Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-06-03 / 22. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2012. június 3. » 15 Isten is zöld? -Avagy mi fán terem az ökogyülekezet ^ A világ vallásainak nagyon fontos szerepük van a környezettudatos gondolkodás minél szélesebb körű elterjesztésében. És hogy mit je­lent a környezettudatos gondolkodás? A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre az, hogy újra harmóniában élni Isten teremtett világával. Egy új szemléletmód ez, amelybe minden beletartozik, ami a teremtett vi­lág megőrzéséhez hozzájárul. A Magyarországi Református Egyház elkötelezett a teremtett világ iránti fe­lelősségvállalásban, ezért - a Skót Egyházban folyó munka mintájára - egy önkéntes teremtésvédelmi, kör­nyezettudatos program kidolgozását kezdte meg a magyar gyülekezetek és egyházi intézmények számára. A program segítséget szeretne nyúj­tani azoknak, akik tenni akarnak a teremtett világ megóvásáért. Az Ökogyülekezet program ökumenikus szemléletű, minden keresztény kö­zösség bekapcsolódását szeretettel fogadják. Rögtön adódik persze a kérdés, hogy mitől öko az ökogyülekezet? A legáltalánosabb válasz erre megint az, hogy az ökogyülekezet igyekszik be­leplántálni a teremtésvédelem szem­léletét a tagjaiba. Ebbe nagyon sok minden beletartozik: például napkol­lektorokkal szerelik fel a templo­mokat, az egyházi intézményeket és paplakokat, szelektíven gyűjtik a hulladékot. Létezik már „zöld Biblia” is, amely tartalmilag nem különbözik az erede­titől, de újrahasznosított papírra nyomtatják. Érdekessége, hogy a kör­nyezettel és a teremtett világgal kap­csolatos ezer igehelyet zöld betűvel szedték, valamint a végén olvasható néhány kérdéskör teremtésvédelmi, környezetvédelmi feldolgozása is. Az Ökogyülekezeti Tanács Az ég hajlata címmel szervezett konfe­renciát. „Milyen állapotban lesz a Föld, amikor Jézus Krisztus visszatér hozzánk?” - tette fel a kérdést Kodá­­csy Tamás, az ökogyülekezeti prog­ram vezetője nyitóáhítatában. Hang­súlyozta, hogy Jézus ebbe a világba született, az emberiség feladata a Föld megőrzése, amelyet a Teremtő­től kapott lakhelyül. A teremtéshez is földre volt szükség: „a humuszból homo lett” ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó Kodácsy-Simon Eszter, egyhá­zunk Ararát munkacsoportjának vezetője teológiai alapvetést adott a teremtésvédelemhez, valamint fel­vázolta azokat a kritikai nézeteket, amelyek szerint a keresztények ko­moly felelősséget viselnek bolygónk állapotáért. Adrian Shaw, a Skót Egyház kli­matológiai szakértője bemutatta, hogyan működnek az ökogyüleke­zetek Skóciában, és hogyan folytat az egyház lobbitevékenységet a po­litikában a globális felmelegedés ellen. „A klímaváltozás azt jelzi, hogy Isten teremtésének rossz sáfá­rai vagyunk” - mondta Shaw. Nem szabad várni a cselekvéssel, ezért támogatják a gyülekezeteket a szemléletváltásban. Bátorításként ökogyülekezeti díjat is alapítottak, amelynek plakettje újrahasznosított gyülekezeti padokból készült. M Forrás: www.okogyulekezet.hu A Vénusz átvonulása a Nap előtt > Az idei esztendő legfontosabb csillagászati eseménye pereg le a sze­münk előtt június 6-án: a Vénusz bolygó átvonul csillagunk, a Nap előtt. A jelenség meglehetősen ritkán következik be. 2004-es látványá­ra ugyan még emlékezhetünk, de nincs olyan élő ember, aki láthatta volna azt megelőzően, 1882-ben. A Vénusz-átvonulás a csillagászok által előre jól kiszámítható módon, meghatározott ciklus alapján - 8-121,5-8-105,5 évenként - ismétlődik. így aki most lemarad a lát­ványról, az végleg lemarad, hiszen ezt követően csak 2117. (!) decem­ber 17-én lép újra az Esthajnalcsillag központi égitestünk elé. Elöljáróban meg kell ismételni az 1999-es teljes napfogyatkozáskor, a 2003-as Merkúr- és a 2004-es Vé­­nusz-átvonuláskor elhangzott figyel­meztetést: legyen szó szabad szemes vagy távcsöves megfigyelésről, meg­felelő fénycsökkentő eszköz nélkül veszélyes a Napba tekinteni, az óvat­­lanság könnyen vakságot okozhat! Fontos megjegyezni, hogy míg az úgynevezett napfogyatkozás-néző és a legalább 14-es erősségű hegesz­tőszemüvegek kiválóan alkalmasak a megfigyelésre, addig napszem­üveg, kormozott üveg, CD vagy DVD nem. A jelenség teljes lefolyása Magyarországról nem látható. Aki puszta szemmel kívánja nyomon követni az eseménye­ket, a 4 óra 49 perces napfelkel­te után egy, a szabad szemes lát­hatóság határán táncoló fekete pöttyöt láthat elhaladni központi égitestünk, a Nap korongja előtt. Aki speciális napszűrővel ellátott csillagászati távcsőbe pillant, az a Nap korongja előtt elvonuló, óriási folt­ként láthatja bolygószomszédunk fekete sziluettjét - egészen 6 óra 55 percig, amikor véget ér a jelenség. A távcső feltalálása előtti korszak­ból, azaz ókori civilizációk és a közép­kor világából egyetlen megfigyelés sem ismeretes. Az első sikeres észle­lés 1639-ben az angliai Liverpoolban történt, ahol Jeremiah Horrocks an­gol lelkész volt szemtanúja az átvo­nulásnak. 1761-ben már megfigyelő­állomások épültek, és expedíciók sora indult a világ minden tája felé. Magyarok is ebben az esztendőben figyelhették meg először a csodálatos égi tüneményt: Hell Miksa jezsuita csillagász a bécsi egyetemi csillagvizs­gáló igazgatójaként, míg két rendtár­sa, Weiss Ferenc igazgató és Sajnovics János obszervatóriumi asszisztens a nagyszombati csillagvizsgálóból. A nevezetes dátum 1769. június 3. Ekkor a két tapasztalt észlelő, Hell és Sajnovics - aki tanulmányai során két évig szorgoskodott Hell páter mellett a császárvárosban - egy abban az időszakban igencsak páratlannak számító utazás csúcspontjaként lát­hatta az átvonulás eseményeit. A két csillagász a dán uralkodó meghí­vására két évig tartó, nyolcezer kilo­méteres szárazföldi és tengeri expe­díció során Európa egyik legészakibb pontjáról, a jelenleg Norvégiához tartozó Vardo szigetéről hajtotta végre megfigyeléseit. Páratlan szeren­cséjük volt, hiszen a jelenség észle­lésére induló expedíciók többsége a felhők miatt nem járt sikerrel. Rajtuk kívül még a híres tengerész, James Cook említhető, aki a frissen „meg­lelt” Tahiti szigetén látta az átvonu­lást, és fontos adalék, hogy Cook ka­pitány ezen útja során fedezte fel Ausztráliát és Új-Zélandot. A magyar tudós férfiak a pozitív észlelés mellett - melynek segítségé­vel később nagy pontossággal ki­számították a Föld és a Nap távolsá­gát - további érdekes eredmények­kel járultak hozzá a tudomány fejlő­déséhez. Lappföldön járva Sajno­vics először foglalkozott az utóbb so­kat vitatott finnugor nyelvrokonság kérdésével. A tordasi nemesi család­ból származó tudóst joggal tekinthet­jük az összehasonlító nyelvtudo­mány hazai úttörőjének. A magát magyarnak valló Hell Miksát - vagy ahogy világszerte is­merik: Maximilian Hellt - három nemzet is magáénak tudja. Selmec­bányái születése révén a Felvidé­ken szlováknak tekintik, míg csa­ládjának német eredete, vala­mint a bécsi kapcsolódási pon­tok miatt az osztrákok saját hon­fitársukként tisztelik. 2012-ben azt remélhetjük, hogy a 21. század megfigyelői ked­vező időjárási körülmények között, derült, kora nyári napon láthatják mindazt, amit egykoron a kiváló magyarok emberpróbáló körülmé­nyek között észlelhettek, és a cso­dálatos természeti jelenség páratlan látványával lehetnek egy életre gaz­dagabbak. (Az időadatokat a Vega Csillagá­szati Egyesület jóvoltából a szervezet honlapján - www.vcse.hu - közölt, Almanach a 2012. évre című össze­állítás alapján tüntettük fel. Az ese­mény részletesebb csillagászati hát­teréről az AAK - Albireo Amatőr­­csillagász-klub Közhasznú Egyesület - www.albireo.hu - portálján ol­vashatunk.) ■ Rezsabek Nándor EVÉL&LEVÉL Kákay Istvánnak címezve Az Evangélikus ÉletRogate vasárnapi (május 13-i) számának vezércikkében olvastam sorait, melyek engem mélységesen felháborítottak. (Biztosan tu­dom, hogy ebben nem vagyok egyedül.) „Nem kisebb a tét, mint hogy egyházunk létszáma meghaladja-e tár­sadalmi szinten a kritikus három százalékot” - írja egyházunk országos irodájának igazgatójaként. Tényleg erről szólna a misszió? Én naivan min­dig azt hittem: az emberek boldogságáért, üdvösségéért, Jézushoz veze­téséről szól ez a szolgálat - és most is ezt hiszem és teszem a saját esz­közeimmel. „Fontos hát a minőségi munka!” - folytatja. De szép mondat! Ám ami mö­götte van, az - az én olvasatomban - számító szándék csupán. Mintha ká­posztatermelés folyna egyházunkban, és el kellene érni egy jó 3%-os ered­ményt, hogy le ne csússzon egyházunk megítélése... Arról, hogy boldogab­bá tegyük, üdvösségre vezessük a megcélzott fiatalokat és a lusta híveket, ezek­ről egy szó sincs a vezércikkben! Tényleg ez volna a küldetésünk? Az, hogy jó pozícióban tetszeleghessünk? Ez a cikk - vallásos köntöse ellenére is - messze, nagyon messze van Jézus lelkűidétől, de még Lutherétől is! Arra kaptunk elhívást, hogy Krisztus halálát és feltámadását hirdessük, de mi egyre mélyebbre eresztjük a gyökereket az e világi létbe, mert ez lát­ható, ez mérhető. Nem, nem vagyunk káposzták! Missziónkat ne a 3% mi­att folytassuk! Mert ha ezért kell, akkor a nagynál is nagyobb a baj! Pünkösd idején kérdem (és ezzel zárom soraimat): ha kiárad Isten Szent­lelke, mit szólna dicsekvésünkhöz, hogy elértük ám a 3%-ot?! Szemerei Gábor (Lajoskomárom) Akár egyet is érthetnék Szemerei Gábor testvéremmel, ha - a szóban for­gó vezércikk szerzőjeként - nem tudnám, hogy teljességgel félreértette írásomat. Abban ugyanis egyházunk társadalmi megítélésének összefüg­gésében vállalkoztam rámutatni néhány szempontra. Amit leírtam (így például azt, hogy a misszióban is kívánatos a „minőségi munka"), azt ter­mészetesen vállalom. Ami azonban nem volt, nem lehetett témája az öt­ezer karakterre korlátozott „vállalásnak”, azzal kapcsolatban nincs - nem is lehet - okom magyarázkodni, főleg nem mentegetőzni. De a misszió spirituális aspektusának elemzése talán nem is az országos irodaigazga­tó feladata. Mindazonáltal hiszek abban, hogy egy ügyet szolgálunk - ki­ki a maga területén. Szeretettel ajánlom tehát testvéremnek, hogy olvassa el újra az írásomat, életére pedig kívánom Isten áldását! Kákay István Egyre több a keresztény mártír A Clarín című argentin lap vallási melléklete három héttel a húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe előtt vont szomorú mérleget az el­múlt év keresztényellenes akcióiról. Tavaly minden öt percben megöl­tek egy keresztényt a vüágban, és más statisztikai adatok sem vigasztalób­bak: tíz év alatt háromszáz százalék­kal nőtt a keresztények elleni gyilkos­ságok aránya, vagyis ennyien váltak vallásuk mártírjaivá. Ezek a hihetetlen és sokkoló ada­tok nem most hangzottak el először. Mássimo Introvigne, az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) képviselője éppen ná­lunk, Budapesten figyelmeztetett e számra tavaly, a szervezet júniusi vallásközi tanácskozásán. A konfe­rencia résztvevői hitetlenkedve hall­gatták ezt az állítást, mert ez azt je­lentené, hogy évente több mint százezer hívőt gyilkolnak meg. De Introvigne a bíráló hangok hallatán hozzátette: ha nem veszik komolyan a tényt, hogy főleg a keresztények el­len irányul az erőszak, és őket gyil­kolják meg nagy előszeretettel, ak­kor hiábavalók az egyes vallások és kultúrák közötti találkozók és a párbeszéd megteremtését célzó tö­rekvések: értelmetlen, bár szép ta­nácskozások maradnak. A mártírok tovább ontják vérüket Krisztus és a Szentírás iránti szere­­tetből a leginkább ellenséges, főleg az integrista fundamentalizmus uralta térségekben (vagyis ahol a vallás és a politika keveredik). De egyre inkább érzékelhető veszedelem, hogy már Nyugat-Európában is kezdik üldöz­ni a keresztényeket, pusztán azért, mert ők meg akarják védeni erkölcsi értékeiket. M Forrás: Magyar Kurír Bodzavirágos túrós bélés Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy 12 dkg zsír, 2 evőkanál tejföl, csipetnyi só, 5 dkg cukor, 2-3 evőkanál búzadara. A töltelékhez: 50 dkg túró, 2 tojás, 10 dkg cukor, esetleg 1 zacskó vaníli­ás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 7-8 db bodzavirág. Elkészítése: a tésztához való anya­gokat gyorsan összegyúrjuk, két lapban kinyújtjuk. A nagyobbikkai kibélelünk egy kizsírozott tepsit. Megszórjuk darával, majd rákenjük a tölteléket. A bodzavirággal óva­tosan bánjuk (vigyázzunk, hogy ne rázzuk ki belőle a virágport!), a töltelékbe csak a zöld szárától meg­tisztított fehér fejeket tegyük bele. Ráhelyezzük a másik lapot, a tete­jét megkenjük tojással vagy tejjel, villával megszurkáljuk, és egyenle­tes tűznél világossárgára sütjük. EVANGÉLIKUS ÉLET. ÉLED. ÉLEDT

Next

/
Thumbnails
Contents