Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-10-14 / 41. szám
6 <41 2012. október 14. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Weiss Mihály emlékezete ► Közéleti szereplő, tanácsos és bíró, követségben baráti és ellenséges hatalmakkal és hatalmasságokkal tárgyaló diplomata, költő, természettudományos vonatkozásokat is lejegyző krónikaíró és bibliofil volt egy személyben: Weiss Mihály erdélyi szász lutheránus polihisztorra emlékezünk halálának négyszázadik évfordulóján. A „növekedés idegenvezetői" tartottak konferenciát Piliscsabán Weiss Mihály neve irodalmi vonatkozásban nemcsak költőként, hanem krónikaíróként is ismert. A Liber Annalium gyűjteményes cím forrásértékű történelmi adalékokat takar. Az eredetileg magyar, német és latin nyelven az 1593 és 1611 közötti időszakról kronológiai sorrendben lejegyzett eseménysor Brassó város, Erdély, sőt a három részre szakadt Magyarország vonatkozásában egyaránt értékes adatokat tartalmaz. Bár csonkán maradt ránk (ami gyakorta előforduló műfaji „sajátosság”), így is kívánatos lenne, hogy a Trauschenfels Jenő-féle Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens 1860-as évfolyamában publikált anyagot magyar átiratban olvashassuk. Valahogy úgy, ahogyan az Ostermayer Jeromos-féle Erdélyi krónika és Oltard Márton műve, a Dácia rövid krónikája pár esztendővel ezelőtt összevont kiadásban napvilágot látott. (Hieronymus Ostermayer: Erdélyi krónika -1520-1570; Martin Oltard: Dácia rövid krónikája - 1143-1571. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005. Ezzel lapunk 2011/3. számában, Ostermayer életrajzát felvázoló írásunkban részleteiben is foglalkoztunk, lásd Rezsabek Nándor: Üstökös az orgona felett - Ostermayer Jeromos emlékezete, 2011. január 16.) Weiss Mihály, mint minden „valamirevaló” históriás, feljegyezte az égbolton látható, általa fontosnak vagy látványosnak ítélt csillagászati jelenségeket. Ezek egyszeri, máshonnan pótolhatatlan tudományos adatok, az egyetemes csillagászattörténet számára is adalékul szolgálhatnak. 1599-ben Brassóban „Április 4- ik napján, este tíz óra tájban, nagy suhogással tűz esett az égből”. A jelenség vélhetően egy fényes meteor, azaz tűzgömb lehetett. (Bartha Lajos: Égi jelenések. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1984. Hírlapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, 1983.) Az 1607-es esztendő fényes kométáit Nagyszebenből megfigyelve így írt: „Szeptember 3-án két üstökös csillagot láttunk az égen napkelet irányában. Október 24-én egy valóban iszonyatosat láttunk déli irányban.” Ezeket Bielz Ede Albert 1862-es Beitrag zur Geschichte merkwürdiger Naturbegebenheiten in Siebenbürgen című munkája említi. (Keszthelyi Sándor: Régi magyarországi Halley-üstökös-leírások. In: A Halley-üstökös. Uránia Csillagvizsgáló, Budapest, 1985.) Megjegyezzük, hogy az említett üstökösök közül egyik sem az utóbb Edmond Halley angol csillagászról elnevezett Halley-üstökös menetrendszerű visszatérése volt. Weiss munkásságát a magyar csillagászattörténet egy másik vonatkozásban is számon tartja. Asztronómiai művekben gazdag könyvtárának egyik féltve őrzött kincse a világképformáló asztronómus, Nikolaus Kopernikusz egyik kötete volt. A művet - könyvtárával egyetemben - 1608- ban a város evangélikus gimnáziumának adományozta. A kiadvány bibliográfiai adatai így bekerültek az intézmény 1625-ös összeírásába. Az egykori források viszont nem említik, hogy ez az 1543-as nürnbergi vagy az 1566-os bázeli kiadás volt-e. Sajnos a De revolutionibus orbium coelestium egy 1689-es tűzvész során elpusztult. (Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok. Balassi Kiadó, Budapest, 2011.) Nemcsak históriás volt Weiss Mihály, hanem maga is történelmi személyiség. Életéről és munkásságáról Mika Sándornak a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat megbízásából a 19. század végén készült művében olvashatunk. (Mika Sándor: Weiss Mihály 1569-1612 - Egy szász államférfiú a XVII. századból. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1893.) Weiss Mihály 1569. január 13-án Medgyesen született. Bár egész életét az erdélyi szászok felemelkedésének szentelte, „félig” külhonból származott. Apja cseh földről vándorolt Erdélybe; anyja született medgyesi polgárcsaládban. Tanulmányainak végeztével Szatmár katonai parancsnokának írnoka, majd a prágai magyar királyi kancellária hivatalnoka lett. Rudolf Habsburg császár és magyar király itt emelte nemesi rangra. Európai vándorlását megszakítva és hazájába visszatérve Brassóban lett városi tanácsos, kapitány és bíró, a település országgyűlési képviselője. Diplomataként erdélyi fejedelmek követe volt: Báthory Zsigmond, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor vette igénybe szolgálatait. Az erdélyi szászok kiváltságait fenyegető - és a Weiss törekvéseivel szembeforduló - Báthory fejedelem elleni csatában vesztette életét 1612. október 16-án. A brassói seregek az Olt folyón átkelve, a Földvár és Brassó közti síkon álltak fel. A hadtest egysége azonban megbomlott, és a katonák kényszerű menekülésbe kezdtek. Weiss Brassó felé vágtatott, de a Barca vizénél kidőlt a lova; egy hajdú utolérte, és rövid közelharc után leterítette. Fejét levágták, majd Nagyszebenbe küldték a fejedelemhez, aki a piactéren nyársra húzatta, ahonnan három nap múlva, egy rendkívül heves vihart követően eltűnt. Testét a brassóiak a csata után pár nappal keresték, megtalálták, és a városba szállítva méltó módon eltemették. ■ Rezsabek Nándor ► Újonnan megválasztott és újraválasztott felügyelőinek, gyülekezetvezetőinek részvételével tartott konferenciát október első hétvégéjén a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban a Déli Evangélikus Egyházkerület. Sokan hosszú utat megtéve, fáradtsággal vegyes várakozással érkeztek Piliscsabára. Felügyelők, gondnokok, pénztárosok, presbiterek és más tisztségviselők, ismerősök és egymás számára még idegenek gyülekeztek a napsütésben október első péntekén. Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő köszöntésével kezdődött meg az új hatéves ciklust indító felügyelői, gyülekezetvezetői konferencia. A rövid köszöntő után Gáncs Péter elnök-püspök áhítata adta meg az alaphangot a szűk huszonnégy órás együttgondolkodáshoz. A péntek délutántól szombat délutánig tartó konferencia kivételes alkalmat nyújtott az ismerkedésen, tanuláson kívül gyakorlati kérdések tisztázására is, mint amilyen például a gyülekezetvezetők elérhetőségeit tartalmazó címlisták frissítése. A konferencia vezérfonalát a dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora által szerkesztett, Tarts, Uram, a kezedben című könyv adta, amely a Luther Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az első előadó, dr. Szabó Lajos A civil szolgálat szabadsága című tartalmas előadásával nagyon magasra helyezte a mércét. A hétvége színvonalát aztán a többi program is méltóképp emelte, de az is hamar nyilvánvalóvá ► Kézzel készített kis hajókat kaptak ajándékba a szervező Forrás Evangélikus Keresztyén Óvoda dolgozóitól azok a pedagógusok, akik részt vettek a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületben tizenkettedszer megrendezett konferencián. Az október 6-án Várpalotán tartott találkozó elsősorban a lelki feltöltődést és a tapasztalatcserét szolgálta. A nap fő témája a hittanórán kívül zajló keresztyén nevelés volt. A program a templomban, istentisztelettel kezdődött, amelyen Szemerei János püspök hirdette Isten igéjét. A liturgiában Tóth Attila helyi lelkész segédkezett. Az egyházkerület lelkészi vezetője Lk 12,49-53 alapján a jézusi tűzről, keresztségről és békétlenségről szólt. „Jézus az éltető tűzről beszél, amely újat kezd, és a gyógyulás eszköze” - mondta, majd hozzátette: „A jézusi békétlenség az élet indulásának hatalma, az életmentés feszült küzdelme. Bárcsak fölverné a hamis nyugalmat, amelybe beleszoktunk!” Az úrvacsorái alkalmat követően adták át az idei Gyurátz Ferenc-díjakat. A kerületi elismerést Osgyán Gáborné Bauer Emília, a Bakonycsernyei Evangélikus Óvoda vezetője, valamint Rajnai Károly, a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója vehette át. vált, hogy bizony jól jönnek a kiosztott jegyzetfüzetek. Olvasóinknak ízelítőül, a résztvevőknek pedig emlékeztetőül egy gondolatot idéznénk csupán: „A felügyelők és a presbitérium a növekedés »idegenvezetői«, akik reális képed adnak a hitet, közösséget és életcélt keresőknek.” A rektori előadást Benkóczy Péter kőbányai lelkész, drámapedagógus interaktív, játékos egymásra hangolása követte, amelynek során - változatos módokon megmozgatva a jelenlévőket - alkalom nyílt egymás megismerésére. A nap zárásaként Szabóné Mátrai Marianna püspökhelyettes „Ez a nap is csendesen...” címmel tartott esti áhítatot. A második nap dr. Simor Ferenc siklósi felügyelő áhítatával indult. Gondolatai többeknek könnyet csaltak a szemébe. A napindító elmélyülést dr. Csermely Péter profeszszor (képünkön) előadása követte Isten hálózatai, evangélikus közösségépítésünk a 21. században címmel. A nemzetközi hírű hálózatkutató lebilincselő előadása olyan mennyiségű és minőségű információval halmozta el a konferencia résztvevőit, ami egy tudósítás keretében nem adható vissza, így ezúttal is önkényesen választottunk egy gondolatot ízelítőül. Jidda Krishnamurti indiai filozófus így tanít a tudás és a bölcsesség különbségéről: „A tudás: a világot al-Ezek után a résztvevők átsétáltak az óvoda épületébe, ahol az óvodások verses-dalos műsorán keresztül ismerhették meg az intézményben folyó munkát. Lassú Tamásné óvodavezető és Talabér Márta várpalotai polgármester is köszöntötte a jelenlévőket. A bemutatkozó kör után Wagner Szilárd soproni iskolalelkész tartotta meg előadását Keresztyén nevelés a hittanórán kívül címmel. „A keresztyén nevelés minden pedagógust érint - evangélikus intézményen belül és kívül, gyülekezeten belül és kívül” - fogalmazott, majd kiemelte a családi közösség mellett a pedagógus és a lelkész szerepét is: „Azért fontos minden területen a keresztyén nevelés, mert ha mi nem végezzük, akkor más fog másfajtát végezni helyettünk.” Wagner Szilárd elmondta azt is: vizsgálatok szerint a négyféle nevelési módszer közül (teljesen tekintélyelvű, tekintélytisztelő, engedékeny vagy teljesen elhanyagoló) a tekintélytiszteletre való tanítás bizonyult a leghatékonyabbnak, mivel ez biztos alapot ad, amely megóv a társadalomellenes mozgalmakhoz való csatlakozástól. A keresztyén nevelés fontos területei: az imádság, a nyitott jelenlét és a figyelem. Az előadó több gondolatébresztő kérdést is feltett, amelyek kapcsán Jancsó Kálmánná moderálásával érdekes beszélgetés alakult ki. Az ebédszünet után a résztvevők két szekcióban folytatták az eszmecserét. Az óvodapedagógusok megbeszékotó részletek ismerete. A bölcsesség: a világ összefüggéseinek ismerete.” A hálózatok erejéről és dinamikájáról is szóló előadást követően Csermely professzort Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő invitálta a résztvevőkkel közös gondolkodásra, párbeszédre. Ezután csoportmunka következett, majd a két nap összefoglalásaként a csoportok játékos formában számoltak be tapasztalataikról, élményeikről. A konferenciát Radosné Lengyel Anna búcsúszavai és Gáncs Péter úti áldása zárta. ■ Szöveg és fotó: Kiss Tamás Forrás: Evangélikus.hu lését Szarka Éva bakonycsernyei lelkész és Ács György né győri óvodavezető, az általános és középiskolában dolgozó oktatók csoportját pedig Mesterházy Balázs soproni líceumi iskolalelkész és Szűcs Gábor, a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola igazgatója vezette. Az ezt követő fórumon a jelenlévők Szemerei János püspöknek, Varga Mártának, egyházunk országos irodája nevelési és oktatási osztálya vezetőjének és Rozs-Nagy Szilvia hittanreferensnek tehették fel kérdéseiket. A Wagner Szilárd által moderált fórumbeszélgetésben Rozs-Nagy Szilvia elmondta: felmérést terveznek azzal a céllal, hogy megtalálják a gyülekezeteinkben élő evangélikus pedagógusokat és hitoktatókat, illetve elősegítsék az összefogásukat. A záró úti áldásban a hittanreferens arról beszélt, mit jelent az Istenbe vetett bizalom. „Életünk boldogsága, sőt egyházunk jövője is attól függ, merünk-e tanulni a gyerekektől, merünk-e bízni Istenben és egymásban" - fogalmazott. A napot a részt vevő pedagógusok „Az Úr a pásztorom.. kezdetű kánon három szólamban való eléneklésével fejezték be, majd lelkileg gazdagodva indulhattak el, hogy a hallott gondolatokat saját intézményükben hasznosítsák. Következő találkozójukra 2013. október 4-5-én kerül sor a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziumban. ■ Adámi Mária Keresztyén nevelés - hittanórán kívül? Pedagógusok találkozója a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületben
