Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-05-06 / 18. szám
4 41 2012. május 6. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Ideje van az életnek... Az iszlám fundamentalizmus és a nők Rostoványi Zsolt előadása ► Az egyik legismertebb magyar iszlámszakértő, Rostoványi Zsolt professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora volt április 26-án, csütörtökön a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Vallásközi Bizottsága nyűt ülésének vendége. Bevezetésül felhívta a figyelmet, hogy az iszlámra még inkább jellemző a „totalitás” igénye, mint más vallásokra. Ugyanis ennek az „organikus vallásnak” a tanítása szerint mindenki muszlim, csak (még) nem tudja. Ha mindenki ráébred erre, akkor lesz béke. Az iszlám követése a béke követése; az iszlám szó, amelynek jelentése „alávetés, megadás” ugyanabból a tőből származik, mint a héber salóm. !► Folytatás az 1. oldalról Az utolsó előtti döntés című előadásában dr. Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense rámutatott arra, hogy az emberhez méltó halál kérdésének súlypontját ma az ember autonómiájáról alkotott elképzelések adják, ám kizárólag e fogalom felől nem lehet helyesen megérteni. Az ember élete Istenhez és embertársaihoz fűződő relációkban valósul meg, és így abban is válik értelmezhetővé. A keresztény közösséghez tartozás egyaránt jelenti a megváltó Krisztus munkájában való részesedést (üdvösség) és a keresztény testvérek odafordulását az e világi élettől búcsúzó testvérhez. Ezek a relációk értelmet és célt adnak az élet minden pillanatának, de az örök élet és az üdvösség ígérete egyben relativizálja is az e világi élethez való feltétlen, kompromisszumot nem ismerő ragaszkodást. így teret enged a passzív halálba segítés meghatározott esetekben történő alkalmazásának a személy integritásának tiszteletben tartása mellett. Hiszen ezekben a helyzetekben az orvos nem az utolsó (üdvösség vagy kárhozat), hanem az utolsó előtti (meghalni engedés) döntést hozza meg egy ember életéről. Ennek tudata azonban a haldokló beteget kísérők lelkiismerete számára is felszabadító jelleggel bír. A konferencia utolsó előadója Nemeshegyi Zoltán baptista teológus volt. Az öngyilkosság című előadásában hangsúlyozta: véleményünk lehet az öngyilkosságról, de erről mondjuk ki őszintén, hogy ez nem a Világbíró, hanem egy jó szándékú „ügyvéd” véleménye, amely akkor ér valamit, ha a Bíró is így látja! Földi bíráskodásnál más az ítélet, ha kimutatható a szándékosság, vagy ha bizonyítható, hogy az illető beszámíthatatlan állapotban követte el tettét - fűzte hozzá az előadó, aki személy szerint nem hiszi, hogy Isten bárkinek ilyen halált szánt volna, hiszen ő az, aki azt akarja, hogy „minden ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson” (íTim 2,4). Gondolatait azzal zárta: Isten tartalmas földi életet és áldott örök életet akar adni mindenkinek, de ehhez szükség van a mi akaratunkra és segítségünkre azok felé, akik gyengének érzik magukat az élethez. Az előadásokat élénk eszmecsere követte, melynek során a jelen lévő kórházlelkészek is megosztották tapasztalataikat az egybegyűltekkel, többek között a gyászfeldolgozó körök, az önkéntes segítők nélkülözhetetlen szerepéről és hiányáról szóltak. Az Ideje van az életnek, és ideje van a halálnak című dokumentum és az előadások a MEÖT honlapján teljes terjedelmükben olvashatók. Az iszlámnak szerves része a saría, a szó eredeti jelentése szerint a vízhez vezető ösvény, amely az Arab-félszigeten rendkívül fontos volt. A saría nem egyszerűen jog, hanem etikai és teológiai rendszer: jog, teológia és erkölcs elegye. E szerint az embernek az a dolga, hogy felismerje az isteni törvényeket, és alkalmazza őket. Ugyanakkor a saría nem egységes, a meghódított népek gyakorlata többé-kevésbé beépült a rendszerébe, öt különböző jogi iskola van. Nincs egységes iszlám, ahogyan kereszténység sem; ahány régió, annyiféle, a különböző jogtudósok igen eltérő fetvákat/fatvákat (azaz szakvéleményeket) adnak ki. A fundamentalizmussal, iszlamizmussal kapcsolatban a professzor előrebocsátotta: ne keverjük az iszlamizmust az iszlámmal. Az iszlamisták célja iszlám állam(ok) megalapítása az egész világon. A hatvanas évektől kezdve vagyunk tanúi reiszlamizációs hullámnak, az olyan szervezetek megerősödésének, mint a Muszlim Testvériség, a Hamasz, a Hezbollah. Az elmúlt évi „arab tavasz” első hónapjaiban nem lehetett hallani az iszlamisták szerepéről, csak később jöttek elő. Bár a Nyugat számára aggasztónak tűnik a fellépésük, az előadó nyugalomra intett, már csak azért is, mert az iszlamizmus is sokféle. Az iszlamisták arra figyelmeztetnek, hogy ma nem a tiszta iszlám érvényesül, ezért vissza kell térni hozzá, hogy az élet valamennyi területét áthassa. Programjuk szerint az iszlám országok gazdasági-politikai életében az egyenlőségnek, igazságosságnak, jóra törekvésnek kellene érvényesülnie. A dzsihád csak bizonyos esetekben jelent háborút, egyébként pedig általában erőfeszítés Isten akaratának teljesítésére. Az iszlám alapvetően közösségi szemléletű, az egyénre mint a közösség tagjára tekint. Ezzel kapcsolatban tért rá Rostoványi Zsolt a nőkhöz való viszony kérdéseire: a házasság kötelezettség Isten és egymás iránt (Korán 30,21). Nő és férfi egyenlő, de szerepük nyilván nem egyforma: a férfi feladata a család eltartása, a nőé az ellátása, de mindannyiuknak hívőknek kell lenniük (9,71; 49,13). Az iszlám előtti Arábiában a törzsek állandó háborúskodása, a férfiak hiánya miatt egy férfinak akárhány feleség lehetett, a Korán (4,3) azonban a feleségek számát négyre korlátozta. A lánycsecsemők azelőtt gyakori megölése az iszlám óta tilos. A férfiak ezen előzmények következtében mégis „egy fokkal” a nők fölött vannak (2,228; 4,34), és csak két nő tanúskodása érhet föl egy férfiéval (2,282). A fiú, mivel családfenntartó lesz, kétszer annyit örököl, mint a lány (4,176). A hívő nők süssék le a szemüket az előírás szerint, de nem egyértelmű, hogy mi „a nő ékessége” „dísze” (24,31), amelyet el kell takarnia (33,53.59). Ezzel kapcsolatban szólt az előadó a sokat vitatott női viseletről: a nikáb csak a szemet hagyja szabadon, a burka a szemnél is rácsos, a hidzsáb (kendő) pedig sokféle és divatos is lehet. Egyáltalán nem biztos, hogy a kendő az elnyomást szimbolizálja. Ugyanakkor iszlám feminizmus is van. Ami a fundamentalizmus és a nők viszonyát illeti, a legtöbb nő önként elfogadja, hogy feladata a család ellátása, hogy ez a rendeltetése. Rostoványi professzor kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi iszlamista török kormány a németországi törököket előőrsnek tekinti, ugyanakkor bátorítja őket, hogy tanuljanak meg németül. A franciaországi és angliai muszlimoknak sokkal kevésbé vannak nyelvi problémáik. A muszlimok többsége elkülönülve kíván élni. Az iszlám szerepe a családos bevándorlással erősödött meg - amíg csak a vendégmunkások jöttek Európába, sokkal kisebb volt. A probléma, a bizalmatlanság kölcsönös, s ez Európában táplálja az idegenellenességet. Egyelőre nincs igazán megoldási javaslat, a „multikulti” elvetése még nem tekinthető annak. Kérdés volt az is, hogy mennyire reális az iszlám alkalmazkodása. A Nyugattal való érintkezés során az iszlám kettévált modernista és fundamentalista irányzatra, amúgy pedig a gazdasági és politikai élet nem az iszlám alapján zajlik. A fundamentalisták többek között ezért is támadják mindenekelőtt a saját kormányaikat. Az iszlám a mai világhoz alkalmazkodva sem lesz individualista, de lehet békés, hiszen az alapértékek tekintetében nincs (jelentős) különbség. Európa lakossága fogy, a muszlimok fiatalodnak, ötven-hetven százalékuk húsz év alatti. A nyolcvanmilliós Egyiptom lakossága évi egymillióval nő. Kairóban külvárosokkal együtt tizenöt-húsz millióan élnek, többemeletes utakat kell építeni. Az iszlám számára értelmetlen az öngyilkosság, de az öngyilkos merénylő kivétel; ha valamilyen nemesnek minősített tettet hajt végre, akkor mártír. A mi európai fogalmaink szerinti ateizmus „nulla” nehezen értelmezhető, hasonlóképpen a szekularizáció is. Végül a saríára visszatérve: az iszlám országok többségében nem ez az alap a gyakorlatban, különösen nem a büntetőjogban, egyes országok (például Afganisztán, Szaúd- Arábia) kivételével. Az egyiptomi származású Tariq Ramadan oxfordi professzor, a reformirányzat egyik legismertebb képviselője (nagyapja volt a Muszlim Testvériség megalapítója) szerint, ha a saríát ember alkotta, akkor változtatható, és akkor analógiákat kell keresni a mindenkori helyzetekre. Rostoványi professzor előadásának egyetlen órája alatt a jelenlévők rengeteg információval lettek gazdagabbak. Az előadó jelentősen árnyalta az iszlámról alkotott képet, de a problémákra is rámutatott, különösen a nyugat-európai muszlim lakossággal kapcsolatban. Közben óvott az (elhamarkodott) általánosításoktól - végül ígéretet tett a folytatásra. ■ SZENTPÉTERY PÉTER ■ OGV Álláshirdetés A győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium a 2012/13-as tanévtől fizika vagy fizika-bármely szakos középiskolai tanárt keres. Érdeklődni az intézmény igazgatójánál, a 96/510-172-es telefonszámon lehet. HIRDETÉS Kollégiumi felhívás A Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma (VII. kerület, Rózsák tere 1.) felvételt hirdet a 2012/2013-as tanévre középfokú képzésben részt vevő lányoknak és fiúknak egyaránt. Előnyünk a folyamatos nyitva tartás, a jó megközelíthetőség és a helyben főzött, változatos étrend. Ugyanitt szorgalmi időszakon kívül szálláslehetőség - szolid helyen, szolid árakon - minden korosztály számára határon innen és határon túl! Érdeklődni és jelentkezni a vermesne.nikoletta@lutheran.hu e-mail címen, az 1/351-0522-es és a 20/824-9060-as telefonszámokon lehet. Szeretettel hívjuk és várjuk az érdeklődőket! EVAN6ELIKUSELET.HU HIRDETÉS DIGITALSTAND www.diglialstand.hu 6* í* í *. ü I ■5»SH raas* Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából, olvasson számítógépen, táblagépen vagy okostelefononl ww.digitalstand.hu adakozzon hozzánk a Facebookon isi f Könyvvásárok májusban LUTHER ADÓ K A Luther Kiadó minden érdeklődőt szeretettel vár könyves pavilonjánál a XX. Szent István könyvhéten (Budapest, Ferenciek tere) május 14-től 18-ig 10 és 18 óra között. Idén is részt veszünk mindhárom egyházkerület missziói napján, május 19- én. Saját kiadványainkra 15% kedvezményt nyújtunk! Gyülekezeteink, intézményeink és egyéni vásárlóink figyelmébe ajánljuk az előrendelés lehetőségét, miáltal könyvrendelésüket a helyszínen, postaköltség nélkül átvehetik. Ehhez, kérjük, megrendeléseiket legkésőbb május 10-ig küldjék el a kiado@lutheran.hu címre. Kérjük, szíveskedjenek jelezni, melyik könyvvásárba kérik a csomagot, és hogy készpénzzel vagy átutalással kívánnak-e fizetni. Átutalásos számla esetén 10%, készpénzesfizetés esetén 15% kedvezményt adunk. A könyvvásárokban csak készpénzes számlát áll módunkban kiállítani!
