Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-15 / 2. szám

14 2012. január 15. KRÓNIKA Evangélikus Élet ERŐS VÁRAK Vajdahuny ad vára Dél-Erdélyben Ma Magyarországon Erdély várai közül a dél-erdélyi Hunyadi-várkas­tély a legismertebb. Ennek egyetlen oka van: az ezredéves kiállításra Al­­pár Ignác megépítette fából, majd kő­ből fő építészeti elemeinek másola­tát a Városligetben (lásd a 2009/24. számunkban megjelent írást). így Vajdahunyad vára főhomlokzatának képe, illetve a vár elnevezése minden azóta élt generáció tudatába mé­lyen bevésődött. A történelem és a várak szerelme­seként régóta készültem a személyes találkozásra. Valóban olyan a megje­lenése, amilyennek a Ligetben ábrá­zolták? A kifulladt nehézipar miatt környéke tényleg lepusztult? Valódi méretei kisebbek vagy nagyobbak a másolaténál? Ugyanis a korábban már ott járt barátaim között nem volt egyetértés: volt, aki egyszerűen mi­niatűrnek titulálta, más monumen­talitását emelte ki. A személyes találkozás végül min­denre választ és életre szóló élményt adott. A vár látványa lenyűgöző volt, és háttérbe szorított minden koráb­bi lekicsinylő véleményt. Megértet­tem, hogy Ligeti Antal 1872-ben fes­tett, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött híres képe, a. Mátyás király ha­zatérése a vadászatról korántsem művészi túlzás. Az olajfestmény az ősi fészkébe vadászatról hazatérő uralkodót és gazdag zsákmányát hurcoló kíséretét mutatja - a háttér­ben egy óriási várkastéllyal. A vár magját feltételezhetően még a nándorfehérvári hős, Hunyadi Já­nos apja, Vajk építtette a 15. század legelején. A Hunyadi család hírnevét kivívó kormányzó idején késő góti­kus stílusban bővítették, és az addi­gi hadászati célok mellett ekkor vált igazi nemesi székhellyé. Fia, Má­tyás király még abban a században, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem az 1600-as évek elején számos rene­szánsz elemmel toldotta meg és dí­szítette. Utolsó, zömében barokk stílusú kiegészítése az 1700-as évek­ből származik. A Hunyadi-várkastély jelenlegi formáját 19-20. századi helyreállítá­sakor, többek között Steindl Imre munkája nyomán nyerte el. Ma egy szépen felújított, látogató­barát vármúzeumban sétálhat az ar­ra járó turista. Környezete ugyan ma­gán viseli a még magyar időben ki­épült, majd a román szocializmus végével összeomlott kohászat nyoma­it, de ez a vártnál kevésbé zavarja az építészeti összhatás érvényesülését. ■ Rezsabek Nándor Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Január 15-én, a vízkereszt ünnepe utáni második vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk a Kossuth rádió hullámhosszán Zuglóból. Igét hirdet Tamásy Tamásné lelkész. Istentiszteleti rend ♦ 2012. január 15. Vízkereszt ünnepe után 2. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Jn 2,1-11; Rám 12,6-16. Alapige: Péld 3,19-21.27-35. Énekek: 336., 437. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja; ökumenikus istentisztelet, közreműködik az Ozvena kórus); du. 2. (Pintér-Jurkovics Mária előadása Kultusz és kultúra a Pilisben élő szlovákok között címmel); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Mészáros Kálmán baptista egyházelnök és Gáncs Péter; du. 6. (úrv., ifjúsági) Benkóczy Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű) Scott Ryll; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Szabó Bertalan: VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr, Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; negyed 12. Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 10. (úrv., rádiós istentisztelet-közvetítés) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Bakay Beatrix; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 2. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Árpád-kori templomaink nyomában Beszélgetés Rosta Szabolcs régésszel ► Mi lett a régi templomainkkal? „Lerombolta a török” - válaszol­juk rendszerint e kérdésre. És aztán mi lett velük? Bizony, so­kan nem tudják, hány templo­munk falai rejtenek középkori köveket. Merthogy igaz, ami igaz: zömmel a 18-19. században épültek, de milyen építőanyag­ból? A régi krónikák szerint például a soltvadkerti reformá­tus templom építéséhez az 1780- as években a közeli Bócsa-pusz­­tán álló Árpád-kori templomro­mot bontották le, majd a köve­it beszállították a községbe. A ma már nyilván elítélendő cse­lekedet akkor üdvös célt szol­gált: a „szent kövek” átmentését egy másik szakrális épületbe. Vajon mit tudunk a többi Árpád­kori épületmaradványunkról? Ilyen kérdésekben a szaktudós - je­len esetben a történész és a régész - ismeretei a mérvadóak. Ezért is örül­tem, amikor az Atilla Király Népfő­iskola meghívására Rosta Szabolcs ré­gész, a Bács-Kiskun Megyei Önkor­mányzat Múzeumi Szervezetének főigazgatója tartott előadást váro­sunkban. Mint elmondta, a Duna-H- sza közi középkori templomokról, il­letve templomos helyekről nagyon megbízható térkép áll a rendelkezé­sünkre, melyet 1520 körül, tehát még a végzetes mohácsi csata előtt készí­tett egy tudós ember, bizonyos Lázár deák. Először erről kérdeztem a fő­igazgatót.- Lázár deák idejében még minden falu megvolt a környéken?- Abból indulunk ki, hogy noha voltak török betörések, a legtöbb település még megvolt, legalábbis a templom állt. így a Kiskunságban hu­szonöt középkori templomról tu­dunk, melyek létét egyes esetekben ásatásokkal is igazolni tudjuk.- Az ásatások mit mutatnak: egye­zik Lázár deák rajza, illetve a térké­pén jelölt pozíció a megtalált temp­lom jellegével és helyével?- A pozíciót nehéz követni, hiszen Lázár deák korában még nem voltak nagy pontosságú mérőműszerek. Találgatni lehet, esetleg régi leírások­ra hagyatkozhatunk. Sok esetben egy domb vagy halom is jelenthet több száz éves sitthalmot vagy bete­metett templomromot. Mindeneset­re ha azt, amit találtunk, összevetjük Lázár deák rajzával, akkor kitűnik, hogy ő valószínűleg személyesen járt a helyszíneken. Az egyik temp­lomrajzon például cseréptetőt ábrá­zol, a régészek pedig valóban találtak cseréptörmeléket. Másutt köríves erődítést is rajzol a torony köré, melynek nyomait az ásatásokon a ré­gészek kimutatták.- Milyen jellegű templomok voltak ezek?- Nem egy időben és nem egyfaj­ta használatra épültek. Gondolok itt arra, hogy valamelyik még az I. Ist­ván korabeli „minden tíz falu építsen egy templomot” törvény értelmé­ben épült. Más esetben bencés mo­nostor létesült, ehhez épült a temp­lom. Közben 1241-42-ben jöttek a ta­tárok, lerombolták a templomot, majd épült a helyére újabb. A tatár­járás egyébként nagyon nagy érvágás volt a Duna-Tisza közi lakosság­nak, hiszen az ekkor kipusztult temp­lomos települések aránya hetvenöt százalék! Ez a síkvidéki részeken egyébként másutt is jellemző.- A templomok esetében az ásatá­sok során felfedezhetők-e pusztulás, ostrom nyomai? Hiszen itt az Alföl­dön a kő leginkább a templomépüle­tekben található meg építőanyag­ként...- Egy Szánk - Kiskunmajsához közeli község - mellett talált lelet­együttes biztosan köthető a tatárjá­ráshoz. Az égésnyomok, illetve a tárgyak időmeghatározása egyértel­műen erre mutat.- A törökök megjelenéséig csak a tatárok pusztították a templomo­kat?- Előfordult, hogy a 13-14. század­ban betelepülő kunok bontották le a keresztyén templomot, például a Szánkhoz közeli Csengéién. De az utókor sem maradt tétlen a temp­lomrombolások terén...- Például?- Tudjuk, hogy az 1920-as években „múzeumi felügyelet mellett” bontot­ták el a bugaci templomromokat. Az 1960-as, 70-es években a termelőszö­vetkezetek kibontakozásával sok kunhalmot és templomdombot eltúr­tak. Leletmentés nem vagy csak tö­redékesen történt ezeken a helyeken. 2002-ben Bugac-Felsőmonostoron egy ottani „kisgazda” mélyszántást végzett a templomdomb körül. Pedig tudhatta, hogy ott értékek vannak a föld alatt. Sikerült is kiforgatnia a sí­rokat...- Önök a föld mélyén talált alap­falakból következtetni tudnak az ere­deti templom méreteire, emellett - összevetve Lázár deák térképével - bi­zonyára az épület külső megjelenése is egyértelműsíthető. Szabad-e vissza­építeni - szakrális vagy akár idegen­­forgalmi célzattal - egy-egy ilyen templomot?- Az biztos, hogy a számítógép és a háromdimenziós technika alkalma­zásával sok minden modellezhető. A monostorok mintatervek alapján ké­szültek, tehát ha megtaláltuk a fala­kat, és összevetjük más, meglévő le­letekkel, meg tudjuk rajzolni, miként nézett ki maga az épületcsoport. Hogy mit akar ezekkel a jelenkor, il­letve a jövő? Miután megtaláltuk a le­leteket, igyekszünk a legjobb útra te­relni a későbbi törekvéseket...- Találtak-e esetleg vidám dolgo­kat egy-egy ilyen helyszínen?- Az előbb említett bugac-felső­­monostori ásatáson egy érdekes márványlapra lettünk figyelmesek. A 14. századi templomjárólapba vala­ki egy stilizált szarvast karcolt, más­valaki pedig egy emberi formát.- Mi lehetett ezek hátterében? Va­lami rituális különlegesség?- A, nem. Sokkal inkább az, hogy a gyerekek unták a misét... ■ Ifj. Káposzta Lajos Nem lopták a napot Lopott idő - e témacím jegyében gyűltek össze január első hétvégéjén a Budai Egyházmegye fiataljai a piliscsabai Béthel missziós központban. A budahegyvidéki, budaörsi, óbudai és szentendrei fiatalok - lelkészeik vezetésével - filmnézéssel, áhítatokkal, előadással és sok-sok beszélgetéssel értékelhették át az idő múlását, boncolgathatták ezt a mindannyiu(n)kat érintő és foglalkoztató témát. ■ Szalay Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents