Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-15 / 2. szám
8 •* 2012. január 15. A NYOLC NA] ökumenikus imaheti melléklet Evangélikus Élet 1. nap Főtéma: A szolgáló Krisztus átformál. ♦ Alapige: Az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon. (Mk 10,45) Olvasmányok ♦ Zak 9,9-10: A király igaz és diadalmas. ♦ Zsolt 131: Az alázatos ember éneke. ♦ Róm 12,3-8: A kegyelmi ajándékok sokfélesége. ♦ Mk 10,42-45: Az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon. Magyarázat A Messiás eljövetele és az ő győzelme a szolgálatban teljesedett ki. Jézus azt szeretné, hogy követőit is a szolgálat lelke töltse be. Arra tanít bennünket, hogy az igazi nagyság az Isten és a felebarátunk szolgálatában rejlik. Krisztus bátorsággal ajándékoz meg, hogy felfedezhessük: ő az egyetlen, akit szolgálni uralkodás - így hangzik egy kora keresztény mondás. Zakariás próféciája a diadalmas és alázatos királyról Jézusban teljesedett be. Ő, a békesség királya az övéihez jön, a saját városába, Jeruzsálembe - a békesség városába. Nem csalással vagy erőszakkal veszi be a várost, hanem kedvességgel és alázatossággal. A131. zsoltár ékesszólóan írja le a lelki békesség állapotát, amely az alázatosság gyümölcse. Az anya-gyermek kép az Isten gondoskodó szeretetét jeleníti meg, és azt az Istenbe vetett bizalmat, amelyre a hívők teljes közössége meghívást kapott. Pál apostol arra szólít fel, hogy mértéktartó és alázatos legyen önértékelésünk, és fedezzük fel valódi képességeinket. Míg a lelki ajándékainkat tekintve különbözőek vagyunk, mégis egy test tagjai Krisztusban. Megosztottságunkban minden felekezetet ajándékokkal áldott meg az Úr, és arra hívott el bennünket, hogy azokkal másoknak szolgáljunk. „Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért’.’(Mk 10,45) Szolgálatával Krisztus megváltott bennünket attól, hogy az Istennek való szolgálatot elutasítsuk. Példájává lett az emberek közötti kapcsolatok gyógyításának: Bárki közöttetek nagy kívánna lenni, szolgává kell lennie - ezek a nagyság és előkelőség új mintái. Rómaiakhoz írt levelében Pál apostol arra figyelmeztet, hogy a különböző ajándékainkat szolgálatra kaptuk: prófétálás, szolgálat, tanítás, buzdítás, adakozás, vezetés, könyörület gyakorlása. Különbözőségünk ellenére mindig egy test vagyunk Krisztusban, és tagjai egymásnak. Ha a különböző kegyelmi ajándékainkat az emberi közösség szolgálatába állítjuk, akkor igazán láthatóvá válik egységünk a Krisztusban. Az egyház és a világ is sóvárogva várja a keresztények összefogását, az ökumené megjelenését a mindennapi életben: ezek a szegénység és a kiszolgáltatottság legyőzése, az elnyomottak megvédése, a békesség munkálása és az élet védelme, a tudományok fejlesztése, a kultúra és a művészetek támogatása. A szolgáló Krisztus példájának követése egyben hiteles tanúbizonyság az evangéliumról, megszólítva nemcsak az elmét, hanem megindítva a szíveket is. A közösségért végzett szolgálat az Isten országának - a szolgáló Krisztus országának - eljövetelét hirdeti. Imádság Mindenható és örök Isten! Együtt haladva a szolgálat királyi útján, Fiad elvezet bennünket engedetlen arroganciánkból a szív alázatosságához. Egyesíts egymással bennünket Szentlelked által, hogy a testvéreinknek végzett szolgálatunkon keresztül a te valódi arcod mutatkozhasson meg a te arcod, aki élsz és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen. 2. nap Főtéma: Az Úrra való csendes várakozás átformál. ♦ Alapige: „Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot!’ (Mt 3,15) Olvasmányok ♦ íSám 1,1-20: Anna bizalma és türelmes várakozása. ♦ Zsolt 40: Türelmesen várni az Úrra. ♦ Zsid 11,32-34: Hit által királyságokat igáztak le, igazságot szolgáltattak. ♦ Mt 3,13-17: Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot. Magyarázat A győzelmet gyakran az azonnali sikerrel azonosítják. Mindenki ismeri a siker ízét, amikor a nehéz küzdelmek után gratulációkat, elismerést, sőt anyagi elismerést kap. Egy ilyen örömteli pillanatban senkinek sem jutna eszébe, hogy keresztény szempontból a győzelem az átformálódás hosszú folyamata. Az átformálódás győzelmének ilyenfajta megértése tanít bennünket arra, hogy ez a győzelem Isten ideje, és nem a mi időnk szerint történik. Arra hív, hogy legyen a szívünkben türelmes bizalom és mélységes reménység az Isten iránt. A zsoltár szerzője Anna türelmes várakozását visszhangozza másfajta küzdelmek között. Ő is szabadításért fohászkodik, képes megfogalmazása szerint,,«pusztulás verméből, a sárból, az iszapból”. Hálát ad Istennek, hogy szégyenét és zavarodottságát átformálta, és továbbra is Isten állhatatos szeretetében bízik. A zsidókhoz írt levél írója olyan emberek türelmét hozza fel például, mint Ábrahám és mások, akik képesek voltak győzedelmeskedni hitük és Istenbe vetett bizalmuk által. Annak a felismerése, hogy Isten az emberi történelemben jelen van, beleavatkozik, és abba belép, képessé tesz bennünket arra, hogy ne csak az emberi fogalmak szerinti győzelmet várjunk. Az evangéliumban, amikor Jézus megkeresztelkedésénél az égből szózat hallatszik: „Ez az én szerelmes Fiam”, úgy tűnhet, hogy ez Jézus messiási küldetésének azonnali beteljesülését hozza. Jézus azonban ellenállt a gonosz kísértésének, hogy késlekedés nélkül Isten országába tessékeljen be mindenkit, és türelmesen kinyilvánítja, hogy ez a királyság mit is jelent. Teszi ezt a saját életén és szolgálatán keresztül, amely végül kereszthalálához vezet. Habár Isten országa győzedelmesen mutatkozik meg a feltámadásban, még mindig nem teljesen megfogható. A végső győzelem Urunk második eljövetelével következik be. És így mi is türelmes reménységgel és bizalommal várjuk, együtt kiáltva: „Jövel, Uram Jézus!” Sóvárgásunk az egyház látható egysége után hasonlóképp türelmes és bizalommal teljes várakozást igényel. Imádságunk a keresztények egységéért hasonló Anna és a zsoltáros könyörgéséhez. Munkánk a keresztények egységéért hasonló A zsidókhoz írt levélben felsorolt tettekhez. Türelmes várakozásunk nem ügyefogyottságunkat vagy passzivitásunkat jelenti, hanem mélységes bizalmat az iránt, hogy az egyház egysége Isten ajándéka, és nem általunk elért eredmény. Az ilyen türelmes várakozás, imádság és bizalom formál bennünket, és felkészít az egyház látható egységére, nem úgy, ahogy azt mi tervezzük, hanem ahogy Isten adja. Imádság Hűséges Istenünk! Te mindig hű maradsz szavaidhoz minden időben. Hadd legyen bennünk is, ahogy Jézusban is megvolt, az állhatatos szereteted iránti türelem és bizalom. Világosíts meg bennünket Szentlelkeddel, hogy igazságod teljességét ne romboljuk le hirtelen hozott ítéleteinkkel, hanem inkább fedezzük fel mindenben bölcsességedet és szeretetedet. Légy velünk, aki élsz és uralkodsz most és mindörökkön örökké. Ámen. 3- nap Főtéma: A szenvedő szolga átformál. ♦ Alapige: Krisztus szenvedett értünk. (íPt 2,21) Olvasmányok ♦ Ézs/Iz 53,3-11: Isten szenvedő szolgája. ♦ Zsolt 22,12-24: Ő nem veti meg a nyomorultat szenvedésében. ♦ íPt 2,21-25: Krisztus szenvedett értünk. ♦ Lk 24,25-27: Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak? Magyarázat Isteni paradoxon az, hogy Isten a tragédiát és a katasztrófát győzelemre tudja fordítani. Minden szenvedésünket, szerencsétlenségünket,'a történelem fájdalmainak iszonyát feltámadássá tudja alakítani, amely körülfogja az égész világot. Míg úgy tűnik, hogy legyőzték, ő az igazi győzelem, akit senki és semmi nem tud felülmúlni. Ézsaiás/Izaiás megindító jövendölése Isten szenvedő szolgájáról Krisztusban teljesedett be. Rettenetes haldoklását elszenvedte, és utána a fájdalmak férfija megláthatja fiait. Mi vagyunk azok a fiák, akik a Megváltó szenvedése által születtünk. Ily módon egy család vagyunk őbenne. Azt is mondhatjuk, hogy a 22. zsoltár nemcsak Jézusról, hanem Jézushoz szól. A Megváltó maga is ezt az imádságot mondta a kereszten, amikor ezeket a vigasztalan szavakat kiáltotta: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Mégis a zsoltár második felében a fájdalommal teli panasz átalakul. A zsoltár szerzője Istent dicséri művéért. Péter apostol tanúja Krisztus szenvedéseinek (íPt 5,1), amelyeket példaként állít elénk. A szeretetből való szenvedésre hívattunk el. Jézus nem átkozta az Atyát, hanem alávetette magát neki, aki igazságosan ítél. Az ő sebei által gyógyultunk meg, és ő térített vissza mindnyájunkat az egyetlen pásztorhoz. Isten jelenlétének és szavának fényében válhat számunkra érthetővé a Messiás szenvedésének értelme. Ahogy a tanítványokkal együtt ment Jézus az Emmausba vezető úton, úgy jön velünk is életünk rögös útján. Ébresztgeti szívünket, és nyitogatja szemünket, hogy lássuk meg a megváltás titokzatos tervét. A keresztények is - törékeny emberi mivoltunkból fakadóan - szenvedéseken mennek keresztül, amelyeket társadalmi igazságtalanságban vagy üldöztetésben élnek át. A kereszt hatalma egységre hív. Itt találkozunk Krisztus szenvedésével, mint az egész emberi család iránt érzett szolidaritás és együttérzés forrásával. Ahogy egy kortárs teológus mondja: minél közelebb megyünk Krisztus keresztjéhez, annál közelebb kerülünk egymáshoz. A keresztények közös bizonyságtétele a szenvedések közepette valódi hitelességet mutat. A szenvedőkkel való együtt érző közösségvállalásunkban a megfeszített szenvedő szolgától tanuljuk meg az önmagunk megüresítésének, az önátadásnak és az önfeláldozásnak leckéjét. Ezekre a Szentlélek adományozta ajándékokra van szükségünk a vele való egyesülésünk útján. Imádság Vigasztalás Istene! Te a kereszt szégyenét a győzelem jelévé változtattad. Add, hogy Fiad keresztje körül egyesülve imádjuk őt a kegyelemért, amelyet szenvedése által kínál nekünk. Szentlelked nyissa fel szemünket és nyissa meg szívünket, hogy segíthessünk azokon, akik attól szenvednek, hogy még nem tapasztalták meg közelségedet. Áldj meg minket te, aki élsz és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen 4. nap Főtéma: Az Úr gonosz feletti győzelme átformál. ♦ Alapige: Győzd le a rosszat jóval! (Róm 12,21) Olvasmányok ♦ 2Móz/Ex 23,1-9: Ne állj a rosszat akaró többség mellé. ♦ Zsolt 1: Boldog az ember, aki az Úr törvényében gyönyörködik. ♦ Róm 12,17-21: Te győzd le a rosszat jóval. ♦ Mt 4,1-n: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Magyarázat Jézusban tanuljuk meg, hogy a „győzelem” valójában mit is jelent az ember számára. A győzelem azt jelenti, hogy boldogságban élünk egymással Isten szeretetében, amely felülemelkedik mindenen, ami szétválaszt. Osztozunk így Krisztus ártó hatalmak feletti győzelmében, amelyek elpusztítanák az emberiességet és Isten minden teremtményét. Jézusban új életet nyerünk, amely arra hív mindannyiunkat, hogy küzdjünk a világban minden rossz ellen megújult bizalommal és a jó miatti örvendezéssel. Az Ószövetség szavai egyértelműen óvnak attól, hogy gaztettekbe és igazságtalanságokba keveredj ünk. A többség viselkedése semmilyen körülmények között sem adhat számunkra felmentést. Hasonlóképp nem jogosíthat fel senkit a rosszra sem a gazdagság, sem más élethelyzet. Az 1. zsoltár nemcsak arra hívja fel a figyelmünket, hogy tartsuk be a parancsolatokat, hanem a betartásuknak az örömteli gyümölcseit hangsúlyozza. Azt a személyt, aki Isten törvényét mindennél jobban szereti, boldognak és áldottnak nevezi. Isten szava biztos iránymutatás a szerencsétlenségben. Jó az Isten szavain elmélkedni éjjel és nappal, mert az ember így teljes, gyümölcsöző életet élhet mindenki javára. Az apostol figyelmeztetéséből bátorítást meríthetünk, hogy a gonoszt jóval győzzük le. Egyedül a jó tudja megtörni a gyűlölet és az emberi bosszú végtelen láncolatát. Nem minden múlik az emberen a jóért való küzdelemben. Ennek ellenére Pál apostol arra buzdít, hogy minden lehetséges erőfeszítést tegyünk meg a másokkal való békesség megmaradásáért. Megérti folytonos küzdelmünket saját ösztöneinkkel, amelyek azt súgják, bántsuk azokat, akik nekünk ártottak. De Pál apostol figyelmeztet arra: ne hagyjuk, hogy ezek a romboló érzések elhatalmasodjanak rajtunk. A jótett a leghatékonyabb eszköz a rossz elleni harcban. Az evangéliumi olvasmány az Isten Fiának küzdelmét írja le a sátánnal, a gonosz megszemélyesítőjével. Jézus győzelme a kísértések felett ott, a sivatagban az Atya iránti engedelmességében teljesedett ki, és ez az engedelmesség őt a keresztig vezette. A Megváltó feltámadása erősíti meg azt, hogy végül Isten jósága győzedelmeskedik. A szeretet legyőzi a halált. A feltámadott Úr közel! Ő velünk van minden kísértés és bűn elleni küzdelmünkben. Jelenléte arra hívja a keresztényeket, hogy közösen cselekedjenek a jóság érdekében. A szégyen az, hogy megosztottságunk miatt nem tudunk elég erősek lenni a korunk gonoszságai ellen vívott küzdelemben. Egyesülve Krisztusban és gyönyörködve szeretettörvényében, arra kapunk meghívást, hogy részesei legyünk küldetésének. Vigyünk reményt az igazságtalanság, gyűlölet és kétségbeesés világába. Imádság Urunk Jézus Krisztus! Köszönjük győzelmedet a gonosz és a megosztottság felett. Dicsőítünk téged áldozatodért és feltámadásodért, amely legyőzte a halált. Segíts bennünket mindennapi küzdelmeinkben. Szentlelked adjon erőt és bölcsességet, hogy téged követve a gonoszt a megosztottságot pedig megbék*l' sük le. Ámen.
