Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-06-03 / 22. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. június 3. » 15 Isten is zöld? -Avagy mi fán terem az ökogyülekezet ^ A világ vallásainak nagyon fontos szerepük van a környezettudatos gondolkodás minél szélesebb körű elterjesztésében. És hogy mit jelent a környezettudatos gondolkodás? A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre az, hogy újra harmóniában élni Isten teremtett világával. Egy új szemléletmód ez, amelybe minden beletartozik, ami a teremtett világ megőrzéséhez hozzájárul. A Magyarországi Református Egyház elkötelezett a teremtett világ iránti felelősségvállalásban, ezért - a Skót Egyházban folyó munka mintájára - egy önkéntes teremtésvédelmi, környezettudatos program kidolgozását kezdte meg a magyar gyülekezetek és egyházi intézmények számára. A program segítséget szeretne nyújtani azoknak, akik tenni akarnak a teremtett világ megóvásáért. Az Ökogyülekezet program ökumenikus szemléletű, minden keresztény közösség bekapcsolódását szeretettel fogadják. Rögtön adódik persze a kérdés, hogy mitől öko az ökogyülekezet? A legáltalánosabb válasz erre megint az, hogy az ökogyülekezet igyekszik beleplántálni a teremtésvédelem szemléletét a tagjaiba. Ebbe nagyon sok minden beletartozik: például napkollektorokkal szerelik fel a templomokat, az egyházi intézményeket és paplakokat, szelektíven gyűjtik a hulladékot. Létezik már „zöld Biblia” is, amely tartalmilag nem különbözik az eredetitől, de újrahasznosított papírra nyomtatják. Érdekessége, hogy a környezettel és a teremtett világgal kapcsolatos ezer igehelyet zöld betűvel szedték, valamint a végén olvasható néhány kérdéskör teremtésvédelmi, környezetvédelmi feldolgozása is. Az Ökogyülekezeti Tanács Az ég hajlata címmel szervezett konferenciát. „Milyen állapotban lesz a Föld, amikor Jézus Krisztus visszatér hozzánk?” - tette fel a kérdést Kodácsy Tamás, az ökogyülekezeti program vezetője nyitóáhítatában. Hangsúlyozta, hogy Jézus ebbe a világba született, az emberiség feladata a Föld megőrzése, amelyet a Teremtőtől kapott lakhelyül. A teremtéshez is földre volt szükség: „a humuszból homo lett” ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó Kodácsy-Simon Eszter, egyházunk Ararát munkacsoportjának vezetője teológiai alapvetést adott a teremtésvédelemhez, valamint felvázolta azokat a kritikai nézeteket, amelyek szerint a keresztények komoly felelősséget viselnek bolygónk állapotáért. Adrian Shaw, a Skót Egyház klimatológiai szakértője bemutatta, hogyan működnek az ökogyülekezetek Skóciában, és hogyan folytat az egyház lobbitevékenységet a politikában a globális felmelegedés ellen. „A klímaváltozás azt jelzi, hogy Isten teremtésének rossz sáfárai vagyunk” - mondta Shaw. Nem szabad várni a cselekvéssel, ezért támogatják a gyülekezeteket a szemléletváltásban. Bátorításként ökogyülekezeti díjat is alapítottak, amelynek plakettje újrahasznosított gyülekezeti padokból készült. M Forrás: www.okogyulekezet.hu A Vénusz átvonulása a Nap előtt > Az idei esztendő legfontosabb csillagászati eseménye pereg le a szemünk előtt június 6-án: a Vénusz bolygó átvonul csillagunk, a Nap előtt. A jelenség meglehetősen ritkán következik be. 2004-es látványára ugyan még emlékezhetünk, de nincs olyan élő ember, aki láthatta volna azt megelőzően, 1882-ben. A Vénusz-átvonulás a csillagászok által előre jól kiszámítható módon, meghatározott ciklus alapján - 8-121,5-8-105,5 évenként - ismétlődik. így aki most lemarad a látványról, az végleg lemarad, hiszen ezt követően csak 2117. (!) december 17-én lép újra az Esthajnalcsillag központi égitestünk elé. Elöljáróban meg kell ismételni az 1999-es teljes napfogyatkozáskor, a 2003-as Merkúr- és a 2004-es Vénusz-átvonuláskor elhangzott figyelmeztetést: legyen szó szabad szemes vagy távcsöves megfigyelésről, megfelelő fénycsökkentő eszköz nélkül veszélyes a Napba tekinteni, az óvatlanság könnyen vakságot okozhat! Fontos megjegyezni, hogy míg az úgynevezett napfogyatkozás-néző és a legalább 14-es erősségű hegesztőszemüvegek kiválóan alkalmasak a megfigyelésre, addig napszemüveg, kormozott üveg, CD vagy DVD nem. A jelenség teljes lefolyása Magyarországról nem látható. Aki puszta szemmel kívánja nyomon követni az eseményeket, a 4 óra 49 perces napfelkelte után egy, a szabad szemes láthatóság határán táncoló fekete pöttyöt láthat elhaladni központi égitestünk, a Nap korongja előtt. Aki speciális napszűrővel ellátott csillagászati távcsőbe pillant, az a Nap korongja előtt elvonuló, óriási foltként láthatja bolygószomszédunk fekete sziluettjét - egészen 6 óra 55 percig, amikor véget ér a jelenség. A távcső feltalálása előtti korszakból, azaz ókori civilizációk és a középkor világából egyetlen megfigyelés sem ismeretes. Az első sikeres észlelés 1639-ben az angliai Liverpoolban történt, ahol Jeremiah Horrocks angol lelkész volt szemtanúja az átvonulásnak. 1761-ben már megfigyelőállomások épültek, és expedíciók sora indult a világ minden tája felé. Magyarok is ebben az esztendőben figyelhették meg először a csodálatos égi tüneményt: Hell Miksa jezsuita csillagász a bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatójaként, míg két rendtársa, Weiss Ferenc igazgató és Sajnovics János obszervatóriumi asszisztens a nagyszombati csillagvizsgálóból. A nevezetes dátum 1769. június 3. Ekkor a két tapasztalt észlelő, Hell és Sajnovics - aki tanulmányai során két évig szorgoskodott Hell páter mellett a császárvárosban - egy abban az időszakban igencsak páratlannak számító utazás csúcspontjaként láthatta az átvonulás eseményeit. A két csillagász a dán uralkodó meghívására két évig tartó, nyolcezer kilométeres szárazföldi és tengeri expedíció során Európa egyik legészakibb pontjáról, a jelenleg Norvégiához tartozó Vardo szigetéről hajtotta végre megfigyeléseit. Páratlan szerencséjük volt, hiszen a jelenség észlelésére induló expedíciók többsége a felhők miatt nem járt sikerrel. Rajtuk kívül még a híres tengerész, James Cook említhető, aki a frissen „meglelt” Tahiti szigetén látta az átvonulást, és fontos adalék, hogy Cook kapitány ezen útja során fedezte fel Ausztráliát és Új-Zélandot. A magyar tudós férfiak a pozitív észlelés mellett - melynek segítségével később nagy pontossággal kiszámították a Föld és a Nap távolságát - további érdekes eredményekkel járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez. Lappföldön járva Sajnovics először foglalkozott az utóbb sokat vitatott finnugor nyelvrokonság kérdésével. A tordasi nemesi családból származó tudóst joggal tekinthetjük az összehasonlító nyelvtudomány hazai úttörőjének. A magát magyarnak valló Hell Miksát - vagy ahogy világszerte ismerik: Maximilian Hellt - három nemzet is magáénak tudja. Selmecbányái születése révén a Felvidéken szlováknak tekintik, míg családjának német eredete, valamint a bécsi kapcsolódási pontok miatt az osztrákok saját honfitársukként tisztelik. 2012-ben azt remélhetjük, hogy a 21. század megfigyelői kedvező időjárási körülmények között, derült, kora nyári napon láthatják mindazt, amit egykoron a kiváló magyarok emberpróbáló körülmények között észlelhettek, és a csodálatos természeti jelenség páratlan látványával lehetnek egy életre gazdagabbak. (Az időadatokat a Vega Csillagászati Egyesület jóvoltából a szervezet honlapján - www.vcse.hu - közölt, Almanach a 2012. évre című összeállítás alapján tüntettük fel. Az esemény részletesebb csillagászati hátteréről az AAK - Albireo Amatőrcsillagász-klub Közhasznú Egyesület - www.albireo.hu - portálján olvashatunk.) ■ Rezsabek Nándor EVÉL&LEVÉL Kákay Istvánnak címezve Az Evangélikus ÉletRogate vasárnapi (május 13-i) számának vezércikkében olvastam sorait, melyek engem mélységesen felháborítottak. (Biztosan tudom, hogy ebben nem vagyok egyedül.) „Nem kisebb a tét, mint hogy egyházunk létszáma meghaladja-e társadalmi szinten a kritikus három százalékot” - írja egyházunk országos irodájának igazgatójaként. Tényleg erről szólna a misszió? Én naivan mindig azt hittem: az emberek boldogságáért, üdvösségéért, Jézushoz vezetéséről szól ez a szolgálat - és most is ezt hiszem és teszem a saját eszközeimmel. „Fontos hát a minőségi munka!” - folytatja. De szép mondat! Ám ami mögötte van, az - az én olvasatomban - számító szándék csupán. Mintha káposztatermelés folyna egyházunkban, és el kellene érni egy jó 3%-os eredményt, hogy le ne csússzon egyházunk megítélése... Arról, hogy boldogabbá tegyük, üdvösségre vezessük a megcélzott fiatalokat és a lusta híveket, ezekről egy szó sincs a vezércikkben! Tényleg ez volna a küldetésünk? Az, hogy jó pozícióban tetszeleghessünk? Ez a cikk - vallásos köntöse ellenére is - messze, nagyon messze van Jézus lelkűidétől, de még Lutherétől is! Arra kaptunk elhívást, hogy Krisztus halálát és feltámadását hirdessük, de mi egyre mélyebbre eresztjük a gyökereket az e világi létbe, mert ez látható, ez mérhető. Nem, nem vagyunk káposzták! Missziónkat ne a 3% miatt folytassuk! Mert ha ezért kell, akkor a nagynál is nagyobb a baj! Pünkösd idején kérdem (és ezzel zárom soraimat): ha kiárad Isten Szentlelke, mit szólna dicsekvésünkhöz, hogy elértük ám a 3%-ot?! Szemerei Gábor (Lajoskomárom) Akár egyet is érthetnék Szemerei Gábor testvéremmel, ha - a szóban forgó vezércikk szerzőjeként - nem tudnám, hogy teljességgel félreértette írásomat. Abban ugyanis egyházunk társadalmi megítélésének összefüggésében vállalkoztam rámutatni néhány szempontra. Amit leírtam (így például azt, hogy a misszióban is kívánatos a „minőségi munka"), azt természetesen vállalom. Ami azonban nem volt, nem lehetett témája az ötezer karakterre korlátozott „vállalásnak”, azzal kapcsolatban nincs - nem is lehet - okom magyarázkodni, főleg nem mentegetőzni. De a misszió spirituális aspektusának elemzése talán nem is az országos irodaigazgató feladata. Mindazonáltal hiszek abban, hogy egy ügyet szolgálunk - kiki a maga területén. Szeretettel ajánlom tehát testvéremnek, hogy olvassa el újra az írásomat, életére pedig kívánom Isten áldását! Kákay István Egyre több a keresztény mártír A Clarín című argentin lap vallási melléklete három héttel a húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe előtt vont szomorú mérleget az elmúlt év keresztényellenes akcióiról. Tavaly minden öt percben megöltek egy keresztényt a vüágban, és más statisztikai adatok sem vigasztalóbbak: tíz év alatt háromszáz százalékkal nőtt a keresztények elleni gyilkosságok aránya, vagyis ennyien váltak vallásuk mártírjaivá. Ezek a hihetetlen és sokkoló adatok nem most hangzottak el először. Mássimo Introvigne, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője éppen nálunk, Budapesten figyelmeztetett e számra tavaly, a szervezet júniusi vallásközi tanácskozásán. A konferencia résztvevői hitetlenkedve hallgatták ezt az állítást, mert ez azt jelentené, hogy évente több mint százezer hívőt gyilkolnak meg. De Introvigne a bíráló hangok hallatán hozzátette: ha nem veszik komolyan a tényt, hogy főleg a keresztények ellen irányul az erőszak, és őket gyilkolják meg nagy előszeretettel, akkor hiábavalók az egyes vallások és kultúrák közötti találkozók és a párbeszéd megteremtését célzó törekvések: értelmetlen, bár szép tanácskozások maradnak. A mártírok tovább ontják vérüket Krisztus és a Szentírás iránti szeretetből a leginkább ellenséges, főleg az integrista fundamentalizmus uralta térségekben (vagyis ahol a vallás és a politika keveredik). De egyre inkább érzékelhető veszedelem, hogy már Nyugat-Európában is kezdik üldözni a keresztényeket, pusztán azért, mert ők meg akarják védeni erkölcsi értékeiket. M Forrás: Magyar Kurír Bodzavirágos túrós bélés Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy 12 dkg zsír, 2 evőkanál tejföl, csipetnyi só, 5 dkg cukor, 2-3 evőkanál búzadara. A töltelékhez: 50 dkg túró, 2 tojás, 10 dkg cukor, esetleg 1 zacskó vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 7-8 db bodzavirág. Elkészítése: a tésztához való anyagokat gyorsan összegyúrjuk, két lapban kinyújtjuk. A nagyobbikkai kibélelünk egy kizsírozott tepsit. Megszórjuk darával, majd rákenjük a tölteléket. A bodzavirággal óvatosan bánjuk (vigyázzunk, hogy ne rázzuk ki belőle a virágport!), a töltelékbe csak a zöld szárától megtisztított fehér fejeket tegyük bele. Ráhelyezzük a másik lapot, a tetejét megkenjük tojással vagy tejjel, villával megszurkáljuk, és egyenletes tűznél világossárgára sütjük. EVANGÉLIKUS ÉLET. ÉLED. ÉLEDT
