanítani kell! Úgy gondolom, minél hamarabb tudatosul a gyermekekben, hogy nem önálló szigetként élnek a világban, hanem különböző, kisebb-nagyobb közösségek tagjai, annál inkább lesz természetes számukra a közösségi munka.- A köznevelési törvény az érettségi bizonyítvány kiadásánakfeltételeként ötven óra közösségi szolgálat teljesítését írja elő. Az önkéntes munka tanítása tehát nem osztálytermi keretek között, hanem tevékenységeken keresztül valósul meg. Mely területeken szolgálhatnak a diákok?- Számos lehetőség kínálkozik önkéntes munka végzésére. Az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, illetve a környezet- és természetvédelmi terület a legfontosabb.- A felsorolásból is látszik, hogy sok helyen sokféle munkára van szükség. Mit gondol, az Önök iskolájában mely területek lesznek a legnépszerűbbek?- Az önkéntes munka megszervezésének első lépése az, hogy megpróbáljuk feltérképezni, ki milyen tevékenységet végezne szívesen. Szívet melengető volt hallgatni az osztályfőnökök beszámolóját, amikor arról beszéltek, hogyan fogadták a gyerekek a közösségi szolgálat bevezetését. A diákok közül sokan nem is értették, miért kell törvény, hiszen számukra teljesen természetes, hogy önként segítik gyülekezetük munkáját például nyári táborok szervezésével, gyermekbibliakör tartásával; gondozzák a templom kertjét, segítik az idősebbeket, és így tovább. Legtöbb diákunk számára a közösség valamelyik evangélikus gyülekezet közössége, így a közösségi munkát a gyülekezeti munka jelenti. A legnépszerűbb a szociális, az oktatási és a kulturális tevékenységek köre.- A diákok tehát lelkesek, de lesz-e elegendőfogadó intézmény?- Egyre több szervezet, intézmény jelzi, hogy szívesen fogad diákokat. Ha csak azt tartanánk lényegesnek, hogy minden diákunk valahol dolgozzon, akkor biztosan találnánk elegendő helyet. A program célja azonban nem ez! Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink minél több szállal kötődjenek egyházukhoz, így elsősorban evangélikus gyülekezetekkel, intézményekkel keressük az együttműködés lehetőségét. Azokat az egyházi intézményeket igyekszünk megtalálni, ahol szükség van jólelkű, segítőkész diákokra. A program sikere attól függ, hogy tudunk-e biztosítani diákjaink számára olyan „munkahelyeket”, ahol szívesen dolgoznak, és ahol azt látják, hogy szükség van a munkájukra.- Szakképesítés nélküli, 14-18 éves fiatalokról van szó. Melyek azok a tevékenységek, amelyeket ők is elvégezhetnek?- A törvény célja pontosan az, hogy szakképesítéshez nem kötött, sokszor pénzben ki nem fejezhető munkát, szolgálatot végezzenek a diákok. Egy idős emberrel együtt töltött két óra, beszélgetés, közös főzés, séta vagy egy óvodában, idősotthonban előadott színdarab, majd az azt követő beszélgetés, játék mind olyan tevékenység, mely életre szóló élményt adhat diákjainknak. A közösség szolgálata lehet valamely szociális intézmény kertjének rendezése, fa- és növényültetés, az avar összegyűjtése is. Úgy gondolom, bármelyik egyházi intézményben található olyan tevékenység, melyet diákjaink is elvégezhetnek, és ezen keresztül megtapasztalhatják a másokért végzett munka örömét.- Az Önök iskolájában hol tart most az önkéntes munka szervezése?- Ebben a tanévben két osztály kezdi meg a közösségi szolgálatot. A tanulók tájékoztatása után most azt mérjük föl, hogy ki milyen munkát szeretne végezni. Ezzel párhuzamosan keressük azokat az egyházi fogadó intézményeket, ahol biztosítani tudják diákjaink számára a munkavégzést. Reméljük, hogy az adventi időszakban már minden diákunk szolgálhat valahol. ■ E.É. Szorgalmas diákok közösségi szolgálatban - takarítás a könyvtárban Finnországi látogatás A miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanárai - Járásiné Magyari Judit, Konecsni Istvánné, Krajnyákné Juhász Hilda, Molnárné SzmolárEdit, Pelikán István - alkotta küldöttség november 15-19. között a finnországi Kiuruvesi városában járt az ottani evangélikus gyülekezetnél és iskolában. A látogatás annak a példaértékű partnerkapcsolatnak volt része, melyet Arja Pentikainen lelkész - egyben az iskola új igazgatója - és Fellegvári Zoltán, a miskolci oktatási intézmény vezetője indított el és tart életben 2004 óta. A magyar delegáció megismerkedhetett a finn oktatási rendszerrel, betekinthetett egy nagy gyülekezet mindennapjaiba, és ízelítőt kaphatott a finn emberek hétköznapi életéből. A vasárnapi istentiszteleten a kiuruvesi gyülekezet diósgyőri testvérgyülekezetének lelkésze, Molnár /ozse/Tiirdette az igét, és a helyi lelkészekkel együtt szolgált az úrvacsoraosztásnál is. ■ EM-JÉ
