Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-05 / 5. szám
6 ■« 2012. február 5. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ Hősök, királyok, szentek a galériában ► A Himnusz és a Szózat sorain keresztül vonultatja föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria január elején nyílt időszaki kiállítása. A Hősök, királyok, szentek - A magyar történelem képei és emlékei című tárlaton, mintegy rímelve új Alaptörvényünkre, a történelmi festmények és portrék mellett nyomtatványok, dokumentumok és tárgyak is láthatók, bemutatva a magyar történelem sorsfordító eseményeit és legismertebb hőseit. A műveket és a dokumentumokat jó néhány közgyűjteményből válogatták össze, a kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár, illetve az Országgyűlés Hivatala együttműködésében jött létre. A magyar piktúra történelmi témákban (is) alkotó jeleseinek művei kerültek a falakra: Barabás Miklós, Lotz Károly, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály - hogy csak néhányat említsünk az illusztris névsorból. Külön érdekesség Munkácsy monumentális, tizenöt méteres, Honfoglalás című táblaképe, amelynek otthona a Parlament épülete, így a nagyközönség most találkozhat vele először. S ugyanebben a teremben látható Benczúr Gyula díjnyertes munkája, a Vajk megkeresztelése is. A tematikus csoportosításban bemutatott művek közül kiemelkednek a nemzeti hitvallásunkhoz kapcsolódó művek; nemcsak a Szózat és a Himnusz szerzőinek, de a költemények megzenésítőinek arcképei is a falakra kerültek, sőt egy másik teremben az alkotások kéziratai is megtekinthetők. De látható például az 1568-as tordai országgyűlés határozata a vallási felekezetek egyenjogúságáról éppúgy, mint az első magyar Újszövetség-fordítás, Sylvester János 1541-ben megjelent munkája. Szerencsés választás volt a budavári helyszín, hiszen az egykori királyi palota ma múzeumként funkcionáló termei, folyosói méltó hátteret kínálnak az alkotásoknak, amelyek történelmünknek nagyjából ezer évét ívelik át a honfoglalástól a legújabb kori eseményekig híres emberek, híres helyszínek és híres események felidézésével. Külön teremben helyezték el az új Alaptörvény - azóta megjelent - díszkiadásához állami megrendelésre készült illusztrációkat. A megfestett negyvenből húszat bemutató tárlat igazolja, hogy az alkotások önállóan is megállják helyüket. S hogy láthatóbb legyen a képek Alaptörvényhez kapcsolódása, a látogatók kezükbe is vehetik a vaskos díszkiadás egyik bemutató példányát. A kiállítás igazi csemege a képzőművészet rajongóinak, egyszersmind kitűnő összefoglalója is a magyar nemzeti festészetnek. S míg szemünk a szépséget kutatja, szinte simogatja magyarságtudatunkat a falakon sorjázó képek látványa. Talán nem véletlen, hogy a kiállítás gyermek látogatói felől gyakran felhangzik: „Ez is benne van a könyvünkben!” A kiállítás minden korosztálynak kellemes kikapcsolódást, színvonalas szórakozást, egyszersmind művelődést ígér, akár családi vagy gyülekezeti közösséggel, akár baráti társasággal keresik fel. Megjegyzendő azonban, hogy a belépő - igaz, az intézmény valamennyi tárlatára érvényes - 2400 forintos ára nem igazán látogatóbarát, ám a galéria időseknek, gyermekeknek és családoknak is kedvezményt nyújt, csakúgy, mint a csoporttal érkezőiének. Ez utóbbiak pedig jönnek is szép számmal, külföldiek és magyarok egyaránt, elsősorban persze a hétvégéken. így akik szombaton keresik föl a galériát, azoknak a várakozás elkerülése érdekében érdemes a tízórai nyitás környékén megérkezniük vagy előzetesen bejelentkezve időpontot kérniük a 20/439-7325-ös központi információs telefonszámon, netán a Magyar Nemzeti Galéria honlapján. Az időszaki kiállítás 2012. augusztus 26-ig látható. ■ Gyarmati Gábor Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (részlet) Laurum Blockflőte Akik életre keltik a régi zenét ► A régi zene elnevezés hallatán talán sokan elbizonytalanodnak, vajon mit is takar, mennyire régi zenére utal ez a kifejezés. A kételyek eloszlatása végett először is tegyük helyére ezt a műfaji fogalmat. A régi zene a középkor, a reneszánsz és a barokk kor zenéje. A kategorizálás alapja a jellegzetes hangszerhasználatból és a sajátos előadói módszerekből ered. Az ózdi Laurum Blockflőte együttes e zenei műfaj egyik jelentős képviselője. Nemcsak az észak-borsodi kistérség településein arattak szép sikereket fellépéseikkel, de országos jelentőségű helyszíneken is bizonyítottak már. Az együttes művészeti vezetője, Nagy Károly megelégedéssel tekint vissza az elmúlt évek eredményeire, a közös élményekre, a gazdag zenei múltra.- A furulyaegyüttes megalapításának gondolata huszonnégy évvel ezelőtt merült fel bennem. Az indíttatást az adta, hogy szerettem volna új alternatívát nyújtani azoknak a gyerekeknek, akik nem nyertek felvételt az ózdi Erkel Ferenc Zeneiskola különböző tanszakaira. Kezükbe adtam a blockflőtét, ők pedig örültek a lehetőségnek. így alakult meg helyi és környékbeli fiatalokból a Laurum Blockflöte régizene-együttes, amely hivatalosan huszonhárom éve létezik.-A kezdeti nehézségek után milyen irányt vett az együttes sorsa?- Az indulás akkor sokkal könynyebb volt, mint napjainkban. Pár év múlva már megyei, majd országos furulyaversenyek résztvevői voltunk. 1991-től szerepeltünk a zeneiskolai zenekarok háromévenként megrendezett országos fesztiváljain is. Veszprémben még csak kiemelték a játékunkat, Salgótarjánban már harmadik helyezést értünk el, majd Abonyból blockflőte kategóriában az első díjat, vegyes zenekari kategóriában pedig a harmadik díjat hoztuk haza. Sorra jöttek a dicséretek, ennek köszönhetően figyelt fel ránk Czidra László blockflőte-művésztanár is, aki meghívott minket Keszthelyre, az általa, valamint a Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége (KÓTA) által szervezett reneszánsz és barokk napok nyári rendezvénysorozatának zenei kurzusára. 1996-ban ötvenhárom együttes részvételével európai ifjúsági zenekari találkozót rendeztek, melyen ott voltunk mi is. Nagy megtiszteltetés volt ez, máig szívesen emlékszem vissza rá.- A közösen megélt sikerek hogyan hatottak az együttes tagjaira?- A zenélés öröme igazi közösséggé kovácsolt minket, ehhez csak pluszként jött az, hogy szép eredményeket értünk el. Az egyik találkozó fődíja az volt, hogy a győztes csapattal élő rádiófelvételt készít a Bartók rádió. Legnagyobb örömünkre ezt mi érdemeltük ki, és 2000 áprilisában egy nyíregyházi stúdióban el is készült a felvétel. Sorra jöttek a nívódíjak, az elismerések. Aztán eljött az idő, amikor már nem jártunk versenyekre. Más jellegű fellépések kerültek előtérbe: kastélyokban, templomokban szerepeltünk, és hadd említsem meg itt, hogy a budai Várban, a Budapest Kongresszusi Központban, a Budapest Sportcsarnokban, a Magyar Tudományos Akadémián, a Műcsarnokban, a lillafüredi Palotaszállóban és a kassai Thália Színházban is fölléptünk már. Mérföldkőnek számított az is, amikor végre megjelentethettük zenei anyagunkat CD-n. Az első album 2002- ben látott napvilágot, a második pedig három évvel később. Egy együttes számára ez óriási dolog, a mi esetünkben még inkább, ha visszagondolunk arra, hogy honnan indultunk...- A Laurum nélkül talán már meg sem rendeznék a korábban említett keszthelyi kurzust, hiszen az együttes a kezdetek óta minden évben jelen van, ez pedig önmagában is nagy dolognak számít a mai világban...- Igen, bár nagyon nehéz előteremteni ennek az anyagi feltételeit, mi huszonegy éve mindig ott vagyunk. Az együttes tagjainak művészi játéka folyamatosan csiszolódik a neves tanárok jóvoltából. A szakmai fogások elsajátítása mellett intenzív zenei elmélyülést is jelent ez a néhány nap a kurzus résztvevői számára. A hangszeres oktatás mellett népi ének és historikus tánc is szerepel az órarendben. Mindemellett az esti koncertek hangulata és maga a helyszín, vagyis a Festetics-kastély légköre is hozzájárul ahhoz, hogy fiataljaink minden nyáron szívesen térnek vissza ide tanulni.- Hol lépett fel az együttes az utóbbi időben, és mi minden szerepel a további tervek között?- A tavalyi évet két fellépéssel zártuk. December 18-án a borsodnádasdi evangélikus templomban adtunk koncertet „telt ház” előtt. A tőlünk megszokott reneszánsz és barokk muzsika mellett régi magyar verbunkos dallamokat és klasszikus melódiákat is megszólaltattunk. A karácsonyi blokkban alkalomhoz illő és egyházi zenék szerepeltek. Ebben a részben a blockflőteegyüttes az arlói vegyes karral szerepelt együtt, amelynek szintén én vagyok a művészeti vezetője és karvezetője immár két és fél éve. A két csapat első alkalommal dolgozott így együtt, és a siker nem maradt el. A közös előadás fénypontja az volt, amikor Louis Armstrong What a Wonderful World című dalának magyar változatát szólaltattuk meg. Másnap egy miskolci felkérésnek tettünk eleget: Szemán Erzsébet ver - seskötetének bemutatóján működtünk közre a megyeszékhely városi könyvtárában, klasszikus és örökzöld könnyűzenei darabokkal szórakoztatva a közönséget. Hogy mit hoz a jövő? Jó lenne tudni ebben a nagy bizonytalanságban. A Laurum Blockflöte egy ideje közhasznú alapítványként működő zenekar, ami azt jelenti, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokból, a fellépésekért kapott bevételből, valamint az ózdi önkormányzat évi 50 ezer forintos támogatásából tudunk létezni. Megnehezíti a munkát az is, hogy a tagok szét vannak szóródva a szélrózsa minden irányában - ló itt, ki ott tanul vagy dolgozik -, és már a próbák összeegyeztetése sem könnyű, nemhogy a fellépések megszervezése. Városi rendezvényeken szerepelünk, és jelen vagyunk a kistérség számos településén is, ha hívnak, de mindez csak alkalomszerű. Lényegében a fennmaradásért küzdünk. Tesszük ezt úgy, hogy a mi zenénk rétegzene, ezért sajnos sokszor szembesülünk azzal a problémával, hogy más szempontok kerülnek az igényesség elé. Az utánpótlás is hiányzik, pedig szívesen fordítom az időmet zenészpalánták nevelgetésére, de csak elvétve akad olyan jelentkező, akit később tényleg be lehet vonni az érdemi munkába. Aki viszont ráérez a régi zene szépségére, az az elkötelezettjévé válik. így vagyok ezzel én is. Bajok, kihívások, akadályok mindig adódnak. Mi ennek a műfajnak elkötelezettjei vagyunk, az eddig elért eredményének köteleznek bennünket, és már csak ezért is tovább kell csinálni... ■ Kovács Krisztina Nagy Károly Három „régi”flötés az együttes tagjai közül
