Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-12-02 / 48. szám

6 41 2012. december 2. FÓKUSZ Evangélikus Élet Fasori örökdiákság Interjú dr. Liptay Györggyel ^ Amint lapunk is hírt adott róla, ez év szeptemberében avatták föl a fasori evangélikus gimnázium egykori legendás tanárának, Vermes Miklósnak a mellszobrát az iskola utcai frontján. Az ünnepségen ta­lálkoztam először dr. Liptay György vegyészmérnökkel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárá­val, aki a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékei Egye­sületének elnökeként egyik motorja volt a szoborállításnak. Ez alka­lommal az iskola szellemiségéről, tanárokról és diákokról beszélget­tem vele.- Professzor úr, mint „fasori örök­diákot” kérdezem Önt: miben áll a Fasor varázsa?- Tudja, van egy olyan mondás, hogy ha két fasori találkozik, a má­sodik percben már egymás nyakába borulnak. És ez így is van. A Fasor mindig befogadó intézmény volt. Tanáraink az egymás iránti szeretet­­re és tiszteletre neveltek ben­nünket. Mi minden évben tartunk osz­tálytalálkozót, ennek már hagyo­mánya van. És mondjon még egy olyan iskolát, amelyben hatvan évvel az érettségi után a diákok összefognak, és szobrot állíttatnak egykori tanáruk tiszteletére!- Az egyik oldal a közösség összetartása, a másik a közösség eredményei. Mivel magyarázza az iskola hírnevét?- A Fasor hatékonysága abban áll - ahogyan Wigner Jenő meg­fogalmazta -, hogy a tanárok ta­nítani, a diákok pedig tanulni járnak ide. Ahhoz, hogy Wigner és Harsá­­nyi János - szintén egykori fasori di­ákok - Nobel-díjat kaphassanak, kellett egy olyan mester, mint Rátz László tanár úr, majd később Miko­la Sándor. És persze ne feledkezzünk meg a számítástechnika úttörőjé­ről, Neumann Jánosról se, aki szintén Rátz-tanítvány volt. A legendás matematika-fizika szakos tanár emlékét őrzi a tizenkét éve létrehozott Rátz Tanár Úr Élet­műdíj, amelyet az Alapítvány a Ma­gyar Természettudományos Oktatá­sért kuratóriuma ítél oda évente két-két, a közoktatásban matemati­kát, fizikát, kémiát vagy biológiát ta­nító tanárnak. Nem elhanyagolható az sem, hogy a volt fasori diákok közül harmincán lettek akadémiai tagok, és huszonki­lenc Kossuth-, Széchenyi- vagy álla­mi díjas van közöttük... Hasonlóképpen említésre érde­mes a fasori tanárok tankönyvíró munkássága. Vermes tanár úr tan­könyveit például öt nyelvre fordítot­ták le!-De a gimnázium hírneve, az ott folyó oktatás színvonala sem számí­tott 1952-ben...- Az iskola bezárása végzetes bűn volt. így harminchét évnyi folytonos­­sági hiány van a gimnázium életében, és persze óriási életkori szakadék az öreg és kevésbé öreg öregdiákok kö­zött. Persze a mostaniak - egziszten­cia híján - még nem tudnak alapít­ványok, díjak létrehozásában közre­működni. 1989-ben dr. Gyapay Gábor ve­zényletével teljes tudásunkkal és lel­kesedésünkkel mi, öregdiákok is részt vettünk az iskola újraindításá­ban. Ma a volt növendékek egyesü­lete öt alapítványt működtet, van kö­zöttük természettudományos és szo­ciális egyaránt.- Vermes Miklós, vagyis Muki bá­csi mint osztályfőnök Önre is nagy ha­tást gyakorolt?- Gondolja el: nyolc évig volt osz­tályfőnökünk. Kedvet csinált a mate­matikához, fizikához, kémiához, hisz az óráira nem kellett tankönyveket bújni, elég volt csak az ő jegyzetét, a diáriumot elővenni. Az osztály három­negyede természettudományos pályát választott, ez sem véletlen. Többen va­gyunk a hajdani osztályból, akik az ed­dig elért szakmai sikereinket nagyrészt neki köszönhetjük. De nem csak a tudományokba vont be: Vermes tanár úr egész éle­tünkre befolyással volt. Nyitottságá­val, lankadatlan érdeklődésével, hu­manista szellemével is hatott ránk, példát adott. A minden iránt érdek­lődő ember ideáltípusa volt. Vitt bennünket kirándulni, színházba, múzeumba... Vermes tanár úrhoz hasonlóan - ahogyan később tudatosult bennem - magam is kis cédulákra írom elő­adásaim jegyzeteit, ő ilyen módon is jelen van a mindennapjaimban... Magam ugyan mérnökember va­gyok, amatőr szinten mégis értek va­lamicskét a zenéhez. A zene, a kép­zőművészet és az utazás szeretetét is a Fasorból hoztam.- Életrajzában azt olvastam, hogy kutatási területe a termikus analízis. Kérem, foglalj a össze röviden olvasó­inknak, mit jelent ez!- Az anyagok hőmérséklet hatá­sára történő változásait vizsgálja a termikus analízis. Talán ezúttal rész­letekbe nem érdemes bocsátkoz­nunk... Munkásságomról annyit, hogy kétszázhatvan publikációm van, ezerhétszáz alkalommal hivat­koztak tudományos eredményeimre. Egy nemzetközi folyóirat társszer­kesztője, egy másiknak pedig szer­kesztőbizottsági tagja vagyok.- És ha jól tudom, a 2012 január­jában felavatott két újfasori labora­tórium egyike az Ön nevét viseli...- Tiltakoztam ellene, de azzal győztek meg, hogy „az embereket életükben kell megbecsülni”. A má­sik laboratórium Levius Ernő nevét kapta, aki az iskolában matematika­fizika szakos tanár volt; őt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Mikola Sán­­dor-díjjal tüntette ki.- Végül mit üzenne Professzor úr a mai fiataloknak?- Célokat kell kitűzni maguk elé. A tudásért kell tanulni, nem a jó osztály­zatért. A tananyagot, tudományt nem­csak ismerni, hanem szeretni is kell. ■ Kinyik Anita AZ ÉRETTSÉGI FELTÉTELE ÖT VE NÓRÁN YI SZOLGÁLAT A tantárgy neve: közösségi munka Beszélgetés Szókéné Mezősi Tímea igazgatóhelyettessel ► A köznevelési törvény az érettségi bizonyítvány kiadásának feltéte­leként ötven óra közösségi szolgálat teljesítését írja elő. Ez természe­tesen egyházi iskoláinkat is érinti. Az új követelmény oktatási intéz­ményeink számára jó lehetőséget kínál arra, hogy diákjaikat bevezes­sék a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményi és gyülekezeti karitatív és közösségi munkáiba. így gondolja ezt a Deák Téri Evan­gélikus Gimnázium nevelőtestülete is - várják a programba szívesen bekapcsolódó gyülekezetek és intézmények jelentkezését. A részle­tekről Szókéné Mezősi Tímea igazgatóhelyettest kérdeztük.- Miért vált szükségessé, hogy tör­vény írja elő a diákok számára a kör­nyezetükért, közösségükért, segítség­re szoruló embertársaikért végzett önkéntes munkát?- Sajnos nap mint nap tapasztal­juk, hogy az emberek elmennek egy­más mellett, rohannak, nem figyelnek a másikra. Egy-egy természeti csapás vagy hasonló - például árvíz vagy a 2010. őszi vörösiszap-katasztrófa — esetén persze jelentős segítséget kap­nak a bajbajutottak, de a rendszeres segítségnyújtás nagyon ritka. Pár év­vel ezelőtt a társadalmi bizalomról szóló felmérésben a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka nyilat­kozta azt, hogy szerinte senki sem tö­rődik a másikkal. Ez nagyon elszomo­rító és ijesztő eredmény. Egy társadalom akkor működik jól, ha nem hagyja magára a bajbajutot­takat, ha általános a közösségért végzett önkéntes munka, a segít­ségnyújtás. Mindezeket azonban ta­nulni és tanítani kell! Úgy gondolom, minél hamarabb tudatosul a gyerme­kekben, hogy nem önálló szigetként élnek a világban, hanem különböző, kisebb-nagyobb közösségek tagjai, annál inkább lesz természetes szá­mukra a közösségi munka.- A köznevelési törvény az érettsé­gi bizonyítvány kiadásánakfeltétele­ként ötven óra közösségi szolgálat tel­jesítését írja elő. Az önkéntes munka tanítása tehát nem osztálytermi ke­retek között, hanem tevékenysége­ken keresztül valósul meg. Mely terü­leteken szolgálhatnak a diákok?- Számos lehetőség kínálkozik önkéntes munka végzésére. Az egész­ségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, il­letve a környezet- és természetvédel­mi terület a legfontosabb.- A felsorolásból is látszik, hogy sok helyen sokféle munkára van szükség. Mit gondol, az Önök iskolájában mely területek lesznek a legnépszerűbbek?- Az önkéntes munka megszerve­zésének első lépése az, hogy megpró­báljuk feltérképezni, ki milyen tevé­kenységet végezne szívesen. Szívet melengető volt hallgatni az osztály­­főnökök beszámolóját, amikor arról beszéltek, hogyan fogadták a gyere­kek a közösségi szolgálat bevezetését. A diákok közül sokan nem is értet­ték, miért kell törvény, hiszen szá­mukra teljesen természetes, hogy önként segítik gyülekezetük munká­ját például nyári táborok szervezésé­vel, gyermekbibliakör tartásával; gondozzák a templom kertjét, segí­tik az idősebbeket, és így tovább. Legtöbb diákunk számára a kö­zösség valamelyik evangélikus gyü­lekezet közössége, így a közösségi munkát a gyülekezeti munka je­lenti. A legnépszerűbb a szociális, az oktatási és a kulturális tevékenysé­gek köre.- A diákok tehát lelkesek, de lesz-e elegendőfogadó intézmény?- Egyre több szervezet, intézmény jelzi, hogy szívesen fogad diákokat. Ha csak azt tartanánk lényegesnek, hogy minden diákunk valahol dolgozzon, akkor biztosan találnánk elegendő helyet. A program célja azonban nem ez! Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink minél több szállal kötődjenek egyhá­zukhoz, így elsősorban evangélikus gyülekezetekkel, intézményekkel ke­ressük az együttműködés lehetőségét. Azokat az egyházi intézményeket igyekszünk megtalálni, ahol szükség van jólelkű, segítőkész diákokra. A program sikere attól függ, hogy tudunk-e biztosítani diákjaink számá­ra olyan „munkahelyeket”, ahol szí­vesen dolgoznak, és ahol azt látják, hogy szükség van a munkájukra.- Szakképesítés nélküli, 14-18 éves fiatalokról van szó. Melyek azok a te­vékenységek, amelyeket ők is elvégez­hetnek?- A törvény célja pontosan az, hogy szakképesítéshez nem kötött, sokszor pénzben ki nem fejezhető munkát, szolgálatot végezzenek a diákok. Egy idős emberrel együtt töltött két óra, beszélgetés, közös fő­zés, séta vagy egy óvodában, idősott­honban előadott színdarab, majd az azt követő beszélgetés, játék mind olyan tevékenység, mely életre szó­ló élményt adhat diákjainknak. A közösség szolgálata lehet vala­mely szociális intézmény kertjének rendezése, fa- és növényültetés, az avar összegyűjtése is. Úgy gondolom, bármelyik egyházi intézményben ta­lálható olyan tevékenység, melyet diákjaink is elvégezhetnek, és ezen keresztül megtapasztalhatják a má­sokért végzett munka örömét.- Az Önök iskolájában hol tart most az önkéntes munka szervezése?- Ebben a tanévben két osztály kezdi meg a közösségi szolgálatot. A tanulók tájékoztatása után most azt mérjük föl, hogy ki milyen munkát szeretne végezni. Ezzel párhuzamo­san keressük azokat az egyházi foga­dó intézményeket, ahol biztosítani tudják diákjaink számára a munka­végzést. Reméljük, hogy az adventi időszakban már minden diákunk szolgálhat valahol. ■ E.É. Szorgalmas diákok közösségi szolgálatban - takarítás a könyvtárban Finnországi látogatás A miskolci Evangélikus Kossuth La­jos Gimnázium és Pedagógiai Szak­­középiskola tanárai - Járásiné Ma­­gyari Judit, Konecsni Istvánné, Kraj­­nyákné Juhász Hilda, Molnárné SzmolárEdit, Pelikán István - alkot­ta küldöttség november 15-19. között a finnországi Kiuruvesi városában járt az ottani evangélikus gyülekezet­nél és iskolában. A látogatás annak a példaértékű partnerkapcsolatnak volt része, melyet Arja Pentikainen lelkész - egyben az iskola új igazga­tója - és Fellegvári Zoltán, a miskol­ci oktatási intézmény vezetője indí­tott el és tart életben 2004 óta. A magyar delegáció megismerked­hetett a finn oktatási rendszerrel, be­tekinthetett egy nagy gyülekezet min­dennapjaiba, és ízelítőt kaphatott a finn emberek hétköznapi életéből. A vasár­napi istentiszteleten a kiuruvesi gyü­lekezet diósgyőri testvérgyülekezeté­nek lelkésze, Molnár /ozse/Tiirdette az igét, és a helyi lelkészekkel együtt szolgált az úrvacsoraosztásnál is. ■ EM-JÉ

Next

/
Thumbnails
Contents