Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-08 / 1. szám
6 ■m 2012. január 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Lelőtték az LVSZ által üzemeltetett kenyai menekülttábor két biztonsági vezetőjét ► Megerősítették a Dadaab menekülttáborok biztonsági erőit Északkelet-Kenyában, miután a Közösségi Béke és Biztonsági Szolgálat (CPST) két vezetőjét is lelőtték az elmúlt héten. A menekültek által szervezett biztonsági szolgálat több mint 463 ezer Szomáliái menekült férfi, nő és gyermek testi épségéért felelős. A tábor menedzsmentjétől származó információk szerint 2011. december 29-én lőtték le Ahmed Mahmoud Mohamedet, a CPST által biztosított Hagaderában lévő menekülttábor vezetőjét. Két ismeretlen személy a házához közel támadt rá, amikor este hazatért a munkából. A tettesek aztán egy rájuk várakozó személygépkocsival tűntek el. 2012. január í-jén a CPST egyik szekciójának vezetőjét lőtték le az Ifo táborban. A helyi rendőrség vizsgálja az eseteket, de eddig még nem tartóztattak le senkit sem az ügyben. Mohamed már három éve vezette a Hagadera CPST-tábort, együttműködve az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi vezetőivel (United Nations High Commissioner for Refugees - UNHCR), a kenyai vezetőséggel, és a menekültközösség rendkívül tisztelt, mindenki által elfogadott vezetőnek tartotta. „Gondolataink és imádságaink a CPST vezetőivel vannak” - mondta Lennart Hernander, a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Kenya-Dzsibuti programjának koordinátora, aki a Dadaab menekülttáborok felelőse is egyben. Elmondta, hogy a világ legnagyobb menekülttáborában a CPST közösségi rendőrsége, amely a tábor tagjainak önkénteseiből áll, továbbra is jól végzi feladatát. Az LVSZ megbízik a CPST vezetőségében. A CPST munkatársai éjjel-nappal őrzik a táborokat, és közreműködnek az ott lakók közötti nézeteltérések elsimításában, valamint védik az emberek vagyontárgyait is. A munkatársak képzési programban vesznek részt, mielőtt az LVSZ fenntartotta táborokban ellátnák rendkívül fontos munkájukat. A tragikus események felderítésében azonban szorosan együtt fognak működni a helyi rendőrséggel, valamint az ENSZ-erőkkel. A dadaabi menekülttábort még 1991-ben hozták létre, akkor 90 ezer menekült számára. Szomáliából azonban folyamatosan érkeznek a menekültek, így a táborban élők száma jelentősen megemelkedett. 2011 júliusában például - áüagosan - ezer ember jött naponta. ■ Forrás: Evangélikus, hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna 2012 az iszlám-keresztyén vallásháború éve lesz Afrikában? Ha ilyen az „istenállam”, kinek kell Nigériában? egyúttal a dzsihád - azaz az iszlám „szent háború” - harcaihoz toboroztak fiatalokat. 2004-ben áttették központjukat Yobe szövetségi államba. Juszuf a helyi háború folytatását és kiterjesztését ígérte, amely - hirdette - hosszú lesz, s végcélja a nyugati politikai és nevelési befolyás teljes felszámolása. A Boko Haram állítólag az Al- Kaida terrorszervezettel is kapcsolatban áll. 2011- ben mintegy négyszázötven gyilkosságot írtak a számlájukra Nigériában. Juszufot 2009-ben őrizetbe vették, s a börtönben végeztek vele. Vallásháború tehát? Hogyan látják a helyzetet a nigériai vezetők abban az országban, ahol a létminimum ötven dollár körül van, és amely a korrupció tekintetében „vezető nagyhatalom”? Keresztyén államelnök, muszlim szultán a vallásháború megelőzéséért Nigéria elnöke, a keresztyén Goodluck Jonathan már az első, súlyos vasárnapi merénylet után megszólalt a rádióban és a televízióban, s felszólította a keresztyéneket, hogy tartózkodjanak a bosszútól, ne válaszoljanak erőszakkal az erőszakra, mivel az nem old meg semmit. A nigériai muszlimok vallási vezetője, Sokoto szultánja, Mohammed Saad Abubakar az elnökkel folytatott megbeszélés után kijelentette: az országban nincs vallási konfliktus. Az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva a szultán így fogalmazott: „Minden nigériait biztosíthatok arról, hogy semmiféle konfliktus sincs a muszlimok és a keresztyének, az iszlám és a keresztyénség között.” A muszlim vallási vezető úgy véli, konfliktus inkább a jó és a gonosz emberek között áll fenn. „A jó emberek sokkal többen vannak, mint a gonoszok, ezért a jó embereknek össze kell tartaniuk, hogy legyőzzék a gonoszokat” - fogalmazott a szultán. Az államelnök viszont a szultánnal folytatott kilencvenperces megbeszélés után nem nyilatkozott a sajtónak... A Nigériai Keresztyén Egyesülés nevű szervezet északi területi titkára, Saidu Dogo arra szólította fel a kormányt, hogy ne pusztán a keresztyének és a muszlimok egymás mellett élését igyekezzen biztosítani. Nemcsak az egymás mellett élést, hanem a normális együttélést is biztosítani kell. Ha ez nem sikerül, akkor - Dogo szerint - nem lesz ember, aki megakadályozza a vallásháborút. Külföldi nyomásgyakorlás: az ENSZ is foglalkozzon a helyzettel A német politikusok közül Volker Kauder, a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője ez év elején Nigériába utazik, hogy a szégyenletes események után személyesen segítse a viszony normalizálását. Az iszlám vezetőknek ebben a helyzetben nem tanácsos hallgatniuk, hanem világszerte a muszlimok békekészségét kellene hangsúlyozniuk - mondta a politikus a Deutschlandfunk rádiónak. Hozzátette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a keresztyénüldözés témájával mind az Európa Tanácsban, mind az ENSZ közgyűlésén foglalkozzanak. A bombamerényieteket a német sajtó a keresztyénüldözés újabb véres jeleként értelmezi. A szövetségi elnök, Christian Wulff nyilatkozatában elmondta: a durva erőszakot nem lehet semmiféle vallással igazolni. Guido Westerwelle német külügyminiszter pedig egyenesen világméretű összefogást sürgetett a terrorizmus, az erőszak és az elnyomás egyre inkább elhatalmasodó jelenségével szemben, kiváltképpen Afganisztánban, Szíriában, Fehéroroszországban vagy éppen Nigériában. Iszlám istenállam véres eszközökkel? A nigériai főváros római katolikus érseke, John Olorunferni Onaiyekan szerint az újabb iszlám terrorhullám nem pusztán a keresztyének, hanem az egész ország ellen irányul. A jelenlegi helyzetben az iszlám vezetőknek különleges felelősségük van abban, hogy a Boko Haram szélsőségeseinek a „lelkiismeretére hassanak” A vatikáni missziós újságnak, a Fidesnek a nigériai érsek kijelentette: Nem elég, hogy a muszlim vezetők elítéljék a merényletet, és annyit mondjanak, hogy a tettesek nem tartoznak az igazi iszlámhoz. Hiszen akárhogyan nézzük, ők is muszlimok. A vallási vezetőknek sokkal aktívabban kell fellépniük a terror ellen. Az érsek emlékeztetett arra, hogy a vasárnapi robbantásnak nemcsak keresztyén, hanem muszlim áldozatai is voltak, járókelők, akik éppen a templom környékén tartózkodtak: „Itt a nyers és brutális terrorizmussal állunk szemben, amely senkit sem kímél - mondta Onaiyekan érsek. - Ha ezek az emberek iszlám istenállamot akarnak ilyen eszközökkel létrehozni, akkor abban még a muszlimoknak sem lesz maradásuk.” A Vatikán nigériai apostoli nunciusa, Augustine Kasujja érsek rádiónyilatkozatában elmondta: működik az országban egy állami vallásközi bizottság - e testületnek most meg kell mutatnia, mit tud tenni az igazságosságért és a békéért a felzaklatott országban. O is megállapította: a támadások és a robbantások hátterében első renden politikai, nem vallási megfontolások és motívumok húzódnak meg. Az országban, illetve több tartományban választások lesznek. Éppen ezért is - fogalmazott az államelnök - mielőbb normalizálni és stabilizálni kell a helyzetet a jó százötvenmillió lakosú Nigériában. Ha ott valami végzetes lépés történik, csakhamar egész Közép-Afrika lángba borulhat. Ennek elkerülése érdekében mindent meg kell tenni Nigériában és a nemzetközi porondon egyaránt, hogy a nigériai keresztyének és muszlimok békében élhessenek együtt, nem csak egymás mellett - s legfőképpen nem egymás ellen. ■ Dr. Békefy Lajos ► A karácsony első napján elkövetett nigériai merényletben, amelyet az ezer ember részvételével tartott fővárosi ünnepi misén öngyilkos robbanószerkezettel hajtott végre a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet, sokan meghaltak, illetve súlyosan megsebesültek. A nyugat-afrikai ország elnökének felhívása ellenére hamarosan újabb merénylet történt, ezúttal egy Korán-iskolában. Aztán egy négytagú keresztyén családot irtottak ki. December 30-án, pénteken pedig az egyik mecsetben robbantottak, négyen ott is meghaltak. Bosszú vagy provokáció ez, netán az iszlám-keresztyén vallásháború kezdete? Az egyre veszélyesebbé váló helyzetről nigériai és külföldi politikusok, vallási vezetők is nyilatkoztak, és sürgetik az ENSZ-közgyűlés összehívását. Milyen év vár a nigériaiakra? Nigéria fővárosában és az ország más vidékein a Boko Haram szélsőséges iszlám szervezet tagjai brutális „ünnepet ültek” a keresztyének karácsonyán, halottakat, súlyos sebesülteket hagyva maguk után. Vallásháború a láthatáron? Tovább fokozták a nemzetközi felháborodást a karácsony után történt újabb erőszakos cselekmények. A Niger folyó deltájánál, ahol a keresztyének alkotják a lakosság többségét, ismeretlenek gyújtóbombát dobtak az egyik Korán-iskolára, a támadásban hét gyermek súlyosan megsérült. A közép-nigériai Jós város közelében egy négytagú keresztyén családot irtottak ki; a tettesek a muszlim, nomád fulani népcsoporthoz tartoznak. Az még nem tisztázott, hogy ez a gyilkosság összefüggésben áll-e a karácsonyi vérengzéssel, vagy inkább etnikai konfliktus húzódik meg a hátterében. Közben a Damaturu nevű északkeleti városból és környékéről - amely a katonák és a Boko Haram mozgalom visszavonulási területe - közel kilencvenezer ember menekült el. A BBC jelentése szerint egész városrészek váltak néptelenné a kiújuló harcok következtében. A szakértők és a nemzetközi megfigyelők, illetve a vallási vezetők óva intenek attól, hogy a konfliktus vallásháborúhoz vezessen keresztyének és muszlimok között. Ugyanis az ismétlődő provokációk és a kilátásba helyezett újabb erőszakos cselekmények mintha a vallási konfliktust akarnák kiterjeszteni, jóllehet a háttérben másfajta politikai és katonai spekulációk állhatnak. Boko Haram a Nyugat ellen A muszlim szervezet tagjai „elkötelezik magukat a próféta tanításai és a dzsihád propagálása mellett”. A mozgalom főként a nyugati befolyás megakadályozásáért küzd, minthogy bűnnek tartja a nyugati nevelést (a Boko Flaram szó szerinti jelentése „a nyugati oktatás bűn”). De küzdenek mindenfajta nyugati, „romlott és romboló” kulturális és modern tudományos befolyás ellen is. A nigériai muszlimok mintegy száz éve szálltak szembe a brit és a nyugati befolyással, egész pontosan 1903-ban, amikor Sokoto kalifátus brit kézre jutott. A Boko Haram befolyása főként az ország északi és keleti tartományaiban erős. Központjukat 2002-ben Maiduguri városába helyezték, ahol „szellemi" atyjuk, Ustaz Mohammed Juszuf - a szélsőséges szervezet stratégiájának kidolgozója - élt. Hatására befolyásuk felerősödött a mecsetekben és az iskolákban, ahová szegény családok gyermekeit gyűjtötték össze Nigériából és a szomszédos országokból Az i«Wr>láVEAl
