Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-22 / 3. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2012. január 22. » 5 Teológia, diplomácia és biztonságpolitika Interjú dr. Fischl Vilmossal, a MEÖT új főtitkárával ► Dr. Fischl Vilmost 2011. december elején választották meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkárává. Szeretnénk most bemutatni őt mindazoknak, akik nem ismerik. Interjúnkban az evangélikus lelkésszel az egyházügyi törvényről, valamint jövőbeli terveiről is beszélgettünk. 2011. december 30-án a parlament újra megszavazta az egyházügyi törvény némileg módosított változatát. Ennek a MEÖT-re vonatkozóan is vannak következményei, hiszen jelenleg tizennégy egyházat fogad el a parlament, ám ezek közé számos olyan nem került be, amelyek a MEÖT tagjai. A MEÖT korábbi vezetősége, dr. Bóna Zoltán főtitkár és D. Szebik Imre elnök ezzel kapcsolatban már nyilatkozott, és kérte a tagegyházak felvételét. Ez azonban nem történt meg. Fischl Vilmos ilyen örökséggel kezdi meg munkáját 2012. január x-jétől. * * * *- A MEÖT új főtitkáraként milyen lépéseket tervez az egyházügyi törvény bevezetésével összefüggésben?- Igaz ugyan, hogy az egyházügyi törvény tizennégy egyházat jelölt meg, amelyek ezentúl állami támogatásban részesülnek, ám türelmi idő van még február végéig, amikor is majd a parlament fog dönteni arról, hogy melyek azok, amelyek - 2011 második felében kérelmezve egyházzá nyilvánításukat - még felvételt nyerhetnek. Véleményem szerint a törvényi feltételeknek megfelelő egyházaknak jó esélyük van a bekerülésre. A metodisták, anglikánok, pünkösdisták, adventisták szerintem be fognak még kerülni ebbe a kategóriába. Ez a tizennégyes kör tehát ebben a két hónapban még bővülni fog. Ezeknek az egyházaknak vannak nevelési-oktatási és szeretetszolgálati intézményeik, így fontos állami feladatokat is átvállalnak. Ezt a kormányzatnak is támogatnia kell. Tehát ilyen szempontból a felvétel még nincsen lezárva. Természetesen a MEÖT azon van, hogy a mi tagegyházaink számára védőernyőt és érdekképviseletet nyújtsunk. Azon fáradozunk, hogy tagegyházaink, de támogató egyházaink is bekerüljenek majd a bejegyzett egyházak kategóriájába.- Változás történt azonban a törvényben: immáron ezer tag megléte a feltétel, és hogy az adott egyház legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon. Ezt nem biztos, hogy bizonyos kisegyházak teljesíteni tudják...- Ez sajnálatos tény, de ha például nem lenne meg a húszévnyi működés, később újra próbálkozhatnak a bejegyzésükkel. Fontosnak tartom tisztázni azt, hogy nagyon kellett már egyfajta szabályozás a kérdésben. A több mint háromszáz egyház nem volt valós. Sokan visszaéltek ezzel, és vám- meg adókedvezmények kérelmezésére használták fel egyházi státusukat. Sok egyház vállalkozásként működött, e célból jöttek létre, hiszen elég volt száz tag, és máris ebbe a kategóriába kerülhettek. Ezeket a kérdéseket tehát mindenképp rendezni kellett.- Az egyházak közé a kereszténységen kívül más vallások képviselői sem kerülhettek be.- Akár a muszlimokat, buddhistákat vagy a Krisna-tudatúakat nézem, bírnak vallási értékkel, amely miatt bekerülhettek volna e kategóriába. Minden bizonnyal ők is kérvényezni fogják vagy már kérvényezték is a felvételüket. A MEÖT az egyházak érdekében a kormányzathoz írt levelében azt is hangsúlyozta, hogy szeretnénk, ha valóban a vallásszabadság jegyében történne az egyházak-vallások felvétele. Február végéig minden bizonnyal az ő ügyük is eldől.- A tagegyházak Önt jelölték a MEÖT főtitkári posztjára. Jelölti bemutatkozó beszédében novemberben utalt arra, hogy Ön nyitott a változásokra, és fontos feladatnak tartja, hogy a MEÖT közel lépjen az emberekhez, észrevegye, hogy milyen új igények jelentkeznek az egyházak és híveik között. Mire célzott ezzel?- Ez az interjú az én MEÖT-beli negyedik munkanapomon készül. Át kell még tekintenem a helyzetet, hogy mi hogyan működik a tanácson belül, milyen pozitív változásokat tudunk majd eszközölni. Január végéig még a gyülekezetem ügyeit is intézem, ráadásul az ökumenikus imahét alkalmait is koordinálnom kell, így nem látom még teljesen át a helyzetet, de bizonyos, hogy szeretnék a gyülekezetek felé elmozdulni. Szeretném, ha éreznék, hogy az Ökumenikus Tanács nekik is szól. Szívesen vállalnék előadásokat az ökumené témaköréből. Ez azért is fontos, mert ha társadalmunkat megnézzük, kiderül, hogy sok vegyes házasság van Magyarországon. Akár egy családon belül is lehetnek katolikusok, reformátusok és evangélikusok, s sok esetben gyülekezeteinkbe is járnak - házastársuk miatt - más felekezethez tartozó hívek. Fontos tisztázni, mit jelent ma így élni. Hogyan lehet egyik vasárnap az egyik, másik vasárnap a másik templomba járni? Hogyan lehet a gyerekeket ökumenikus szellemben, egymás hitére nyitottan nevelni? Ez lehet, hogy az egyházi vezetőknek furcsa, de a kisebb közösségekben élőknél már elfogadott. Sőt el is várják, hogy a lelkészek ne csak beszűkültén a saját egyházi érdekeiket nézzék, hanem nyitottak legyenek más egyházak irányában is. Fontosnak tartom azt is, hogy tagegyházainkban, illetve akár azokon kívül is, lelkészi munkaközösségekben, értekezleteken népszerűsítsem az ökumenét, és együtt gondolkodjak velük arról, hogy bizonyos területeken hogyan tudunk együtt dolgozni. A MEÖT-nek fontos bizottságai vannak, amelyek teológiai, szociáletikai és más kérdésekben mérvadó véleményeket tudnak kidolgozni, de kell az is, hogy ezek lelkészkörökben is ismertté váljanak és támogatásra leljenek. Kapcsolatokat szeretnék kiépíteni a Magyarországon kívüli, különböző felekezetű magyar egyházakkal. A határon túliak el is várják, hogy figyeljünk rájuk. A Magyar Református Egyház, a Magyar Evangélikus Konferencia fontos ernyőszervezetek e téren, de a MEÖT- tagegyházai révén- túlmutathat ezeken a kezdeményezéseken. Bár munkánk alapvetően Magyarországra koncentrálódik, de anyagokkal, előadásokkal, kapcsolatok ápolásával természetes módon nyújthatunk segítséget.-Ésgondolom, az Egyházak Világtanácsánál, valamint más nemzetközi ökumenikus szervezeteknél is be kell mutatkoznia...- A MEÖT az Egyházak Világtanácsának (EVT) tagintézménye. Érdekes történelmi tény, hogy 1943-ban alakult meg az Ökumenikus Tanács a református, evangélikus és unitárius egyházak közreműködésével. Az Egyházak Világtanácsa ekkor még nem létezett, ez 1948-ban alakult meg. Akkor mintaként tekintettek ránk. Később azonban mi is beléptünk az EVT-be, de mivel csak a Szentháromságot valló egyházak lehetnek tagjai, így akkor az alapító unitáriusoktól megváltunk, és azóta ők támogató egyházunk. 2013- ban az Európai Egyházak Konferenciája Budapesten rendezi majd meg a nagygyűlését, amely komoly alkalom lesz a nemzetközi kapcsolatok építésére. Ennek előkészítésében természetesen mi is részt veszünk.- Elődje, dr. Bóna Zoltán adott-e valamilyen tanácsot Önnek, amikor átadta a hivatalát?- Bóna Zoltán azt mondta nekem, hogy mindig próbáljak nyitott lenni különböző kérdésekben, amelyekkel szembe találom magam, és próbáljak megfontoltan válaszolni rájuk, mert az ökumené sajnos nagyon törékeny. Tehát egyfajta érzékenységre hívta fel a figyelmemet, és én ezt igyekszem megfogadni. Próbálok nyitott lenni, ha szükséges, cselekedni és nem sarkosan fogalmazni.- Lát-e arra esélyt, hogy a tagegyházak, illetve a támogató szervezetek sorát bővíteni lehessen a jövőben?- Vannak tagegyházak, támogató szervezetek és támogató egyházak a MEÖT-ben. Bővülésre látok esélyt például a kopt egyházzal. Van már saját templomuk is, egyiptomi egyházi vezetőjük tavaly szentelte fel. Látok támogató szervezetekre is esélyt. Érdekes, hogy például a Protestáns Újságírók Szövetsége még nem támogató szervezetünk. Velük mindenképpen szeretnék előrelépést.- Elnök társával, Steinbach József református püspökkel együtt indultak januárban. Volt-e már stratégiai megbeszélésük?- Igen, volt már néhány megbeszélésünk. Havonta egyszer ülésezik az operatív testület, amelynek ülésein mindig a következő hónap ügyeit fogjuk megtárgyalni. Ez még előttünk áll. Emellett februárban szeretnénk majd összehívni egy rendkívüli közgyűlést, mert az egyházi törvény bennünket is érint. Eddig a MEÖT egyházi szövetség volt, mostantól egyházi társadalmi szervezet lesz. Mivel a tagegyházak létszáma nem számít, hanem csak a testületek tagjai, ezek viszont nem tesznek ki ezer embert, így nálunk is változás lesz, és a bírósághoz beadandó papírok miatt kell összehívnunk a közgyűlést.- Ez a változás anyagiakban jelent valamit?- Mi eddig sem kaptunk állami támogatást. Annyiban jelent változást, hogy eddig a különböző pályázatokba sokszor nehezen fértünk bele, de társadalmi szervezetként nagyobb esélyünk lesz.- Június 1-3. között lesz Budapesten a Reménység fesztivál. Ebben a MEÖT is részt vesz.- Billy Graham fia, Franklin híres prédikátor, aki szerte a világban megszervezi ezeket az igehirdetési alkalmakat. Magyarországon külön irodát hoztak létre, és a baptista egyház koordinálásában - és persze a magyarországi egyházak támogatásával - már javában folynak az előkészületek. A Papp László Budapest Sportarénában napi több mint tízezer emberrel számolnak. Az egész országot és a határon túliakat is szeretnék megmozdítani, ébredést elindítani. Ez kiemelt esemény lesz a MEÖT idei programjában is. Miért? Mert a lelki megszólítottságot, Krisztus üzenetét közvetíti. Nemcsak a MEÖT vagy egy-két egyház támogatja, hanem még a katolikus egyház és kisebb szabadegyházak is. Ez nem átlagos nagyegyházi összefogás lesz.- Októberenként a reformáció hónapja rendezvénysorozat alkalmai még a MEÖT kiemelt eseményei. Tervez-e valamiféle változást ebben?- Szeretném a reformációi gálaestet, amelyet az Uránia Nemzeti FilmDr. Fischl Vilmos 1972-ben született Békéscsabán. Felsőfokú tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS), valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Hadtudományi Doktori Iskola Biztonságpolitikai Tanszékén folytatta. Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és a Tuniszi Egyetem arab szakán. Nyelvismerete: angol, arab, német. Az alberti és a csővári evangélikus gyülekezetben, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgált lelkészként. Tagja a Johannita Lovagrendnek, a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségének (IACAC) és a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) is. Tudományos tagságát tekintve a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, és a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagja. Korábban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) közgyűlési tagja és a vallási és dialógusbizottság elnöke volt. színházban rendeznek, népszerűbbé tenni, a fiatalabb generációk felé nyitni. Az eddigi évek tapasztalata alapján a gálaestre ellátogatok átlagéletkora erősen nőtt. Azt gondolom, hogy ezen jó lenne változtatni. Korábban kétezer-ötszáz főt is meg tudtunk mozdítani ezzel, az elmúlt évben ötszázan jöttek el. Jó lenne, ha a fiatalok számára is ismert, közkedvelt, hiteles személyiségek lépnének fel. Olyanok, akikről a világi média is hírt ad. Át kell gondolni, kik azok, akiket be tudunk ebbe vonni. Fontos lenne, ha egyházi vezetőink, püspökeink, felügyelőink is részt vennének ezen az esten, s világi vezetőket is szeretnék megszólítani, hogy részvételükkel emeljék a gálaest rangját.- Az Ökumenikus Tanács vezetősége jelölte, és a közgyűlés - titkos szavazással - választotta meg Önt. Mit szólt, amikor felkérték a posztra?- Első hallásra megdöbbentem azon, hogy miért egy egyszerű evangélikus lelkészre esett a választásuk. De természetesen rendkívül örültem ennek a megtiszteltetésnek. Mivel egyhangú jelölés volt, éreztem a felelősséget is, és örömmel vállaltam a jelöltséget. Próbálom ezt a bizalmat megszolgálni. Megbízatásom hat évre szól. Egyelőre ennyiben gondolkodom, hogy utána mi lesz, azt Istenre bízom.- Mint csővári evangélikus lelkész most megválik a hivatalától. Mit szólt a gyülekezete, amikor bejelentette új tisztségét, és ezzel egyben távozását is?- Tizenkét éve és öt hónapja vagyok Csőváron lelkész, és tíz éve vagyok a repülőtéri lelkészségen. A reptéri szolgálat változatlanul megmarad, mert ez heti pár órás elfoglaltságot jelent majd, de a gyülekezeti lelkészi szolgálatot le kell adjam, ezt nem tudnám már ellátni. Január 31- étől lemondtam. A gyülekezet egyáltalán nem örült ennek, de azóta már folyamatban van az utódlásom. Ajánlottam magam helyett másik lelkészt, akinek személyéről majd a gyülekezet fog dönteni.- Teológiai végzettsége és lelkészi munkája mellett világi irányultsága is van: külügyi szakértő és a hadtudományok doktora. Ezeket a képzettségeit hogyan foga most kamatoztatni?- A főtitkári tisztség egyházdiplomáciai tisztség is. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomata végzettségemnek ilyen szempontból biztos hasznát fogom venni. Akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban nézzük, a diplomáciai érzéket és készséget használni kell a kapcsolatkezelés terén. Hadtudományi végzettségemet ezúttal valószínűleg nem fogom használni, „szent háborút” nem hirdetünk meg, de mert szakterületem a biztonságpolitika volt, ebben azért látok némi mozgásteret. Az egyházak védelmében arra kell törekednünk, hogy mindegyik egyház biztonságban érezze magát, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa e tekintetben mindent meg is fog tenni a jövőben. Azt gondolom, hogy mindegyik szakterületemből lesz egy-egy csipetnyi a munkámban, így a teológiából, a diplomáciából és a biztonságpolitikából is. Ezeknek az összessége jó hangulatot is tud teremteni a tagegyházak közösségében. M Forrás: Horváth-Bolla Zsuzsanna Evangélikus.hu
