Evangélikus Élet, 2012. július-december (77. évfolyam, 26-52. szám)
2012-09-02 / 35. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2012. szeptember 2. *• 13 A Lélek vezérlete alatt Beiktatták a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület új felügyelőjét W’ Folytatás az 1. oldalról Az egyházi tevékenységek közül kiemelten támogatni szeretné az oktatási intézményeinkben folyó munkát, illetve fontosnak tartja az ökumenikus és társadalmi kapcsolatok ápolását. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége nevében Prőhle Gergely országos felügyelő mondott köszöntőt. Radosné Lengyel Anna, a déli kerület felügyelője Gáncs Péter és Fabiny Tamás püspökök jókívánságait is átadta. A dunántúli esperesek közül Smidéliusz Zoltán, az egyházmegyei felügyelők közül pedig Gimesi Szabolcs szólt. A zsinat lelkészi elnöke, Korányi András megköszönte a testvéri hangot és érintést, amelyet a Mészáros Tamással való találkozásokban eddig is tapasztalt. A református egyház képviseletében Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a római katolikus egyház nevében pedig Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára üdvözölte az új kerületi felügyelőt. Mészáros Tamást személyes szavakkal bátorította lelkésze, Szebik Károly, aki a csákvári, csabdi és bicskei gyülekezet nevében egy irattartót adott át, amely jó szolgálatot tehet majd a mindennapi feladatok intézésében. Felszólalt Csákvár európai uniós parlamenti képviselője, Herczog Edit is. Szemerei János püspök jelképes ajándékként egy hajlított nyelű esernyőt hozott, amely küllemében ugyan a pásztorbotra emlékeztet, mégis más a funkciója: az, hogy védőernyőt tartson az egyházkerületben élők és szolgálók fölé. Utolsóként Szabó György köszöntötte utódát áldással és öleléssel. A népes gyülekezet ezek után az udvaron felállított sátrak védelmében örülhetett együtt az új kerületi felügyelővel, és élvezhette a csákváriak vendégszeretetét. Mészáros Tamás pedig az időjárás szeszélyéből rögvest ki is próbálhatta a frissen kapott esernyőt, s aktív segítségnyújtással kezdhette meg elnöktársa melletti szolgálatát. ■ Adámi Mária Ki is a gyülekezeti nővér? Az egyházközségi nővéri szolgálat ► A keresztény egyházakban már a kezdetektől megtalálható az egészségügyi szolgálat számos formája. A gyülekezeti nővéri program mégis fiatal szolgálati ág: a 20. század végén indult el az Egyesült Államokban. Granger Westberg evangélikus lelkész hozta létre hivatalosan az úgynevezett gyülekezeti vagy egyházi nővéri programot először a chicagói Luther Kórház keretében, majd egyre több evangélikus gyülekezetben. E program azóta számos felekezetben elindult: jelenleg a világ huszonnégy országában működik, és mintegy 15 ezer nővér praktizál a különböző felekezetek gyülekezeteiben. Legtöbbjük az Egyesült Államokban, ahol ez a szolgálat egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mivel az egészségügyi ellátás aggasztó kihívásaira (lerövidített kórházi tartózkodás, elégtelen betegtájékoztatás, betegbiztosítás hiánya, idősek ellátásának megoldatlansága, változó családi struktúrák, valamint a növekvő számú krónikus betegség problémái) talál megoldást az egyház a gyülekezeti nővérek alkalmazásával. A gyülekezeti nővér szakképzett, tanult ápoló, többnyire diplomás nővér, aki ugyanakkor hívő keresztény is. Önkéntesként, fő- vagy félállásban szolgálva gyülekezetében különböző egészségügyi feladatokat lát el. Például tanácsot ad, tájékoztatja a betegeket (az újonnan diagnosztizált problémák esetében vagy a gyógyszerszedéssel kapcsolatban), különböző szűréseket végez (vérnyomás- és vércukormérés, mentális problémák kiszűrése). Ezenkívül önkénteseket koordinál a gyülekezetben (beteglátogatásra vagy házi segítségnyújtásra), támogató csoportokat vezet és irányít (gyászolóknak, szenvedélybetegeknek vagy akár fogyókúrázni vágyóknak), referál, betegeket látogat a kórházban vagy otthonukban, és nem utolsósorban lelkigondoz. Munkájának közege a gyülekezet közössége: egyének és családok, gyerekek, fiatalok és idősek, valamint a gyülekezet földrajzi területén élő emberek, akikkel és akik között a gyülekezet él, így missziós tevékenysége is kirajzolódik. A gyülekezeti nővérek a ma egyházának aktív részesei a kiegyensúlyozott testi és lelki egység előmozdításában és ápolásában. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Az igazi egészségügyi dolgozók holisztikusán, egész emberként tekintenek a betegekre. Vagyis nemcsak a patológiát, az esettanulmányt látják, hanem a testi, lelki és akár szellemi embert, akiben ez az egyensúly, harmónia meg kell, hogy legyen az egészséges létezéshez. A gyülekezeti nővér például tudja, hogy a mellrák nemcsak fizikai szinten van hatással egy nőre, hanem jelentősen megváltoztatja a lelki életét, a gondolkodását és az emberi kapcsolatait is, így ezekről a területekről is gondoskodva igyekszik segítséget nyújtani. A gyülekezeti kontextus mintegy bázisként szolgál ehhez az ellátáshoz és egészségügyi törődéshez: a nővér a gyülekezeti tagok fizikai, érzelmi és lelki jólétét segíti elő, és asszisztál egy hagyományos, biblikus értelemben vett holisztikus egyensúly megőrzéséhez, valamint a hit és az egészség integrációjához. A hit megélésének és a nővéri munkának ez a fajta célzott összehangolása az adott gyülekezet tagjait és közösségének egészét hivatott segíteni abban, hogy az emberek teljes életet élhessenek abban a hívő közösségben, amelyben a gyülekezeti nővér is szolgál. Ez egyben az egyházi ápolók missziói hitvallása is. Magyarországon ez a fontos és fiatal szolgálat most kezdődik: az Orosházi Evangélikus Egyházközségben zajlik az első gyülekezeti nővérek képzése és egy olyan, egészségügyért felelős csoport felállítása, amely a nővérekkel együtt dolgozva szolgál együtt a gyülekezet tagjainak és közösségének testi és lelki egészségéért. ■ Ryll Cecília A szerző az Egyesült Államokban szerezte nővéri diplomáját, és végezte el először a gyülekezeti nővéri alapképzést, majd a program oktatói képzését is. Egy évtizedes amerikai tartózkodása után újra Magyarországon él, jelenleg az orosházi egyházközségben dolgozik a gyülekezeti nővéri program itthoni meghonosításán. Újra evangélikus oktatás Kiskőrösön ► Gyülekezetünk hivatali helyiségében őrzünk egy kis harangot. A valamikor evangélikus iskola, a „csengős iskola” harangját. A már rég eldózerolt épületen volt egy tornyocska, a kis harang onnan jelezte a tanévkezdést vagy a nagyszünet végét diáknak, tanárnak és az arra járóknak. A harangot most újra elővehetjük. Már kinéztük a helyét a Petőfi Sándor Általános Iskola épületén. Ez az iskola a jogutódja az 1948-ban elbitorolt evangélikus iskolának. Ez év május 22-én egyházunk országos irodaigazgatója, Kákay István, valamint Domonyi László polgármester a kistérség képviselőjével együtt aláírta a közoktatási megállapodást, mely rögzíti a fenntartóváltás tényét. Számunkra ez történelmi pillanat volt. Kiskőröst 1718-ban alapították újra felvidéki szlovák anyanyelvű evangélikus családok. 1720 októberétől már anyakönyvezték a megkeresztelteket, a házasságot kötötteket és az elhunytakat. S ez időtől volt a városnak és a gyülekezetnek is evangélikus iskolája. Jó emlékezetünkben őrizzük az első tanítók, Szabadka György, majd az ő korai halála után utódja, Turdéli Dániel nevét. 1730 és 1781 között a vallási türelmetlenség sikerrel akadályozta Kiskőrösön az egyházépítő munka mellett a gyermekek evangélikus szellemű oktatását is. E vészterhes időkben Kvacska András otthonában harmadmagával a Tranoscius-énekeslcönyv segítségével írni-olvasni tanította a gyermekeket - az ő emlékét ugyancsak őrizzük. Majd az üldöztetés enyhültével 1771-től Baross Jónás Pál kántortanító, illetve 1777-től testvére, Baross Jónás József tanította a betűvetést. Kiskőrösnek évszázadokig az evangélikus „csengős iskola” volt az iskolája. A városközpont meghatározó épülete akkori mérce szerint korszerűnek volt mondható, hisz a tantermeket kívülről, egy folyosóról tudták fűteni. S ezt az iskolát államosította, vette el a kommunista önkény - ezzel az intézkedéssel hosszú időre megszűnt városunkban az evangélikus oktatás. Már a rendszerváltás után kísérletet tettünk arra, hogy a volt iskola jogutódjában újrakezdjük a munkát, de az akkori városvezetés nem volt ebben partner. Mostanra nagyot fordult a kocka, hisz egységes evangélikus oktatási rendszer épülhet fel óvodától az érettségiig. Ezáltal egyházunk legnagyobb iskolája jön létre, melyben együttesen 1250 diák tanul. Nem mellékes, hogy igen jó az evangélikusság aránya is: az összevont intézményben összesen 511, egyházunkhoz tartozó diák végzi tanulmányait. Az új iskola egyéb újdonságokat is tartogat. Egyházunk ugyanis folytatni kívánja a gimnáziumban már jól működő felnőttképzést is. No meg a szakközépiskolai kertész- és vincellérképzést is átvettük, így - a korszerű tanterületen felkészült szakemberek irányításával - a legnagyobb magyar borvidék szívében egyházunk viszi tovább a borászok képzését is. „íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be..- mondja Jézus A jelenések könyvében. Az egyesített nagy iskolával egyházunk ajándékot és lehetőséget kapott Istentől. Az ajtón beléptünk. A lehetőségért hálásak vagyunk Istennek s mindazoknak, akik e munkában eszközei lehettek. Ám ezzel még csak az út elején vagyunk. Jó evangélikus iskolát építenénk, melyben életre szóló útravalót ad a keresztyén nevelés. Célunk emellett az új intézményben az oktató-nevelő munka színvonalának emelése is. Szeretnénk, ha gyülekezetünk és városunk is gazdagodna az új evangélikus iskola által. Az alapvetés megtörtént, a munka még csak most kezdődik... ■ Lupták György esperes-lelkész (Kiskőrös) Lupták György, Kákay István és Domonyi László az alaáírás után Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban Szeptember 2-án, vasárnap Evangélikus ifjúsági műsort láthatunk az Mien 9.35-kor, az M2-n 12.25-kor. Perl Andreával beszélget Smidéliusz Gábor. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Horváth Tamás. Szeptember 2-án, vasárnap A Korál-sziget együttes címmel a népszerű zenekar műveiből kerül képernyőre összeállítás az Mi-en 9.45-kor, az M2-n 12.35-kor. A zsidó ünnepek keresztyén jelentősége Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) 2012. őszi sorozata. Az alkalmak minden hónap második csütörtökén 17 órakor kezdődnek. Helyszín: Budapest VIII. kér., Üllői út 24., utcáról nyíló terem. Előadó: Avi Snyder, a Zsidók Jézusért (Jews for Jesus) európai és magyarországi vezetője. Szeptember 13. Krisztus az új évben (rós ha-sána / jóm háterúá) és Krisztus a nagy engesztelési napon (jóm kippur) Október 11. Krisztus a sátoros ünnepekben (szukkot) November 8. Krisztus a páskavacsorában (széder) December 13. Krisztus a hetek (pünkösd) ünnepében (savuot) 2013. február 14. A naptár többet mond, mint az idő (összefoglalás) Az angol nyelvű előadások tolmácsolásáról gondoskodunk. Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt!
