Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-09 / 36. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. szeptember 9. ► 15 Csak kapkodja a fejét az ember így nyár végén, annyi termékbejelentést időzítenek az informatikai cégek erre az időszakra. Az iPhone nevű okostelefonnal és az iPad nevű táblagéppel új korszakot nyitó Apple-nek az ősz elején megjelenő termékeit már hónapok óta találgatások övezik, a nyomában igyekvő többi gyártó pedig szintén erre az időszakra tette rivális termékeinek a bemutatóját. Érdekes képet mutat jelenleg az informatika világa: mintha minden a táblagépek körül forogna. Nem is régi a hír, hogy Belgium egyik iskolájában a jövő tanévtől kezdve a felsőbb osztályba járók számára kötelező lesz egy iPad táblagép beszerzése. Az önmagában elég drága berendezést persze nem mindenki engedheti meg magának, ezért az iskolától is lehet majd bérelni táblagépeket, az oktatás ipadesítése révén pedig olyan kiadásoktól is meg lehet szabadulni, mint a tankönyvek, a fénymásolatok, a számológép vagy az atlasz ára. A flandriai Blankenberg városkában nem mindenki örül ennek az ötletnek, és jelenleg még a tartomány oktatási minisztériuma is vizsgálódik a témában, miközben persze valószínűleg őket is elérte a hír, hogy Dél-Korea és Szingapúr jó néhány iskolájában ezek az eszközök már kiszorították a tankönyveket és füzeteket. A táblagépek hasonló korszakváltást jeleznek, mint amelyet a személyi számítógépek megjelenése idézett elő. A számítógépek teret nyertek a háztartásokban, és elterjedésükben a legfontosabb tényező a rajtuk futó programok könnyű használhatósága Táblaiskola volt. Az olvasók közül talán többen emlékeznek arra, hogy annak idején a Microsoft Windows 95 operációs rendszerének megjelenésével terjedt el igazán az a grafikus felület, amelyen könnyedén lehetett úgy utasításokat adni, hogy csak rá kellett kattintani a megfelelő ikonra. A táblagépek esetében az érintőfelületet pedig csak az ujjainkkal kell vezérelni, és az ezekre készült alkalmazásokra még inkább igaz, hogy a használatukhoz szükséges tanulási idő igen rövid. A nagyon fiataloknak vagy nagyon időseknek a táblagép lehet az optimális választás, mert nem kell ismerni magát a rendszert és működését ahhoz, hogy könnyedén használni lehessen. Az iPadek leglényegesebb jellemzője talán az, hogy ezek a termékek már szinte nem is nélkülözhetik az internetkapcsolatot. Amikor megjelentek az első e-könyv-olvasók, úgy reklámozták őket, hogy azokon egész könyvespolcnyi könyvet vihetünk magunkkal. Bár az alapvető olvasási szokások annak felelnek meg, hogy egyszerre általában csak egy-két könyvet olvasunk, a szlogen igencsak jól hangzott. Pár év elteltével a táblagépeknek már nem is kell a saját tárolókapacitásukkal büszkélkedniük, hiszen a folyamatos internet-összeköttetésnek köszönhetően olyan helyzetben leszünk, mintha folyton az otthoni könyvespolc előtt vagy egy könyvtárban vagy akár egy könyváruházban lennénk. Illetve olyan, mintha egyszerre mind a három helyen. Bár az eszközök drágák, de lenyű-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence göző, ahogy az információ folyamatosan egyre olcsóbbá válik. Az Encyclopaedia Britannica húsz évvel ezelőtt körülbelül ezer dollárért kínálta teljes sorozatát. Akkoriban az enciklopédiák dollármilliárdos üzletágat jelentettek, amely egy teljes házalóügynök-gárdát is eltartott. Öt évvel később a piac nagyjából a felére olvadt, és kénytelenek voltak ezeket az embereket szélnek ereszteni. A változást nem más hozta, mint a Microsoft Encarta nevű, cédén megvásárolható enciklopédiája, amelyet viszont 2009-ben vontak ki a forgalomból. Addigra ugyanis az internet és rajta a Wikipédia vált egyeduralkodóvá. Napjainkban pedig mindez hozzáférhető egy belga iskolás számára akár iskolába menet is... A szép, új világ képe - bár már határozott körvonalakat mutat - még kicsit távolinak tűnik. Az Online Publishers Association felmérése szerint az amerikaiaknak a „Mi nélkül nem tudna élni?” kérdésre adott válaszaikban még mindig a személyi számítógép (67%) és a televízió (62%) szerepel az első helyen. A 60% feletti értékektől jelentősen lemaradva jönnek az okostelefonok 33%-kal, és még a nyomtatott újságok is éppen megelőzik a 13%-ot kapott táblagépeket. ■ N. B. Beiskolázási támogatás Az 1353-as adományvonalon és a www.segelyszervezet.hu/iskolakezdes oldalon ezer család beiskolázási támogatására hirdetett országos adománygyűjtést az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy kézzelfogható támogatást nyújthasson korcsoportnak megfelelő, minőségi tanszercsomagok formájában. Az országos akció keretében negyven rászoruló család gyermeke személyesen vehette át augusztus 31-én Wolf Katitól és Keresztes Ildikótól, az Ökumenikus Segélyszervezet önkénteseitől az iskolakezdéshez szükséges tanszercsomagját a szervezet budapesti központjában. A népszerű énekesnők mellett Bakati Gábor, az akció hivatalos partnere, a Magyar Posta Zrt. pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök igazgatója is részt vett a csomagok összeállításában és átadásában, valamint a segélyközpontba érkező kérések alapján postázandó hatvan csomag összeállításában és postaautóba bepakolásában. A segélyszervezet több vidéki intézménye is megkezdte a tanévkezdéshez szükséges egységcsomagok átadását. A szeptember 30-ig tartó akció a hazai rászorulók támogatása mellett több száz kárpátaljai (Beregszász és környéke) és erdélyi (Marosvásárhely és környéke) család gyermekeinek is segítő kezet nyújt a tanévkezdéséhez. Az 1353-as adományvonalon hívásonként 250 forinttal támogatható az iskolakezdési adománygyűjtés. Harminc-negyven hívás árából jelentős segítséget nyújtó tanszercsomaggal támogatható egy-egy rászoruló család. Ezekben komplett füzetcsomag és tanszerek találhatók. A folyamatosan érkező támogatási kérések miatt újabb adományozási lehetőséget indított az Ökumenikus Segélyszervezet. A www.segelyszervezet.hu/iskolakezdes oldalon elérhető online adományozáshoz mindössze egy bankkártya szükséges, és néhány perc alatt, egyénileg meghatározható összegben, tetszőleges számú gyermek beiskolázásának támogatására nyílik interaktív lehetőség. M EvÉlet-infó VI. szakrális művészetek hete „Templomok éjszakája” a fóti evangélikus templomban (Petőfi u. 1.) szeptember 15-én, szombaton. Program 19.00: Ajtónyitás, térzene 19.30: Templomi séta 20.30: Orgonamuzsika 21.15: Képek és szavak az erőtlenségről 22.15: Az Abel Concerts együttes barokk zenét játszik 23.15: Elcsendesedés a kertben 23.45: Záróimádság Közben a Közösségi Házban: • kiállítás • teaház • gyermekfoglalkozás Mindenkit szeretettel várunk! HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Meghívó - Sarepta-születésnap Szeretettel hívunk mindenkit a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon (1029 Budapest, Báthori u. 8.) 61. születésnapjára. Program Szeptember 14., péntek • 9.00: Áhítat • 15.00: Fűke Szabolcs evangélikus lelkész vezetésével a Large Room zenekar - evangélikus „nehéz”-zenei formáció, amelyben a funky és a dzsessz elemei keverednek a rockkal Szeptember 15., szombat ♦ 10.00: Sztehlo Gábor sírjának megkoszorúzása a Farkasréti temetőben ♦ 16.00: Cédrus táncegyüttes Szeptember 16., vasárnap • 10.00: Ünnepi hálaadó istentisztelet - igét hirdet: Anya Zademack lelkész, közreműködik a pesthidegkúti gyülekezet kórusa • Köszöntések, a Sztehlo-ház megkoszorúzása ♦ 11.30: Ebéd, amelyre mindenkit várunk: berlini bratwurst, töltött káposzta, túrós, meggyes-mákos rétes, kávé, üdítők ♦ 12.30: Salty Dog zenekar: Molnár Botond (gitár, ének), Besenyei Csaba (szájharmonika, ének) - észak-amerikai népzene: blues, country, spirituálé ♦ 13.30: Divatbemutató - az intézmény adományruháit bemutatják a lakók és a dolgozók ♦ 14.30: a Sarepta Szeretetkórus szolgálata Ünnepségeinken adományokat elfogadunk, mert új házat építünk fogyatékos lakóink számára. Szíves segítségüket köszönettel és hálával fogadjuk. Számlaszámúnk: 11702036-22380599. Sztojanovics András igazgató lelkész Jegesi Zoltánné otthonvezető EVÉL&LEVÉL Szívem Tállyán újra... „Szívem táján újra nyár van” - hangzik helyesen a Nox együttes dalának szövege, én mégis azért kölcsönöztem ezt a kissé átfogalmazott strófát, mert május 19-i tállyai házasságkötésünk óta még szívesebben veszem az utat az ottani evangélikus templom felé. így volt ez augusztus 25-én, az év legforróbb napján is, hiszen hol is volna jobb egy ilyen tikkasztó napon, mint a templom hűvösében, az Isten közelében?! Az egykor szebb napokat megélt településen egyvalami nem változik. Csodás borok készülnek itt már évszázadok óta. Ezt igazolja az is, hogy amikor a tridenti zsinat idején IV. Plusz pápával tállyai bort kóstoltattak, ő így vélekedett róla: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.” Sok dolog azonban sajnos változik. Többek között az, hogy a községben és a környékén élő evangélikusok száma sajnálatos módon nagyon lecsökkent. Míg 1948-ig a tállyai gyülekezet saját iskolát tartott fenn, addig mára evangélikus gyermek is alig akad. Éppen ezért Tállya is része annak a missziói egyházközségnek, mely Abaújszántón és Tokajon keresztül egészen Sátoraljaújhelyig terjed. Férjem, Asztalos Richárd helyi lelkész nagy utat jár be, hogy elérje e gyülekezetek hozzávetőleg hatvan-hetven aktív tagját. Nagy öröm azonban, hogy minden évben van egy nap, melyre meghívást kapnak mind a Borsod-Hevesi, mind a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye gyülekezeteinek tagjai, és megtölthetünk egy olyan hatalmas templomot, mint a tállyai. Ebben az évben D. Szebik Imre nyugalmazott püspök volt a csendesnap fő vendége, aki nagy örömmel fogadta el a meghívást, hiszen ez a vidék különösen kedves számára, esperesként, majd főpásztorként is szívügyének tekintette a térség evangélikusainak sorsát, s a missziói egyházközség is az ő kezdeményezésére alakult még 2005-ben. A közös énektanulás utáni nyitóáhítatban Asztalos Richárd az Útmutató aznapi ószövetségi igéje alapján prédikált a Jákob által Bételnek elnevezett helyről, Isten házáról, s visszaemlékezett arra, hogyan is kapcsolódott össze élete a hittel egy templomban átélt élményen keresztül. Az igehirdetést követő fórumbeszélgetés moderátora, Molnár József diósgyőri lelkész az áhítat alapgondolatából kiindulva az evangélikussággal való első találkozás kérdésével indította az egyházunk jövőképéről folyó diskurzust, melyben püspök úr beszélgetőtársa Sándor Frigyes, a Borsod- Hevesi Egyházmegye esperese, Gyuris Miklós borsod-hevesi egyházmegyei felügyelő és Fellegvári Zoltán, a miskolci evangélikus gimnázium igazgatója volt. A beszélgetés végeztével a miskolci In His Steps zenekarral énekelve, tapsolva dicsérhettük az Urat, majd az Oroszlános Borvendéglő hűs pincéjében elfogyasztott ebéd után D. Szebik Imre fotókkal illusztrált beszámolóját hallhattuk püspöki szolgálatának legszebb és legnehezebb pillanatairól. Az ötven év lelkészi szolgálat adta tudás és tapasztalat, illetve a püspök úr természetéből adódó derűlátás a hallgatóiban is megerősítette a hitet és a reménységet: tennünk kell a dolgunkat, és Istenre kell bíznunk a jövőt. A csendesnapot záró úrvacsorás istentiszteleten Tóth Melinda ózdi lelkész arra biztatta a gyülekezetét, hogy merjék a gondjaikat bátran Jézusra bízni, aki ígérete szerint velünk van minden napon a világ végezetéig. Dr. Asztalos Éva (Tállya) Evangéliumi (evangélikus) műhely? Az Evangélikus Élet augusztus 12-i számának 8. oldalán megjelent tudósítással (Kétarcú Völgy) kapcsolatban a tények rögzítése végett a következőket érdemes megjegyezni. • Az autonóm gyülekezet, bármelyik is, a Hit Gyülekezetéből kivált közösség (szekta), semmi köze az evangélikus egyházhoz. • Az autonóm gyülekezetbe több evangélikus egyháztagunk is áttért, semmiféle kapcsolatot nem tartva azóta az evangélikus egyházzal, annak egyik gyülekezetével sem. Érdekes, hogy az evangélikus templom viszont kell a térítésükhöz! • A Szentírás szerint a Szentlélek az Isten igéjéhez köti magát, még akkor is, ha az igehirdetést némelyek unalmasnak gondolják. Talán Pál apostolé is az volt, hiszen Eutikhosz elaludt rajta, és kiesett az ablakon. • Az Isten igéje élő és ható, az ige teremti az egyházat és a hitet, és nem egy színdarab vagy előadás vagy bármilyen csodálatos emberi produkció! • Nem lehet (?!) egyházunkban - amelyik az Isten igéjéhez köti magát - így lebecsülni és lebecsmérelni a vasárnapi igehirdetést, hogy az vérszegény, szembeállítva egy színielőadással, frenetikus élménnyel! Nem az istentisztelet a hitéletünk középpontja? Ha nem, akkor igen nagy baj van, mert nem hirdettetik tisztán és igazán az Isten igéje, és a szentségek nem rendeltetésszerűen, azaz helytelenül szolgáltatnak ki! És akkor az már nem egyház, hanem szekta! Remélem, mi még nem az vagyunk. Isó Zoltán lelkész (Veszprém) Megköszönve a tények rögzítését, a vállaltan és reflektáltan szubjektív cikk védelmében annak szerzője a következőket emeli ki. A Budapesti Autonóm Gyülekezet tevékenységéből csak az idei völgy béli megnyilatkozásokat vizsgálta, kiváltképp a színházi produkciókat, melyek - művészi produktumok lévén - valóban a nézőre tett hatással, a látvánnyal játszanak. A szerző nem kívánt azonosulni a közösség evangélizációs stílusával. A méltatlankodást kiváltó „vérszegény” jelző a következő kontextusban szerepel a szövegben: „A.z előadások előtt, után lehetőség van beszélgetésre. A személyes hangnem hívogatóbb, mélyrehatóbb, mint egy vérszegény vasárnapi prédikáció, amely után csak a hiányérzet marad...” A cikk szerzője nem kívánt általánosítani, csupán az ellentételezés írástechnikai módszerét használta. ■ Kinyik Anita Budavárért éremmel kitüntetett evangélikus lelkész A Budavári Önkormányzat Képviselő-testületé Budavárért emlékérmet adományozott Madocsai Miklós nyugalmazott evangélikus lelkésznek szeptember 2-án. Gratulálunk a kitüntetéshez!
