Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)

2012-09-02 / 35. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. szeptember 2. *• 13 A Lélek vezérlete alatt Beiktatták a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület új felügyelőjét W’ Folytatás az 1. oldalról Az egyházi tevékenységek közül ki­emelten támogatni szeretné az okta­tási intézményeinkben folyó munkát, illetve fontosnak tartja az ökumenikus és társadalmi kapcsolatok ápolását. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház elnöksége nevében Prőhle Ger­gely országos felügyelő mondott kö­szöntőt. Radosné Lengyel Anna, a déli kerület felügyelője Gáncs Péter és Fa­­biny Tamás püspökök jókívánságait is átadta. A dunántúli esperesek közül Smi­­déliusz Zoltán, az egyházmegyei fel­ügyelők közül pedig Gimesi Sza­bolcs szólt. A zsinat lelkészi elnöke, Korányi András megköszönte a test­véri hangot és érintést, amelyet a Mé­száros Tamással való találkozásokban eddig is tapasztalt. A református egyház képviseletében Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerü­let főgondnoka, a római katolikus egyház nevében pedig Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkára üdvözölte az új kerü­leti felügyelőt. Mészáros Tamást személyes sza­vakkal bátorította lelkésze, Szebik Ká­roly, aki a csákvári, csabdi és bicskei gyülekezet nevében egy irattartót adott át, amely jó szolgálatot tehet majd a mindennapi feladatok intézé­sében. Felszólalt Csákvár európai uniós parlamenti képviselője, Herczog Edit is. Szemerei János püspök jelképes ajándékként egy hajlított nyelű eser­nyőt hozott, amely küllemében ugyan a pásztorbotra emlékeztet, mégis más a funkciója: az, hogy védőernyőt tartson az egyházkerületben élők és szolgálók fölé. Utolsóként Szabó György köszöntötte utódát áldással és öleléssel. A népes gyülekezet ezek után az ud­varon felállított sátrak védelmében örülhetett együtt az új kerületi felügye­lővel, és élvezhette a csákváriak ven­dégszeretetét. Mészáros Tamás pedig az időjárás szeszélyéből rögvest ki is próbálhatta a frissen kapott esernyőt, s aktív segítségnyújtással kezdhette meg elnöktársa melletti szolgálatát. ■ Adámi Mária Ki is a gyülekezeti nővér? Az egyházközségi nővéri szolgálat ► A keresztény egyházakban már a kezdetektől megtalálható az egészségügyi szolgálat számos formája. A gyülekezeti nővéri prog­ram mégis fiatal szolgálati ág: a 20. század végén indult el az Egye­sült Államokban. Granger Westberg evangélikus lelkész hozta lét­re hivatalosan az úgynevezett gyülekezeti vagy egyházi nővéri programot először a chicagói Luther Kórház keretében, majd egy­re több evangélikus gyülekezetben. E program azóta számos felekezetben elindult: jelenleg a világ huszonnégy országában működik, és mintegy 15 ezer nővér praktizál a különböző fe­lekezetek gyülekezeteiben. Legtöbb­jük az Egyesült Államokban, ahol ez a szolgálat egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend, mivel az egészségügyi ellátás aggasztó kihívásaira (lerövidí­tett kórházi tartózkodás, elégtelen betegtájékoztatás, betegbiztosítás hi­ánya, idősek ellátásának megoldatlan­sága, változó családi struktúrák, vala­mint a növekvő számú krónikus be­tegség problémái) talál megoldást az egyház a gyülekezeti nővérek alkalma­zásával. A gyülekezeti nővér szakképzett, tanult ápoló, többnyire diplomás nővér, aki ugyanakkor hívő keresz­tény is. Önkéntesként, fő- vagy fél­állásban szolgálva gyülekezetében különböző egészségügyi feladatokat lát el. Például tanácsot ad, tájékoztat­ja a betegeket (az újonnan diagnosz­tizált problémák esetében vagy a gyógyszerszedéssel kapcsolatban), különböző szűréseket végez (vér­nyomás- és vércukormérés, mentá­lis problémák kiszűrése). Ezenkívül önkénteseket koordinál a gyülekezetben (beteglátogatásra vagy házi segítségnyújtásra), támo­gató csoportokat vezet és irányít (gyászolóknak, szenvedélybetegeknek vagy akár fogyókúrázni vágyóknak), referál, betegeket látogat a kórházban vagy otthonukban, és nem utolsósor­ban lelkigondoz. Munkájának közege a gyülekezet közössége: egyének és családok, gye­rekek, fiatalok és idősek, valamint a gyülekezet földrajzi területén élő emberek, akikkel és akik között a gyülekezet él, így missziós tevékeny­sége is kirajzolódik. A gyülekezeti nővérek a ma egy­házának aktív részesei a kiegyensú­lyozott testi és lelki egység előmoz­dításában és ápolásában. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Az igazi egészségügyi dolgozók holisztiku­sán, egész emberként tekintenek a betegekre. Vagyis nemcsak a patoló­giát, az esettanulmányt látják, hanem a testi, lelki és akár szellemi embert, akiben ez az egyensúly, harmónia meg kell, hogy legyen az egészséges létezéshez. A gyülekezeti nővér például tudja, hogy a mellrák nemcsak fizikai szin­ten van hatással egy nőre, hanem je­lentősen megváltoztatja a lelki életét, a gondolkodását és az emberi kapcso­latait is, így ezekről a területekről is gondoskodva igyekszik segítséget nyújtani. A gyülekezeti kontextus mintegy bázisként szolgál ehhez az el­látáshoz és egészségügyi törődés­hez: a nővér a gyülekezeti tagok fizi­kai, érzelmi és lelki jólétét segíti elő, és asszisztál egy hagyományos, bib­likus értelemben vett holisztikus egyensúly megőrzéséhez, valamint a hit és az egészség integrációjához. A hit megélésének és a nővéri munkának ez a fajta célzott összehan­golása az adott gyülekezet tagjait és közösségének egészét hivatott segí­teni abban, hogy az emberek teljes életet élhessenek abban a hívő közös­ségben, amelyben a gyülekezeti nő­vér is szolgál. Ez egyben az egyházi ápolók missziói hitvallása is. Magyarországon ez a fontos és fi­atal szolgálat most kezdődik: az Orosházi Evangélikus Egyházköz­ségben zajlik az első gyülekezeti nő­vérek képzése és egy olyan, egészség­ügyért felelős csoport felállítása, amely a nővérekkel együtt dolgozva szolgál együtt a gyülekezet tagjainak és közösségének testi és lelki egész­ségéért. ■ Ryll Cecília A szerző az Egyesült Államokban szerezte nővéri diplomáját, és végez­te el először a gyülekezeti nővéri alapképzést, majd a program oktatói képzését is. Egy évtizedes amerikai tartózkodása után újra Magyarorszá­gon él, jelenleg az orosházi egyházköz­ségben dolgozik a gyülekezeti nővéri program itthoni meghonosításán. Újra evangélikus oktatás Kiskőrösön ► Gyülekezetünk hivatali helyiségében őrzünk egy kis harangot. A vala­mikor evangélikus iskola, a „csengős iskola” harangját. A már rég eldó­­zerolt épületen volt egy tornyocska, a kis harang onnan jelezte a tanév­kezdést vagy a nagyszünet végét diáknak, tanárnak és az arra járóknak. A harangot most újra elővehetjük. Már kinéztük a helyét a Petőfi Sán­dor Általános Iskola épületén. Ez az iskola a jogutódja az 1948-ban el­bitorolt evangélikus iskolának. Ez év május 22-én egyházunk országos irodaigazgatója, Kákay István, valamint Domonyi László polgármester a kistérség képviselőjével együtt aláírta a közoktatási megállapodást, mely rögzíti a fenntartóváltás tényét. Számunkra ez történelmi pillanat volt. Kiskőröst 1718-ban alapították újra felvidéki szlovák anyanyelvű evangé­likus családok. 1720 októberétől már anyakönyvezték a megkeresztelte­ket, a házasságot kötötteket és az el­hunytakat. S ez időtől volt a városnak és a gyülekezetnek is evangélikus is­kolája. Jó emlékezetünkben őrizzük az első tanítók, Szabadka György, majd az ő korai halála után utódja, Turdéli Dániel nevét. 1730 és 1781 között a vallási tü­relmetlenség sikerrel akadályoz­ta Kiskőrösön az egyházépítő munka mellett a gyermekek evangélikus szellemű oktatását is. E vészterhes időkben Kvacska András otthonában harmadma­gával a Tranoscius-énekeslcönyv segítségével írni-olvasni taní­totta a gyermekeket - az ő em­lékét ugyancsak őrizzük. Majd az üldöztetés enyhültével 1771-től Baross Jónás Pál kántortanító, illetve 1777-től testvére, Baross Jónás József tanította a betűvetést. Kiskőrösnek évszázadokig az evan­gélikus „csengős iskola” volt az iskolá­ja. A városközpont meghatározó épü­lete akkori mérce szerint korszerűnek volt mondható, hisz a tantermeket kívülről, egy folyosóról tudták fűteni. S ezt az iskolát államosította, vette el a kommunista önkény - ezzel az intéz­kedéssel hosszú időre megszűnt váro­sunkban az evangélikus oktatás. Már a rendszerváltás után kísérle­tet tettünk arra, hogy a volt iskola jog­utódjában újrakezdjük a munkát, de az akkori városvezetés nem volt ebben partner. Mostanra nagyot fordult a kocka, hisz egységes evangélikus ok­tatási rendszer épülhet fel óvodától az érettségiig. Ezáltal egyházunk legna­gyobb iskolája jön létre, melyben együttesen 1250 diák tanul. Nem mellékes, hogy igen jó az evangélikus­­ság aránya is: az összevont intéz­ményben összesen 511, egyházunkhoz tartozó diák végzi tanulmányait. Az új iskola egyéb újdonságokat is tartogat. Egyházunk ugyanis folytatni kívánja a gimnáziumban már jól mű­ködő felnőttképzést is. No meg a szakközépiskolai kertész- és vincellér­képzést is átvettük, így - a korszerű tanterületen felkészült szakemberek irányításával - a legnagyobb magyar borvidék szívében egyházunk viszi tovább a borászok képzését is. „íme, nyitott ajtót adtam eléd, ame­lyet senki sem zárhat be..- mondja Jézus A jelenések könyvében. Az egye­sített nagy iskolával egyházunk aján­dékot és lehetőséget kapott Istentől. Az ajtón beléptünk. A lehetőségért hálá­sak vagyunk Istennek s mindazoknak, akik e munkában eszközei lehettek. Ám ezzel még csak az út elején va­gyunk. Jó evangélikus iskolát építe­nénk, melyben életre szóló útravalót ad a keresztyén nevelés. Célunk emel­lett az új intézményben az oktató-ne­velő munka színvonalának emelése is. Szeretnénk, ha gyülekezetünk és városunk is gazdagodna az új evan­gélikus iskola által. Az alapvetés megtörtént, a munka még csak most kezdődik... ■ Lupták György esperes-lelkész (Kiskőrös) Lupták György, Kákay István és Domonyi László az alaáírás után Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban Szeptember 2-án, vasárnap Evangélikus ifjúsági műsort láthatunk az Mi­en 9.35-kor, az M2-n 12.25-kor. Perl Andreával beszélget Smidéliusz Gá­bor. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Horváth Tamás. Szeptember 2-án, vasárnap A Korál-sziget együttes címmel a népsze­rű zenekar műveiből kerül képernyőre összeállítás az Mi-en 9.45-kor, az M2-n 12.35-kor. A zsidó ünnepek keresztyén jelentősége Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) 2012. őszi soroza­ta. Az alkalmak minden hónap második csütörtökén 17 órakor kezdőd­nek. Helyszín: Budapest VIII. kér., Üllői út 24., utcáról nyíló terem. Elő­adó: Avi Snyder, a Zsidók Jézusért (Jews for Jesus) európai és magyar­­országi vezetője. Szeptember 13. Krisztus az új évben (rós ha-sána / jóm háterúá) és Krisz­tus a nagy engesztelési napon (jóm kippur) Október 11. Krisztus a sátoros ünnepekben (szukkot) November 8. Krisztus a páskavacsorában (széder) December 13. Krisztus a hetek (pünkösd) ünnepében (savuot) 2013. február 14. A naptár többet mond, mint az idő (összefoglalás) Az angol nyelvű előadások tolmácsolásáról gondoskodunk. Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt!

Next

/
Thumbnails
Contents