Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-11-04 / 44. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. november 4. *• 13 Ami megoszt, és aki összeköt Az Evangélikus Élet szeptember 23-i számának címlapján jelent meg D. dr. Harmati Béla nyugalmazott püs­pök írása Egyházunk belső egységének külső jelei címmel. A gazdag hazai és nemzetközi teológiai és gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező nyugdíjas egyházvezető szomorúan és aggoda­lommal írt az egyházunkban kialakult liturgiái összevisszaságról. A lap október 7-i számának 13. ol­dalán Tubán József lelkész tollából Az egyház egysége vagy az egység egyhá­za? címmel hozzászólás jelent meg ehhez a vezércikkhez. A hozzászólás hangnemében és stílusában is nagyon eltér az eredeti cikktől. Harmati Béla egy létező és sokaknak fájdalmat okozó problémá­ra, egyházunk megosztottságára hív­ta fel a figyelmet, és ebből a zsákut­cából való kiútkeresésre buzdított. A hozzászólásban Tubán József he­lyesen állapítja meg, hogy a külső, for­mális egységnél fontosabb az evangé­lium tanításában való egység. Azt a vé­leményét is jó szívvel el lehet fogadni, hogy egyházunkban a hitoktatásban, az igehirdetésekben irányadó szempont­nak kell lennie a lutheri hitvallásosság­nak, és hogy szószékeinkről a tiszta és igaz evangéliumnak kell hangoznia. A közös nevezőről viszont egyszer csak átvált egy harcias hangnemre, és támadásba lendül. Ettől a forduló­ponttól már nem a hivatkozott cik­kel foglalkozik, hanem az övétől el­térő véleményűekkel. A felvetésekre nem érvekkel válaszol, hanem vádak­kal. Minden vélt bajért a másként lá­tókat hibáztatja... Konkrétumok nélkül „kettős mér­cével” és „aknamunkával” vádol, majd „ügynöközni” kezd. A más litur­giái véleményen lévő kisebbséggel (?) szemben a „teológiai-liturgikai felké­születlenség” a címke. A szerző úgy ír, mintha az evangé­likus liturgia területén csak egy he­lyes forma létezne, és ez az egyetlen helyes forma került volna veszélybe... Fel sem vetődik benne, hogy Luther egyházában éppen a reformátor pél­dája és hitvallásainkban is olvasható érvei nyomán alakult ki a sokféle li­turgikus rend néhol díszesebb, néhol pedig egyszerűbb formája. Luther írja: „A mise csak merő em­beri találmány, nem Isten parancsol­ta. Mi pedig minden emberi talál­mányt bátran elvethetünk, ahogyan Krisztus mondja Mt 15,9-ben: »Hiá­ba tisztelnek engem, ha emberi pa­rancsolatokat tanítanak isteni taní­tás gyanánt.«” (Schmalkaldeni cikkek, második rész, második tétel, 1. pont.) A hozzászólás kritikája a gyüleke­zetekig (vagy a lelkészekig) is elér. Tubán József felrója, hogy az énekes­könyv megjelenése után harminc évvel sem használják az úgynevezett liturgikus rendet a gregorián dalla­mokkal és feleletekkel... Nem tudja vagy nem meri végig­gondolni, hogy bizonyos formákkal (ideértve az énekeskönyv és az új li­turgia bizonyos elemeit) kapcsolatos idegenkedés mögött nem „egy szűk csoport példátlan érzelmi hadjárata” hanem történelmi, felekezeti tapasz­talatok és az evangélikus identitást érintő kötődések húzódnak meg. Ezekre nem figyelni és ezekkel nem számolni több mint hiba. Az irány- és aránytévesztés koro­nája, amikor a szerinte „érzelmi had­járatot folytató szűk csoportot” (akik ugyan nem erőltettek senkire sem­mit, csupán megfogalmazták a más véleményüket) az egység megbontó­­iként állítja be... Akik evangélikusként itt éltek Ma­gyarországon az elmúlt kilenc évben, és figyelemmel kísérték egyházunk éle­tét, azok jól tudják, hogy mi történt. Akik olvasták az egyházi újságokat, lát­ták és hallották az evangélikus hitéleti műsorokat, azok jól tudják, hogy a je­lenlegi összevisszaságot és megosztott­ságot az egyoldalú és erőszakos pro­paganda korbácsolta fel, amely lé­nyegében párbeszédképtelen volt. Ez erősítette fel és polarizálta az egyéb­ként is meglévő, de komoly problémát nem okozó szemléletbeli és teológi­ai különbségeket. Ennek voltunk ta­núi és elszenvedői a közegyházban, a lelkészek között, és sajnos ez okoz mindmáig problémákat néhány gyü­lekezetben, ahol a liturgiái területen egyoldalúan elkötelezett lelkész ráerő­szakolja akaratát a közösségre. Ebből a zsákutcából kiutat kell találni. Személyesen is elkötelezett va­gyok ebben, püspökként pedig tör­vényben előírt kötelességem is az egyház egységén való munkálkodás. A világ úgy működik, hogy az erő­szak ellen ellentétes irányú, de na­gyobb erőszakot vetnek be. Az erő, az erőszak hatalmának ez a logikája. Erő­szakkal viszonylag egyszerűen rendet is lehetne teremteni ebben az egyházi zűrzavarban is. Ehhez az egyik vagy a másik formát kötelezően el kellene rendelni. Viszont parancsszóval csak látszategységet, külső egyformaságot le­het teremteni. Minden diktatúra el tud­ja érni az egységet a felszínen. De csak a felszínen. Az erőszak látszategysége alatt azonban mindig megnő a fe­szültség. Erre sajnos az egyház törté­netében is találunk példákat... Jézus módszere azonban más. Ne­künk pedig Jézusra kell figyelnünk, és őt érdemes követnünk. Ő nem az erőszak, hanem a szeretet erejével dolgozik. Ő nem erőlteti rá mások­ra még a jót sem. „Akarsz-e meggyó­gyulni?” (Jn 5,6b) - kérdezi a Bethes­­da mellett a bénától. A szeretet figyel­mes és tapintatos. Nem gázol át a másikon. Képes úgy is szeretni és el­fogadni a másikat, ahogyan van. Jé­zus nem a felszínt változtatja meg, hanem belülről indítja el a változást. Jézusnál nincs uniformis, mégis át­alakul általa minden. A közelében fel­ébred az összetartozás érzése, és benne létrejön az egység. Milyen jó felfedezni az Ágostai hit­vallás VII. cikkében, az egyházról szóló tanításban ezt a jézusi, nagyvo­nalú, megengedő, ugyanakkor a lé­nyegre figyelő szemléletmódot: „Az egyház valódi egységéhez elegendő, hogy egyetértés legyen az evangélium tanításában és a szentségek kiszol­gáltatásában. De nem szükséges, hogy az emberi eredetű szokások és szertar­tások mindenütt egyformák legye­nek. . Harmati Béla idézi cikkében ezt a szakaszt. Tubán József hozzászólá­sa is utal rá, ő azonban csak az első mondatot idézi. A jelenlegi nyomorúságunk és a ki­út teológiai megközelítésben: Egyházunkban egy fontos, de nem központi kérdés (a liturgia kérdése) helytelenül a centrumba került. A li­turgiái formák (emberi eredetű szo­kások) nem a teológiai centrumba va­lók! A reformátori útmutatás szerint a helyükre kell tenni és a helyükön kell kezelni őket. Az evangélikus egyházban a fő he­lyen a Jézus Krisztusban kapott öröm­hírnek, az evangéliumnak kell lennie. Jézusnak, akiről az evangélium bi­zonyságot tesz, és aki a szentséget szentséggé teszi. Ha tényleg ő lesz a fő helyen, akkor az emberi (liturgiái) for­mák kevésbé lesznek zavarók és meg­osztok. Benne minden egyéb külön­bözőség eltörpül, és a vihar lecsende­­sül. Ő teremtheti meg közöttünk azt az egységet, amelyet mi, emberek csak elrontani tudunk. ■ Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke Paksi Pro Űrbe díj Paks Város Önkormányzatának Képviselő-testületé Pro Űrbe emlékér­met adományozott a város kulturális és társadalmi életében kifejtett ki­emelkedő teljesítményéért Szabó Vilmos Bélának, a Paksi Evangélikus Egyházközség lelkészének, a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperesének. A kitüntetést az október 23-i városi ünnepségen adta át Hajdú János pol­gármester. HIRDETÉS Szokásos havi nyugdíjas-összejövetelünket kivételesen november 9-én xo órakor tartjuk a Nyugdíjas Lelkészek Otthonában (Budapest II., Hű­vösvölgyi út 193.). Az alkalmon dr. Reuss András A teológia mai helyze­te - kísérlet az áttekintésre címen tart előadást. HIRDETÉS_____________________________________________________________________________ Ökumenikus kórustalálkozó A Magyar Egyházzenei Társaság (MET) november 17-én, szombaton 10- 14 óra között a belvárosi Szent Mihály-templomban (Budapest V, Vá­ci utca 47/b) ökumenikus kórustalálkozót tart. Idei témánk: zsoltárok az advent-karácsonyi ünnepkörben. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A szervezők nevében: Dr. Kinczler Zsuzsanna, a MET pedagógusszekciójának vezetője HIRDETÉS Hálaadó istentisztelet Nagybánhegyesen Ünnepi istentisztelet keretében adunk hálát Istennek falunkért, ahová százhetven évvel ezelőtt települtek őseink, és százötven éves műemlék gyülekezeti házunkért, amely az évfordulóra megújult. Örömünnepün­ket november 11-én, vasárnap 15 órakor tartjuk templomunkban szlo­vák és magyar nyelven. Igét hirdet: Gáncs Péter elnök-püspök. Szeretettel várunk mindenkit alkalmunkra. A nagybánhegyesi evangélikus gyülekezetét tagjai HIRDETÉS_____________________________________________________________________________ Álláshirdetés A nyíregyházi Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda az alábbi álláshelyeket hirdeti meg: két fő ha­tározatlan idejű óvodapedagógus munkakör. A pályázatok benyújtásának határideje: 2012. november 16. (A pályá­zathoz lelkészi ajánlás csatolása szükséges.) Cím: 4400 Nyíregyháza, Lu­ther u. 7. Bővebb felvilágosítást Kovácsné Mráz Ágnes intézményegység-veze­­tőnél a 20/824-9067 és a 42/504-936 telefonszámokon lehet kérni. HIRDETÉS Meghívó férfinapra Regionális evangélikus férfinap lesz november 17-én, szombaton 10-től 16 óráig a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség nagytermében (1204 Budapest, Ady E. u. 89.) Állj a helyedre a családban, a gyülekezetben, a társadalomban! címmel. A témát előadás, zenei műsor és csoportos be­szélgetés segítségével dolgozzuk fel. Szerény ebédről a pesterzsébeti Józsué férfikor gondoskodik. Érdeklődni és jelentkezni Győri János Sámuel evangélikus lelkésznél lehet a jelentkezők létszámnak megadásával november 10-ig (tel.: 20/824-5855, e-mail: zmc@enternet.hu). Minden férfi testvért szeretettel várunk. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! HIRDETÉS DIGITALSTAND www.digitalstand.hu if ’ i. ^ T* 3*S "i * 1 r * yd Ö 5r,> T 3* g| vassa az Evangélikus Élet digitális váltó íi Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, nlvnssnn számítánénem. táblonénen voav okosteiefononl olvasson számítógépen, táblagépen vagy okosteiefononl HIRDETÉS_____________________.________________________ Adventi gyertyagyújtogatás Balatonszárszón Szeretettel várunk a november 30. és december 2. kö­zötti hosszú hétvégére az Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonba, Balatonszárszóra minden érdeklő­dőt, aki szeretné az adventét csendes együttléttel kez­deni, a várakozás örömét közösségben megtapasztalni. Programkínálat: adventikoszorú-készítés, népdaltanu­lás, betíehemezés, mézeskalács-készítés, sok-sok ének­lés. A hétvége lelki vezetője Smidéliusz Gábor lelkész. Részvételi díj (teljes ellátást tartalmaz péntek va­csorától vasárnap ebédig): felnőtteknek 13 000 forint, gyermekeknek 14 éves kor alatt 7000 forint; 3 éves kor alatt ingyenes a részvétel. Mindenkit szeretettel várunk!

Next

/
Thumbnails
Contents